Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
Nekrológ az egri fedett uszoda ügyében Egy Jgy nem szabad építkezni” nemzetközi pályázaton minden bizonnyal dobogós helyezésre számíthatnának az egri fedett uszoda egykori tervező, — az Építésügyi Mimisztérium Középülettervező Vállalata — kivitelező, — az Építésügyi Minisztérium 22-es számú vállalata, és a geológiai kutatásokat végző — az Építésügyi Minisztérium Földmérő és Talajvizsgáló t*él_ lalata — szakemberei. A tetemes milliókért épített létesítmény ugyanis legalább annyi ideig volt bezárva, mint nyitva. Hogy ez még önmagában kevés lenne egy ilyen rangos nemzetközi verseny bronz-; ezüst, vagy arany- jelvényéhez? Leheti De az már majd igen, amikor lebontják az épületet A „siker” e téren sajnos biztosra vehető, mert — bármennyire is hihetetlenül hangzik — a szakemberek elkerülhetetlennek látják az a-lig több mint tízéves egri fedett uszoda lebontását. — A közelmúltban végzett vizsgálatok után a hazai és a külföldi szakembereknek is az volt a véleményük, hogy az uszoda fokozatos és állandó süllyedését semmivel sem lehet megállítani — kaptuk a szomorú információt dr. Kovács Sándortól, az uszodát üzemeltető Heves megyei Vízmű Vállalat igazgatójától. — Márpedig enélkül — folytatta az igazgató — az épület falainak, födémjének és a tartó- szerkezetének sem lehet a mozgását megszüntetni. Mindent megpróbáltunk, elkövettünk, de a világ legjobb építőanyagaival sem sikerült a falak és a vakolatok, burkolatak átázását megszüntetni, valamint az Volt egyszer egy fedett uszoda:;; épület süllyedését megállítani. — Ezek szerint az egri fedett uszodának meg vannak számlálva a napjai? — Sajnos igen, Még egyszer ugyan feltöltjük vízzel, de utána már nem kísérletezünk tovább. — A még egyszeri feltöltés nem jelent újabb és némi reményt? — őszintén megmondom, hogy nem. A helyzet ugyanis az, hogy az egyik vasbetontartó oszlop eltörött és rendkívül nagymértékű a korrózió a többi pillér betonjának vasszerkezetében is. —1 Mindezek ismeretében nem túl kockázatos, hogy mégis megnyitják a medencét? — Az ottlevő dolgozóink állandóan figyelik és ellenőrzik majd a tartóoszlopok teherbírását, s a legkisebb gyanús mozdulatra kiürítik az uszodát Az ilyen próbálkozásokat, kísérleteket természetesen nem lehet a végtelenségig csinálni, mert beláthatatlan következményekkel járhatnak. Hogy mégis belekapaszkodtunk az utolsó szalmaszálba, azt azzal a szándékkal tesszük, hogy legalább a telet kibírja az uszoda. De még egyszer hangsúlyozom, hogy uszodának megmenteni már nem lehet az épületet. — Ablakait, falait mégis javítják, toldozzák-foltozzák. Akkor miért költenek rá mégis? — Mert nem szeretnénk, hogy a falaktól elvált, a párától eldeformálódott ajtók, ablakok kiessenek, gyanútlan emberekre zuhanjanak rá. Mindezek a javítások balesetek megelőzését szolgálják. Vasárnapi sportműsor ASZTALITENISZ: Síró. ki Vasas—Egri Kolacskovsz- ky, NB III-as férfimérkózés, Sírok, 9.30. Megyei férfi CSB: Galyatető—Lőrinci, Eger 11.—Hatvan II., Visznek—Mátraderecske, Sirok II.—Füzesabony, Bélapát. falva—Petőfibánya. KÉZILABDA: Megyei baj„ nokság. Férfi B-csoport: Apc—Feldebrö. 9.30, Bodó L., Fejes. Nők. Gyöngyösi V. Izzó—Recsk Váradi, örsi. KOSÁRLABDA: Egri Ta. «árképző—Diósgyőrt VTK, NB I-es női mérkőzés, Eger, Csebokszári Alt. Isk., 10. Szabados, Matlári. ' SAKK: Maróczi Kupa csapatmérkőzések. Egri csoport: Füzesabony II.—Ver- pelét, 8. Füzesabony l.— Eger, 8. Kompolt—Bélapát. falva, 9. Gyöngyösi csoport (valamennyi mérkőzés 9 óra. kor kezdődik): Rózsaszentmárton—Hatvan. Hevesi SE— H. Stromfeld SE, Gyöngyösi Volán—Tarnazsadány. TEKE: Egri Spartacus— Miskolci ËMTE, NB ll-es vlérkőzés Eger, népkerti pálya, 10. LABDARÚGÁS: Eger SE— Békéscsabai TASK, NB II.es mérkőzés, Eger. városi stadion. 12, Megyei bajnokság .átméé» idő 13.39H Szűcsi— MÁV HAC, csere jv„ Bese- senyőtelek—Selyp, Patócs. Mátraderecske—Novaj, Vin- czepap. Recsk—E gercsehi, csere jv. Egri járás 1. ősz. tály: Verpelét—Makiár,, Án. domaktálya—Egerszólát, Istenmezeje—PAKÜSE, Egerszalók—Hevesaranyos, Tamalelísz—Mikófalva, Be- kölce—E gerbakta. Füzesabonyi járás: Kál.Kápolna—Sa. rúd, Füzesabony—Mezőtár- kány, Szihalom—Poroszló, H. Stromfeld SE—Kompolt. Gyöngyösi járás A-osztály: Karácsond—Ecséd, Gyón. gyös halász—Gyöngyösoroszi, Heréd—Boldog, Nagyréde— Rózsaszentmárton, Atkár— Adács, Domoszló—Gyön. gyössolymos, Márkáz— Gyöngyöspata. Hevesi járás: Boconád—Heves II., Ttszamána—Tarnaörs, Tar- naszentmiklós—Komló, Pély —Kisköre, Tarnazsadány— Hevesvezekény, Erdőtelek— Atány. NB-s tartalékbajnoki mér. kőzések: Eger SE—Papp J. SE, Eger városi stadion, 11. Gyöngyösi Spartacus— MVSC, Gyöngyös, városi sporttelep, 12. Magyarország E—Szovjetunió B. ifjúsági válogatottak barátságos nemzetközi mér közése. Gyöngyös, városi sparttetop, KUű. (Fotó: Perl Mártonj , — Az uszodát tehát uszo. dának már nem lehet megmenteni. De vajon az épületet sem? A városban azt beszélik, hogy esetleg torna, teremként hasznosítani le■ betne. — A hír bizonyára tőlünk „szivárgott” ki, mert válla latunk valóban végeztetett ilyen jellegű vizsgálatot is. A kapott javaslatokat éppen a közelmúltban beszéltük meg Eger város vezetőivel. — És mire lehet számítani? —1 Elméletileg nincs akadálya, hogy teremsportolásra alkalmassá tegyük az uszodát. — És gyakorlatilag? — A legszerényebb számítások szerint mintegy 17 millió forintos beruházásra lenne még szükség ehhez. Ekkora összeget sem a város, sem a vállalatunk nem tud előteremteni. — Marad akkor az egyetlen „megoldás", vagyis hogy előbb, vagy utóbb, de végül is lebontják az uszodát. — Bármennyire is szomorú, de ez a helyzet. — A hanyag, a felelőtlen, talán úgy is fogalmazhatunk, a bűnös munkát végző tervezőket, kivitelezőket, geológusokat felelősségre lehet még vonni?' — Nem tartom valószínűnek. Egyrészt, mert az épület már régen épült, másrészt valamennyi érintett szerv bőségesen rendelkezik kifogásokkal, magyarázatok., kai. E sorokat tehát akár az egri fedett uszoda nekrológjának is tekinthetjük. Az igaz, hogy még él, még gyógyítgatják a „beteget”, de bajára nincs tovább gyógyszer. Hogy temetésére végül is mikor kerül sor, azt ma még nem tudjuk pontosan. Azt viszont már igen, hogy milliós értékek válnak rommá és újabb hosszú éve_ két kell majd várniuk az egrieknek egy fedett uszodára. Rövidesen újabb és szomorú nevezetességgel gazdagodik tehát Eger város. Ráadásul nemcsak egy fedett uszodával lesz szegényebb, hanem azok helyett is nekünk, egrieknek kell majd szégyenkeznünk, akik végül is tönkretették ezt a sport- létesítményt, Mégpedig úgy, hogy még csak a felelősséget sem lehet számon kérni tőlük. Vajon hány ország, hány város engedheti ezt meg magának? Magyarország, Eger aligha’ Vagy mégis. I; Koós József OB í-w eterpetf a második rónaiban Kesergés és vigasztalás helyett Nem méltó az OB 1- es szereplésre az az együttes, amelyik egyetlen pontot sem tud szerezni, ha kilép az otthonából. .. ” í'„.. Bátrabban kell a kezdő csapatban foglalkoztatni az ígéretes fiatalokat... ” .. Szerkezetében mozgékonyabb lett, s tavaszi teljesítményét fölülmúlta együttesünk. .. ’’ „... A szakosztályvezetés magas színvonalú munkát végzett, az edző tevékenységével egyértelműen elégtdet- tek lehetünk. Sokat tettünk a játékosokért. mégis keveset kaptunk tőlük. Érezniük kell a felelősséget a kiesésért. Se őket, se magunkat ne áltassuk engedményekkel. Csak azokat állítsuk sorba közülük, akik valóban méltók, hogy a jövő csapatában helyet kapjanak... ”) o A kiragadott gondolatok azon az egyesületi és szakosztályvezetői tanácskozáson hangzottak el, melyen az Eger SE OB I-től most búcsúzott csapatának értékelését tartották. Kemény, kendőzetlen szavak kíséretében került mérlegre az együttes. Évek gondjai, kiesés elleni küzdelmek kínlódásai sűrűsödtek a mondatokban. A közelmúlt eseményének hatásától talán még nem tudták függetleníteni magukat a véleményalkotók. Vitában rajzolódott á kép a végzett munkáról, a játékosokról. Talán elsietett, megalapozatlan bírálat is elhangzott. Egyvalami nem volt vitás és vitatható: a jobbító szándék, az igyekezet, hogy 19 évi folyamatos OB I-es szereplés után jövőre olyan együttes forrná; lódjék, melyben nyoma 6em lehet a most kifogásolt hibáknak. s amelyik ismét hosszabb távra bérel helyet magának a legjobbak között. A mérleg csak a bajnokságról készült, hiszen az MNK küzdelmeiben még érdekeltek az egriek. A szakosztály vezetősége és a vezető edző az elhangzottak figyelembevételével csak ezután készíti el a végleges értékelő jelentését. A tanácskozás részleteit, a különösen kifogásolt játékosok nevét ezért nem említjük. Későbbi és belső feladat eldönteni, hogy az edző kire számít és kire nem számít a további munkában. Nézzük inkább az őszi idényt, annak előkészületeit, s magát a mérkőzéssorozatot. A tavasszal lejátszott 12 forduló után szerény 6 ponttal állt a táblázat alján az Eger SE. Pócsik Dénes vezető edző külföldre szerződött, munkakörét Pozsgay Zsolt vette át. A játékosok közül Lipo. vies és Vincze katonai szolgálatra vonult be. A juniorválogatott Sike Szegeden sikerrel felvételizett, s nem titkolta, hogy a SZEOL-ba szeretne átigazolni. Ugye hosszú vajúdás után azzal zárult, hogy a nyár végén róla is lemondott az egyesület, bár a SZEOL-nak nem adta ki. Az eleve reménytelennek tűnő helyzetben azt lehetett gondolni, hogy csak a kötelező optimizmus mondatja a fiatal edzővel a rajt előtt: minden rossz előjel ellenére bent maradhatunk az OB I- ben. Utólag — a kiesés ismeretében is — megállapíthatjuk, bizakodása egyáltalán ném volt alaptalan. Pedig a rajt előtt közvetlenül Kácsor séKosárlabda Egri Finommechanika— Kecskeméti MFSC 105—75 (66—29) NB Il-es férfimérkőzés, Eger, 50 néző, V : Hutai. Finommechanika: Komenczy 38 (!), Zahár 10, Tari 15, Korepta 12, Molnár 6 Csere: Sipeki 12, Nagv 2, Lezsák 10, Simon Melicher. Edző. ifj. Csányi Barna. környezetben, a bajnokságban élenálló egri együttes az első félidőben nagyszerű játékkal bebiztosította győzelmét. Szünet után a Finommechanika kiengedett, bár így is 100 pont fölé jutottak- A csapatból Tari és Zahár játéka érdemel kiemelést. A Finommechanika a hét végén Budapesten lép pályára Kőbányái Sör ellen. rülést jelentett, s a katonaságtól közben lábtörés miatt leszerelt Lipovics jóformán edzés nélkül állt a kapuba. Nem simult el a belső viszály sem, ami Kelemen és Székely között már tavasszal kialakult, sőt egyre mélyült az ellentét. Az idény közben kellett a szakosztályvezetésnek közbeavatkoznia, mert Kelemen vélt sérelmének mind élesebben adott hangot. (— Hétről hétre a kiesés ellen harcoltunk — mondta erről Kelemen Attila. — Az ideges hangulattól egyikünk sem függetlenítette magát. Amikor Székely ide került, örültem, mert jó játékos, erősödtünk vele. Korán lett csapatkapitány. nem is ‘ mi választottuk. Nem ismerhette a csapaton belüli viszonyokat, mégis atyáskodni akart. Ami ellentét volt közöttünk a parton, azt én nem vittem magammal a vízbe. Ha szóltam a többieknek, nem azért tettem, hogy többnek, okosabbnak tartom magam, hanem azért, hogy munkánknak eredménye is legyen. Hogy min kellene változtatnom? Hangot találni a többiekkel, s talán többet foglalkozni magammal, a játékommal, mint velük... ) Szegeden, Szolnokon és Budapesten háromszor, vesztesként hagyta el a medencét az Eger. Ennek ellenére különösen a budapesti találkozókon egyszer sem kellett szégyenkezni a vereség miatt. A hazai pálya előnyét a Tatabánya és a Szentes ellen egyértelmű győzelemre váltotta a csapat. Olyannyira, hogy ezekkel az együttesekkel szemben pozitív összesített eredményt mondhat magáénak. ami azért értékes, mert a versenykiírás értelmében, ha azonos pontszámmal végeznek, ez dönti el közöttük a sorrendet. A BVSC és az Újpesti Dózsa — a bajnokság ezüstérmese — is csak az egyik pontot tudta elvinni EgerbőL Egyedül a Vasas Izzótól itthon elszenvedett vereség lehet méltán fájó és tanulságos, mert ezen a találkozón már az egriek kezében volt a két pont, s mégis kicsúszott a markukbóL lencszer Vecseri, hétszer H®^ dobás, négyszer Kovács R, Csereként Kovács R. 4, Diós- sí 3, Szász és Hadobás 2, Vecseri 1 találkozón játszott Az ősszel lőtt 44 gól teljesen arányosan oszlik meg a negyedik között, mindegyikre 11 jut. A házi góllövőlista a következő: Székely Gyulavári Kovács T. Vecseri Hadobás Kelemen Kovács R. Dióssi 2 « 5 — IS 5 4-------9 2 3—1 3 2------3-— 1 1 2----(A nevek után sorrendben az akcióból, előnyből, 4 méteresből, hátrányból és összesen lőtt gólok számát írtuk.) A tavaszi eredményességhez képest egyénenként alig van eltérés, legfeljebb egykét név változott, akcióból viszont kevesebb mérkőzésen ért el több gólt a csapat, s ez önmagában is igazolja, hogy ígéretesebb játékot láthattunk az őszi idényben. A szerkezetében új csapat, a korábbitól eltérő hadrendben kezdte el a küzdelmet az őszi idényben. A nevek ugyan alig változtak, de a szerepkörök annál inkább. Az évtizedek óta hagyományos álló centerjátékot formálta át Pozsgay Zsolt. (— Ügy foglalhatom össze a játékfelfogás lényegét, hogy sok mozgással támadtunk, félig centerezve. Ez annyit jelent, hogy Hadobás többször állt be a kapu elé, de a társaknak arra kellett törekedniük, hogy gyakran váltsák. Az emberelőnyös helyzetekben menet közben változtattam a felálláson, eleinte ugyanis Székely Gyulavárival állt a zónázó védelemmel szemben, de például,,Vecseri, éppen a Vasas Izzó elleni találkozón a kapu elé bejátszott labdákkal nem tudott mit kezdeni. Ezután Székelyt állítottam a védők közé, s utólag is úgy ítélem meg, eredményesebben használtuk ki a helyzeteket. Bármennyire azzal a hivatalos állásponttal vágtunk neki az idénynek, hogy nem tragédia, ha kiesik a csapat, mindvégig a várakozás, a többet kívánás légkörében éltünk. Érthetően, hiszen csaknem két évtizede megszakítás nélkül az élvonalban volt a csapat. A játékosokkal együtt magam is erre törekedtem, mert nem mindegy, hogy fiataljaink melyik osztályban léphetnek a felnőttek közé, kiket láthatnak maguk körül. Az is tény, hogy sokkal többet kaptak játékosaink az egyesülettől, mint korábban, a juttatásokban elértük a többi OB 1-es szakosztály szintjét, de semmivel sem többet!) o A kezdő csapatban mind a tíz mérkőzésen helyet kapott Lipovics, Székely, Kelemen, Gyulavári es Kovács X., ku Maradéktalan dicséret csak két játékost illet. Lipovics végveszélyben állt csapata rendelkezésére és minden tőle telhetőt megtett, hogy ne valljon _ szégyent az Eger. Gyulavári állandósította jó formáját, motorja volt az együttesnek, legtöbb ellenfelénél gyorsabbnak bizonyult a beúszásokból. Pontosan annyi gólt lőtt, mint tavasz- szal, s a szomorú családi tragédia — édesapja halála — sem vetette vissza. Székelyt érthetően zavarta a Kelemennel kialakult konfliktus, valamint az, hogy lakásügye még mindig nem rendeződött véglegesen. Helye és feladatköre a csapatban behatároltabb és szerencsésebb volt. mint tavasszal, s különösen az idény második felében felelt meg a várakozásnak. Vecseri is ekkorra vált teljes értékű, hasznos csapattaggá. Kelemen nem kamatoztatta eléggé képességeit, játékát sokáig nem tudta függetleníteni az általa kezdeményezett viszálytól. Hadobás még mindig elmarad a mérkőzéseken attól a szinttől, amit edzésmunkája alapján joggal várnak el tőle. Kovács T. hullámzó teljesítményt nyújtott A többiek még, vagy már nem játszottak döntő szerepet az eredmények alakulásában. (Sokan kérdezték a napokban: mi lett az óvás és az egyesülettől a szövetséghez eljuttatott beadvány következménye? Sokan vélték azt, hogy a bajnokság befejezése ntán lapunkban megjelent glossza mentőöv az egrieknek. A szövetség a vizsgálatot folytatja, ennek eredményéről még nem tudunk. Glosszánk —, melyben a bajnokság visszásságaira hívtuk fel a figyelmet —, amennyiben mentőöv volt, legfeljebb a magyar vízilabdának volt az és nem az egrieknek. Nem szóltunk akkor a Vasas—FTC találkozón lejátszódott botrányról, s az azt kővető Faragó-ügyről sem. De ha egymás mellé tesszük ezeket a jelenségeket, aggódással kell megállapítanunk: baj van a magyar vízilabdasport felszíne alatt. Kérdés, hogy ezeket elhallgatni, eltusolni kell-e, avagy határozott intézkedéssel gátat szabni min. den visszásságnak? A szövetségre vár, hogy a kivezető utat megtalálja. Idegesítő a hasonlóság a hatvanas évek közepén labdarúgásunkban elhatalmasodott szemlélettel. Az egriek szerencsére nem szereplői ezeknek az ügyeknek, legfeljebb a felkavart hullámok csaptak át éppen az ő fejük felett. De sem kc- sergésre, sem vigasztalásra nincsen ok. Az egyesületben és a szakosztályban van any« nyi erő, hogy ha kell, egy év alatt, a már most is fiatal csapatot tovább frissítve, újabb évtizedekre megalapoz; za az Egerben nagy hagyománnyal rendelkező sportág jövőjét.) « > Viragfa X&nf J