Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 234. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. október 4-, szerda Asszad Moszkvába utazik Moszkvában bejelentették, á közeli napokban hivatalos baráti látogatásra a Szovjet­unióba érkezik Hafez Asz- szad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtit­kára, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke. A szíriai ál­lamfőt a „szilárdság front­jához” tartozó arab államok vezetőinek damaszkuszi ta­nácskozásán hatalmazták fel, hogy a front nevében lépjen kapcsolatba a Szovjetunió­val az együttműködés ki- szélesítése és megerősítése végett. azaddam Husszein iraki alelnök Rijadban megbe­szélést tartott Flahd szaúd- arábiai trónörökössel. Az iraki kormány — mint je­lentettük — indítványozta, hogy az arab országok csúcs- értekezleten tanácskozzanak a vitás problémákról. Púja Frigyes megbeszélései New Yorkban NEW YORK: Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője New Yorkban találkozott Szadiin Hammadi iraki, Jo- szip Vrhovec jugoszláv, Gunduz Okvun török és Al­bert Muganga burundi kül­ügyminiszterrel, akikkel esz­mecserét folytatott a kétol­dalú kapcsolatokkal és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő témákkal összefüg­gő kérdésekről Rendkívüli ülést tartottak New Yorkban az el nem kö­telezett országok csoportjá­hoz tartozó külügyminiszte­rek. A tanácskozáson a cso­port 88. teljes jogú tagjává felvették a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet, a SWAPO-t. A külügyminiszterek ezen Középpontban a lignit Megkezdődött a KGST-kíildöttságek tanácskozása Gyöngyösön À KGST-tagországok szén_ bányászati állandó bizottsá­gának 2-es számú tudomá­nyos-műszaki tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg ülését Gyöngyösön, a Mátraalji Szénbányák tanácskozótermé­ben. A küldöttségek előzőleg kegyeletes aktusként megko­szorúzták a- bányászmártírok emléktábláját. A plenáris ülést Werner Köppchen, a 2-es számú műszaki tanács elnöke 'pyi tóttá meg, kö­szöntve többek között Kónya Lajost, a gyöngyösi városi, Pethes Istvánt, a járási pártbizottság első titkárát, Tír Dezsőt, a városi tanács megbízott elnökét és Szek- szius Mihályt, a járási hiva­tal elnökét. Kiemelte, hogy a mostani ülésnek feladata az 1980—85. közötti fejlesz­tések összehangolása. A há­zigazdák nevében Kónya La­jos kívánt eredményes ta­nácskozást a bolgár, a ma­gyar, az NDK, a lengyel, a szovjet és a cseh delegáció­nak. Hazánk külfejtéses szén- termelésének fejlődéséről Györy Sándor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója tájé­koztatta a küldöttségek tag­jait. Rámutatott, hogy az ország éves széntermelésének 30 százalékát ma már a kül­fejtések adják. A termelé­kenysége ennek a művelési módnak a mélyművelés öt­szörösét teszi ki. A visontai bányaüzem pedig a külfejté­sek termelésének több mint 90 százalékát képviseli ön­magában. Hangsúlyozta a tényt, hogy a Thorez-külfej- tés világviszonylatban is a korszerű üzemek közé tarto­zik és a teljesítménye még mindig tovább fokozható. A következő években a szá­mítások szerint a Kál-Ká- polna térségében levő mint­egy 30 négyzetkilométer terü­let lignitvagyonának kiakná­zása és az erre telepítendő hőerőmű látszik a leggazda­ságosabbnak. Ha a Gagarin erőművet újabb ezer mega­wattos teljesítménnyel bőví­tik, akkor 1995-től 445 mil­lió tonna lignitet lehet hasz­nosítani. A több mint 500 millió ionná lignitet rejtő bükkáb­rányi körzet 1985 után lép­hetne be a külfejtések sorá­ba. Itt 2000 megawatt telje­sítményű hőerőmű segíthetné az ország' villamosenergia­igényeinek kielégítését 30 éven át. A rekultivációs munkák gépi berendezéseiről Oláh Já­nos tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. Az első napi tanácskozás után a küldöttségek mai programja a szerkesztő bi­zottság ülésének keretében folytatódik, majd a Thorez- bányaüzemet keresik fel- Holnap délelőtt az Egri Do­hánygyárba látogatnak, délu­tán pedig Salgótarjánban néznek szét. túlmenően is foglalkoztak a dél-afrikai helyzettel, meg­vitatták a közel-keleti prob­lémát és több más időszerű nemzetközi kérdést A Közel-Kelettel foglal­kozva az el nem kötelezett országok leszögezik : a béke csak akkor állítható helyre ebben a térségben, ha az iz­raeli csapatokat kivonják a megszállt arab területekről és biztosítják a palesztin nép törvényes jogait, bele­értve a független állam ala­pításának jogát-k A közgyűlés ülésszakán felszólalásában Kamphay Boupha laoszi külügyminisz­ter-helyettes köszönetét mondott a szocialista orszá­goknak és az el nem köte­lezett országoknak azért a segítségért, amelyet az or­szág függetlenségének kiví­vásához és megszilárdításá­hoz nyújtottak. Szekér Gyula hazaérkezett Ulánbátorból Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden hazaérkezett Ulán­bátorból. ahol a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 87. ülésén vett részt. (MTI) jugoszláv kíiliigyminiszter-lielyettes látogatása Roska István külügymi­niszter-helyettes meghívásá­ra Milán Veres jugoszláv külügyminiszter-helyettes október 2-án és 3-án látoga­tást tett Budapesten. A meg. beszéléseken áttekintették a magyar—jugoszláv kapcso­latokat és véleménycserét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről. A jugo­szláv külügyminástzer-helyet- test fogadta Rácz Pál kül­ügyi államtitkár. (MTI) 0 portugál küztársasági gyűlás küldöttségének látogatása A portugál köztársasági gyűlés hazánkban tartózko­dó küldöttsége kedden Szé­kesfehérvárra látogatott. A vendégek elsőként a Video­tont keresték fel, s tájéko­zódtak a gyár munkájáról, eredményeiről. Megtekintet­ték a bemutatótermet, felke­resték az évente háromszáz- ezer készüléket előállító te­levízió-gyáregységet. majd a Videoton legújabb, legkor­szerűbb üzemével, a számí­tástechnikai gyáregységgel ismerkedtek­Délután a Székesfehérvár határában háromezer hektá­ron gazdálkodó Kossuth Tsz-t keresték fel a vendé­gek, ahol Radies Mihály, a termelőszövetkezet elnöke ismertette velük az évi 125 millió forintos termelési ér­téket előállító mezőgazdasá­gi nagyüzem eredményeit. A portugál vendégek meg­tekintették a tanyaközpon­tot, a gépudvart, a kétszáz­ezer férőhelyes baromfi- telepet, az évi kilencven- millió tojást csomagoló és osztályozó tojásfeldolgozót. A realitás Keretei VISSZAVONHATATLANUL ITT AZ ŐSZ. Erre nemi csupán a hideg légáramlat, a köd és az eső figyelmeztet hanem a gazdálkodás naptára: Megkezdődött, helyesebben fölgyorsult az előkészület a tervek eljövendő kereteinek ki­munkálása. Az 1979-es program meghatározása sokkalta bonyolul­tabb, felelősségteljesebb például a tavalyinál. Ám nem csu­pán a feladat metodikai oldala súlyosbítja a feladványt, ha­nem a helyzet, amellyel szembetalálkozik a minisztérium, a tanács, a vállalat. Számszerűségek nélkül: miközben a nép­gazdaság fontos előirányzatait sikerrel teljesítjük, néhány nem kevésbé fontos területen nem érjük, értük el a kitűzött célokat, s ebből számos következmény adódik. Terveztük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítjuk, exportunkat gyorsabban növeljük, mint importunkat. Ter­veztük. hogy tartalékaink, lehetőségeink hatékonyabb kiak­názásával teremtjük meg a nagyobb fogyasztás alapjait — másként fogalmazva talán —, addig nyújtózkodunk, amed­dig a takarónk ér. Mindezen igen fontos célokból még keve­set sikerült valóra váltani. A jövőre és azutánra szóló pénzügyi terveknek, kere­teknek feltétlenül e helyzetből kell kiindulniuk. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is indulnak ki. Egy nemrégen megjelent pénzügyminiszteri utasítás az úgynevezett intéz­ményi kiadások mérséklését írja elő, hozzáigazítván ezeket a tényleges lehetőségeinkhez. Miről van szó tulajdonképpen? _nem másról, mint arról, hogy a realitások adta „takaró­ig” fogunk nyújtózkodni azokon a területeken is. amelyeken megszoktuk, hogy úgyszólván kizárólag az igények nézőpont­jából döntünk és költünk. A z említett PM-utasítás kimondja például, hogy a nem alapvető ellátást szolgáló új beruházásokat, építkezéseket csak igen kivételes esetben lehet engedélyezni, megvalósíta­ni- Rangsorolni kell az igényeket a rendelkezésre álló pénz­eszközök korlátain belül — tehát nem általánosságban taka­rékoskodni!, hanem értelmesen, a társadalompolitikai és a népgazdasági érdek szerint összpontosítani szükséges erőfe­szítéseinket. A tervezési utasítás leszögezi, hogy az intézmé­nyek (minisztériumok, tanácsok) 1980-ig csak olyan célokra fordíthatnak anyagi erőforrást, amelyek feltétlenül kellenek a legfontosabb — rangsorolt — feladatok lebonyolításához. Minden más igényt törölni szükséges. Joggal merül fel a kérdés: mit jelent a feltétlenül fontos cél? A szigorú előírások hol húzzák meg a határt, nem szenved-e hátrányt az egészségügy, az óvoda, az iskola, a lakásépítés előirányzata? Érdemes leszögezni : kétségkívül ezeken a területeken is érvényes a józan takarékosság kötelező szabálya, de az alapellátás nem szenvedhet hiányt. A szóban forgó tervezé­si utasítás tételesen megemlíti a legfontosabb célokat — így például a körzetorvosi, óvodai, iskolai ellátást. Kimondván: e társadalmilag rendkívül fontos infrastrukturális területe­ken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. Éppen a rangsorolás hivatott arra. hogy a csakugyan szűkösebb anya­gi források ellenére ezek az alapellátást nyújtó szolgáltatá­sok töretlenül fejlődjenek, igyekezzenek lépést tartani a szakadatlanul emelkedő követelményekkel. S ha már rangsorolást említettünk: aligha van nehezebb feladat,1 mint ez. Dönteni az indokolt, szükséges, jogos igények kielégítési rendje, vagy a kielégítés és az elnapolás között. Mondani sem kell talán — a lehető legkörültekin­tőbb és felelősebb elemzésre, a helyi körülmények, tartalé­kok legalaposabb számbavételére van szükség. És természe­tesen annak elismerésére és megértésére, hogy a legalapo­sabb és a legkörültekintőbb intézkedés sem teremt önmagá­tól új anyagi forrást. Lesznek tehát kielégítetlen igények. JÖL TUDJUK; lemondani, elnapolni nem tartozik a legvonzóbb dolgok közé. Ám töretlen társadalmi fejlődésünk alapvető érdekei, munkánk, életünk eredeti céljai, amelyek­ből semmit nem engedhetünk, követelik meg a realitások­hoz való igazodást az állami pénzeszközök felhasználásában! Matkó István Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1967 őszén rendezték meg első alkalommal Eger­ben a szocialista hazafiság témakörével foglalkozó or­szágos tanácskozást. Ettől Paradicsomszüret-! Több mint 200 hevçsi gimnazista segít két héten át a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet és az állami gazdaság paradi­csomföldjein a termény mielőbbi betakarításában• ^ Felvételeink hasznos munkájukból adnak ízelítőt. A munkaversenyben Tatai Mária és diáktársai sem akarnak lemaradni. Az osztályfőnök: galmával. Újlaki Miklós elégedett tanítványai szór. (Szabó Sándor képriportja) kezdve évenként, majd két; évenként Egerben találkozz tak a politika, az irodalom, a művészet, az oktatás, a közművelődés kiváló szak­emberei. hogy előadásaikkal; valamint a kialakult viták­kal hozzájáruljanak a szoci­alista hazafiság mai, korsze-. rű értelmezéséhez, s megfőz galmazzák az e témával kapcsolatos legfontosabb te­endőket. Október 19-én és 20-án ki-' lencedik alkalommal kerül sor erre a rangos tanácsko­zásra, amelynek időszerű témája: a magyar munkás­mozgalom szerepe nemzeti történelmünk kialakításá­ban. A tanácskozás első nap­ján, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Dobó téren a hon­védelmi miniszter fogadásá­val, katonai díszelgéssel kezdődik a program, majd 11 órakor a városi tanács dísztermében Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igaz­gatója tart előadást, amelyet vita követ. Este nyolc óra­kor a Gárdonyi Géza Szín­házban a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttese ad mű­sort. Pénteken délelőtt folv- tatják a tanácskozást, délJ után egy órakor pedig il Park Szállóban kerül sor az irodalmi díjak átadására.

Next

/
Thumbnails
Contents