Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 254. szám ÁRAt 80 FILLER 1978. október 27., péntek Napirenden a közoktatás helyzete Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről: 2. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és továbbfejlesztésének főbb irányairól; 3. Interpelláció. Polinszky Károly expozéja — Közoktatásunkban is fontos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. —> Számunkra elsőként azok a változások a szem- betűnőek, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását. terjedését jelzik, hiszen érmék a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakítója az oktatás is. Szocializmust építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunkra a legfontosabb: a szocialista társadalmat építő ember személyiségének gazdagodása. Az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának tekintette és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esélyek alkotmányosan is előírt egyenlőségének biztosítását. Az iskola, az oktatásügy sokat tehet a mind egyenlőbb esélyek megteremtéséért, ellensúlyozva a tanulók családi-társadalmi körülményeiből fakadó hátrányokat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy céljainkat fokozatosan, hosszabb távon, egész társadalmi fejlődésünk eredményeként érhetjük el. Közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta és befolyásolja az ország demográfiai helyzete, elsősorban az iskolás korú korosztályok létszámának hullámzása. Kormányzatunk népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására az óvodába és az iskolába lépő korosztályok létszáma újból örvendetesen növekszik, és ez átmenetileg sűríti az iskolák tennivalóit, új erőfeszítésekre . késztet az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon belül az új lakótelepekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, ésszerűen kell fejlesztenünk. 1965-ben az óvodáskorúak negyvenhét százalékát, ma nyolcvanhárom százalékát fogadják be ezek az intézmények. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény? ----■ • . ■ A z általános iskola fejlesztését, az oktatás minőségének emelését, a nevelés szocialista tartalmú gazdagítását kiemelt feladatunknak tekintettük. Nagy figyelmet fordítottunk arra. hogy mind kevesebben bukjanak meg az első osztályban, csökkenjen az alsó tagozatos tanévvesztés. Joggal keltett aggodalmat néhány évvel ezelőtt az a tény, hogy minden száz elsős kisdiák közül tíz-tizenegy ismételt évet. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatás] módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen meg. szűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert vannak jelei a liberalizmusnak. Nincs szükségünk látszateredményekre. Egyedül azt az utat, felfogást tartjuk követendőnek, elfogadhatónak. amely abból indul ki: az alapismeretekre meg lehet és meg kell tanítani minden gyermeket. Kiemelten kell foglalkoznunk azoknak a cigánygyerekeknek az oktatásával, nevelésével, akik erre rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos eszközöket, módszereket, lehetőségeket keresnek, amelyek a korábbiaknál jobb esélyeket teremtenek általános fejlődésükhöz, társadalmi beilleszkedésükhöz. — A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a résztvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzettek nyolcvan- három százaléka tanult tovább. Mára ez az arány ki- lencvenhárom százalékra emelkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több mint tíz tanévet tanul iskola- rendszerünkben. A középfokon továbbtanulók fele szakmunkásképző iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy ezt az intézménytípust a korábbinál szervesebben illesszük a középfokú oktatás rendszerébe. 1977-től kezdtük el az új közismereti tantervek bevezetését. Ezek minden szakmunkástanuló számára — szakmától függetlenül — az általános iskola tananyagával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartalmaznak. Oktatáspolitikai céljainknak megfelelően emelkedett a szakközépiskolákba jelent- esaraa». s . az itt tanulók aránya ma már megközelíti a középfokon továbbtanulók egyhar- madát. Az ipari és a mező- gazdasági szakközépiskolák többsége új képzési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettségizett szakmunkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő tanterveket Az új tantervekkel összefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinkat, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szakközépiskolát, vagy gimnáziumot végzett-e. Minden iskolatípusban megkezdtük vagy előkészítettük az új oktatási-nevelési tervek bevezetését Lényegében megtartva a társadalmi és természettudományi ismereteket adó tantárgyak arányát. Tudatosan törekedtünk arra, hogy a különböző tantárgyakhoz kötődő oktatás és nevelés minél jobban szolgálja a fiatalok szocialista állampolgárrá, közéleti emberré való nevelését, erősítse az internacionalizmusba ágyazott hazaszeretetüket. Megkülönböztetett érdeklődéssel és figyelemmel követjük a magyar oktatásügy tartalmi korszerűsítésének egyik legnagyobb szabású vállalkozását, az új matematika tanterv érvényesítését Nyolcévi tapasztalat alapján legjobb meggyőződésünk szerint vezettük be az új matematika tantervet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége nagyobb kedvvel tanulja ezt a fontos tárgyat, gyorsabban fejlődik logikai gondolkodásuk, javult számolási készségük. Pártunk programnyilatkozatával összhangban általánossá, majd teljessé kell tennünk a középfokú oktatást, végzettséget. Az egész iskola- rendszernek eredményesebben kell csökkentenie a műveltségi színvonalban mutat- kozó különbségeket, növelni az esélyeket minden rétegnél a közép- és felsőfokon való továbbtanuláshoz. Az oktatás országos statisztikái számottevő fejlődést tükröznek. Ezek az átlagok azonban jelentős területi különbségeket takarnak. Vannak helyek, ahol a jelenlegi ötéves terv alatt alig épült tanterem, óvoda, s ahol az ellátottság romlott, vagy romlöi . ^ .................-a*... . S zámolnunk kell azzal is, hogy a következő három évben több mint százezerrel növekszik az óvodás korú gyermekek száma. Folyamatosan nő, s több mint háromszázezerrel lesz magasabb az általános iskolába járó gyermekek létszáma, mint 1973— 74-ben volt Az általános iskolai tanulólétszám 1975-ben egymillió-ötvenegyezer volt 1980-ban várhatóan egymillió- százötvenezer, 1985-ben egymillió-háromszázezer körül lesz. Ugyanebben az időben mintegy kétszázezer új napközi otthonos helyről is gondoskodnunk kell. A pedagógusok száma hazánkban az utóbbi tizenhárom év alatt a korábbinak mintegy harmadával nőtt. Ezzel a pedagógustársadalom a mai magyar értelmiség legnagyobb foglalkozási csoportjává vált. Ennek ellenére ma is hiányoznak még óvónők, tanítók és tanárok. Nagy öröm és megnyugvás gyermekszerető, jövőbe is tekintő társadalmunk számára, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nemegyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodását. Törődnek a gyermekek testi és lelki egészségével, figyelik életük sorsdöntő és apró- cseprő eseményeit. Ugyanakkor nem mind a százharmincezer pedagógus adja egyformán tudásának, képességének legjavát. A szüntelenül növekvő követelmények, az új tantervek azonban valamennyi pedagógustól elvárják és parancsolóan követelik az elmélyültebb. tartalmasabb munkát. Követelik ismereteik állandó frissítését, nemegyszer gyökeres megújítását. A pedagógusok életkörülményei az elmúlt tizenöt évben javultak Anyagi helyzetükre természetesen továbbra is nagy gondot kell fordítanunk. de különösen meg kell becsülnünk, el kell ismernünk a jól dolgozókat, a többet vállalókat. Meg kell szabadítanunk a pedagógusokat a fölösleges, bürokratikus kötöttségektől, mindattól, ami indokolatlanul vonja el őket munkájuktól, iskolai feladataiktól. A minisztériumnak, a tanácsi szerveknek sokat kell tenniük mindezért. Az oktatásban a pedagógusoké a kulcsszerep, de a gyermeket nemcsak ők nevelik. A szülők természetes családi és társadalmi felelőssége senki másra, semmi másra át nem ruházható. Az iskola és a szülői ház kapcsolata hagyományosan jó, egyre elevenebb és hasznosabb, a legtöbb szülőt érdekli gyermekének előmenetele. A kapcsolat azonban még mélyebb ' és tartalmasabb lehetne. Jogosan várjuk egyrészt az iskolától a családdal való együttműködés szüntelen, javítását, másrészt a szülőktől az együttműködési készséget, a cselekvő egyetakarást És ne feledjük: nevel az egész társadalom, a felnőttek teljes közösségének élete, munkája, közösségi gondolkodása, nem utolsósorban a család magatartása. Az iskolai nevelőmunkában eddig is támaszkodtunk. s a jövőben még inkább számítunk a társadalmi szervezetek, a gyermek- és ifjúsági szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete segítségére, tevékeny közreműködésére. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság F.lnüki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási területszervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész -gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) Lázár György Moszkvában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és kíséretének tagjai csütörtökön a kora esti órákban megérkezett Moszkvába. Lázár György fogadására a Vnukovói repülőtéren megjelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Ferihegyi jelentés Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Anker Jörgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. ★ A szocialista országok test- vérpártjai pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán részt vett bolgár, csehszlovák, laoszi, lengyel, mongol, NSZEP. román és szovjet pártküldöttség elutazott Budapestről. A delegációkat a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly. az MSZMP PB tagja, a KB titkára búcsúztatta, jelen voltak a tanácskozáson képviselt pártok országainak budapesti nagykövetei. Ai ülésteremben (Fató: Perl Márton)
