Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-26 / 253. szám
A tudományos-technikát forradalom eredményei a mező-( gazdaságba is behatolnak. Ennek köszönhető, hogy újabb í nagy teljesítményű gépek és gépsorok segítik a termelést.* Üj eljárások egész sorát vezetik be a nagyüzemek, ame- < lyek térhódításával jelentősen növelhetők az átlaghoza- 1 mek. A mai összeállításunk a mezőgazdasági technika < korszerű eredményeibe nyújt bepillantást. Á technika történetéből Szemirámisz függftkertjei — A tüzes nyíl Szemirámisz fügçôkertjének a XVI. századból származó művészi elképzelése. Josephus Flavius zsidó ■történetíró (i. e. 37—100) írja: „Nebukadnecár, Babilónia királya megparancsolta, hogy palotája közelében kő- építményt emeljenek, amely hegy látszatát kelti. Ezt ültessék be fákkal. Médiából származó felesége kérésére erre olyan kerteket rendeztetek be. amelyek felesége hazáiéban voltak.” Nebukadnecár feleségét azonban nem Szemirámisznak hívták, nem is tudjuk, hogyan ragadt a csodálatos függőkertekre ez a név. Tény, hogy 1899-ben R. Kol- dewey német archeológus az Eufrátesz partján mély kút- tal ellátott hatalmas, boltozatos építmény alapjait találta meg. ★ A rakéta, bármennyire mainak látszik is. nem a huszadik század találmánya, hanem története a messzi múltba nyúlik vissza. Adataink igen hiányosak az else alkalmazását Illetően, sok adatról nem tudjuk, mi benne a való és mi tartozik csupán a mondák világába Tény azonban, hogy » rakétát az ókori Keleten márismerték és arra használták fel, hogy az ellenfél táborát felgyújtsák vele. Maga a „rakéta” szó későbbi, európai eredetű: az olasz „rocc- hetta” szó „csövecské”-t jelent és a rakétatöltetnek cső alakú formában való elhelyezésére utal. Ennek ellenére a rakéta nem európai eredetű. A keleti népek róla szóló, s a mondák körébe vesző utalásai már az időszámításunk előtti 2000. évre vezetnek vissza. Az első írásos feljegyzés szerint Kínában i. u. 969-ben hadi- szerként használták. Akkori üzemanyagáról csak annyit tudunk, hogy a lőporhoz hasonló robbanóanyag lehetett. A rakéta kínai eredetét valószínűsíti az a tény, hogy alapanyagát, a puskaport, Kínában már jóval az európaiak előtt ismerték. Kováts Andor A rakétalüvedékek különféle rajzai már a XIV. szájadból Is maradtak ránk. Képünkön a rakéta egyik korai megoldása látható, a „tüzes nyíl”, amelyet Kínában használtak. Segít a főiskola Tejtermelés! vizsgálatok a gyöngyösi járásban 1 1 műsorok: HAZÁNKBAN az egy főre jutó tejfogyasztás és az egy tehénre jutó tejtermelés kevesebb az átlagosnál. Tejes tejtermék-fogyasztásunk azonban nem növelhető számottevően a jövőben, amíg nem lesz lényegesen több tej, és a termelés nem lesz olcsóbb! A többlettermelés legfőbb akadálya, hogy a gazdaságok nem Ismerik pontosan a tehenek egyedi tejtermelő képességét, nem foglalkoznak annak havi előrejelzésével, Így pontosan nem is tudhatják, mennyit kellene naponta fejni. Emellett, egy- ?gy tehén tejterm: isét is csak havonta egyszer, vagy negyedévenként mérik. Így még a napi tejtermelést sem lehet elbírálni. Gépesítelt hagymaszedés A kalászosokat betakarító kombájnok már jól ismertek, általánosan használtak a mezőgazdaságban, nélkülük szinte elképzelhetetlen lenne az aratás. Az utóbbi időben a nagy terméshozamú haszonnövény, a kukorica gépesített begyűjtése is megoldódott már. Napjainkban ott tartunk, hogy a legtöbb mezőgazdasági termel- vénynél megoldották a gépi szedést, az automatizált betakarítást, ha némelyik még tökéletesítésre szorul is. A legtöbb gondot a termésüket a földben kinevelő növények — például a burgonya, a hagyma, a répafélék — begyűjtésének a gépesítés* okozta Kezdetben úgy igyekeztek megkönnyíteni ezt a nehéz munkát, hogy rostélyos felületű, kiemelő eketesttel mintegy klszántották a földből a termést. Ehhe* képest haladást jelentettek a forgóvillás gépek, amelyek a haladás irányára merőleges villaszerkezetükkel már könnyedén kiemelték a föld alól a termést. Azonban a felszedés. az összegyűjtés műveletét Itt még emberi erővel kellett végezni. A gépesített hagymaszedés még a burgonvabetakarítás- nál is kényesebb feladat, mivel a hagymafejek nem szívesen tűrik az ütődéseket. Az viszont előny, hogy a hagyma kevésbé mélyen fekszik a talajban, mint a burgonya. Kezdetben a hagyma betakarítására is azokat a burgonyakombájnokat használták, amelyek csupán a földfelszínre forgatják a termést. A hagymaszedő gép holland konstruktőrei tovább léptek, amikor elkészítették az új, nagy teljesítményű szerkezetet. A hagymát acél tüskéből álló vibrációs lazítóvas emeli ki a földből, s rögtön le is rázza a rátapadt földet. Ezután a hagyma gumival borított szitarenösze- ríi szállítószalagra, majd rázószitára kerül. A szita alatt váeöfúekkel ellátott gvors- fordulatú propeller vágja le a ielÓKÓ bagymaszárakat. A rázószitáról hidraulikusan állítható helyzetű szállítószalag adla át a gép melleit haladó teherautóra a hagymát. A hagymaszedő gén 35 lóerős traktorhoz kapcsolható. Ennek megszüntetésére a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának állattenyésztési tanszékén termelésnövelési technológiát dolgoztunk ki. Ezután a gyöngyösi járás tehenészeteiben felmértük a tehenek tejtermelő képességét és az eredményt minden üzemmel közöltük. Az adatokból következtetésként megállapítható, hogy például a tehenészetek idén januári kihasználtsága mindössze 68 százalékos volt. Az egész éves sem sokkal több, hiszen az országos átlaghoz hasonlóan csak 72 százalék. Az adatok jelzik, hogy a tehenészetekben nagy eltérések vannak a tejtermelésnél. VIZSGÁLATAINK során az állattenyésztők szakszerű segítséget nyújtottak mindenütt a felmérésekhez. Személyes tapasztalataim arról győztek meg, hogy az átlag alatti eredmények nem kizárólag az üzemek gazdálkodásából, hanem a tehenészetekben alkalmazott technológiák ellenőrzési-szervezési hiányosságaiból adódnak. A fejlett tőkés országok gépiparának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mezőgépgyártás. Jóllehet a műszaki fejlesztés a speciális és sokoldalú gépek egész seregével látja el a mező- gazdaságot, a gépesítésben a vezető szerepet még mindig a traktorok játsszák. Pedig olyan jóslatok hangzottak el. hogy elveszítik vezető helyűket az önjáró munkagépekkel szemben. A traktor élet- képessége abban rejlik, hogy a vontatott munkaeszközök és munkagépek garmadájával egészíthető ki. ezért minimális ráfordítással a legkülönbözőbb területek gépesítési problémáit oldja meg. A traktorgyártásban az egyes tőkés országok közt ha - tározott specializáció figyelhető meg. A legnagyobb teljesítményű erőgépeket az Egyesült Államok, a kis- és közepes méretűeket a nyugat-európai országok gyártják. Japán gyors ütemben fejleszti a kis teliesítményű traktorok gyártását, s évente Néhány helyen a járásban, mint például Nagyrédén és Karácsonyon, az átlagon felüli tejtermelési eredmények a helyi lehetőségekből adódó többletmunkának, illetve a bevezetett új technológiának köszönhetők. Megállapítottuk azt is, hogy a gyöngyösi járás tehenészeteiben a magyartarka állományok évi átlagképessége egy tehénnél négyezer liter, a jelenlegi 2800 liter körüli termeléssel és az országos 3000 literes átlaggal szemben. Tapasztalataink alapján a helyi, a járási és megyei szakemberek segítségével igyekszünk feltárni a tejtermelésben alkalmazott eljárások hibáit. EZUTÁN a gazdaságok olyan közös technológiai kiigazítást tehetnek, melynek segítségével a tejtermelés alsó határa 75 százalék fölé és az átlag pedig 85 százalék fölé emelkedhet a gyöngyösi járás tehenészeteiben. Dr. Istók Barnabás főiskolai tanár Gyöngyös mintegy 300 ezer darabot állít elő belőlük. Japán egyébként a darabszámot tekintve messze megelőzi az amerikai, olasz, angol, és nyugatnémet gyártókat, az eltérő teljesítmények miatt azonban a darabszám szerinti összehasonlítás aligha nyújthat reális képiét. A mezőgazdasági gépek fejlesztésének egyik jellemzője a teljesítmények állandó növekedése. A talajmegmunkáló gépektől (ekék. boronák, stb.). vetőgépektől, betakarító gépektől egyre nagyobb munkaszélességet és munkasebességet követelnek meg; ennek arányában persze a vontatásukhoz mind nagyobb teliesítményű erőgépek szükségesek. Az USA- barj gyártott traktoroknak egy évtizede még csak 3 százaléka volt 100 lóerőnél nagyobb teljesítményű, most pedig csaknem 50 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába. Újabban már a 140— 300 lóerős traktorok is mindennapossá válnak. A vezető szerep a traktoroké Képűnkön; újonnan kiferesztett nyugatnémet 280 lóerős, négykerék hajtásos négykerék kormányos traktort láthatunk. Talaj alatti öntözés A világ nagy mezőgazda- sági országai a talaj alatti öntözés megvalósításával kísérleteznek. Az altalaj Öntözésére szolgáló rendszerek elterjedését a víztakarékosság. az. eavre fokozódó vízhiány indokolta. Vízgazdálkodási szempontból icen fontos. hogv szabályozott menv- nyiségben jut, ígv víz a talajba. nem kell tehát a mélybe szivárgás és a felszíni párolgás veszteségeivel számolni. A talaj felszínén nem jelentkeznek azok a károsodások arnelvek a felszínt öntözésnél keletkeznek (erózió, talatkér- c esed és), ugyanakkor javul a talaj levegőzése. Jelentős előny az is. hogy a sok értékes anyagot tartalmazó, előzőleg kezelt szennyvíz felhasználására is alkalmas, anélkül. hogy higiéniai szempontból kifogásolható lenne. Ugyanígy alkalmas műtrágyák folyamatos adagolására. A növénytermesztés fontos feltétele, hogy s talaj felszíni rétege száraz maradjon, így nem lép fel a párolgás következtében hőveszteség, a talajfelszín melegebb lesz. a száraz talajfelszínen pedig csökken a gyomnövények életlehetősége. ugyanakkor javul a falaiban lévő mikroorganizmusoké. Gondot a beruházási költségek nagysága okoz. különösen a nagyüzemi módszerek megvalósításánál. Csökkentésükre a csőfektetés munkáját a Szovjfetunióban nagy teliesítményű gépekkel végzik. A gazdaságosság elbírálásánál figyelembe veszik azt is. hogy a felszín alatti öntözésnél a munkaerő-szükséglet csökken, az öntözőhálózat nem jelent akadályt a mezőgazdasági gépek számára, s az öntözés nem zavarja az. egyidejűleg végzett. más mezőgazdasági munkákat. RADIO KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. 9.20 Utrabocsátó. 9.44 Zene vár. 10.05 Csiribiri. 10.35 Ménotti: A médium (Opera). 11.42 A boldog ember. 12.35 Közelkép. 12.50 Zenemúzeum. 14.04 Szabadpolc. 14.34 Nóták. 15.28 Dominó. 16.05 Czakó Gábor: Várkonyt krónika. 16.15 Világhírű előadóművészek. 17.07 Olvastam valahol. 17.27 Ope- raáriák. 17.45 Gáz van. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.30 Jelentés az országos súlyemelő-bajnokságról. 19.35 Schubert-est, Kb. 21.40 Operettdalok. 22.15 Jelentés az országos súlyemelő-bajnokságról. 22.25 Világtörténelem dióhéjban. 22.35 Kodály daljátékaiból. 23.19 Századunk kamarazenéjéből. PETŐFI 8.33 Napközben... 10.33 Zenedélelőtt 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. ' 12.55 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Gyermekeknek. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Cigánydalok. csárdások. 16.28 Műsorismertetés. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Sosz- takovics: Hamlet-szvit. 17.39 Teli torokból. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 5-j-l főszerepben a Magyar Rádió pécsi stúdiója. 22.03 Népdalok, néptáncok. 23.15 Tánczene. ?3.45 Gyulai, Gaál János: Képeskönyv. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, Időjárás. —Feketén, fehéren... (Bürokrácia ,,maszk”-ban). Riporter: Nagy István. — Filmzene. — Termelés és munkavédelem... — Önod- vári Miklós jegyzete. — 18.00 Eszak-magyarországl krónika. (Az országgyűlésről jelentjük... —- Exportcsütörtök a Habselyem és Kötöttárugyár ku- rittyáni üzemében. — NEB-vizsgálat Kazincbarcikán, közérdekű panaszok nyomán...) — Szomszéd népek zenéje. — Lap- és műsorelőzetes... tq 9.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.30 Iskolatévé (Ism.). 16.25 Századunk. 17.45 Telesport. 18.10 Az Országházból jelentjük... 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.50 ördögi szerencse (Tévéjáték). 21.20 Családi kör. 22.10 Tv-hi- radó 3. 2. MŰSOR 18.40 Kísérleti matematika. 19.00 En français. 19.15 Song Alive. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Orff: Carmina Burana. 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Magyar tudósok. Szalay Sándor akadémikus. 1978. október 26., csütörtök
