Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

A sport védelmében EGY LABDARŰGÓKAPUS SZIVE felmondta a szolgá­latot, egy sárkányrepülő le­zuhant, egy ökölvívó életét vesztette a ringben. Sport­tragédiák. Halálesetek, ame­lyek közül sokak számára csak az első kettő tűnik meghökkentőnek. A fatális véletlen azonban a bokszoló esetében elkerülhetetlen vég­gé változik, és újabb alapul szolgál a sportág elleni tá­madásra. Napjainkban egyre többen kárhoztatják ezt a sportot, egy kalap alá véve a hiva­tásos és az amatőr verseny­zést. A legeredményesebb ellenzék talán Lengyelor­szágban működik: ott I ugyanis tavaly év elején egy ökölvívóklub bezárta kapuit. } Az ok: az állami dotációt, amelyet eddig a klub műkö- ! désére fordítottak, a Legfel­sőbb Bíróság ítéletére egy, az aktív szerepléstől vissza­vonult versenyzőnek kell ezentúl kifizetni ; az orvos-. szakértők az ütések által 1 okozott tartós rokkantságot állapítottak meg nála. Az ! övön aluli ütéstől az egész lengyel sport megingott: ki­öregedett bokszolok mellett úszók, futók kezdik el ku­tatni magukon az anatómiai elváltozások nyomait Minden sportnak a moz­gatója: valakinek vagy vala- j minek a legyőzése: a levegő, I a víz, a sebesség fölébe ke- I rekedni, vagy egy másik [ emberrel szemben bebizo- j nyítani saját képességein- i két. Mindez persze nem jái: ) veszélyek nélkül, de a koc- I kázat éra önmagunk jobb ' megismerése, jellemünk, egyéniségünk formálása. Ha manapság a verseny­zésnek már más célja is van, arról nem a sport tehet. Jó szimatú üzletemberek sajá­tos iparágakat hoztak létre, amelyekben a küzdelem el­sősorban a megélhetésért1, a felszínen maradásért folyik. És bár a sport és a ,.biz­nisz”, az üzlet, ma már egy­re több területen fonódik össze, a hivatásos és az amatőr ökölvívás közé még­sem szabad egyenlőségjelet tenni. A tragikus esetek dön­tő többsége a profiknál for­dul elő, ahol eltérőek a sza­bályok, a mérkőzésidő, és ahol a halál még ezek mel­lett is legtöbbször a bírók, menedzserek lelkiismeret­lenségén múlik. KÜLÖNBSÉGET KELL TENNÜNK _a modern gla­diátorok és *a sportolók kö­zött. Igaz, néha nagyon ne­héz eldönteni, hol végződik az emberi értékek, az embe­ri méltóság védelme, és hol kezdődik az álhumanizmus. Például mikor azzal támad­ják az ökölvívást, hogy fel­színre hozza és segíti kiélni a rejtett agresszivitást, — akkor az esetleges jó szán­dék mellett is álhumaniz­musról van szó. Pszicholó­gusok bizonyítják ma már, hogy a küzdősportok (ököl­vívás, cselgáncs, karate) a vad ösztönök megfékezésé­nek eszközei, hasznos segítői a testi-telki harmónia meg­teremtésének. Igaz, a szak­emberek sem tagadják, hogy a boksz felszabadíthatja bi­zonyos gátlások alól a kö­zönséget. Többnyire azonban békés átlagemberek üvöltik extázisbán, hogy „üsd ki”, „vágd agyon”, akikből egy krimi vagy kalandfilm is hasonló indulatokat vált ki. A sötét utcák rémei pedig aligha a ring közelében ülve kapták a tippet, hogy védte­len járókelőket pofozgassa­nak. A kötelek között ugya­nis vissza is üthetnek. Persze, téves képet kap­nánk az ökölvívókról, ha valamennyiüket gáncs nél­küli lovagként ábrázolnánk. A klubok kapui minden — egészségileg alkalmas — je­lentkező előtt nyitva állnak. De aki vitte valamire ebben a sportágban, aki egy-két kapott pofon után már nem az erejét akarta fitogtatni, — tehát aki megtanulta be­csülni a másikat, az aligha hozott szégyent a kesztyűk­re. Agresszivitás és balesetve­szély. Sokáig ezek az érvek szóltak egy egyre népszerűb­bé váló sportág, a karate ellen is. Ma már a gyakor­lat bizonyítja e legendák tarthatatlanságát. Agresszi­vitás ellen épp úgy nem le­het a küzdősportok korláto­zásával védekezni, mint szesztilalommal az alkoho­lizmus ellen. Sőt a megfele- lelően irányított indulatok hasznosan alakíthatják az ember jellegét. A sérülése­ket, tragédiákat pedig nem szabad az egyes sportok szükségszerű velejárójának tekinteni. A sárkányrepülő, a bokszoló, a labdarúgó sze­rencsétlensége éppoly meg­döbbentő, váratlan tragédia, mint egy autóbaleset az uta­kon. De azért még nem biz­tos, hogy gyalogolni veszély­telenebb. Félő, hogy azok az embe­rek, akik már az általános iskolában is felmenttették magukat a testnevelési óra alól, az elszórt tragédiákat igazolásul használják fel: a sport öl, butít — és igyekez­nek elvenni a kedvet és le­hetőséget azoktól, akiknél a mozgás a szórakozást, ki- kapcsolódást és valóban az egészség védelmét szolgálja. Elszomorító és elgondolkod­tató minden egyes sportbal­eset — de a végkövetkezte­tések nem irányulhatnak egyetlen sportág lényege el­len sem. Megdöbbentő az üzlet és a versenyzés hatá­rán száguldó Peterson halá­la is — azonban még ebben az esetben is be kell lát­nunk, hogy nem a sebesség lesz a veszte, hanem a leg­elemibb biztonsági követel­mények érthetetlen hiánya. SAJNÁLOM a nagyobb és a kisebb csapások áldozatait. Sajnálom azokat a kiörege­dett úszókat, futókat, akik szívnagyobbodást, tüdőtágu­lást kaptak sportpályafutá­suk során. De nagyobb a részvétem azok iránt, akik soha nem sportoltak, és már fiatalon mozgásszervi, ke­ringési, szívpanaszokkal for­dulnak orvoshoz, ök vannak többen — és ráadásul vala­mi kimaradt az életükből. Lambert Gábor r Sportköreink életéből Füzesabonyi sikerek és gondok ■ Két évvel beindulása után a hetvenes évek elején már a füzesabonyi járás első szá­mú ipari bázisa lett a Mát- ravidéki Fémművek füzes­abonyi gyáregysége. A lét­számban és műszaki fejlesz­tésben folyamatosan gyara­podó gyár egyre nagyobb szerepet kezdett játszani — sok más mellett — a község kulturális és sportéletében is. Alapos előkészítő munka után 1972-ben a Füzesabonyi Vasutas SC és a Szövetkeze­ti Komarov SE fuzionálása során megalakult a Füzes­abonyi Vasas SC, s a gyár lett az új sportkör bázisa... Kezdetben vezetési hiányos­ságok miatt nehézségek adódtak. A labdarúgócsapat mélypontra jutott, két év alatt két osztályt zuhant — akkor még volt megyei II. osztály is —, s a járási me­zőnyben is csak szürke kö­zépcsapatnak számított. A férfi .kézilabdacsapat szemé­lyi problémák miatt felosz- , lőtt, a játékosok a szomszé­dos Dormándra igazoltak át, s ott megyei bajnokságot nyertek a lelkes hazaiakkal kiegészülve... A Vasas SC életében dön­tő változás állt be, amikor a sportot kedvelő Németh László gyárigazgató került az , egyesület élére. A lelkes és hozzáértő aktívák segítsé­gével az utóbbi években több sportágban is a megyei élvonalba kerültek a füzes­abonyi csapatok. Jól sikerült igazolások után a férfi­19.8. október 25., szerda Já asztaliteniszezők bejutottak az NB III-jba. Innét csali akikor kényszerültek búcsúz­ni, amikor legjobb játéko­saikat átigazolta a testvér Siroki Vasas. A Nagy János társadalmi aktíva által irá­nyított férfi csapat a megyei bajnokság középmezőnyében foglal helyet. Az alkalman­ként szereplő női csapat már megyei bajnokságot is nyert. A dr. Godály Gyula közre­működésével létrehozott sakkszakosztály évek óta a megyei élvonalhoz tartozik. A szakosztály munkáját je­lenleg Hajnal Gyula irányít­ja, aki többedmagával első osztályú minősítést ért el az abonyiák közül. A Füzesabo­nyi Vasas sakkozóiról nem­régiben igen jó véleménnyel volt Dobroviczky Ferenc> a megyei szövetség elnöke is, kiemelve azt, hogy a gyáriak — a megyében egyedül — közel két egyforma képessé­gű, jól felkészített csapat­tal szerepelnek a Maróczy- kupában. Ennyi anyagi ál­dozatot kevés egyesület vál­lal magára községi szinten. A férfi Jkézilabdacsapat szép sorozattal dicsekedhet. Az újbóli megalakulás után megnyerték a megyei ,>B” osztályú bajnokságot, az idén a megye legjobbjai között pedig Szegedi János irányí­tásává! ezüstéremét nyertek. Egyedül a labdarúgók nem képviselik megyei szinten a sportkört. Az 1976—77 évi járási bajnokság megnyeré­se után karnyújtásnyira voltak az „ígéret földjétől”, de a Kömlővel szemben alulmaradtak az osztályozón. A következő évadban csak a harmadik helyen végeztek. A nyár folyamán — sajnos ' egy kissé későn — úgy dön­tött az egyesület vezetősége, hogy egy-két éven belül is­mét megpályázzák a megyei osztályba jutást. Az Eger volt játékosát, Rási Lászlót szerződtették edzőnek, aki­nek szorgalmas munkája lassan kezd beérni. A Vasas- fiúk a nagy esélyes Kompolt és Kál-Kápolna társaságá­ban vetélkednek a bajnoki címért. A tervekről, célkitűzések­ről Németh László sportköri elnök tájékoztatott: — Nagyon szeretnénk, he két éven belül a labdarúgók is elfoglalnák helyüket a megyei mezőnyben. Ennek érdekében a téli alapozásra, majd a formába hozásra nagyon oda kell figyelnünk. Fokozott gondot kívánunk fordítani az utánpótlás ne­velésére is. A férfi ké­zilabdázóinktól jövőre baj­nokságot várunk, s meg­alakítjuk a női csapatot is. A községünkben levő gazdasági szervek anya­gi támogatásával szeretnénk végképp használhatóvá tenni a futópályát és egy korsze­rűbb, sportöltöző építését is tervezzük. Hangsúlyozom, ezt saját erőnkből képtelenek vagyunk megvalósítaná, szá­mítunk mások segítségére is, hisz a Vasas SC hivatott képviselni Füzesabony nagy­község versenysportját. Blahó István, a nagyköz. ségi partbizottság titkára ko­rábban a fémművek füzes­abonyi gyárában üzemveze­tő-mérnök beosztásban dol­gozott, s egy ideig a kézilab­da-szakosztály vezetőségében is munkát vállalt. Rendsze­resen figyelemmel kíséri Fü­zesabony verseny- és tömeg­sportjának alakulását, így reálisan tudja értékelni a nagyközség sportéletét: Portisch eredményessége döntő lehet Ribli Zoltán a sakkolimpiáról Ma beindulnak a sakkórák a sportág első számú esemé­nyén, a sakkolimpián. Októ­ber 25-től november 12-ig a labdarúgó VB rendezője, \r- gentína ad otthont a XXIII. sakkolimpiának, amelyen Magyarország férfi és női válogatottja egyaránt ott lesz. Az Amerikában élő ma­tematikus, dr. Élő Árpád vi­lágranglistáján — melyet a FIDE évekkel ezelőtt elis­mert — Ribli Zoltán a 16., igen előkelő helyet foglalja el. A 2585 Élő-ponttal ren­delkező nemzetközi nagymes­ter a magyar csapat második táblás játékosa. Ezúttal már negyedszer vesz részt a hagy sakkfesztiválon. — Szerencsés vagyok, hi­szen egész fiatalon, alig 19 éves koromban belekóstol­tam az olimpiák atmoszférá­jába. Az 1970-es siegeni be­mutatkozásom ugyan nem valami jól sikerült, a döntő­ben két partiból csak fél pontot szereztem, a magyar együttes azonban végül ezüstérmes lett. Ribli az évek múlásával egyre biztosabb pontja lett az Eged Budapesten a megszokott­nál nagyobb érdeklődés mellett három napon keresz­tül a Tornacsarnokban zaj­lott az 1978. évi ritmikus sportgimnasztika országos bajnokság. Ezen a verse­nyen elindultak az Egri Ko- lacskovszky szakosztályának versenyzői is. A felnőttek között a válogatott kerettag Szabolcsi Judit ezúttal el­maradt a várakozástól, ösz- szetettben csak a hatodik helyet szerezte meg. A szer­gyakorlatokban egy bronzér_ met szerzett, a szalaggyakor­latok bajnoki sorrendje ugyanis ez volt: 1. Molnár Anna (OSC) 19,40, 2. Szi­— Á Vasas elnöksége a legutóbbi választás után lel­kesen, és körültekintően lá­tott hozzá a verseny- és tö­megsport fejlesztéséhez. Tu­datos irányítómunkával cso­portosították az erőket. Gon­dolok itt az aktív sportolók­ra és az anyagiakra. Kezdet­ben a kézilabda-, a sakk- és az asztalitenisz-szakosztályok fejlesztése került előtérbe, majd a labdarúgókat kellett kimozdítani a mélypontból. A sportkör, a községi tanács szakigazgatási szervével nagy gondot fordít a tömegsport­versenyek szervezésére és rendezésére. A nagyközségi szintű OSN és Edzett Ifjú­ságért versenyekre rendsze­resen előkészítik a pályákat és sportszereket is biztosíta­nak. A múlt évben lebonyo­lított községi sportnap kü­lönböző versenyszámaiban több mint félezren álltak rajthoz. A Vasas SC megala-^ kutasakor a közgyűlésen* hangsúlyozták, hogy a sport­kör nemcsak a gyáré, ha­nem Füzesabony nagyközsé­gé is. mindenki tagja lehet és mindenki előtt nyitva áll a kapu a sportolás céljából. A nagyközségi tanácson meg­rendezett koordinációs meg­beszéléseken, a gazdasági szervek és intézmények ve­zetői egyetértettek a sport­kör közös fenntartásában, segítésében, s abban is, hogy az alkalmazásukban levő sporttehetségeket a Vasashoz irányítják. Ennek ellenére csak néhány szerv nyújt né­mi anyagi segítséget. A mű­ködtetés feltételeinek bizto­sítása, a végrehajtás csak­nem kizárólag a gyári kol­lektívára hárul. Füzesabony versenysportjának magasabb szintre emelése és tömeg­sportéletének további ki- szélesítése csak akkor való­sulhat meg, ha a helyi gaz­dasági szervek közösen tá­mogatják a Vasas sportkört, s azt magukénak is vallják. A mi véleményünk is az, hogy ez utóbbi megállapítás ,.kulcskérdés” Füzesabony sportjának jövőjét illetően. sfe" Szigetváry József L olimpiai gárdának. 1972-ben Szkopjében például már a döntő 11 összecsapásán —te­hát valamennyi mérkőzésen! — asztalhoz ült, veretlenül összegyűjtött 7,5 pontjával mindent megtett a végső győ­zelemért, amelyhez nagyon közel is állt Magyarország legénysége. Következett a nizzai sakk­olimpia, 1974-ben. És a hi­degzuhany : Magyarország csak hatodik lett. — Amíg Jugoszláviában ideális körülmények közölt versenyezhettünk, addig Franciaországban semmi nem ment rendben. Bennünket például beraktak egy épülő­ben levő szállodába, ahol éj­jel-nappal kopácsoltak. En egyébként ott is 11-szer sze­repeltem a döntőben, s két pontommal ismét veretlen maradtam. Buenos Airesben a legjobb­nak tűnő összeállításban lesz ott a magyar válogatott: Portisch, Ribli, Sax, Adorján. Csőm és Vadász az erősor­rend. — Az 1976-os premiert kö­vetően — akkor 13 fordulót játszottak a csapatok — is­ráczki 19,20, 3. Szabolcsi és Kovács 19 10—19,10 ponttal. A felnőttek között a bajno­ki cím védője, Kovács Györgyi összetett sikere mel­lett három szerrel is arany­érmet nyert egyesülete, a Szolgáltató Spartacus szá­mára. Az utánpótláskorúak me­zőnyében az egri II. osztályú ifjúsági csapat első helyen végzett. Az Egri Kolacs- kovszky csapatának tagjai Tornász VB Felemás Szalag Péter, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Felemás mérleget zárt a magyar férfiválogatott a strasbourgi tornász-világbaj­nokság nyitónapján. Az elő­írt gyakorlatokkal nem sike­rült arra a helyre kerülni — a negyedikre vagy az ötödik­re —, ahonnan később, a szerdai szabadon választott versenyben még egy kis visz- szacsúszás sem rontana túl­ságosan sokat az összmérle- gen. A három világbajnoki újoncot felvonultató együttes a hatodik helyen áll. — A nyújtó kivételével minden szeren csaknem tu­dása legjavát nyújtotta a csa­pat — így vélekedett Bordán Dezső vezető edző. — A fia­talok közül a legtapasztal­tabb versenyző, a dunaújvá­rosi Kovács Péter, kifogásta­lanul tornászott, de Kelemen és Kramarics sem vallott szégyent. Bosszankodom Do- náth miatt, pedig jól áll, ki­tűnően gyűrűzött. Magyar Zoltán régen tornászott olyan kiegyensúlyozottan, mint most. A lólengésben pedig hatalmas előnyt szerzett. Ez­zel sokat lehet kezdeni! Említést érdemel, hogy a mét svájci rendszerben dől majd el az olimpiai bajnoki cím sorsa. Ezúttal 14 forduló­ra kerül sor. A legnagyobb jelentőségű összecsapások az 5—10. fordulóban várhatók, a legjobbak valószínűleg ez idő tájt kerülnek össze egy­mással. — Mit várhatnak a szurko­lók Magyarország képviselői­től? — A késhegyre menő csa­tákban — véleményem sze­rint — döntőnek fog bizo­nyulni, hogy a valamennyi mérkőzésen az első táblán, küzdő Portisch Lajos nemzet­közi nagymesterünknek Ho­gyan fog menni a játék. Az ő sikerei ugyanis lendítőerőt jelenthetnek a csapat többi tagja számára is. Minden­esetre szeretnénk feledtetni à nizzai kudarcot. =o= A Karpov—Korcsnoj döntő után ismét a tengerentúlra fordul a sakkvilág figyelme. Amint a TASZSZ-nak az ar­gentin fővárosból jelenteit híre elmondja, a szovjet vá­logatott erős. gárdával ül asztalhoz. voltak: Kassai Katalin. Úti Melinda, Csank Judit és Hús­véti Helga. Az egyéni első­séget Kassai szerezte meg, őt követték klubtársai holt­versenyben a 2—3—4. helye, ken. Az 1978. évi OB talán legnagyobb egri sikerét Eged Zita érte el a serdülő I. osz­tályú mezőnyben kivívott egyéni összetettbeli bronzér­mével. Szerenkénti helyezé­sei: szalaggal 4., karikával 3., labdával 3. mérleg... lólengésben Magyarral ?gyütt. összesen négy magyar tor­nász „sorakozik” a legjojnan álló 16 között, Donáth a 4— 6., Sivadó és Kelemen pedig a 11—14-en. Donáth a gyű­rűn, ahol a legtöbb magas pontszám született, kilenced­magával holtversenyben a J de csak 15 századponttal ma­iad el a vezető szivjet Gyi- tyatyintól. im A Népújság tippjei a 43. hétre : 1. Nagykanizsa—PVJ3K X 2 2. Bakony V.—Oroszlány 1 X 3 Alumínium—Bauxitb. X 2 4. DMTE—Nyíregyháza 1 x 1 5. Papp J. .SE—K.-barcika 1 X 6. Gyula—DVSC 2 7. Kisvárda—Ózd 2 X 8. 22. sz. Volán—Szeg. D. 1 X 9. Ikarus—BKV Előre 2 10. Bologna—Juventus X 11. Catanzaro—Róma X 1 12. Lazio—Lanerossi 1 X 13. Torino—I.-nazionálé 1 X Pótmérkőzések : 34 KKFSE—KSC l 15. Budaiok—Vác l 16. Építők—Dunaújváros 1 Zita és az ificsapat A sportág vidéki utánpótlásának egyik ígérete. Eged Zita (képünkön), ezt az OB-n is igazolta. (Fotó: Molnár Istvánt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents