Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
Káplár Miklás-emlékkiállítás Haidűböszörményben HumorSzolgálat Egy részeg beront a fény. képész műtermébe: — K-k-kérem... készítsen rólam cs-cs-cso- portképet.... — Örömmel, uram. Szíveskedjék félkörben elhelyezkedni! A skót fiával színházba megy. A karzaton foglalnak helyet. A szünetben a fiú áthajol a korláton és az odalent ülő közönséget nézegeti. — Óvatosan, fiacskám — figyelmezteti a skót: — Vigyázz, nehogy leessél. Ne felejtsd el, hogy a földszinti jegy kétszer annyiba kerül, mint az emeleti! UTASSY JÓZSEF: Fán maradt levelek Szüret után A drága Doktor úr, a novemberi nap röntgenezgeti még beteg bordáikat. Hátak panaszfalán sóhajokhoz szokott, esőcsepp-puha ujj kopog, kopog, kopog. Magam varjúhodón egy rendelőpadon várok a leletre. Kint fák. Itt-ott levél. Es zeng a gyászruhás rigók rekviemje. Pihen a prés. Mustszag bódik Zenél a csönd. Szőlőszem és részeg darázs hempereg az hallgatom udvaron. Oszt pillantó szőlőszemek. Fél a levél: postás szelek hordják szét az idézést. Járőr felhők hangoskodnak. Tele a kert véresre vert paradicsommal, virággal. Rózsarák, kötelek, karók. Trombita-tulipán-roncsok. Petúnia-tárogatók. S dér-zápolyák, zúzmara-horthyk...! Micsoda forradalom, hit, micsoda március volt itt! Örökzöld fenyő! én megölellek. Egy perc, s a gesztenyék, diók szemhéjai mind fölrepednek. Káplár Miklós: Bojtár A XX. század fordulójára Debrecen példája nyomán Hajdúböszörményben a jómódú családok tagjai nemcsak megszerezték, rendeltek is műalkotásokat. A tehetséges művészek egész köre alakult ki. A műpártolás jóval szerényebb, mint amit a művészek megérdemeltek. Egy letűnt korszak távlatából: a festőművészek alkotásai irodalmi, művelődési életünk nagyjaival együtt művészi erővel és hitelességgel ábrázolták a társadalom sok szociális és kulturális kérdését. Közülük kiemelkedett Káplár Miklós (1886—1935). akinek sorsa és életpályája a népből óriási áldozatok árán feltörő tehetség példája. Árva gyermek, csikósbojtár a Hortobágyon, mészárossegéd, bérmunkás Budapesten. Négy éven át éjszaka dolgozott, hogy nappal főiskolán képezhesse magát. A Képzőművészeti Főiskolán tanultaknál is többet jelentett számára példaképeinek útmutatása. Első mestere, modern művészetünk egyik vezéralakja: Rippl-Rónai József. Kevés számú tanítványának egyike Káplár, akihez 1920-ban írt egyik levelében többek között ez olvasható: ,.Szeretném• ha természetes egyszerűségét, szerény magaviseletét sohasem vetkőzné le. Ne iparkodjo-n olyan lenni, mint más... ” Mestere modern szobrászatunk antik Ihletésű nagv művésze, Medgyessy Ferenc is. Műveiben nemcsak a tárgyválasztás, hanem a motívum azonossága is szembetűnő. A kiállításon mindezt beszédesen bizonyítja Medgyessy: A hortobágyi bika (1934.) című szobra, s káplár: Itatás a kettős kútnál (1933.) című festménye, amely egyik főműve. Káplár művészi látásmódja nem az iskolázatlan tehetség naiv stílusa. Ezt a művész barátai kultúránk, szellemi életünk legkiválóbbjai évtizedekkel előbb meglátták. A XX. századi magyar próza vezető egyénisége, Móricz Zsigmond már 1935-ben úgy is értékelte: „Káplár Miklós nem ezek közül a naiv és primitív őstehetségek közül való. Ö már csaknem a legmagasabb és Itgegyénibb festői látással látta meg, amit meg akart mutatni. Csak a tömörségben, a jellemek és tárgyak komor egybefoglalásában maradt meg azon a határon, ahol ö egyéniség lett és a legnagyobb festők értékével emelte fel az őstehetséget, mely lelkében élt...” Káplár nemcsak megjelenítette az ábrázolt tájat, a Hortobágyot, hanem Móricz Zsigmond riportjai (Hortobágyi típusok. Kiégett a Hortobágy stb.) hatására tudatosult benne a művészi tevékenység országos jelentősége. Tevékenyen bekapcsolódott a radikális-plebejus politikai mozgalomba. A Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai programja körül szervezkedők 1934-ben maguk közé hívják. Ugyancsak ez évben keltezett, eddig ismeretlen szavazócédulán: a művész Bajcsy-Zsilinszky Nemzeti Radikális Pártja városi képviselőtestületi jelöltjeinek egyike. Mint agrár-ipari proletár származású, osztályhelyzetét is tudatosan kifejezte az által, hogy festményein a pásztorokat, a szegény embereket ábrázolta. Káplárnak az a bírálója vagy jó szándékú méltatóia. aki a művész éle'művét — Lyka Károly négy évtizeddel előbbi cáfolata után — ma naivnak, őt a művészet terén képzetlennek minősíti, nemcsak kisebbíti, hanem bizonyos fokig mondanivalójának hitelességét is igyekszik tagadni. Nagy István, Nagy Balogh János, Derkovíts Gyula kortársa Káplár Miklós is. Többek között tisztázásra vár: Káplár életműve mennyiben sorolható nagy kortársai eszmekörébe. Az vitathatatlan, hogy Káplár művészete és élete is a forradalom lényegét jelenti: a népi tehetség feltörését. Ezt ismerték fel benne a Nyugat művészeti írói és kritikusai. így választották őt a debreceni Ady Társaság egyik irányítójává. Káplár életműve feltárása során több jelentős eredmény született. Többek között: megjelent a művészi indulását ismertető tanulmány. A művészettörténészek ez évi országos fórumán érzékelhető visszhangot kelte't az az előadás, mely századunk egyik legnagyobb hazai művészetfilozófusa. Fülep Lajos és Káplár Miklós kapcsolatát világította meg eddig ismeretlen leveleik tükrében. Szülővárosa nemcsak művészi sírkő emelésével, utca e'nevezé- sével. emlékérem alapításával gondol nagy fiára. Megőrizte a művész egykori, 1853-ban épült lakóházát és azt — példamutató áldozattal — a megyei műemléki albizottság értékes közreműködésével a felnövekvő nemzedékek egyik kulturális nevelőhelyévé kívánja tenni. Az emlékházat ma avatják. A több mint száz műalkotásból és eredeti dokumentumból álló kiá'lí'ás megtekintésével — remélhető — közelebb kerül az érdeklődő az eddig kevéssé ismert alkotó életművéhez. IVLydts t A vendég így szól a csaposhoz; — Mondja, kérem, hány hordó sört ad el rendszerint hetente? — Húszat. — En meg tudom tanítani arra, hogyan adhat el huszonötöt. __ ...» — Töltse tele a korsókatI — A víz nagyon fontos — magyarázza kisfiának az apa. — Ha nem volna víz, akkor sohasem tanultunk volna meg úszni és mind megfulladnánk .... Egy hires utazótól kérdezték• mi a legfontosabb az úti előkészületeknél. — A legfontosabb, uraim — válaszolt a híres utazó —, hogy fele annyi poggyászt és kétszer annyi pénzt vigyünk magunkkal! Újabb feltevések az Atlantiszról Albert Slosman francia egyiptológus nemrég megjelent könyvében, amely „A nagy kataklizma” címet viseli, azt igyekszik bizonyítani, hogy az első egyiptomi fáraók annak az elsíillvedt szárazföldnek menekültjei voltak, amelyről a régi görög filozófus. Platon írt. Elméletét azokra a hieroglifákra alapozza, amelyeket Legros úr, a ,.Legros és társa” cég tulajdonosa, éppen befejezte a levél dik- tálását és így szólt titkárnőjéhez, Su- zette kisasszonyhoz: — Két példányban gépelje le, mint szoktuk. A lány az ajtó felé indult, de megtorpant és visszajött. — Mondani óhajt valamit? — emelte fel fejét az iratokból. a cég főnöke. — Monsieur Legros, én férjhez megyek. — Pompás, gyermekem. Es ki a boldog ifjú? Mademoiselle Su- zette hirtelen sírva fakadt. — Úristen, mi lelte?! — kiáltott fel monsieur Legros. — Mert... mert... nem tudom, hogy kihez... megyek férjhez — hüppögöt t a lány. — Hogyhogy nem tudja? — Kérdezze meg Jacques-tól... — szipogott mademoiselle Suzette. Jacques, a főkönyvelő helyettese, röpke tizenöt másodperc múlva megjelent. Minden jel arra valMichel Herbere: Különös ajánlat lőtt, hogy már az ajtó mögött várakozott. — Mit jelentsen ez?! — harsant fel monsieur Legros. — Miért kell magának megmagyaráznia, hogy kihez megy férjhez a titkárnőm? — Nyugodjék meg uram, én valóban mindent megmagyarázok. Mademoiselle Suzette önhöz megy férjhez. Vagyis akarom mondani... énhozzám. — Mondja, maga már régen meghibbant, és csak ügyesen titkolta? — Monsieur, én teljes felelősséget vállalok a szavaimért. On agglegény, és ezért megfelelő ösz- szegű adót fizet a jövedelme után. Ez az ügy egyik oldala. A másik pedig az, hogy nekem tetszik Suzette... — Mondja, maga önként megy az őrültekházába, vagy ícííií- vassam a mentőket7 ^ftvvwjwwvvwvwwwwvwwwwywwwwwtí — Még egy pillanatnyi türelmet kérek, monsieur Legros. Nos hát, ön agglegényadót fizet. Ha felesége volna, akkor sokkal kevesebbet kellene fizetnie. — En azonban nem szándékozom megházasodni, azonkívül pedig ez sokkal többe kerülne, mint amennyit megtakaríthatok ... — Szentigaz. Ezért én azt ajánlom önnek, hogy úgy nősüljön meg, hogy nem nősült meg. Hagyja a telefont, semmi szükség rá, ne telefonáljon senkinek, inkább hallgasson végig. En szeretem Suzette-t. ön feleségül veszi őt, és így kevesebb adót fizet. Ö pedig velem nemrég találtak egy felsőegyiptomi szentélyben. Slosman elméletét látszik bizonyítani a szentély planiszfé- rája is, amelyen az Atlantisz kataklizmájának idejéből rögzítették a csillagok állását. Ez lehetővé teszi a tragédia pontos dátumának meghatározását, ami a komputerek számításai szerint az ie. 9792. év volt. él, és önnek egyet- len frankjába sem ! kerül. Érti már? — Hm... No és! maga mit nyer ezen< az üzleten? — Tudja, monsieur < Legros, úgy gondol- tam, hogy ön leg-< alább 500 frankkal < emelhetné a havi fizetésemet. Hiszen a j családi élet nagy ; költségekkel jár... — Hm, Jacques ... j hiszen tudja, mi a < véleményem az al- ' kálmazottaim fizetés-J emelési kéréseiről. Az J ilyesmit mindig elv- J bői ellenzem, — Rendkívül sa}-\ nálom, monsieur J Legros, ebben az ; esetben azonban ... — Várjon csak, ! Jacques, várjon... ; Éppen arról gondol- ! kodtam, hogy meg-', felelő helyettest kel- ! lene találnom ... Î — Hálásan köszö-', nőm, főnök, örülök, ' hogy ilyen nagylelkű. ! — Nagylelkű? Csu- ' pán kiszámítottam, mennyi adót takarít-, hatok meg ... (Fordította: Gellert György) Ez a tény arról tanúskodik, hogy egy-egy tájnyelvi szólásforma is köznyelvűsködik, és szélesebb körben ismeretessé válik. A rosseb ugyanis valódi dunántúli tájszó; különösen az Őrségben. a somogyi, a zalai vidékeken használták, főleg ezekben az állandósult szókapcsolatokban: A radai rosseb rágja meg! Hogy a rosseb egye meg! Üssön belé a rosseb! A somogyi nép ajkán gyakran jelentkezik a rossebel ige- alak is. E szűkebb tájból származó költők is gyakran kulcsszóként illesztik bele verseik nyelvi szövetébe a tájnyelvi összetételt és az ebből építkező szólásmódokat is: „Radai rosseb, te köss vélek alkut. / tekeredjél a torkukra, Zala” (Jankovich Ferenc: Föllebbezés). — „Va- lahára csak ráun egyszer, s eleszi az a sokat emlegetett, híres rosseb / erről az eredendően szelíd pannon vidékről” (Papp Árpád: Orfeusz Pannóniában) — „Rosseb- baka, somogyi 44-es, / első katonája volt a világnak” (Csorba Győző: Ocsúdó évek. Hogy a gunyoroskodó. tréfálkozó versbeli helyzetekben is kifejező stíluseszközként használható fel ez a dunántúli szólásforma, bizonykodik róla Győré Imre Helyzetjelentés című költeményében : „Üres zseb / alján némi dohánypor: / ennyi maradt a dohányból, / egye a rosseb”. Somogyország című versében Erdélyi József sem véletlenül emlegeti a rosszseb összetételt. A tájszói alak- változat valóban ennek az összetételnek felel meg. A nép ezzel a szóalakkal nevezte meg a rossz betegségeket: a rossz, fekélyes, rákos, geny- nyes sebeket. A szólásokba kerülve a roszseb (rosseb) már ebbe a rokon értelmű szósorba illeszthető bele: rákfene, nyavalya, fene, frász stb. A bemutatott szólások használatával kapcsolatban az a véleményünk, hogy ne gyakran adjunk nyomatéket megnyilatkozásainknak velük. de a humoros, a derűs beszédhelyzetekben ajkunkra vehetjük őket Dr. Bakos József j «4 A nagy áruházban Schulz odalép az információs ablakhoz. — Bocsánatot kérek, elveszítettem a feleségemet... — Temetkezési osztályunk a harmadik emeleten van ■.. — harigzik a válasz. % A Fiatal feleség sírva meséli férjének: — Az imént tudtam meg, hogy papa csődbe ment! — Én mindig sejtettem — feleli a férj —, semmitől sem riad vissza azért, hogy szétválasszon bennünket! Súgok valamit... „Rosseb...”!?!) A címbeli szóalakot ezekből a szitkozódást megfogalmazó szövegösszefüggésekből emeltük ki: Hogy a rosseb egye ki! — Ette volna meg a rosseb! Ma már vidékünkön is elég gyakran hangzanak fel indulatos tagadásként, bosszús kérdésként és durva elutasításként ezek a nyelvi formák is: a rossebet, mi a rossebet akar, megy a rosseb stb.
