Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

* A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * 1978 aktéber Megelőző közegészségügyi és Járványügyi feladatok h. A táplálkozás higiéniája magában foglalja az ivóvíz, az élelmiszerek, valamint a konyhatechnikával összefüg­gő megelőző egészségvédelmi szabályokat. Ezen szabályok­nak békés viszonyokra vo­natkozó tételei általában köz­ismertek. E helyen a táplál­kozáshigiénia néhány alap­vető — a háborús viszonyok­ra vonatkoztatott — szabá­lyait ismertetjük tájékoztató jelleggel, azzal a fenntartás­sal, hogy kialakulhat olyan helyzet, amikor-önállóan kell cselekedni vagy intézkedni teljes felelősséggel. Ilyen esetekben tudni kell azt, hogy mikor mit és miért kell tenni. 1. A VÍZ. Közismert, hogy a víz sok­fajta fertőző megbetegedés forrása és terjesztője lehet. Tudni kell azt, hogy a kü­lönböző kórokzók a hőre rendkívül érzékenyek. A for­rásban levő vízben néhány perc alatt elpusztulnak. Te­hát adott esetben helyes az, ha a vizet csak alapos for­ralás után kevés konyhasó­val ízesítve vagy tea formá­jában fogyasztjuk, de egy napnál hosszabb ideig nem tárolható. A vegyi és sugárzó harc­anyagokkal szennyezett vagy szennyezettségre gyanús víz fogyasztása tilos és életveszé­lyes. Természetesen sem fő­zésre, mosásra, fürdésre, sem egyéb gazdasági és technikai szükségletek kielégítésére nem használható fel. A leg­minimálisabbra korlátozott szükségletet — megbízható vízforrásból, fertőtlenített tartályokban — a víz oda- szállításával lehet biztosíta­ni. Télen a víz szállítása fagy­védelem nélkül csak akkor valósítható meg, ha a szállí­tásra szolgáló edény 6—8 óránál tovább nincs a szabad levegőn. 2. AZ ÉLELMISZER­A fertőzés vagy mérgezés egy másik lehetősége a fertő­zött, mérgezett vagy romlott élelmiszerek fogyasztása. Há­borús viszonyok között rend­kívül nagy a lehetősége an­nak, hogy a legkülönbözőbb élelmiszer-alapanyagok, fél­kész termékek és készételek sugárzó, vegyi vagy biológiai harcanyagokkal szennyeződ­jenek. illetve fertőződjenek, mind „természetes” (radio­aktív porok, mérgező, bioló­giai harcanyagoktól), mind „mesterséges” (diverziós cse­lekmények) úton. Tekintsük át a táplálkozás­higiénia legfontosabb szabá­lyait, amelyek betartására háborús viszonyok között kü­lönösen nagy figyelmet kell fordítani. Minden étkezést előzzön meg alapos, szapannal vég­zett kézmosás! Az áthatoló gammasugár­zás a legtöbb élelmiszerféle­ségben érzékszerveinkkel ér­zékelhető lényeges elválto­zást nem okoz. A kiszóró- do'tt radioaktív porok általá­ban az élelmiszerek felületét szennyezik. A vegyi harc­anyagok különösen a csepp­folyós és gőzhalmazállapo- túak az élelmiszerfélesége­ket különböző mélységben, a felszínről beszivárogva szeny­0tM 1978. október 21., szombat nyezhetik, mérgezhetik. Ha­sonlóan károsíthatják az élel­miszereket a biológiai harc- anyagok is. A szennyeződés, fertőződés hatását nagyon sok körülmény befolyásolja, így a harcanyagok koncent­rációja (töménysége), hal­mazállapota, az élelmiszer- csomagolás módja, a csoma­golóanyag vastagsága, mi­nősége és milyensége stb. Tekintettel arra, hogy az élelmiszereken a különböző harcanyagok általában ér­zékszerveinkkel nem vagy alig észrevehető változást okoznak, így azok fogyaszt- hatósága csak műszeres, la­boratóriumi vizsgálatok alap­ján dönthető el, tehát a szennyezett, fertőzött vagy arra gyanús élelmiszerek fo­gyasztása tilos, és életveszé­lyes ! 3. ÉTELMÊRGEZÉSEK­Háborús körülmények kö­zött — a már említett okok miatt — jelentősen romla­nak az általános közegész­ségügyi visszonyok. Kedve­ző feltételei alakulhatnak ki egyes — az ételmérgezéseket előidéző — kórokozók elsza­porodásának. Ilyenek lehet­nek: — az élelmiszer-higiéniai előírá­sok be nem tartása; — az élelmezésben foglalkozta­tott dolgozók „bacilusgazda” szűrővizsgálatának elmulasz­tása; —az elektromos energia átme­neti zavarai miatt a hűtőgé­pek leállása (hütőházak, hű­tőpultok stb.) ; a közegészség- és járvány­ügyi felügyelet „lazaságai" ' másirányú háborús jellegű feladatok ellátása stb. miatt. Egyes kórokozók kedvező feltételek mellett (20—30 “Cl­os hőmérsékleten) gyorsan elszaporodnak és mérgező anyagcseretermékeikkel sú­lyos, úgynevezett toxikoin- fekciózusa megbetegedést képesek okozni. Ez egy vi­harosan lezajló, viszonylag rövid ideig tartó fertőzés, súlyos mérgezési tünetekkel. Általában ételmérgezésnek nevezik ezt az állapotot. Az ételmérgezések statisz­tikája azt mutatja, hogy leggyakrabban a hús és húskészítmények (kolbász, parizer, disznósajt stb.) hal okoznak ételmérezést, de ide sorolhatók a főtt tésztaféle­ségek is. Fontos megjegyezni azt, hogy az így fertőződött étel sem ízben, sem külső for­májában egyáltalán nem különbözik a normálistól. A bekövetkezett mérgezést csak a hirtelen jelentkező tünetek (láz, hányinger, há­nyás, hasmenés) jelzik. Az~ ételmérgezések megelőzésé­nek legfontosabb szabályait mindenkinek ismerni kell A legfontosabb szabályok az alábbiak : Tilos bizonytalan eredetű hús, hal és készítményei­nek felhasználása étkezési célokra ! A készételt nem szabad meleg helyen tárolni. Azt úgy kell elkészíteni, hogy az elkészült étel 2—3 óránál tovább ne álljon. Hosszabb idegi történő tárolásuk, csak megfelelő hűtés biztosításá­val megbízható. Aj ismét fogyasztásra kerülő levest néhány percig forralni, míg a húsokat alaposan át kell sütni. Nyáron nagy melegben — amennyiben nincs megbíz­ható hűtési lehetőség — ne fogyasszunk nyers állapotban kolbász és egyéb hasonló húsféleségeket. ? A főtt tésztaételeket 2—3 órán belül el kell fogyaszta­ni, tárolásuk még hidegen sem célszerű, langyosan tá­rolásuk pedig kifejezetten tilos! Tejet csak forralva fo­gyasszunk! A húsételek készítésénél a feldolgozás két fázisát (nyers­hús és főtt-sült hús) konk­rétan határoljuk el. A nyershúshoz használt helyet és eszközöket (húsvágó desz­ka, kés, bárd stb.) ne hasz­náljuk egyéb konyhatechni­kai célokra. Ha más lehető­ség nincs, előzőleg alaposan mossuk meg. Ellenkező eset­ben az eszközre tapadt kór­okozókat átvisszük a kész. ételbe. Ez természetesen a késre is vonatkozik. Minden nyersen fogyaszt­ható élelmiszert (gyümöl­csök) folyó vízben alaposan Az 1978. évi kiképzési programnak megfelelően kezdték el a polgári védelmi kiképzést, gyakorlatot és a dolgozók munkahelyi diffe­renciált oktatását a -hatvani Lenin Termelőszövetkezet­ben. A parancsnoki állomány egész napos törzsfoglalkozá­son vett részt, melynek cél­ja volt a parancsnoki munka elsajátítása, az alegységek vezetése és irányítása a kár­területen, a mentő-mentesítő munkák megszervezése, a me­zőgazdasági termények vé­dett betakarításával kapcso­latos intézkedések kiadása. A tsz vezetősége — pv-pa- rancsnokság — a kiképzést és a gyakorlatot a termelés­Készenlctben a gépi sei összefüggő gazdasági fel­adatokkal kapcsolta össze, melynek eredménye, hogy körülbelül 12 000 Ft értékű munkát végeztek az alegysé­gek. A gyakorlat során elő­térbe került a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalma­zott termény- és takarmány­tárolási módok — a nem tel­jesen zárt rendszerűek — amelyek ki vannak téve a szennyeződésnek. A jól előkészített gyakor­lat célja elérte, az alegységek együtt tevékenykedtek az ön­védelmi alegységekkel. A gyakorlat az önálló „Állat­növényvédelmi komplex mentesítő” század készenlét­be helyezésével kezdődött. Az alegységnek — a boldogi és nagykökényesi — meg­adott időre kellett beérkezni le kell mosni még akkor is, ha azt fogyasztás előtt meg­hámozzuk pl. alma, körte vagy ha a héját nem fo­gyaszthatjuk el, pl. dinnye­félék. Hasonló elvek alapján kell eljárni minden konzerv- féleségnél, ha annak felnyi. tása következtében a felnyi­táshoz használt eszköz (kon­zervnyitó, zsebkés stb.) a benne levő étellel érintke­zésbe juthat. Nem fogyasztható olyan konzerv, amelynek alja, vagy teteje „felpuffadt”, de­formálódott. (Benne felsza­porodott a mérgező anyag gáza.) Ez arról is megismer­hető, hogy a konzervnyitó, zsebkés behatolását jellegze­tes „szusszanás” követi a hirtelen kiáramló gázok kö­vetkezeiében. a 2. sz. üzemegység majorjá­ba, ahol a mentő-mentesítő munkálatokat hajtották vég­re. A tsz vezetősége a gyakor­lat során átfogó képet ka­pott árról, hogy a termelő­szövetkezetnél a gyakorlat­ba hogyan kell végrehajtani a védekezést, a tsz munkáját hogyan kell szervezni hábo­rús körülmények közepette. Az önálló állat-növén.yvé- delmi komplex mentesítő század és önvédelmi alegysé­gek kiképzése mellett gondo­san előkészítették a dolgozók munkahelyi kiképzését a ko­rábban kidolgozott program- tervezet alapján. Az oktatás anyagát a szövetkezet ren­deltetésszerű termelési tevé­mentesítő alegység kenységének megfelelően — üzemegységenként — állítot­ták össze, figyelembe véve a tömegpusztító fegyverek ká­rosító hatásait, valamint az elemi csapásokat, katasztró­fákat (tűzvész, árvíz, állat- járvány, stb.). Az anyagi javak védelmé­re békében kell felkészülni, ezért a szövetkezet minden egyes dolgozójának kötelessé­ge a munkahelyi oktatáson részt venni, a munkájukkal osszçfüggô védekezési rend­szabályokat elsajátítani. A városi polgári védelmi paranpsnokság köszönetét fe­jezi ki a kiképzés és gyakor­lat előkészítésében részt ve­vőknek, az alegységek és a dolgozók felkészítésében vég­zett eredményes munkáju­kért. Tóth János őrnagy D. A. ÜTiärssvezetes ca HcbSucbbib Isz-ben Kislexikon ATAXIA: a mozgás koor­dinációjának hiánya. ÁGENS: hatóanyag, vegyü- let (toxin), kórokozó stb., amelyek biológiai harcanyag­ként szerepelhetnek. BAK­TÉRIUM: hasadógomba, egy­sejtű élőlény, mérete 0,3 mikrontól több mikronig is terjedhet. (A szó görög ere­detű. Bakterion = botocska, pálcácska.) BULBÁRIS: nyúitvelőhöz tartozó. DE- KONTAM1NÁCIO; fertőt­lenítés, rövar_ és rágcsálóir­tás együttesen. ENDÊMIA: ha a fertőző betegség egy területen állandóan előfor­dul. Állandó előfordulását természeti tényezők okozzák. ENTERÁLIS ; beleket érintő. EPILEPTIFORMIS: epilep­sziaszerű. EXTRÉM PRO­FILAXIS: nagy hatású gyógyszerek, antibiotiku­mok alkalmazása, ismeretlen kórokozó vagy megfelelő vé­dőhatású oltóanyag hiánya esetén. FERTŐTLENÍTÉS: azoknak a fizikai, vegyi és biológiai eljárásoknak az összessége, amelyekkel a be­teg környezetét, használati tárgyait, a helyiségeket. a személyeket, azok ruháit, a műszereket stb. csírátlanít- ják. IMMUNITÁS: ha a szer­vezetet fertőzés éri, védeke­ző mechanizmusában válto­zás áll be. amely szemben áll a fertőzéssel. A fertőző betegség szempontjából azok­nak a védő anyagoknak a termelése jelentős, amelyek később megvédik a szerve­zetet egy újabb, az előzővel azonos fertőzéstől. A szerve­zet ezen -képességét használ­ja fel a védőoltás is. IDEN­TIFIKÁL; azonosít, felismer. JÁRVÁNYGÓC: a fertőzés­nek kitett terület, ahol a be­tegek és a velük érintkezett személyek tartózkodnak. KA­RANTÉN: olyan járványvé­delmi és szervezési intézke­dések összessége, amely á járványgóc teljes elkülöníté­sét szolgálja, annak felszá­molásáig. KÓROKOZÓ­HORDOZÓ, BAKTÉRIUM. HORDOZÓ (BAKTÉRIUM- ÜRÍTŐ. CISTAÜRÍTŐ) : az a személy, aki egy éven túl tartósan vagy átmenetileg baktériumokat, cistákat ürít. MENINGEÁLIS: agyhár­tyával kapcsolatos. MIKRO­BA; legkisebb, egysejtű ál­lati vagy növény szervezet. NYSTAGMUS: a szemgolyó jobbra-balra irányuló rezgé­se. PANDÊM1A: rövid idő alatt a fertőző betegség or­szágokon, kontinenseken, sőt az egész földgömbön átfut. PATHOGÊN: kórságot, be­tegséget, halált okozó ária­lom. PETECHIA: pontszerű vérzés a bőrön. PNEUMO­NIA; tüdőgyulladás. PROFI­LAXIS: a fertőző betegsé­gek megelőzése. PROFILAK- TIKUS: a betegség megelő­zésére irányuló gyógyszeres kezelés. RAGÁLYOS: a kór­okozó — a szervezetből ki­kerülve — képes újabb és újabb fertőzést előidézni. R1CKETTSIÁK; a vírusok és a baktériumok közötti átme­netet képviselik. Csak élő szervezetben, szövetekben szaporodnak. ROSELA: ró­zsaszínű bőrfolt. SZEPTI­KUS: vérmérgezés, gennyes, fertőzött. TEAM (TEAM) : valamely munkát együtt vég­ző személyek csoportja. TER­MOSZTÁT; zárj. lér. hőmér­sékletét a kívánta hőfokon tartó berendezés. VIRU­LENS: fertőzőképes. VÍRU­SOK: a legparányibb mére­tű élőlények. Fénymikrosz­kóppal nem, csak elektron- mikroszkóppal láthatók. Csak élő szervezetben szaporod­nak. WHO: World Health Organisation = Egészségügyi Világszervezet. 1946-ban New Yorkban alakult meg. Finnország védelme A köztársaság lakossága 4.5 millió, melyből közel 40% az ország 4 legnagyobb városában, többsége pedig ta­nyaszerű, szórvány települé­sen él. Területe 337 000 km3, 32 000 km3-t, a tavak foglal­nak el. Természetes növény­zete a fenyő és a nyír. össz- erdö területe 21,76 millió ha. A Svájci Polgári Védelmi Szövetség fennállása óta ápolja baráti kapcsolatait más országok pv-szervezetei- vel és szövetségeivel. A kö­zelmúltban a finn polgári védelem meghívására egy 25 főből álló svájci csoport lá­togatott Dél-Finnországba, hogy megtekintse a polgári védelem és a hadsereg szá­mos intézményét, tanulságos megbeszéléseket folytasson és benillantást nyerjen az or­szág kollektív védelmébe. A csoport Helsinkiben és Tamperében behatóan tanul­mányozta Finnország polgá­ri védelmének helyzetét és szervezetét. A finn fővárosban ma több mint 2800 magánóvó­hely — 310 000 férőhellyel — 23 nyilvános (kollektív) óvó­hely — sziklás altalajba építve nagy és'mély csarno­kok — 68 000 személy részére biztosít védelmet. Ezt egészí­tik ki a polgári védelem kü­lönböző szolgálati ágainak óvóhelyei. Fenyegető veszély esetén Helsinki lakóinak 77%-a részére biztosítót az óvóhelyi védelem. Még to­vábbi 3 sziklaóvóhely építé­sét tervezik, amelyek 18 000, s az 5 építés alatt álló met­róállomás további 17 000 fő számára biztosítanak férő­helyet. Az elképzelések sze­rint Helsinkiben 1980-ig több óvóhelyi férőhely lesz, mint amennyi a város lakossága. • A város polgári védelmi szervezeteiben 8000 fő dolgo­zik. A finn polgári védelem nagyszabású terve mutatko­zott meg az ország második városában, Tamperében. A csoport megtekintette a Tam­pere közelében építés alatt álló Hervanna bolygóvárost is, mely alatt máris megta­lálhatók az óvóhelyek bar­langjai, 2,8 km hosszúságban. Tervükben szerepel egy nagy föld alatti uszoda építése is. Az üzemi védelemmel egy cementgyár példáján a loh- jai állami polgári védelmi iskolában folyó kiképzés ke­retében ismerkedtek. Ellátogattak a finn hadse­reg védelmi iskolájára, a Porkala-félszigeten levő Upi- niemiben. A finn hadsereg­ben és polgári védelemben is nagy erőfeszítéseket tesznek a radioaktivitás és a vegyi fegyverek hatásai elleni vé­delem területén. A kollektív védelmet az egyik parti va- dász-rohamosztag tűzzel, füsttel és robbantásokkal il­lusztrált gyakorlata szemlél­tette. A csoport tanulmányűtját egy sajtókonferencia zárta, ahol a svájci polgári védelem .ügyvivője tájékoztatta a je­lenlevőket a svájci polgári védelemről. A sajtó és a pv szakembereivel folytatott tau nácskozás alkalmat adott a két ország polgári védelmé­nek megismeréséhez, a la­kosság védelme tekintetében tett erőfeszítések összehasor litásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents