Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

Budapestre érkezett Pletr Jaroszewlcz lengyel miniszterelnök Pénteken este Lázár György, a Minisztertanács elnökének meghívására ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke. A magas rangú vendéget és a kíséretében Budapestre érkezett Aleksander Kopec gépipari minisztert és Ma­cié) Wirowskit, az állami tervbizottság első elnökhe­lyettesét, a Magyar—Len­gyel Gazdasági Együttműkö­dési Állandó Bizottság el. nöíkhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Drecin Jó.zsef, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Garamvölgyi Jó­zsef, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete fo­gadta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. A fogadást követően a vendégek szállásukra haj­tattak. (MTI) Magyar felszólalások az ENSZ-ben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! __________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X XIX. évfolyam, 249. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 21., szombat Fővárosunk vendége Addisz Abeba főpolgármestere és“ ' Tartalmas, gondolatgazdag tanácskozás volt Befejeződött Egerben a szocialista hazafisá I rendezett konferencia Három magyar felszólalás hangzott el az ENSZ-köz- gyűlés 33. ülésszakán. Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője a közgyűlés külön­leges politikai bizottságában szólalt fel a világűr békés célú felhasználásával kap­csolatos nemzetközi együtt­működésről folyó vitában. Rámutatott a nemzetközi együttműködés jelentőségére és külön üdvözölte az Inter- kozmosz-program keretében végrehajtott közös űrhajózá­si tevékenységet. A közgyűlés 6. számú fő­bizottságában. a jogi bizott­ságban az ENSZ alapokmá­nyával ég a világszervezet erősítésével foglalkozó kü­lönbizottság jelentése feletti II. János Pál pápa ün­nepélyes beiktatására a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a kormány képviseletében pénteken Rómába utazott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Miklós lm. re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, vitában dr. Konrád Edit, a magyar küldöttség tagja ki­fejtette, hogy az alapokmány kiállta az idők próbáját. A 3. számú főbizottságban, a szociális, humanitárius és kulturális bizottságban, mely most a népek önrendelkezé­si jogáról folytat vitát, Ge- réb Sámdorné, a magyar küldöttség tagja szólalt fel. Rámutatott, hogy a szocia­lista társadalmi rendszer lényegéből fakadóan a ma­gyar kormány külpolitikájá­nak egyik alapelve a nem­zeti függetlenségért vívott harc támogatása és a ma­gyar nép cselekvő szolidari­tásáról biztosította a namí- biai, a zimbabwei és a pa­lesztin népet. Palotás Rezső, hazánk olasz- országi nagykövete Rómában csatlakozik a delegációhoz. Az ünnepi alkalmon a ma­gyarországi Római Katolikus Egyházat Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke vezetésével püspökka­ri delegáció képviseli. A Fővárosi Tanács meghí­vására küldöttség élén pén­teken Budapestre érkezett dr. Alemo Abebe, Addisz Abeba főpolgármestere, aki az európai szocialista orszá­gok fővárosaival ismerkedik körútja során. Dr. Alemo Abedét, vala­mint a küldöttség tagjait délután hivatalában fogadta Szépvölgyi Zoltán. A szí­vélyes légkörű találkozón a Fővárosi Tanács szervezeti felépítéséről és Budapest vá­rosfejlesztési terveiről tájé­koztatták az Addisz Abeba-i delegációt. Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének meghívásá­ra pénteken Budapestre ér­kezett Gerhard Schürer mi­niszterelnök-helyettes, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Állami Tervbizottságá- nak elnöke. A Ferihegyi re. pülőtéren Huszár István fo­gadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a párt székhazában fogadta Gerhard Schürert. A szívélyes légkörű eszmecse­rén Huszár István és Ger­hard Reinert is részt vett Állami és egyházi küldöttség utazott a pápa beiktatására F--------------------------------------------------------------------------------------­A búza 70 százalékát elvetették — Gyorsul a kukoricabetakarítás üteme — Édesebb a cukorrépa Ezen a héten csak nyo­mokban volt eső, az időjá­rás mindvégig kedvezett az átlagoshoz képest alaposan megkésett, s most már na­gyon sürgető mezőgazdasági munkáknak. Nagyüzemeink, alaposan ki is használták az ebben rejlő lehetőséget. _ A korábbi évekhez viszonyított I mintegy háromhetes lemara­dást természetesen nem si­került és nem is sikerülhe- I tett behozniuk, de az már bizonyos, hogy szinte minde- ] nütt lényegesen csökkentet­ték a kényszerű elmaradást. ! s ezzel együtt enyhítették az időszerű munkák nagyará­nyú torlódását is. Az országos összesítés sze­rint az őszi árpa vetése mindenütt befejeződött; a legnagyobb területen ter­mesztett kenyérgabonának, a búzának, pedig a tervezett terület 70 százalékán kerjült földbe a magja. A rozs ve­tésével ugyanekkorra 98 szá­zalékos arányban végeztek gazdaságaink. A vetőmag mindenütt jól elmunkált ta­lajba került, a csírázása, megeredése egyenletes annak ellenére, hogy a föld felső rétegének nedvességtartalma egyelőre alacsonyabb az op­timálisnál. Nagyüzemeink, az .utóbbi évek tanulságait figyelembe véve az idei vetéshez min­den eddiginél nagyobb mennyiségben használtak fei középkorai érésű búzákat. Ezek érése ugyanis megelő­zi a júliusi kánikulát, s így \ kisebb a veszélye a gabo­naszemek egyes években ko­moly terméskiesést okozó „megszorulásának”. E „ká­nikula előtt járó” fajtákból a múlt évinél 60 000 hektár­ral vetettek többet. Országos átlagban is jó ütemben halad az ősziek be­takarítása. Legfontosabb ta­karmánynövényünknek, a kukoricának, 35 százaléka biztos fedél alatt van, s a következő napokban számí­tani lehet e munka meggyor­sulására. A napfényes idő ugyanis az utóbbi héten kö­rülbelül 4—6 százalékkal csökkentette a kukoricasze­mek nedvességtartalmát, s ez több vonatkozásban is hasznos e munka szempont­jából A kukorica betakarí­tása azonban, mint a szakem­berek hangsúlyozzák, még e „könnyítés” ellenére is rend­kívüli erőfeszítéseket köve­tel, mivel még e csökkent nedvességtartalma is 32 szá­zalékos. tehát hozzávetőlege­sen kétszer akkora mint a biztonsággal raktározható ku­koricaszemeké. A frissen sze­dett kukoricát éppen ezért mindenütt szárítani kell. Az e célra szolgáló berendezések országszerte két műszakban dolgoznak. Ez az év megcáfolta azt a nézetet amely szerint az or­szág déli, napfényesebb me­legebb vidékén biztonsággal lehet termelni a kései érésű kukoricákat is. Ezek nedves­ségtartalma ugyanis jelenleg még 40 százalékosnál is na­gyobb, következésképpen ki­ad ósabb és ezzel együtt költ­ségesebb szárítást igényel­nek. A cukorrépának — orszá­gos átlagban — 40—45 száza­lékát szedték föl eddig. A gumók cukortartalma jelen­leg már egy százalékkal jobb is a tavalyinál. Kedvező vál­tozást jelent az egy héttel korábbi helyzethez képest, hogy megkezdődhetett a tar­talékok képzése arra az eset­re, ha az őszi esőzések aka­dályozzák ezt a munkát. A zöldség- és gyümölcs­kertészetekben ugyancsak jól halad a munka: az őszi éré­sű gyümölcsök 90 százalékát leszedték. A kertészek általá­ban elégedettek a termés minőségével. Viszonylago­san magas ugyanis a gyümöl­csök úgynevezett száraz­anyag-tartalma, s ez egyrészt íz- és zamatanyagtöbbletet jelent, másrészről pedig a veszteségmentes raktározás egyik fontos feltétele. Az utóbbi napokban or­szágszerte meggyorsult a szüret: a fürtök 40 százalé­kát leszedték, kipréselték. Tokaj-Hegyalján az tuóbbi 10 nap verőfényes időjárása többet javított a szőlők, il­letve a mustok cukrosságán, mint a megelőző egy hónap, s a szakemberek szerint a napfényben még mindig van ,édesség”. Tokaj-Hegyalján éppen ezért az országos át­laggal ellentétben még lassít­ják is a szüret ütemét, fő­ként a hagyományos fajták, a furmint és a hárslevelű szedését. Szombat délelőtt a me­gyeszékhelyen Kiss Károly- nak, a SZOT alelnökének el­nökletével folytatódott a szocialista hazafiságról ren­dezett tanácskozás vitája. Dr. Szabolcs Ottó, az Or­szágos Pedagógiai Intézet főosztályvezetője az oktatás oldaláról, a nevelés szem­szögéből világította meg az alaptémát. Hangsúlyozta: a munkásmozgalom krónikája nem különül el sem az egye­temes, sem a nemzeti histó­riától. Épp ezért egységben kell tanítani. Ez pillanatnyi­lag igen nehéz feladat, mert bár fejlődik a kutatómunka, még mindig kevés azoknak a műveknek a száma, ame­lyek iránytűt jelentenek a történelemtanárok számára. A gondokat enyhítik majd az új tantervék és tankönyvek. Ezek sok szempontból telje­sen úttörő jellegűek lesznek, s lényeges változást ígérnek. A hangsúly — ellentétben a korábbi gyakorlattal — át­tevődött a feladat-, és a követelményrendszerre. Más­szóval: nem azt határozzák meg, hogy mit kell oktatni, hanem csak főcímeket ad­nak, azt jelölik meg, hogy a pedagógus milyen tenniva­lókat szabjon meg a diákok számára. Ez önállóságot je­lent, olyan termékeny lég­kört, amelyben kibontakoz­hat mind a nevelők sokol­dalúsága, egyénisége, mind a tanítványok adottsága. Dr. Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára arról szólt, hogy a szocialista hazafiság változó folyamat, vagyis a teljesebbé formálódás igénye jelentkezik, s ezzel a jelen­séggel mindenképpen szá­molni kell. Arra is utalt, hogy a tanácskozás bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket. Kifogásolta viszont azt, hogy a hasznosítás terén adódnak még nehézségek. Az egyes konferenciák értékes anyaga ugyanis jókora ké­séssel lát napvilágot, a két utóbbié is csak most jelent meg. Ezen feltétlenül változ­tatni kell, hiszen az itt el­hangzottak a gyakorlatban, a mindennapi élet számos te­rületén kamatoztathatóak. Erről a lehetőségről semmi­képp nem szabad lemonda­ni. Adatokkal igazolta azt is, hogy a népfront igen sokat tesz azért, hogy a hazafiság mind erőteljesebb hatóerő legyen. Egyre több munkás kapcsolódott be a honisme­reti, a honszeretetre nevelő tevékenységbe, az üzemi krónikák, az évkönyvek anyagának gyűjtésébe, meg­írásába. A szervezett or­szágjárások révén megis­merhették hazánk történel­mi nevezetességeit, nem hú­zódoznak a környezetvédel­mi megbízatásoktól sem. A tanácskozáson elhangzotta­kat feldolgozzák, s ezt eljut­tatják a mozgalom minden szintjére, amelyeken ezeket megbeszélik. A HNF Országos Tanácsá­nak titkára azt is javasolta, hogy legközelebb a szocia­lista hazafiság és a gazda­ság összefüggéseit kutassák, illetve tárgyalják meg. Általános tetszést váltott ki Jeleníts József angyalföl­di tanár hozzászólása. He­lyeselte, hogy tisztelettel aaozunk a veteránok hősi­Dr. Sipos István átveszi kitüntetését Jeleníts József ességének, azt viszont kifo­gásolta, hogy ez a főhajtás általában csak kiemelt ünne­pekhez. rangos évfordulók­hoz kötődik. Ilyenkor illik felkeresni a régi idők ková- csolóit. Meghívják őket a díszelnökségbe, nem marad el az ajándék, érdeklődéssel figyelik történeteiket. Ezzel azonban majd mindig zárul a kör: a hétköznapok során igen kevesen látogatják meg őket, s nem sokan törődnek velük. Anyagi megbecsülé­sükről természetesen gon­doskodik pártunk és kor­mányzatunk, mégis helyte­len, hogy könnyen megfe­ledkezünk róluk, pedig szá­mos érdekes, másutt fel nem lelhető információval szol­gálhatnának. Dr. Pölöskei Ferenc, a bu­dapesti Eötvös Löránd Tu­dományegyetem tanszékve­zető tanára — többek kö­zött — a hagyományok kér- désérői szólt. Jelezte: örven­detes az, hogy ma már nem értelmezzük mereven a ha­ladó és a negativ örökséget Jó, hogy meglátjuk azt, hogy olykor a regresszív is tar­talmaz előre mutató vonáso­kat. Ez a szemlélet ugyanis a sokoldalú valóságlátás alapvető feltétele. Enélkül nem rakhatnánk helyükre a történelmi eseményeket. Fekete Gyula író az ifjú­ság nevelésével - kapcsolat­ban azt helytelenítette, hogy a szórakozás olykor átveszi az eszményvilág szerepét. Nem azt nehezményezte, hogy terjed, s egyre divato­sabbá válik például a disco,, hanem azt, hogy az ez irán­ti rajongás majdhogynem egyéniséget meghatározó erővé válik. Dr. Szikkossy Ferenc, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgató-helyette­se arra hívta fe] a figyel­met, hogy a hazafiság ese­tenként a tárgyi emlékekhez is kötődhet. Ezt követően az intézmény tevékenységéből adott ízelítőt. Beszélt arról, hogy 2000 négyzetméteren láthatók a különböző mun­kásmozgalmi relikviák. Az anyag összeállításánál az arányok megállapítása oko­zott töprengést. Arra is gon­doltak, hogy az egykori ki­semmizettek életmódját is bemutassák, hiszen a ma if­júságának már fogalma sincs arról, hogy milyen nyomor­ban éltek a századeleji fővá­rosi és vidéki proletárok. Jelezte: nincsenek rázós té­mák: a múltnak ellentmon­dásos vonatkozásairól sem lehet hallgatni, ezeket is fel kell villantani. Szmolnik Éva, hatvani okú tatási előadó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja aláhúzta: a fiata­lok zöme kötődik hazájához, szocialista rendünkhöz. En­nek ellenére még igen sokat kell tenni eszmei fejlődé­sükért, világnézeti tisztán-j látásukért. Vass Henrik, a Párttörté-' neti Intézet igazgatója ösz- szegezte a konferencia ta­pasztalatait. Megfogalmaz­ta: ez az összejövetel alkotó jellegű, gondolatgazdag ta­nácskozás volt. A vitaindító előadást minden hozzászóló tartalmas motívumokkal egészítette ki. A vita igazol­ta, hogy a témaválasztás időszerű volt, s azt is ör­vendetesnek tartotta, hogv ennek feldolgozása idővel (folytatás a 2. oldalon')t

Next

/
Thumbnails
Contents