Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
Országgyűlés elé kerül az új BTK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Az igazságügyminiszter előterjesztésében megtárgyalta az új Büntető Törvénykönyv tervezetét és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter jelentést tett az ÉVM felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenységéről, a további feladatokról. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, a megye helyzetéről, különös tekintettel az V. ötéves tervben előírt tanácsi beruházások időarányos megvalósításá-a. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Aczél György és Óvári Miklós fogadta a szocia ista országok felsőoktatási miniszfereit VILÁG PBOLETÄBJÄI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 248. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 20., péntek A kommunisták pártja volt a leghazaiiasabb Magyarországon Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról 'Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Övári Miklós• az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai csütörtökön a Parlament Gobelin-termében fogadták a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek tanácskozásán részt vevő küldöttségek vezetőit A találkozón részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Polinszky Károly oktatási miniszter és Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen egyebek között áttekintették a tanácskozás eredményeit, a szocialista országok felsőoktatásának időszerű kérdéseit és az együttműködés továbbbi lehetőségeit. (MTI) MSZMP-kiildöftség utazott a Német Kommunista Párt kongresszusára Csütörtökön az NSZK-ba utazott az MSZMP küldöttsége, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának a vezetésével, hogy a Német Kommunista Párt meghívására részt vegyen a párt október 20-án, Mannheimben kezdődő kongresszusán. A delegáció tagja Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Tartalmas, hatékony szolgálati munka Sajtótájékoztató a munkásőrség helytállásiról, közeli feladatairól Munkásőreink sikeresen teljesítik a harci kiképzési programban meghatározott célkitűzéseket, tovább szilárdult a parancsnokok vezetési és harcvezetési készsége a mindennapi munkában is példamutató a munkásőrök helytállása. Erről és az 1979. évi tervekről adtak számot a munkásőrség országos és Hajdú-Bihar megyei sajtóértekezletén, amelyen részt vett Magyar József, a Hajdú- Bihar megyei Pártbizottság titkára is. Barta Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese elmondotta: megkezdték az 1978-as esztendő mérlegének az összeállítását. Egyértelműen megállapítható: ebben az esztendőben a kiképzési és szolgálati munka tartalmasabb és hatékonyabb, kevesebb igénybevétel mellett javuló színvonalon valósulnak meg a célkitűzések. A parancsnokok munkájában erősödött az a törekvés, amely az embert állítja a figyelem központjába. A munkásőrők már készülnek a köyétkező év történelmi jelentőségű rendezvényeire: a párt és a KIMSZ megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára. A munkásőrség minden tagja tisztelettel adózik a párt megalakulása, az első magyar proletárdiktatúra dicső emlékének, merít a tanulságaiból. A munkásőrség a vörös őrség és a vörös hadsereg örökösének vallja magát. Feldolgozzák a Tanácsköztársaság, a néphatalom védelmének történetét A párt megalakulásáról megemlékeznek az év végi alegységi gyűléseken, a pártszervezetek rendezvényein, a Tanács- köztársaság jubileumának tiszteletére ünnepi egységgyűléseket szerveznek. Az országos parancsnokság márciusban központi ünnepséget rendez. Találkozókra hívják meg a vörös hadseregben és a vörös őrségben harcolt veteránokat. Megemlékeznek az egységek névadóiról, ezzel kapcsolatosan dokumentumokat gyűjtenek össze, kiállításokat nyitnak meg. Kilencedik alkalommal rendezik meg Egerben a szocialista hazafiság témakörével foglalkozó országos tanácskozást. Csütörtökön délelőtt a Dobó téren katonai díszelgés vezette be a kétnapos programot. A honvédségi alakulat parancsnokának jelentését Horváth István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese fogadta, majd Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára köszöntötte a tanácskozás vendégeit, a diákokat, az érdeklődő egrieket, mindazokat, akik részesei voltak a katonai parádénak. Ezután a Dobó-szobor talapzatára elhelyezték a várvédő hősöket megillető emlékezés és kegyelet koszorúit. Tizenegy órakor a városi tanács dísztermében Virágh Tibor mondotta el József Attila Hazám című versét, majd az Egri Szimfonikus Zenekar előadásában Erkel Ünnepi nyitányával megkezdődött a nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás. A házigazda jogán dr. Varga János, Eger város tanácselnöke eredményes eszmecserét kívánva üdvözölte a fórum elnökségét, résztvevőit. Az elnökségben a rendező szervek vezetői, illetve képviselői foglaltak helyet: Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Gosztonyi János oktatásügyi államtitkár, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Barabás János, a KISZ KB titkára, dr. Sipos István, a Heves megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára, Horváth István vezérőrnagy, Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes, Szalay István, a Heves megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Csák Gyula, az írószövetség titkára. A kétnapos tanácskozás célkitűzéseit Kiss Károly vázolta elnöki megnyitójában, majd Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója tartotta meg MUNKÁSOSZTÁLY — MUNKÁSMOZGALOM — HAZAFISÁG című referátumát Vass Henrik vitaindító referátuma — Amikor a munkásmozgalom megjelent a hazai társadalmi küzdelem porondján, éppen úgy, mint más országokban, nálunk is egy csapásra szenvedélyes — és szenvedélyesen ellentétes — megítélések pergőtüzébe került. A viták már ekkor sem pusztán az érintett osztályról és mozgalmáról szóltak, hanem egyúttal a nemzet akkori jelenéről és jövendő sorsáról is. A proletariátus mozgalmának hazai megszületése óta azonban már több mint egy évszázad telt el „megrakodva búval és örömmel”, s az ellentétes vagy eltérő megítélések harca azóta is tart egy szélesebb küzdelem: az általános ideológiai harc egyik centrális kérdéseként — kezdte vitaindító előadását Az előadó példákkal bizonyította a magyar munkás- mozgalom nemzeti és nemzetközi vonásainak összefüggését, egységét. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztály nem csupán szervezett mozgalmával, pártjaival, szakszervezeteivel, sajtójával, kulturális és más egyesületeivel gyakorolt hatást a nemzeti történelemre a tőkés korszakban, illetve határozta meg annak menetét a szocialista építőmunka korában is. Igen lényeges a munkásságnak mint osztálynak a hatása a többi társadalmi osztályra és rétegre. A munkások hazafíságával, annak tartalmával részletesen foglalkozott az előadó. A munkásosztály házasságáról szóló megállapítások nem holmi taktikai meggondolásokból, hanem a munkásosztály osztályhelyzetéből és a nemzet keretében betöltött funkciójából következnek — mondotta többek között, majd így folytatta: — 1848—1849-ben, amikor Magyarország munkássága még az osztállyá szerveződés kezdetén állott, a magyarországi munkások a legkövetkezetesebb forradalmi demokratákat, Petőfit, Táncsicsod Vasvárit támogatták. Mert a napirenden levő polgári demokratikus átalakulás, a hűbéri viszonyok megszüntetése sokaknak érdeke volt: polgárnak is, parasztnak is, de mindenképpen érdekük volt a proletároknak. Tudjuk, hogy például 1919- ben a magyarországi kom- mün harcosai a közeli világméretű szocialista forradalom, vagy legalábbis egy európai szocialista forradalom igézetében éltek — ami akkor nem volt irreális elképzelés —, és megnyilatkozásaikban a nemzeti jelszavakat pozitív értelemben alig használták. Viszont az is tény, hogy a magyarországi Tanácsköztársaság vörös hadserege volt az az erő, amely fegyveres küzdelmet vívott az antant békediktátumának érvényesítése ellen. A magyar tanácskormány, a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításával tulajdonképpen megkezdte annak a folyamatnak a valóra váltását, amelyet Marx már a Kommunista Kiáltványban megjelölt, hogy tudniillik a munkásosztálynak „nemzeti osztállyá kell emelkednie, önmagát nemzetté kell szerÉvről évre nagyobb a me- vállalatainak, intézményeinek igénye a számítás- technika alkalmazására az adatfeldolgozásban, a termelés irányításában. Számítógépeket vásárolni külön- külön igen költséges lenne, s ott. ahol többségükben közepes nagyságú vállalatok dolgoznak, legcélszerűbb számító-központot létesíteni. Ezért kezdeményezte a Heves megyei pártbizottság és a megyei tanács egy korszerű elektronikus számitóközm pont létrehozását Egerben. A számítóközpont üzemeltetője a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata lesz. A beruházás megkezdéséről csütörtökön írtak alá megállapodást a megyei tanácson: Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elmökhelyettese. Ma- róti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Pápay Gyula, a megyei ta. nács titkára. Mint azt a megállapodás tartalmazza, a KSH 1982- ben befejeződő beruházással évi 24 millió forint árbevétellel működő, mintegy 160 dolgozót foglalkoztató intézményt telepít Egerbe. Az intézmény területét már kijelölték. a kivitelezés befejezésének határideje: 1982. június 30. A mintegy négyezer négyzetméter al árterületen épülő központ összesen körülbelül 120 millió forintba kerül. A költségeket a KSH és a megyei tanács közösen viseli. Vass Henrik vitaindító refej rátumát mondja Az 1918-ban kibontakozott magyar kommunista mozgalomról szólva az előadó a következőket hangsúlyozta: — A kommunista mozgaJ lom testesíti meg a követ-, kezetes, a tudományos alapokon nyugvó forradalnüsá- got. amely nélkül az igazi nemzeti érdekek következetes képviselete nem képzelhető el. Ha azt mondjuk — és ez az igazságnak tökéletesen megfelel —, hogy Magyarországon a negyedJ százados ellenforradalmi rendszer idején a legkövetkezetesebb forradalmi erő a KMP volt, akkor ez szükségszerűen annyit is jelent, hogy a kommunista párt volt egyben a sző Igazi értelmében a leghazafiasabb párt Magyaror-! szagon. (Folytatás a 3. oldalon) Katonai parádé a Dobó téren $zámítógép-hözpont épül Egerben
