Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

A hazaflság egyértelmű megnyilvánulása a munkához való viszony Ülést tartott az MSZMP egri városi bizottsága Az egri városi pártbizottság tudatosan választotta Jdbővített ülésének időpontjául a tegnapi napot. A párt- bizottság elé került jelentés a munkásifjúság hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelésének tapasztala­tairól adott számot, és ez a téma szorosan kapcsolódik a megyeszékhelyen ma kezdődő országos tanácskozás téma­köreihez, melyék a szocialista hazaffság kérdéseit elem­zik. A jelentés fontosságára való tekintettel a kibővített szakmunkástanulókat hívtak ülésre munkásfiatalokat, meg. Az ülést, amelyen megje­lent többek között Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Molnár Béla,, a HNF országos titká­ra, Fábián Zoltán, az író_ szövetség titkára, Bárányi Géza, a SZOT, dr. Czoma László, a KISZ KB osztály- vezetője, Funk Miklós, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Györfi László ezredes és Pat­kós Imre alezredes a Hon­védelmi Minisztérium kép­viseletében és Vincze János, a salgótarjáni városi pártbi­zottság osztályvezetője, Schmidt Rezső, a pártbi­zottság első titkára nyitotta meg, majd Kovács János, a bizottság titkára terjesztette elő a jelentést, illetve a szó­beli kiegészítést. Elmondotta, hogy a városi pártbizottság 1974. július 25-i, .,A munkásosztály társadal­mi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javítá­sáról” hozott intézkedési ter­vében feladatként szabta meg a szakmunkás-fiatalok­nak, mint a munkásosztály utánpótlásának és a mun. kásfiataloknak a nevelését. Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a szocialista rendszerünk iránti szeretetüket, megbe­csülésüket, a munka, a haza szeretetét és a proletár nem­zetköziség eszméjét. De a téma fontosságát mutatja az is, hogy a szocialista haza- fiság és a proletár interna­cionalizmus elvi és gyakor­lati kérdései évek óta a tár­sadalmi érdeklődés előteré­ben állnak, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. A jelentés — amely ele­mezte az eltelt időszakot — hangsúlyozta, hogy az if­júság nevelésében döntő sze­repe van az osztályöntudat kialakításának és fejleszté­sének. Fiatalságunk olyan társadalomban kezdi meg tevékenységét, amelynek fő feladata az osztálykülönbsé­gek felszámolása. Nehezíti viszont a feladat megoldását, hogy a feljett szocializmus­ban élő fiatalságnak nincse­nek tapasztalatai azokról a harcokról, amelyeket az or­szágban a hatalomért vív­tak és amelyek hatására ala­kult ki az új társadalmat építő idősebb nemzedék tu­data, öntudata. Megfogalmazódott, hogy manapság a hazafiság leg­konkrétabb megnyilvánulása a munkához való viszony. Ez mércéje annak is, hogy hogyan viszonyul a munkás, mint egyéniség a társadalmi rendszerhez, és annak is, hogy milyen társadalmi, po­litikai gyakorlatot folytat. E területen városunk ifjúságá­ra az a jellemző, hogy alap­vetően számítani lehet a termelés minden pontján a tevékenységükre. A munkás- fiatalok többsége — . hang­súlyozta továbbá a jelentés — aktívan bekapcsolódik a politikai, mozgalmi tevé­kenységbe. érdeklődik a po­litikai kérdések iránt. Tájé­kozott és igényli is a tájé­koztatást. Igénybe veszik a tömegszervezetek különböző oktatási formáit, többségük rendszeresen ölvas újságokat, könyveket. A fiatalok nagy részében tudatosul, hogy a forradalmi­sásI és a szocialista hazafiság a mai helyzetben a társa­dalmi és gazdasági építő­munka egyre magasabb szín­vonalon történő elvégzését jelenti — emelte ki a jelen­tés. Többségük tudja és ér­ti, hogy az életkörülmények megteremtése érdekében ne­kik is tenniük kell. Részt is kérnek a munkából és részt akarnak kapni az eredmé­nyekből is. A fiatalok egy részénél ugyanakkor nem eléggé tisztázott a forradal- miság és a hazafiság kapcso­lata. A forradalmiságot vala­mi nagy, heroikus tettekben képzelik el és nem érzik kel­lőképpen a mindennapok tet­teiben megnyilvánuló forra­dalmi cselekvést. Ideológiai szempontból sem eléggé tisz­tázottak a fogalmak. A fórra- dalmiság meghatározásánál igen differenciált értelmezés­sel találkozunk. De a prole­tár internacionalizmusról al­kotott véleményüknél is az tapasztalható, hogy az le­szűkül a szocialista országok egymás közötti .kapcsolatai­ra. Tudják, hogy ezekben az országokban munkáshatalom van, tudják, hogy ezeknek az országoknak a fiataljai rend­szeresen találkoznak, együtt­működnek. Kevésbé értik és értékelik a nemzetközi mun­kásmozgalom, a fejlett tőkés országok munkásosztályának eredményeit és nem érzéke­lik a problémákat. Szó esett a jelentésben a szocialista brigádmozgalom szerepéről, hatásáról is. A jelentés szerint. a szocialista brigádmozgalom területén az üzemekben és a gyárakban egyre több ifjúsági brigád is alakul. A brigádmozgalom célkitűzései között konkrétan ugyan nem szerepel a szo­cialista hazafiságra és a pro­letár internacionalizmusra való nevelés, azonban a moz­galomhoz kapcsolódik a ,.Szocialista módon élni, dol­gozni, tanulni” jelszó gyakor­lati megvalósítása. De a brigádmozgalom keretében indított munkaversenyek is, mint például a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója al­kalmából meghirdetett ver­seny is, az internacionaliz­mus eszméjét szolgálják. A fiatalok valamennyien tagjai a szakszerv ezt éknek, döntő többségük KISZ-tag, és egyre többen tagjai a pártnak is. Az ezekben a szervezetekben folyó nevelő­munka egyértelműen hatás­sal van rájuk. Gondot jelent viszont az, hogy a legtöbb üzem és gyár rendezvény­centrikus,. és esetenként hát­térbe szorul a folyamatos nevelőmunka — állapította meg a jéjentés. ★ A jelentés fölött széles kö­rű vita bontakozott ki, majd a pártbizottság a vita figye­lembevételével elfogadta azt, valamint a szóbeli kiegészí­tést és a további feladatok megvalósítását célzó feladat- tervet. ' Több Itiz o cukor Hz első „sima” év Selypen SZEPTEMBER hatodikén indult a gyár, vagy ahogy a cukorgyártás szakemberei mond ják : a kampány, Sely­pen. Hosszú évek óta ez volt az első esztendő, amikor vég­re minden összejött. Van ele­gendő répa — és jó is — s az 1972-ben megkezdett intenzí­vebb fejlesztési prögrám most már a termelésl/sn ka­matoztatja hasznát. Érdemes végigfutni azokon a fontosabb állomásokon, amelyek mind egy-egy jelen­tősebb fordulatot hoztak a selypi üzem megújulásába, hogy a feldolgozás megfelel­jen a mai követelményrend­szernek. Első lépcsőként kicserélték a gyár energetikai rendsze­rét, majd 1974-ben új diffú­zió üzembe helyezése követ­kezett. A fejlesztési program egyik legfontosabb lépése volt a régi mészkemence föl­váltása. Talán nagyon keve­sen tudják a szakmabelieken kívül, hogy egy cukorgyár teljesítményét, feldolgozási kapacitását döntő mértékben határozza meg*az üzem mész- kemencéjének teljesítőképes­sége. A cukorgyártási folya­mathoz ugyanis nagyon sok mészkőre van szükség. Egy mázsa répához hat kilo­gramm mészkővel számolnak Selypen, s nem nehéz szá­molni, hogy az idén eddig feldolgozott 83 ezer 709 tonna répának milyen hatalmas mennyiség volt a mészkő- igénye. , A felújítási munkák utolsó láncszemeként tavaly kicse­rélték az úgynevezett répa­beadó vonalat, amely az egyenletes, biztonságos üze­melés alapfeltétele. Ezt a cserét a mezőgazdaságban bekövetkezett fejlődés kény­szerítette ki. A cukorrépa gé­pi betakarításával ugyanis jóval szennyezettebb, gazo­sabb nyersanyag kerül vago­nokba, teherautókba s ez a répa már nem tud akadály­talanul beúszni az alsó csa­tornarendszeren. Állandóan visszatérő hibaforrás volt, hogy a csatornák eltömőd- tek, a répa összetorlódott, nemegyszer veszélybe került a folyamatos ellátás. Ma ma­gas nyomású szivattyúrend­szer emeli a felső pályás szál- lítóvonajra a répát, s külön érdekesség, hogy ezzel hasz­nálaton kívül került a század elejéről származó — szinte ipartörténeti értékű — répa­kerék, az alsó csatornás usz- tatási rendszer végállomása. AZ IDÉN TEHAT olyan feldolgozási szezonnak in­dultak neki Selypen, amikor befejeződött az intenzív fel­újítási, fejlesztési program lényeges szakasza. Noha a kicserélt berendezések java része már az ezt megelőző esztendőben is működött, mégis ez az első év, amikor úgy folyik a cukorgyártás, hogy „összeérett” az új tech­nológia és a kezelőgárda. Kovács András műszaki vezető szerint tulajdonkép­pen ez tekinthető az első si­ma évnek. Tavaly például mind a három műszak eltö­mítette egyszer ,a felsőcsa­tornás répaszállító vonalat. Az idei kampányban még semmi fennakadás nem volt, pedig már az eddig eltelt időszak napi feldolgozási át­laga is meghaladja a tavalyi szintet. Az elmúlt esztendő — illetve kampány — napi átlagfeldplgozása 253 vagon répa volt. Az idei alig más­fél hónap alatt ez az érték 262 vagonos napi feldolgozá­si átlagot mutatott. A répá­ból kinyert cukor töblp mint kilencezer-hétszáz tonna, ami annyit jelent, hogy a répa cukortartalma maga­sabb. mint 1977-ben volt. Az eddigi átlagén kortartalom két tized híján eléri a 16 százalékot, s ez a cukortarta­lom minden valószínűség szerint még emelkedni is fog a száraz, napos idő ha­tására.­Egyébként ebben az esz­tendőben még a hagyomá­nyos módon számított áron történik a répa átvétele, de a termelők mák értesítést kapnak arról is, hogy mi­Csúcsforgalom Ká!-Kápolnán A vasút nehéz napjai Az „alsó" és „felső” Mát­ra között; így nevezik a kál- kápolnai vasúti csomópont­hoz tartozó vonalakat az ál­lomáson dolgozók.- Az Al­föld és a hegyvidék össze­kötője ez az állomás, Kis­újszállástól Kisterenyéig. Együtt az ipar és a mező- gazdaság. Mégpedig a gyor­san fejlődő ipar és mezőgaz­daság, amely aztán ilyenkor, a termés betakarításának idején, ugyancsak megszapo­rítja a fuvarozók, fuvarozta­tók gondjait, összetorlódik a munka, feszített a tempó — a nagy forgalmú csomópon­ton a csúcsszezon különösen nagy helytállást kíván. Hát még akkor, ha a „csak” át­lagos terhelés is azt mutat­ja: túlnőtték a feladatok az állomás teljesítőképességét. S jó ideje igaz ez már Kál- Kápolnán. — Ha a vasút feladatairól esik szó, megszokhatták már, mindig azzal kezdjük: kevés a munkáskéz — ezek­kel a szavakkal fogad ben­nünket Gulyás István mér­nök-tanácsos, megbízott ál­lomásvezető. — Általános helyzet, ez van, ennyi em­berrel kell dolgozni. S hogy mégsem lehetetlen, azt mi is bizonyítottuk már, azt hi­szem, éppen a mostani őszi csúcsszezonban. A legnehe­zebb nekünk a dinnye tíz napja volt: amit korábban egy hónap alatt fuvaroztunk el, azt most nem egészen ■ tíz nap alatt. Lerövidült, megkésett az érés ideje. Több mint 1500 vagon ennyi idő alatt ebből .a termékből; akkor valóban rendkívüli volt itt a forgalom. De el­végeztük, csak a dinnyéért nyolcezer forint prémiumot oszthattunk ki a legjobban dolgozók között. Fővonalon levő csomó­pont, naponta mintegy 200 szerelvény pontos továbbí­tása, s emellett 80—100 va­gon rendezése, összeállítása a feladata az itt dolgozó 130 vasúti alkalmazottnak. Csúcsszezonban a rendezésre váró vagonok száma meg­duplázódik, megközelíti a kétszázat is. Korábban a dinnye-, most pedig — hosz- szabb időre — a cukorrépa­Munkában a rakodógép; a szén a TÜZÉP morrendelésdre érkezett Sietni kell, sürgősen kell a földekre a műtrágya; a szállít, many a Károlyi Mihály Termelőszövetkezete (Fotó: Perl Márton) ja Nagy József gépkezelő — ; ez az egy rakodó dolgozik ott is, itt is. Ha nem kapunk sorompót, két óra alatt ki­rakjuk a vagont, de ha nincs szerencsénk, dupla ide­ig is eltarthat. Igen, a híres —vagy hír­hedt ■— káli sorompó. Ahol annyit bosszankodnak az au- tpsok.; Sajnos.. a felüljáróval még most is csak a tervezés­nél tartanak, nincs jóváha­gyott elképzelés. Mennyivel kevesebb a va­gon, mint az igény?, Az ál­lomásvezetővel a nyilván­tartó könyvet lapozzuk. Am', kor a nagy csúcs volt. elő­fordult, egy nap 152 kocsi igénylése is. S ebből ll5~re aznap nemet kellett monda­ni. Persze, a hiányok beso­rolás, szervezés folytán na­pok alatt elkopnak, de az­tán újratermelődnek. \ legújabb adat: hiánvzik négy fedett és 32 nyitott! kocsi. A recski kőbán va karbantartás miatt most ke­vesebbet igényel, de neki éa a „Felső-Mátra” vonalán le­vő többi ipari üzemnek is sorba kell állnia. Ugyancsak várni kell 'a gabonaszállít­mányokkal: a határátkelő­kön torlódás van. nem len­ne értelme fölöslegesen vá­rakoztatni a tehervagonokat.' A cukorrépavonatoknak vi­szont menniük kell, szőlőből is sok a küldemény, és jön még a paprika, paradicsom az Alföldről. Kocsi pedig csak annyi van, amennvi jut, — akár az úgynevezett tárcaközi egyeztetés útján is.’ — A rakodást elsősorban a Volán vállalat végzi itt. Komplexbrigádot alakítot­tunk. nekik köszönhető, hoav nem sok gondunk van a ko­csiállással — mondja Gu­lyás István. — Tavaly, pedig akkor is volt góndunk- bajunk, elértük az „élenjáró szolgálati hely” minősítést. Ennek a feltételeit már most is teljesítettük. Vasárnap, hétköznap változatlan ütemben megy a munka, kevés szabad idő jut az em­bereknek. Nem panaszkod­nak. megszokták már a na­gyobb tempót —. de azért várjuk már a csúcs végét, .i Hekeli Sándor szállítmányok adják a leg­több munkát. Naponta ösz- szeáll egy irányvonat, ame­lyet egyenesen a I-Iatvgni Cukorgyárba küldenek. 1500 tonna répa utazik egy-egy ilyen szerelvényen. Az állomásvezető a rako­dóvágányokra kalauzol. Só­derhegy várja a szabad va­gonokat — ez várhat, jól bírja az időjárás változásait. Arrébb a Károlyi Mihály Termelőszövetkezet rakodói műtráayás zsákokat pakol­nak. 600 mázsa, négy óra alatt készen lesznek a vagon kirakásával — állítják. Szén­nel megrakott vagon áll a másik oldalon, már kora reggel óta. Éppen a kocsi­álláspénzről kezdünk beszél­ni. amikor megjelenik egv rakodógép és egy teherautó. — Hevesről jöttünk a Vo­lán-kirendeltségről — mond­A rcpaszalag lyen árat kaptak volna ak­kor, ha cukortartalom sze­rint vennék át termésüket. Jövőre már tulajdonképpen a cukrot fizetik meg a répá­ban. tehát a termelőknek is érdekükben áll, hogy minél magasabb cukortartalmú ré­pát szállítsanak -a gyárakba. (Fotó: Szabó Sándor) A SELYPI cukorgyárban az idei feldolgozási szezon alatt — amelyet 144 naposra terveznek — 35 790 vagon répát dolgoznak majd fel, s a számítások szerint ez csaknem tíz százalékkal több cukrot, jelent a tavalyi mennyiségnél. Sz. A. ­1978. Oktober 19., csütörtök r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents