Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
„Beatött a ménka" KtilönSs meteorit az egri csillagvizsgálóban Ahogy mondani szokták, előadtuk, mi járatban vagyunk. Ismerőseitől hallotta K. Ferenc, hogy ott a család birtokában egy ménkű (értsd: mennykő) pihen, talán a padláson. A tulajdonos így adta elő a ménkű történetét. Nagyanyja néhai Bóta Bernât- né született Bóta Rozália kapával a vállán egy kora őszi napon kisietett a szőlőjébe, mely a Sík-hegyen a Vidra-dűlőben feküdt. Haladt a szőlőtőkék között a gyalogúton. Egyszer csak megpillantott egy kisasztal- nyi kerek területet, ahol a fű teljesen kiégett. Hamut egy szemet sem talált, de lefelé vezető üreget, lyukat sem látott. Ma már nem tudják, hogyan jött arra a gondolatra, hogy ott á$ni kezdjen. Néhány kapavágás után egy kőgolyó került elő a talajból. Kosarába tette, hazavitte, a padláson helyezte el. Ménkűnek vélte, talán azt gondolta, hátha szerencsét hoz? Ezek elmondása után a vendéglátónk elindult a kamra felé. Egy nylonzacskóban hozta a kincset. Kiöntötte egy asztalra a már nyolc darabból álló maradványt. Elmondotta, hogy a nagymama halála után a kíváncsiság arra ösztökélte, hogy meg kellene tudni, mi van a közepében. Egy kalapácsra volt szükség s egy ütésre, és a golyó három darabra esett szét. Később az ismerősök is megcsodálták, egy-két kalapácsütéssel tovább darabolták. A tulajdonos gondolata szerint a légkörön áthaladó golyó a meszes külső réteget útközben szedte magára. (?) Eredetét alaposabb vizsgálat dönti majd el. A megmaradt nyolc darab súlya 714 gramm. A rekonstruált alakja közel szabályos golyó, 93 mm-es átmérőjű. Tisztáznunk kell előbb a ménkű elnevezést. A szólásmondás naivul a villámláskor lecsapódó kőnek képzeli. Pedig ma már mindenki tudja, hogy a villám becsapódásakor semmiféle kő nem vágódik le, az a légköri jelenség villamos szikra, mely a talaj elektromosságával találkozik. Teljesen más eredetű ez a lelet Meteorképzódményről van szó az eddigi feltevés szerint. Olyan meteorról, mely a légkörben nem semmisült meg. Zuhanása után bevágódott a talajba. Szerencsénkre nem volt kilogrammos súlyú, mert ez esetben mélyebbre került völna a meteorit. A lelet legnagyobb darabjának a mértani közepén, tehát eredetileg a golyó közepén észrevehető és látható az a bizonyos meteorit. Megmaradt eredeti helyén, nem piszkálták ki. Következtetésünk ez lehet: Az igen magas hőmérsékletű tüzes meteorit a talajban elhelyezkedvén felolvasztotta a környezetében levő talajt, kőzettörmeléket. Kihűlése után az olvadék már lassabban hűlt. és kristályos szerkezetet vett fel, a meteoritot gömb alakban fogta körül. Szinte érzékelni lehet a kristályosodási folyamatot, mivel a burkolat gömbhéjas szerkezetet árul el. A kettéhasadt golyó évgyűrűhöz hasonló rajzolatot mutat. Ha a fenti feltevés bebizonyosodik, akkor ez ritkaságával, szokatlan megjelenésével a tudományos körökben jeltűnést jog kelteni. A köves meteoritot a Csillagászati Múzeumban tekinthetik meg a látogatók október hóban, a múzeumi hónap idején. Dr. Zétényi Endre Óriás távcsőitek műszerüket a szovjet csillagászok 1975. november 7- én adták át a Kaukázus északi oldalán levő Zelen- csuk község közelében épített csillagászati kutatóközpont legértékesebb műszerét, a nagy azimutális csillagászati távcsövet. Ennek forgási paraloid alakúra csiszolt felületű főtükre hat méter átmérőjű, ami lehetővé teszi, hogy majdnem másfélszer annyi fényt gyűjtsön össze a csillagokról, mint a Palomar-távcső. Persze e hatalmas tükör jóval nehezebb is az ötméteresnél, 42 tonna súlyú. Befogadására 48 tonnás keretet készítettek, az egész távcső tömege pedig jóval több, mint félezer tonna. A műszer tervezői előtt nyilvánvaló volt, hogy a csillagászati távcsövek esetében megszokott módon — egy ferde tengely körül forgathatóan — ezt a monstrumot képtelenség felállítani. Ezért ügy döntöttek, hogv azimutális szerelésű távcső- mechanikát készítenek. Ennél a két egymásra merőleges tengely közül az egvik függőleges. Tekintettel az óriási terhelésre és a mérések által megkívánt pontosságra. a tengelyek helyzetének és szabad forgásának biztosítására golyóscsapágyakat nem alkalmazhattak. Azokat finom csiszolt fém- felületek közé bepréselt olaj réteggel helyettesítették. A Leningrádi Mechanikai Optikai Egyesülés készítette óriás teleszkóphoz számos segédberendezés is tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy azzal sokoldalú asztrofizikai kutatásokat végezhessenek a tudósok. A műszereket a számítógép-központ irányítja, és ennek gépei vesznek részt a gyűjtött adatok tárolásában és feldolgozásában. Az óriás távcsővel végzett észlelések minden bizonnyal számos izgalmas kérdésre megadják majd a választ 1 I , Akik nem feledkeztek meg róla, szombaton este láthat- 4 Iák a különleges természeti jelenséget, a teljes holdfo- ' gyatkozást. E ritka látványossághoz kapcsolódik mai ősz-1 szeállitásunk is, amelynek témája a csillagkutatás. Hírt < adunk egy felfedezésről — lehet, hogy tudományos szen- szenzáció? A spektrométer beállítása a Régi törekvésük a csillagászoknak, hogy információt szerezzenek a távoli égitestekről. E célra az égitestek fényéből nyert színképet tanulmányozták. A fényt ugyanis mindig atomok bocsátják ki, azonos fizikai körülmények között pedig minden atom a rá jellemző, meghatározott fényt sugározza. A hidrogénatom által kisugárzott fény színképe tehát mindig más, mint a vasé. Napkutatás Debrecenben Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia napfizikai obszervatóriumában alapkutatásokat végeznek. Mivel a napkitörések igen sok észlelési lehetőségre adnak alkalmat, az ott dolgozo tizenkét kutató - felkészülten várja az újabb jelentéseket. A képen: az óriás távcső, amellyel a Napot vizsgálják. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) A csillagászok Galilei óta arra törekszenek, hogy minél tökéletesebb távcsövekkel vizsgálják az égitesteket. Közismert, hogy egy nagyobb átmérőjű távcsővel olyan égitestek is észrevehetők, amelyek kisebbekkel fel sem kereshetők az égbolton. Ennek az az oka, hogy a teleszkópok annál több fényenergiát képesek összegyűjteni a kiválasztott objektumról azonos idő alatt, minél nagyobb a fénygyűjtő felületük, azaz az átmérőjük. Eleinte lencsés távcsövekkel dolgoztak a kutatók, a múlt század végén azonban már elérték azt a határt, amelynél nagyobb — és még jó minőségű — lencsék már nem készíthetők. Az akkoriban csiszolt 102 centiméter átmérőjű objektívvei ellátott Yerkes-távcső ma is a legnagyobb refraktor a világon. Ezután indult meg a Newton által feltalált tükrös távcsövek rohamos fejlődése. Ezeknél nem volt probléma a nagy átmérővel együtt járó óriási tömeg, mert fémfoglalatba lehetett helyezni azokat, ég így könnyűszerrel meg lehetett akadályozni alakváltozásaikat, törésüket. A húszas években már működött az Egyesült Államokban, a Wilson-begyi Obszervatóriumban egy 2,5 méter átmérőjű tükrös távcső. Fia- mar kiderült, hogy mennyire új területeket lehet meghódítani egy-egy ilyen műszerrel. Tulajdonképpen ennek a refraktornak köszönhető a legtávolabbi égitestekkel foglalkozó exrtragalaktikus csillagászat kialakulása. Az amerikai példán felbuzdulva több hasonló óriás távcsövet is készítettek, majd a második világháború után átadták a kaliforniai Palomar hegyen felállított tükrös távcsövet, amelynek objektív je 508 centiméter átmérőjű. Mintegy három évtizedig ez volt a csúcstartó, mindaddig, amíg két évvel ezelőtt meg nem kapták új Csillagász műholdak Bolygószomszédaink légköri összetételére vonatkozó eddigi ismereteink legtöbbje a földről végrehajtott spektroszkópiai megfigyelésekből származik. Mesterséges holdak és űrhajók segítségével lehetővé vált azonban a bolygók légkörének a legmodernebb analitikai eszközökkel való közvetlen „helyszíni’! elemzése. vagy egyéb elemé: a spektroszkóppal felbontott csillagfény tehát elárulja a fényforrás anyagi összetételét. Az izzó állopotú ritka gőzök és gázok vonalas színképet bocsátanak ki, sötét alapon fényes vonalak jellemzik a színképet. Az egyes elemeknek megfelelő, rájuk jellemző vonalak helyzete alapján meg lehet állapítani egy nél nagyobb volt a távcső tükre, vagy lencséje, annál több fényt gyűjtött össze. A rakéták és a műholdak korában azonban a csillagászat is közelebb került az égitestekhez. Igaz, hogy a műholdak 10—20, esetleg néhány száz kilométer magassága elenyésző a Nap és a csillagok távolságához képest. Óriási előny azonban, Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofozikai Intézetében. égitest kémiai összetételét. A vizsgálatból levonható következtetések még akkor is pontosak, ha a csillag, vagy csillagrendszer fénye évszázadokig, vagy akár évmilliókig volt úton, míg a spektroszkópba érkezett. Nem a fényforrás távolsága a döntő ugyanis, hanem az a fontos, hogy elég erős fény gyűljön össze a spektroszkóp számára. Régen ezért a spektroszkópot távcsőre szerelték, hiszen mihogy ezzel elhárul az ilyen jellegű megfigyelések legfőbb akadálya, a légkör. Ma már igen nagyszámú műholdas spektroszkópiai adat gyűlt össze a közelebbi és távolabbi szomszéd bolygókat felépítő anyagokról. Csehszlovák kutatók az automatikus vezérlésű Inter- kozmosz műhold számára készítettek spektrométert. K. Ferenc egri nyugalmazott építésvezető hosszú éveken keresztül vezette az egri ..Lyceum” felújítási munkálatait. Sok jó ötlettel segítette a munka gyorsítását. Időközben megismerkedett az épületet birtokoló főiskola életével, munkájával. Többek között megértette, hogy a múlt emlékeinek a megőrzése, felkutatása gazdagítja tudományos múzeumi kincsünket. Az ő találékonysága után jutott például a barátok templomának napórája a Csillagászati Múzeumba megőrzésre. E hó elején újabb leletre hívta fel a figyelmemet Láttam-e már „ménkűt” — kérdezte. Hallottam már a tréfás-gúnyos szólásmondást: „üssön bele a ménkű”, de még nem láttam ilyet. — Nos, ha velem jön, láthat. — mondta. A megbeszélt időben elindultunk a Vécsey utca felé. Bekopogtunk K. András udvarába. A kapu kinyílt, a tulajdonos beengedett, éppen az udvarán serénykedett egy akna falazásával. műsorok:- • HADID KOSSUTH 8.30 Harsan a kürtszó. 9.00 Zenekari muzsika. 10.05 Az aranykezű legény. 10.32 Népi ellenőrök vizsgálták. 10.47 A Tátrai-vonósnégyes Haydn-lemezei- ből. 11.39 Egy jenki Artur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14.07 Min- j denki könyvtára. 14.37 Kő- ; ruspódium. 15.10 Volt egy- j szer egy vadnyugat. 15.28 Hívogató. 16.10 Népzenei feldolgozások. 16.40 Pucci- : ni: Pillangókisasszony. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Francia operettekből. 18.13 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 A döntés-pillanat ils a jelenidő. 19.30 Szimfonikus zene, i 21.14 Köztársaság tér, 1956 | 22.20 Régi magyar dalok és | táncok. 22.40 Metronóm. , 23.00 Egy óra dzsessz. PETŐFI 8.33 Nótamuzsika. 9.33 Kalandozás a Felső-Tisza táján. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Fúvósátiratok. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Balettzene. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Szokoiay Sándor: A fonóban. 14.00 Válogatott perceink. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.05 Rádióvízió. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 0,5 07 jelenti. 21.03 A lül Strings zenekar játszik. 21.11 Bellini: Az alvajáró (Opera). 23.28 Népdalok. SZOLNOK 17 00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok (Nők éjszakai műszakban). Riporter: Jakab Mária — Sanzonok — A túlórák ára. Önodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika. — Vologdába utazott- Borsod megye Tanácsának küldöttsége — Ülésezett Miskolc megyei városi tanácsa — Az egri városi tanács és a hatvani tanács vb a városi sport helyzetéről tárgyalt — Sajtótájékoztató a B.-A.-Z megyei állatforgalmi és húsipari vállalatnál. — Köny- nyüzene — Lap- és műsorelőzetes. . V 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola- { tévé. 15.05 Iskolatévé (Hm.) , 16.30 Születésünk titkai, j 17.25 A nyelv vilaga. 18.05 i Telesport. 18.30 Életmentő i veszélyek (Riportfilm). 19.20 Tévótorna. 19.30 Tv- hiradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 2145 Nyitott könyv. 22.45 Tanuljunk gyorsan, könnyen drámát ' írni! 22.55 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR IS.50 Iskolatévé. ‘19 30 Ti- híradó. 20.00 A bunker (Tévéjéták). 20.55 Tv-hir- adó 2. 1978, szept. 21,, csütdBíöli
