Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
„Csak kiválót az olimpiára Fiatal építők versenyfelhívása Diákok a gyárban Tizenkétezer £iú és lány utazott Moszkvába Komszo- mol-megbízólevéllel, hogy részt vegyen a Komszomol- védnökséggel folyó olimpiai építkezésen. „Csak kiválót az olimpiára” — hangzik az ifjúsági brigádok jelszava. A Mir sugárúton stadiont építő Gla- dísev brigád tavalyi felhívásához már csatlakozott Iva- kinóban és az olimpiai falu. ban az olimpiai nemzetközi építőtábor minden építője, valamint Luzsnyikban 12, Osztankinóban 7, — televíziós-rádiós központ szerelésén dolgozó — a Mir sugárúton munkáját végző további 34 brigád. Hegesztömunkás uiimurt földről — Nézd csak, Nyikolaj — mondta Ivan Kurtanov brigádvezető Izerginhoz fordulva —, maga Mackó Misi látogatott el hozzánk. Az olimpiai faluban vezető két út kereszteződésénél ugyanis az építők hatalmas táblát helyeztek el, egy kétméteres, jól megtermett, mosolygó mackó figurájával... Ivan Kurtanov brigádja az elsők között tett szocialista kötelezettségvállalást az olimpiai építkezésen a Kom- szomol XVIII. kongresszusa tiszteletére. E brigád tagjai Miért fáradtak a gyerekek? Az NSZK.ban — ahol kő. rülbelül 10 millió a tanulók száma — egyre nagyobb probléma a gyerekek dekon- centráltsága, ami tanulás közben jelentkezik. Az általános iskolában minden második tanuló már az első óra után egyszerűen elalszik. Ennek nemcsak az az oka, hogy a gyerekeket túlterhelik tananyaggal, hanem az is, hogy az ellenőrizhetetlen szabad idejükben túl sokat foglalkoznak képregények olvasásával. keveset vannak otthon, este pedig még a késői órákban is a televíziót nézik. Indulhat a szállítmány. Akik az utolsó műveletet végzik a csomagolóban: Dénes Erzsébet és Erdélyi Éva. Csuvas szakmunkástanulók együttese A művészeti csoportnak, amely a kissé hosszú Csuvas Szakmunkásképzési Igazgatóság Ének- és Táncegyüttese — Öhö... köhö... — Mi az? Göthös vagy, Irene? — Jesz, egy piculát. — Az effajta köhögés már nem megy. Krákogj arisztokratikusan, meg mondjad, hogy „pehe-pehe”! Aztán menj el a dokihoz, most a pszichiáter a paradicsom. Ol- tári klasszikus pirulákat írnak fel. Más déerhez hiába slasszogsz, azok izzasztani akarnak, pedig az már tavaly óta nem oké. Jé, hogy eldumcsiztam, pedig most egy öreglányhoz húzom a csíkot, olcsó gubáért szajré- zok tőle egy ikont. — A pasasod pravoszláv? — Ugyan, ne röhögtess már! Meszet ettél? Az ikon nem azért kell. Olyan klassz a falon, a srácokat meg megeszi a sárga frász. Most Borbáláék vértanúsága az igazi. Csak aztán vigyázz, nehogy valamilyen más szentet sózzanak rád, mert akkor dobhatod a fenébe. Na jó. téged is doblak. Pá! — Pehe-pehe... Pá! Oroszból fordította: Saiga Attila nevet viseli, a fiatalság a legfőbb jellemzője. Tagjainak életkora 15—16 év. Az alig öt esztendeje alakult együttes aranydiplomát szerzett a szakmunkásképző intézetek összoroszországi művészeti fesztiválján. Győzelmük jutalmaként nemrég moszkvai, bulgáriai és romániai vendégszereplésre utaztak. Az együttes formálását hivatásszerető, állhatatos emberek segítették. A megalakuláskor kerül ide Borisz Petrovics Bikov művészéti vezető, az együttes jelenlegi igazgatója is. aki kezdeményező képessége révén jó kollektívát teremtett. A fiatalok mellé kiváló tanítómestereket verbuvált, többek között Ar- szlan Sztyepanovics Vagapov balettmestert, Alekszej Alekszejevics Saskov és Vlagyimir Grigorjevics Makla- kov bajánművészeket. Az együttes 44 tagja három szekcióban dolgozik : az énekkarban, a tánccsoportban és az agitációs brigádban. Gyakran lépnek fel üzemekben, szakiskolákban, és mindenütt elismerést szereznek. A legkiválóbbak közé tartozik Galina Mihejeva, Nagyezsda Kszenofontova és Antonyina Saskova, akiket az összoroszországi versenyen egyéni diplomával is kitüntettek. Kántor Klára SZOLNOK 17.00-től 18.30-igélen járnak a munkában, hárman pedig — köztük az udmurt Nyikolaj Izergin is — megkapták a Komszomol Moszkvai Városi Bizottságának kitüntetését, az „Olimpia—80 építkezés kiváló munkása” jelvényt. Liftszerelő Azemasdzsánból Izmajlovában napról napra magasodnak a vendégek fogadására szolgáló komplexum öt épülettömbjének falai. Huszonöt Azerbajdzsánból érkezett komszomolista dolgozik itt a múlt tavasz óta. Köztük Kudrat Mehtyi- jev. Kudrat életrajza egy fél lapon elfér — tíz osztályos iskola, szakiskola, az Októberi Forradalom 50. évfordulójáról elnevezett szumgaiti üzem, katonai szolgálat. Leszerelése után Kudrat úgy gondolta, hogy vegyész lesz. Aztán, hirtelen eltökéltséggel ideutazott az építkezésre ... Mi. az oka a hirtelen fordulatnak ? Kudrat a magasodó épülettömb felé néz, majd így szól : — A kémiát még most is szeretem. Am régóta szeretnék már valamit létrehozni a két kezem munkájával. Amit mindenki láthat. Hiszen, ezek az épületek itt, Az új-hatvani gimnázium és közgazdasági szakközépiskola diákjai jelentős részt vállalnak a konzervgyár szezonális munkájából, iAz üzem savanyító részlegébe-n dolgozik ezekben a napokban Tóth Éva is, aki a megtöltött üvegeket ellenőrzi. M .1 műsorok: 4 ... , KOSSUTH 8.25 Chopin-keringő'k. 8.55 Labirintus. 9.10 Beszélni nehéz. 9.22 Liszt szimfonikus költeményeiből. 10.05 Az újkor két világcsodája’ 10.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.58 Anyegin (ope- rarészl.). 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Program és hivatás. 13.30 Verbunkosok, katonadalok. 13.59 Mai dalok. 14.08 Jean Christophe. 15.10 Fúvószene. 15.41 Két Lehár-nyitány. 16.10 Szim- fónikus zene- 17.07 A környező világ. 17.32 Operaáriák. 18.08 Brahms: Altrapszódia. 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Nótaest. 20.55 Kis magyar néprajz. 21.00 Könnyűzene. — esti hangulatban. 21.40 Adottságok, lehetőségek. 22.30 Jereb Ervin: Együtt- hangzások. 22-44 Operarészletek. 23.00 Haydn: A_ dúr vonósnégyes. PETŐFI 8.33 Zenés játékokból. 9.30 Egy hazában. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.33 A Szabó család. 12.00 Könnyűzene. 12.33 Balettzene. 13.33 Kósa György: Két Ander- sen-mese. 14.00 A Petőfi Rádió zenés délutánja. 16-05 Közvetítés a Zbrojov- ka Brno-t-Ü. Dózsa BEK, az FTC—FF Kalmar KEK és a Politechnika Timisoa- ra—MTK-VM UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzésről. 17.45 Ötödik sebesség. 18.33 Farkas Ferenc: Furfangos diákok. 18.54 Zenéjét szerezte: Jule Styne. 19.29 Egy rádiós naplójából. 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.25 Népszerű dallamok. 22.33 Nóták. 23.10 Operettrészletek. MISKOLC 17.00-től Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság — Előkészülés az őszi betakarításra. Tárolók, hűtők a tartósítás szolgálatában. Borsodi Gyula riportműsora. — A Kaláka együttes felvételeiből. — Munkásportré. — Az üvegfúró. Riporter: Sütő Enikő —Sport — 18.00 Észak-magyaror. szági krónika (Ülésezett a sátoraljaújhelyi városi tanács — Műszaki anyagellátási konferencia Egerben) — Kovács Kati énekel — Hírek, lapelőzetes. TEJ 8.00 Tévétonna. 8.05 Ember és Föld. 8.55 Érdekes állat- kertek. 9.20 Gazdag ember — szegény ember (amerikai filmsorozat). 10-05 Delta. 10.30 Hétvége. 15.25 Iskolatévé (ism.). 15.55 Zbroiov- ka Brno—Ü. Dózsa BEK labdarúgó-mérkőzés. 17.50 Egészségünkért. 18.00 Tízen Túliak Társasága. 18.40 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Viszontlátásra, drága (tévéjáték)- 21.35 Telesport. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Tut-Anch-Amon Egyiptoma (angol filmsorozat). 20.20 Beszélgetés Lord Balogh Tamással. 21.10 Tv- híradó 2. 2135 Juharlevél (francia filmsorozat). ÆmmsBafà 1978. szeptember 13., szerda lehet, hogy még kétszáz — háromszáz év múlva is állni fognak... Kudrat szakképesítés nélkül jött Moszkvába. Ügy kezdte, mint mások, dolgozott, ami jött. Aztán elvégez, te a liftkezelői tanfolyamot, és most, a kőművésekkel együtt készíti a szerelési liftaknákat, a lifteket. Szerelő Örményországból A Gegader örmény faluból jött kiváló komszomolista ifjúmunkás, Manuk Naga- petjan az Olimpia—80 lovassportpályájának építkezésére került. A sok tonnás betonblokkok gyors egymásutánban megszelídülnek a tapasztalt építő-szerelő kezei nyomán. Ami a dicsérő elismerő szavakat illeti, azokból is jut neki, nem kevesebb, mint otthon, a szülőfalujában a lóversenyeken. Az építők számára a múlt év novembere bizonyult a legnehezebb hónapnak. Az égből szinte zúdúlt az eső. S néhány legény bizony „megingott”, úgy gondolták, hogy valami fűtöttebb munkahelyet keresnek maguknak. Manuk beszélt a fejükkel. Év végére már az ő brigádja is méltónak bizonyult a kiváló címre. N. Konsztantyinov Kérünk egy sztorit Machete a falon A kubai VTT-en járt megyei küldötteket és delegációtagokat kérdeztük a nagy találkozóról. Ezúttal Czeglédi László, az Egri Dohánygyár KISZ-titkára mesél az élményeiről. — Szinte a lehetetlenre vállalkoztam akkor, amikor arra kértél, hogy mondjak el egy sztorit a VIT-ről, az utazásról. Nehéz ez így, mert az egész világifjúsági találkozó, a felejthetetlen kubai út egy nagy összefüggő sztori. Erről pedig hetekig lehet mesélni. .. — Akkor vágjunk a közepébe. — ... Alamárba, Havanna egyik jókora munkásnegyedébe vittek el bennünket egyik éjszaka a vendéglátóink. Az egri Csebokszári- lakótelephez hasonló városrész házai előtt már várták a küldöttségünket a mindig és mindenütt oly barátságos kubaiak. Méghozzá nem is akárhogy, hanem a híres hazai fehér rummal, fokhagymás sült hússal és sörrel... Hogy miért éjszaka került sor erre a találkozóra? Mi is csak az ottani viszonyokat megismerve értettük meg: az emberek Kubában a forró déli, délutáni órákban pihennek egyet, s amikor a hús esti szellő elviselhetőbbé teszi a klímát, újraéled minden. Megtelnek a kávéházak teraszai. az utcákon, az épületek között felhangzik a tüzes ritmusú zene, összeverődnek az emberek és beszélgetnek, társasjátékokat játszanak egv-egy üveg sör mellett, sőt: a legtöbbször táncra is perdülnek. Bennünket úgy este H óra körül köszöntöttek a lakóte- Wnen. aztán megkezdődött * baráti találkozó, amely egy spontan utcabállá, a búcsúzás idejére — éjjel 1 órára — pedig valóságos karnevállá alakult. Hol magyar, hol kubai zenére táncoltunk olyan önfeledten, hogy az ajándékba kapott, csodálatos népi motívumokkal díszített cseréptálat is eltörtük véletlenül. Venni szerettem volna helyette egy másikat, de sehol sem találtam ahhoz hasonlót. Így be kellett érnem egy másfajta jellegzetes kubai tárggyal, a machetével, azaz a széles pengéjű nádvá- gó késsel. Ennek is története van. Egyik nap ellátogattunk ab— Szia, kicsi Margó! — Szió! Már két hete, hogy nem vagyok az. A Margók kimentek a divat, ból. — Hát akkor most ki vagy? — Margarete. — Hát akkor... Szia, Margarete! — Egyébként már a „szia" is almás. „Pá”-t mondanak helyette. — Pá, Margarete! — Pá! És téged most, hogy hívnak? — Irénnek, mint mindig. — Hogy milyen pocsék neved van! Legyél inkább Irene. — Oké. Mizujs? — Képzeld, Irene, beadtam a derekam. — Már megint? — Ne csodálkozz már olyan kispolgári módon! Férjhez mentem, ék punktum. Már harmadik napja. — Klassz? — A, nem oké. — Piás? — Rosszabb. Borotválkozik. Pedig most a szakáll 'a módi. Ráadásul még haja is van. ba az állami gazdaságba, ahol Fidel Castro testvére, Ramón Castro az igazgató, ö vezetett végig bennünket a gazdaságon, s bár itt csak állattenyésztéssel foglalkoznak, szó esett Kuba más mezőgazdasági ágazatairól is. Ekkor emlegették a cukornádaratást, a nehéz munkát és a machetét. Ez annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy vettem egyet. Igaz, itthon nincs mit vágni vele —, de szép és igazi kubai emlék lesz a lakásom falán... (szilvás) G. R1KLIN: Nagyon modem — És az nem oké? — Na, hallod! A szakáll csak kopasz fejjel menő. — Hát a csajok? — Azoknál a gubanc a sikk. — Oltári izé. — Nem egészen, mert szörnyű recece gondozni. Csak semmi fésülés, óné Figaró, de ha megázol azon momentbe kimész a divatból, s aztán úgy lötyöghetsz, mint valami kispolgár. — És milyen színű hári a menő? , — Cirka másfél hétig még a vörös megy, aztán rátér, nek a narancsra. — És a szem? — Hogyhogy a szem? — Milyen a színe? — Ja, szfntelen. Annyi festéket mázolsz a szemed köré, hogy az akár hupilila is lehetne úgyse azt kuksiz. zák.
