Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

Á szemléltetés forradalma Több mint egymillió diák kezdte meg az új tanévet hazánkban; az érdeklődés középpontjában ezekben a hetekben — érthetően — az iskola áll. összeállításunk- nak is az oktatás a témája, természetesen a tudomány, a technika szemszögéből. Egy ősi japán mondás sze­rint „jobb egyszer látni, mint százszor hallani”, s a tudományos vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a vi­lágról való ismereteink 75 százalékát látás útján sze­rezzük meg. Nem véletlen tehát, hogy a pedagógia mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szemléltetés­nek. A technika fejlődése, ez­zel együtt a modern szemlél­tetőeszközök árának a csök­kenése, sok lehetőséget ad az iskoláknak. A magnetofonok elsősorban a zenei nevelés­hez és a nyelvtanításhoz al­kalmazhatók, de jól használ­hatók az irodalomtanításban is, jeles előadóművészek megszólaltatására. Hasonló szerepet töltenek be termé­szetesen a hagyományosabb lemezek és lemezjátszók, sőt ezek térbeli hatást előidéző sztereo-váttozatai is. Az olyan állóképvetítő, amellyel szinkronban a megfelelő szö­veget magnetofon közvetíti — és méginkább a mozgó­filmvetítő — lényegében az egész világot beviheti az iskolákba. Egy oktatástech­nikai eszközökkel felszerelt tanteremben a tanárnak már nem kell a krétával bajlód­nia. mert ha saját kezűleg akar ábrázolni valamit, ren­delkezésére áll az írásvetítő, amelynek fóliáira az osztály- lyal szemben állva rajzol­hat, de elkészítheti a rajzo­kat előre, otthon is, , A szemléltetés forradalmát azonban a kazéttás hurok- filmvetítő és a képmagnó el­terjedésétől várhatjuk. A ka­zettába helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartal­maz, befűzés nélkül a gépbe helyezhető, s ha kell magya­rázat közben megállítható, visszapörgethető, akárcsak a képmagnó. A szemléltetőgépek mellett sokféle olyan szerkezet szü­letett, amelyek a pedagógu­sokat abban is segítik, hogy a tanulók bizonyos ismerete­ket önálló tevékenységgel szerezzenek meg, és azokat be is gyakorolják. Szaami áiécsskinmit Megalkották az alig két­ezer főt számláló északi szaami nemzetiség írásbeli­ségét. A Kola-félszigeten élő szaami nép gyermekei az új ábácéskönyv alapján most ismerkednek anyanyelvűk­kel. A nyelvészek figyelembe vették a szovjet észak más népei számára kidolgozott ábécé tapasztalatait. Ez a munka a 20-as, 30-as évek­ben kezdődött, és az itt élő népek ebben az’ időben, a kulturális forradalom kibon­takozása során kaptak írás­beliséget. Akkor kezdtek hozzá a szaami ábécé létre­hozásához is, de az nem volt tökéletes, mivel a szaan-pk a tundra hatalmas térségein élnek, és — bár kevesen vannak — jó néhány dialek­tust beszélnek. Ezért a filo­lógusok kiválasztották a leg­elterjedtebb dialektust, szám­ba véve a többi nyelvjárás sajátosságait. Az új szaami írásbeliséget az orosz alfa­betikus írásrendszerre ala­pozták. A szaami nyelv szí­nes fonetikai rendszerének ábrázolására az orosz írás­rendszerben nincs megfelelő nyelvi jel. A kutatók a gra­fikai kifejezés olyan dbrázo- lasmódjait keresték meg, amelyek megközelítően visz- szaadják a szaami nyelv fo­netikai sokféleségét. Az új írásbeliséget szovjet és szaami nyelvészek, et­nográfusok, tanárok alkották meg. Az első két kísérleti nyelvórát a legnagyobb szaa­mi településen, Lovozero ál­talános iskolájában tartották. Még sok év múlva lesz köte­lező a szaami általános is­kolákban az új ábécé, mert előbb a szaami nyelv szak­tanárainak a számát kell növelni. A pedagógusokat a területi központ, Murmanszk pedagógiai főiskoláján és a tanítóképzőben készítik fel jövő feladataikra. A murmanszki területi szovjet kérte az Orosz Föde­ráció kormányát, hogy a Távol-Észak nemzetiségi képviselőinek is adja meg azokat a jogokat, amelyeket más főiskolák és szakisko­lák élveznek az országban: az ingyenes oktatást, kollé­giumi elhelyezést és ellátást. Javasolták, hogy a képzőben végzett szaami fiatalok kö­zül az eddiginél többet ve­gyenek fel főiskolákra, hogy eredményesebben oktathas­sák anyanyelvűket. Több mint száz nemzet és nemzetiség él a Szovjetunió­ban. Folytonosan növekszik azoknak a nyelveknek és dialektusoknak a száma, amelyeken az iskolai oktatás folyik. Nemrég kezdődött meg például az osztják nyelv három nyelvjárásán az okta­tás. Az osztjákok a magyarok nyelvrokonai, Kelet-Szibéria északi részén élnek, 21 ezer főt számlálnak. Az osztjákok három beszélt nyelvjárásán kiadott ábécéskönyv az ál­lamnak dialektusonként 20 000 rubeljába került. Egy dialektust legfeljebb 400 gyermek tanul. A növendé­kek valamennyi. nemzetiségi iskolában ingyen kapják a tankönyvet. Az utóbbi időben több száz tankönyvet és oktatási prog­ramot juttattak el a nem­zetiségi iskolák tanárainak. Ezekben nagyrészt fokozott figyelmet szentelnek a nem­zetiségi történelemnek és kultúrának, másrészt az orosz nyelv megnövekedétt szerepének, amely a nemze­tiségek közötti kapcsolat fontos eszköze. Oktatási technikai kiállítás az NSZK-ban Rozskenyér és jó tanulás? A freiburgi egyetem kuta­tói arra a megállapításra ju­tottak, hogy sok iskolás gyer­mek teljesítménye javulna, ha szervezete több B-vita- minhoz jutna. A hiány egyik okát abban látják, hogy a gyermekek nem kedvelik a rozskenyeret, csak a fehér lisztből készült kenyeret, péksüteményt és tésztát sze­retik. A B_vitaminhiány követ­kezményei : a koncentráló­képesség csökkenése, főfájás, gyengébb iskolai teljesít­mény, szellemi fáradtság, testi bágyadtság, valamint emésztési zavarok. Az Egész­ségügyi Világszervezet Táp­lálkozástudományi Csoport­jának megállapítása szerint a szervezetnek naponta legke­vesebb 1,2 milligramm Bt- vitaminra van szüksége. Ezt azonban igen sok gyermek nem kapja meg. A kutatók a rozskenyér fogyasztását ajánlják, amely bőven tartal­maz Bi-vitamint, vagy a fe­hér kenyérnek B-vitaminnal való dúsítását javasolják. #fifS0jf kincs Jó látás A modern élet mind na­gyobb követelményeket ál­lít az emberi szem elé, tö­rekedni kell tehát a tökéle­tes látásélességre, a kifogás­talan kétszemes együttlátás­ra, Erről a gondoskodást kisgyermekkorban kell el­kezdeni. Hatéves kor alatt már felismerhetők a későbbi hibák jelei. A kétszemes együttlátás hiánya, illetve az egyik szem látásélességének jelentős csökkenése felnőtt korban gyakori. Okát főként a gyermekkori kancsalságban kell keresni. S mert a kétsze­mes együttlátás pontos sza­bályozására csak óvodás kor­ban van lehetőség, szüksé­ges a 3—4 éves gyermekek kötelező szűrővizsgálatának bevezetése. A rövidlátás sok­szor csak hatéves korban kezdődik, majd később válik nagyobb fokúvá. Ezért lénye­ges a kisiskolások állandó szemészeti kontrollja. A rövidlátás, a tompalátás és kancsalság mellett súlyo­sabb — részint veleszületett, részint szerzett — látáskáro­sodások is előfordulnak, ami kisgyermek korban a tanu­lást hátráltatja, nehezíti vagy lehetetlenné is teszi. A szak­emberek véleménye meg­egyezik abban, hogy a csök­kent látású gyerekeket ki , kell válogatni az egyes osz­tályokban és külön foglalko­zásokat kell szervezni szá­mukra. Csehszlovákiában még ennél is tovább lép­tek, amikor tíz évvel ezelőtt Prágában megszervezték és megnyitottak —<■ Európában elsőként — egy kilenc évfo­lyamos iskolát csökkent lá­tású gyerekek számára. Az intézmény a súlyos látásza­varban szenvedő gyermekek részére olyan körülménye­ket és oktatási módszereket biztosít, amelyek elősegítik az adott lehetőségek között a megmaradt látóképesség fo­kozatos javítását, ugyanak­kor a tananyag tökéletes el­sajátításához is hozzásegítik a kis nebulókat. Áz első osztályosok és az iskolai reform Lengyelországban az idén új oktatási reformot vezet­nek be, amely egyelőre csu­pán az első osztályosokra vonatkozik, ök lesznek az elsők, akik már a tízosztá­lyos iskolarendszerben vég­zik tanulmányaikat. Az elsősök heti kötelező elfoglaltsága 24 óra, vala­mint 6—9-ig terjedő külön- óra lehet. A kötelező fog­lalkozások: lengyel nyelv, matematika, képzőművészeti és zenei nevelés, testneve­lés — új tantárgyként —: a társadalmi és természeti kör­nyezetismeret, valamint gya­korlati munka és politech­nika. A különfoglalkozások az úgynevezett didaktikai ki­egészítő órákat foglalják magukban, amelyeket azok­nak a tanulóknak szervez­nek. akik pszihofízikailag és szellemileg elmaradottak; korrekciós tornát azok ré­szére tartanak, akiknek fi. zikai fejlődési hibáik e tor­na által kiküszöbölhetők. Fejlesztő játékokban pedig mindazok részt vehetnek, akik ezt igénylik. Az első két foglalkozás megszervezése csak az esetben lehetséges, ha legalább tíz igénylő van az első osztályosok között, a fejlesztési játékok esetében pedig legalább 20 gyermek. Ez annak tudható be, hogy a különfoglalkozások veze­tésére külön e célra kikép­zett pedagógusokat kell szer­ződtetni. Az új tankönyvek már el­készültek és a gyakorlófü­zetekkel együtt számuk ti­zenhat. A félmillió első osz­tályos augu sztus 21-én már megkezdte az új iskolai re­form szellemében a tanulást. A gyermekeit optikai eszközök — nagyítóüvegek, távcsöves szemüvegek slb. — segítsé­gét is igénybe vehetik a csökkent látásúnk iskolájában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.25 Harsan a kürtszó! 8.55 j Zenekari muzsika. 10.05 ; Erdő, mező mesterdalnokai j és hangoskodói- 10.35 Mi lesz a filmklubokkal? 10.50 Gyöngyhalászok (opera _ ! részi.). 11.39 Egy jenki Ar­thur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Min­denki könyvtára. 14.30 Gla^ zunov: G-dúr vonósnégyes. 15.10 Magyar táncok egv régi menyegzőn. 15.28 Ezeregy délután. 16-10 Me­dea (operarészl..). 17.07 A ; magunk érdekében, a ma- i gunk védelmében. 17.35 ! Nemzetiségeink zenéjéből. 18.15 Kritikusok fóruma 18.30 Esti magazin. 19 15 1 Fényes Szabolcs dalaiból. 19.30 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! 21.10 Operettek- j 21.30 Milyen valuta a fo­rint? 22.20 Brahms: Oj sze_ relmi dalkeringők. 22.40 Közelkép ,.Dórá”-ról. 23.00 Operarészletek. PETŐFI 8.20 Űj frontok — régi ha­tárok. 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Kalandozások a Felső. Tisza táján. 9.49 Mai dalok­10.00 Zenés műsor üdülők­nek. 11.55 Gyermekek köny- J vespolca. 12.00 Nóták. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentke., zik. 12.55 Weber operáiból. 13.25 Édes anyanyelvűnk, j 13.30 Zöngészde- 14.00 Fél- I óra Benny Goodmannel. 14.35 Színe-java. 16.33 Ket_ j ten beszélnek. 17.00 Híres alma materek. 18.05 Rádió­vízió. 18.33 Lajtha László: Divertissement 18.50 Egy muzsikus emlékezeteiből. 19.33 Régi magyar dalok és táncok- 19.55 Slágerlista. 20.33 A bolgár kultúra he­te. 21.40 A-tól Z-ig a pop­zene világában. 22.10 Nó- { tacsokor. 23.20 Tamássy Zdenkó szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Kék köpeny és iskolai füzet. Ri_ porter: Jakab Mária. — Komolyzene modern kön­tösben- — Környezetvéde­lem. G. Tóth Ferenc ri­portja. 18.00 Észak-magyar­országi kt-ónika (Ülésezett a városi tanács vb — A Hazafias Népfront Borsod megyei Elnöksége tanácsko zott) — A Sebő együttes népzenei feldolgozásaiból. — Hírek, lapelőzetes. Tsa 16.25 Körhinta (magyar film). 18.00—22.40 A Finn Televízió estje. 18.05 Rén­szarvaspásztorok naplója (dok.-film). 18-40 Finnnr_ szag hétköznapjai. 19.20 Tvl híradó. 20.05 Manilakötél (finn tévéfilm). 21.15 A Sarkcsillag alatt. 22.10 Gőzt! 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.50 Én français. 19.05 Orosz nyelv 19.30 Tv-hí­radó. 20.00 Szereti a halat? (NDK tévéfilm). 21.15 Tv híradó 2. 21.35 Mozart: F~- dúr zongoraverse-ny. SMkM® 1978. szeptember 7., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents