Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
Anyag mozgatás a mezőgazdaságban Műanyagok a növénytermesztésben Csehszlovák hidraulikus berendezés, amely a szflázs felszedésére, gyors rakodására szolgál. A VSH—180. típusjelű gépet már sorozatban gyártják. A növények mesterséges vízellátása, az öntözés egyike azoknak a területeknek, ahol már eddig is és a jövőben is a legeredményesebben használják a műanyagokat. Helyettesítik a hagyományos és gyakran sokkal költségesebb anyagokat, a különböző fémeket. A felületi öntözésekhez egyre gyakrabban alkalmazott műanyag tömlők közös jellemzője a csekély önsúly mellett a nagy átmérő és az aránylag kis nyomásállóság. A nagyüzemi gépi felcsévéléssel járó alkalmazásukat azonban akadályozza még a valódi tömlőcsatlakozók hiánya. A napfényálló vezetékek iránt is egyre nagyobb az igény. Szinte forradalmasították a vízelvezetésre és vízadagolásra is szolgáló altalajcsövezést a cserép-dréncsöveket felváltó gégecsőszerű bordázattal ellátott, perforált műanyag talajcsövek. Automatizálható szabályzással működő nagy pontosságú, a cse- répcsőrakónál 3—4-szerte nagyobb teljesítményre képes, réseléssel dolgozó csőfektető géppel lefektethetők a földbe. önsúlyuk mindössze 3—5 százaléka a cserépcsövekének. 50—100 milliméter átmérőben készülhetnek, élettartamukat 40 évre becsülik, és a hagyományosnál 20—30 százalékkal olcsóbban megoldható a földbe fektetésük. A mélybarázdás öntözés elvén kezdték kidolgozni azt az új felületi öntözési eljárást, amelynél az öntözővíz szállítását és szétosztását kettős falú, alacsony nyomású tömlővel oldják meg. A vastagabb vízszállító és a vékonyabb, 1,5 méterenként 10 milliméter perforációval készülő öntöző vezetékben a polietilén tömlőrész szolgál a víz megtartására, a tömlőt körülvevő polipropilén zsákszövet pedig biztosítja a tömlő szilárdságát. Az öntözővíz a barázdás öntözéshez hasonlóan nem a felületről,'hanem a talajfelszín alatt szivárogva nedvesíti be a gyökérzónát. A tömlők felcsévélésére csak az öntözési idény végén kerül sor, addig kézi munka nélkül, mindössze ellenőrző felügyelet biztosításával végezhető az öntözővíz-adagolás, legfeljebb 2—3 üzemeltetést és karbantartást ellátó dolgozóval. A felszínt védő, élővé változtató, az eróziót gátló gyors felületborításban vár nagy szerep, különösen lejtős és termőréteg nélküli területeken a műanyaghabos füvesítésre. Autópálya-építéseknél már napjainkban is több helyen próbálják alkalmazni. Jelenleg még csak érdekesség. de a jövőben szintén jelentőssé válhatnak azok a műanyag alapanyagú készítmények, amelyek a frissen telepített fás növényekre permetezve, vagy az éppen kiültetett palánták lombozatára juttatva, vékony, hártya- szerű védőburkolatot képeznek, gátolva a vízvesztésüket és ezzel a kiszáradásukat. anélkül, hogy továbbfejlődésükre káros lenne. Várható a műanyaghabok alkalhatalmas erejű traktorok, a nagy teljesítményű talajművelő, a „mindenttudó” termésbetakarító gépek sokasága mellett még eltörpül a korszerű rakodóberendezések száma a mezőgazdasági üzemekben. Pedig e szerkezetekkel az egyik legnehezebb fizikai munka küszöbölhető ki, amilyen például a kaparószalagos felszedőrakodó az ömlesztett légszáraz gabona pótkocsiba, vagonba való ki-berakására, vagy éppen a szérűn levő gabona szellőztetés céljából való átrakására. Az ömlesztett termény, granulátum (műtrágya) és Erdőművelés A fatermesztési eljárásokat az erdőművelés foglalja rendszerbe. Természetszerű fatermelést olyan területeken folytatnak, amelyeket évezredek óta megszakítás nélkül erdő borít, illetve amelyeken a természetes fafaj- összetétel teljes egészében egyéb szilárd anyagok vízszintes vagy enyhén lejtős terepen történő mozgatására az űn. géplapát szolgálhat, amelv nem más. mint egy könnyű építésű csörlő, a szabad kötélvéghez erősített lapáttal. Az ömlesztett terménynek nagyobb, 20 fokos, vagy annál meredekebb emelkedéssel történő mozgatásához szállítócsigák állnak rendelkezésre. Serleges felvonót akkor használnak, ha az ömlesztett termény vagy más anyag függőleges irányú mechanikus mozgatása a feladat. és gépesítés termelőerejének a fenntartása vagy növelése érdekében mesterséges eszközöket is alkalmaz. Mindezek következtében az állománynevelés leegyszerűsödik, és az erdőművelő érdeklődése főleg a kitermelhető fatömegre irány uL mazása is a talajok vízháztartásának, elsősorban a vízbefogadó képességének javítása érdekében. Folyik a fejlesztés a műanyag fóliás talajtakarás területén is, mivel így védhető leginkább a talaj az erózió, a gyomosodás, a vízvesztés és az idő előtti tömörödés ellen is. A talaj legkevésbé a fekete színű fólia alatt melegszik fel és a legjobban a színtelen alatt, a zöld színűnél pedig a kettő közötti értéket éri el a talajfelmelegedés, s gyommentes is maradt alatta a talaj. Ennek megfelelően jelenleg az átlátszatlan zöld fóliát tartják legjobbnak talajtakarásra. A hatására a magasságbeli növekedésben esetenként 100 százalékos különbséget találtak több zöldségfélénél és dísznövénynél. A fóliaterítés gépesítése is megoldott már, amihez a hazai kifejlesztésű FF2 fóliafektető gép üzemi tapasztalatok szerint is jól bevált. Ez a vontató traktor haladási sebességének megfelelően barázdát, vagy bakházat alakít ki és az orsóról folyamatosan gördíti le a fóliát, amelyet vezetőhenger fektet a talajra. vagy bakhátra, majd feszíti és rögzíti. Tíz óra alatt 1—1,5 hektáron végezheti el a fóliafektetést. Segítségével egyaránt jól megoldható a hektárszámra telepített új szőlőültetvények szőlősorainak ültetés előtti talajtakarása és a kipalántázásuk utáni fóliatakarást jobb fejlődéssel. korábbi termésképzéssel viszonzó zöldségnövények. Kénünkön: a kitermelt fa kisvasüton történő gépesített rakodása J (MTI fotó) vagy nagy részben változatlanül megmarad és megváltoztatása nem is célszerű. Ezeket az erdőket felújító vágásokkal termelik ki és /természetes úton újítják fel. Ennek az erdőművelési irányzatnak fő ismertető jele a nagyon intenzív szelektív állománynevelés, amely * viszonylag csekély tőkebefektetést és sok munkát igényel. Gyakori nevelővágásokkal biztosítják a legértékesebb fafajok legszebb egyedeinek kiválasztását. Mesterséges erdőművelést viszont olyan vidékeken folytatnak, ahol a természetes erdőket kiirtották. Ezeken a vidékeken egyre fokozódó mértékben telepítenek új er. dőket, a még meglevőket pedig tarvágásokkal termelik ki, és mesterséges erdősítéssel újítják fel. Ez az erdő- művelési irányzat fokozott mértékben használja fel a földművelés eszközeit és módszereit, illetve a talaj A gépesítést illetően az erdőgazdálkodás még mesz- sze elmarad a mezőgazdaságtól vagy az ipartól, pedig a munkatermelékenység növelése és az önköltség csökkentése, ill. az egyes munkafolyamatok minél nagyobb fokú gépesítése a legfontosabb lehetőség. Éppen ezért szerte a világon erőfeszítéseket tesznek, hogy az erdőgazdasági munkát az ipari munka egyik változatává alakítsák át. A fakitermelés legnehezebb és legköltségesebb része a fatermelést közvetlenül szolgáló, utak nélküli erdőterületeken folyó faanyagmozgatás. az un. közelítés, és az erdei földutakon való kiszállítás. A faanyagnak a feldolgozás helyéig történő, átlagosan 60—100 kilométert kitevő szállítási távolságából a közelítésre csupán 1—5 kilométer jut. ez azonban az összes szállítási költség 30—60 százalékát felemészti. Mesterséges évszakok Az őszi, nagy betakarítási munkák idején ezúttal ismét a mezőgazdaságra fordítjuk a figyelmet, s ezúttal a korszerű szállítás, talajmüvelés eredményeiről közlünk összeállítást. A mezőgazdaságban dolgozók száma világviszonylatban évről évre csökken. Ez részint annak tudható be, hogy a gépesítés üteme meg. gyorsult, s az egyes munka- műveletek elvégzéséhez ma már sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség. A mára a fitotron az a berendezés, amellyel meggyorsíthatok és az időjárástól függetlenné tehetők a kísérleti folyamatok. Segítségével a legkülönfélébb klimatikus viszonyokat lehet előállítani : télen nyári időjárást, a nyári szárazságban téli hideget, esős időben szárazságot. De még ezen belül is optimális szinten lehet tartani a levegő relatív páratartalmát és a levegő összetételét, szabályozni lehet a higanygőz- lámpákkal megvalósított „napsütéses” időszakok tartamát A fitotronok számára kidolgozott programok segítségével úgy lehet irányítani a növénynevelést, hogy egy év alatt három termés is betakarítható. Persze mindez ma még sokkal inkább a növénynemesítő munka céljait szolgálja, mintsem a tömeges termelés igényeit. A tudományos kutatás üteme világszerte olyannyira felgyorsult, hogy a kísérletezők nem mindig elégedhetnek meg a laboratóriumi folyamatok természetes rend szerinti ütemével, hanem gyorsítaniuk kell azt. Így például az aerodinamikai vizsgálatokat szélcsatornában végzik, ahol hűen utánozzák, tetszés szerint szabályozzák a légköri hatásokat és folyamatokat, amelyek a modellre hatnak. A klímalaboratóriumokban mindenféle szélsőséges időjárási hatás gyors egymásutánban éri a vizsgálatnak kitett próbadarabokat. A biológusok és genetikusok olyan állattörzsekkel folytatják kísérleteiket, amelyek rövid szaporodási ciklu- súak, s az élettani folyamatok jóval intenzívebben mennek végbe szervezetükbe, mint az emberében. A növénytan szakemberei, a mezőgazdasági kutatók száA Szovjetunió Ogyesszában létesített legújabb — egyben legnagyobb — fitotron.iának egyik laboratóriumi kamrája. Az ottani intézet foeia össze a KGST-Orszáeok nü- vénynemesítő munkáját. M I műsorok: RADIO KOSSUTH 8.30: Négy Corelli-szonáta. 9.00: Katedra. 9.30: Zenekari muzsika 10.05: Harsán a kürtszói 10.35: Munkásszövetkezetek Dunaújvárosban. 10.50: Gluck: A rászedett kádi. 11.39: Egy jenki Arthur király udvarában. . 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Gyerekharag. 14.26: Népi zene. 15 10: Sanzonok. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Csajkovszkij: Hegedűverseny. 16.46: Mai dalok 17.07: Olvastam valahol... 17.27 : Madngalok. 17.55: A fegyveres erők napján. 18.10: Magyar indulók. 18.30: Esti magazin 19.15: Magyar- ország—NSZK Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 19.30: A számkivetett. 20.49: Schumann: Andante és változatok. 21.09: Mi a titka? 22.20: Virágénekek. 22.43: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05: Nóták. 8.48: Slágermúzeum. 9.32: Napköve. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Fúvós- zene. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55: Franck : f-moll zongoraötös. 13.27: Édes anyanyelvűnk. 13.32: Magyar táncok. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Johann Strauss oDerettjeiből. 17.00: Irány a Parnasszus! 18.05: Rádióvízió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.40: Népdalcsokor. 21.25: Sanzonalbum. 22.05: Bartók: Négy zenekari darab. 22.33: Világtörténelem dióhéjban. 22.43: Operettdalok. 23 00: Tánczene. 23.30:.Népi zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás -Feketén, fehéren. Egyenlő munkáért, egyenlő bért. Riporter: Tolnai Attila — Félmondatos fecsegők. Önodvári Miklós jegyzete — Koncz Zsuzsa és Demis Roussos énekel. 18.00: Ézak-magyarországi krónika (A fegyveres erők napján. — A .iáróbeteg-ellátásról tanácskozott a Gyöngyös városi tanács vb — A Borsod megyei mezőgazda- sági szervezési bizottság ülésén) — Eper és vér. Filmzenerészlet. — Lap- és műsorelőzetes... 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 13.40: Iskolatévé (Ism.) 16.30: Születésünk titkai. 17.40: Rólunk van szó! 18.10": Falujárás. 19.10: Tévétorna. 19.20: A fegyveres erők napján. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: Csákányi László. 21.20: Tanuljunk gyorsan- könnyen drámát írni! 21.30: Telesport. 22.20 : Tv-híradó 3. 22.30: Tv-tükör. 2. MŰSOR 19.00: En français. 19.15: Songs Alive. 19.30: Tv-hír- adó. 20.00: Szikrázó csillagok. 20.45: Tv-híradó 2 21.05: Szemle. 21.55: Kedves együttlakók (NDK tévéfilmsorozat). 'musL §} 1978. szept, 28., csütörtök
