Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
Zűrzavar a levegőben „Ha nekem valaki tavaly ilyenkor azt mondja, hogy ekkora forgalmunk lesz az idén. azonnal hívom a mentőket és a bolondok házába csuka- tóm" — nyilatkozta az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, az United Airlines elnöke, Richard Ferris. A polgári légi közlekedés ugyanis nem várt rekordforgalmat bonyolított le a nyáron a tőkés országokban : csupán az amerikai légitársaságok mintegy 200 millió — a tavalyinál 23 százalékkal több — utast szállítottak eddig, és a nyugat-európaiak, noha a versenyben alul maradtak, szintén nem panaszkodhatnak. „Ez a csúcsforgalom minden elképzelésünket felülmúlja" — mondta a untén amerikai Eastern Airlines elnöke, az egykori asztronauta, Frank Bormann. — „Valóságos tömegközlekedési eszközzé váltunk. ■ .„ Árháború Ezek a vélemények — akárhogy is nézzük — elégedettséget sugallnak. az amerikai légitársaságok elégedettségét. Pedig az ötlet, amelynek az idei utasáradat jelentős részben köszönhető, nem amerikai, hanem egy angol élelmes üzletember, Freddie Laker nevéhez fűződik. Laker vállalta 1977. őszén, még az 1973-as olaj- árrobbanás, valamint a tőkés gazdasági válság sokkhatása alatt, általános megdöbbenésre 60 százalékkal csökkentette a retúrjegyek árát a London—New York . tvo- nalon. s csupán egyetlen kikötésük volt: a gép fedélzetén fogyasztott etel és ital árát az utasok külön fizetik. A járat rövid idő alatt hallatlan népszerűségre tett szert, s a jövedelmező vállalkozás hamarosan .követőkre is talált. Először a kicsi, eladdig szinte ismeretlen légitársaságok Indítottak hasonló járatokat, aztán a nagyok is fittyet hányva a rájuk nézve kötelező nemzetközi díjszabásokra. Az ötlettel minden .dók legnagyobb árháborúja kezdődött el a tőkés országok polgári légi közlekedésében. Nyárra valóságos perzsa vásár lett a repülésből, a társaságok egymást licitálták tű. a különböző kedvezményekkel. A zűrzavarra jellemző, hogy például a New York—London útvonalon jelenleg 236 dollártól e-észen 1666 dollárig bármilyen ár lehetséges. S jellemző az is. hogy az eseményeket idővel sem az érintett kormányok, sem pedig a több mint száz társaságot tömörítő Nemzetközi Légiforgalmi Társulás (IÁTA) nem tudta befolyásolni. A „nyitóit egek” vészéivé; Az amerikai kormány ma már hivatalosan is a „nyitott egek" politikájának a híve. 40 év óta először arra készül, hogy a teljes szabad verseny útjára terelje a légi közlekedést. Ezért aztán a most kétségtelenül hátrányosabb helyzetben levő nyugat-európai és japán partnereit „gyúrja”: járuljanak mnmSí., hogy a jövőben a lé- M»JtnMK>agok saját belátásuk szerint indíthassanak járatokat a tőkés országokba bárhová, annyit, amennyit csak akarnak, tetszés szerinti géptípussal és gyakorlatilag szabad árakon. Ezen a nyáron elsősorban az amerikaiak éltek a lehetőséggel. A nyugat-európaiak valamivel konzervatívabbak óvatosabbak és „pechesebbek” is voltak. Herbert Culmann. a legnagyobb nyugatnémet légi- társaság, a Lufthansa elnöke a nyár elején még azt jósolta, hogy a kíméletlén árháborúban csak azok a légitársaságok maradnak versenyben. amelyeket a kormány is támogat. „Az amerikai vállalkozók veszélyben vannak” — figyelmeztetett. Ha Culmann borúlátó jóslata nem is vált valóra teljesen, azért a feszített kon- kurrenciaharc az amerikaiak sorait is megtizedelte. Ezért aztán Carter elnök új repülési politikája korántsem váltott ki osztatlan lelkesedést, még magában az Egyesült Államokban sem. Amíg a nagy nyugat-európai és japán légitársaságok bizton számíthatnak kormányuk támogatására, addig az amerikaiak még inkább magukra maradnak, ha a „nyitott egek” koncepció valóban tető alá kerül. „Utazzon vonattal !” Ennek ellenére a legnagyobb „csapás” mégis a nyugat-európai légitársaságokat érte ezen a nyáron. Az idegenforgalmi idény legforgalmasabb időszakában, július végén és augusztus utolsó napjaiban valósággal megbénult a légi közlekedés a kontinens nyugati felében. A repülőterek Skandináviától Spanyolországon át Észak-Afrikáig tele voltak várakozó gépekkel, ingerült utasok tízezreivel. Nyugati lapjelentések szerint például a párizsi Orly repülőtéren a feldühödött emberek végtelen sorától megzavaró iott az egyik tisztviselő, s oár- mit is kérdeztek tőle, mindenre csak azt hajtogatta: „Utazzon vonattal! Utazzon vonattal!" A káoszt mindkét alkalommal a francia repülőterek 2500 fős földi irányító személyzetének túlbuzgósági sztrájkja okozta, akik magasabb fizetést, csúcsidőben több alkalmazott foglalkoztatását. a berendezések kor. szerűsítését és a biztonsági feltételek megjavítását követelték munkaadóiktól. Figyelmeztetésük azonban, hogy nem tudják tovább garantálni annak a négyezer repülőgépnek és 500 ezer utasnak a biztonságát, ázik a francia légtérben közlekednek, egyelőre süket fülekre, talált. Pedig az idei nyár legfőob tanulsága a kapitalista légitársaságok számára éppen uZ volt, hogy jelenlegi technikai és személyi felkészültségükkel képtelenek zökkenőmentesen, biztonsággal megori- kózni az utasok ilyen áradatával. A szakemberek szerint. a közeljövőben legal íbb 4600 új gépre lesz szükségük 138 milliárd dollár érté kom. Számítani lehet tehát .»era, hogy miközoen a légitársaságok túljutottak m első nagy összecsapáson, a repülőgépgyártók — szintén főleg az amerikaiak — m őst robbantják ki a / maguk, minden eddiginél nagyobb háborúját. Szardínia módjára De mintha maguk az emberek is megváltoztak v >,r,a ezen a nyáron. Többet es többen utaztak repülőgép > 1, mint korábban bármikor: Az amerikaiak feltehetően azéri, mert úgy gondolták: a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben jobb, ha — talán utoljára — élnek a lehetőséggel. A nyugat-európaiak úgyszintén, bár számukra a dollár gyengesége, saját valutájuk megnövekedett értéke is óriási vonzerői jelentett. Ilyen körülméayek ♦között azon sincs mit csodálkozni, hogy az utasok 40 százaléka az olcsóbb jegyeket kereste, vette igé r be Nyugaton, és még arra *s hajlandók voltak, hogy k!- próbálják a szardínia stíl ,sú repülés kényelmetlenségeit. Csak kérdés, hogy ősszel túl az izgalmakon, mit szóinak majd a légitársaságok a perköltségekhez és ar elégedetlen utasok kártérítés gúnyéi hez? Kocsi Margit Autóséi Motorok gumigondozása A gumisérülés — a motorosok réme — elkerülhetetlen, de a vele való találkozás ritkítható, s az abból eredő balesetek esélye minimálisra csökkenthető, ha kellő figyelmet fordítunk a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzésére és karbantartására. A gumiabroncsok átvizsgálásánál bizonyos jelek fokozott óvatosságra intenek, vagy akár a gumiabroncs leszerelését, kicserélését Is szükségessé teszik. Az okos motoros szigorúan betartja a légnyomásra vonatkozó gyári előírásokat. Ugyanis ha a köpenyben kevesebb a levegő az előírtnál — bár azt sokan kedvelik, mert így „lágyabb” a jármű rugózása —, a talajérintő vonalában kihasasodik az oldalfala. Ennek hatására megtörnek a belső kordszálak és futás közben erősen melegszik is a' gumi; mindkét jelenség a gumi idő előtti pusztulásához vezet. A túlzott légnyomás sem tanácsos, mert akkor a gumiabroncs futófelülete éppen csak középvonalában érintkezik az úttesttel és csak ott kopik, mégpedig fokozottabb mértékben. Ha a gumiabroncs mintázata kopott és a mintaelemek már alig láthatók, azonnal vonjuk ki a forgalomból, az ilyen futófelület ugyanis már nem biztosít megfelelő kapaszkodóképességet és fékhatást. Amennyiben a gumiabroncs felületén bármiféle sérülést találunk, szereljük le a köpenyt és a hibát javíttassuk ki, mert a látszólag jelentéktelennek tűnő elváltozás is tönkreteheti az abroncsot további használat esetén. A gumiabroncs felületén tapasztalható kidudorodás, egyenetlenség a vászonbetét elválásának az előjele, így az ilyen gumit sem szabad javítás nélkül tovább használni. A gumiabroncsok oldalfelületén a peremek fölötti részen körkörös csík halad. Ennek teljesen párhuzamos, nak kell lennie a keréktárcsa pántszarvával. Ha átvizsgálásnál nincs meg a párhuzamosság, szereljük le az abroncsot, mert ez peremhibát jelez. Ugyancsak peremhibára mutat az is, ha a pántszarv végződésénél a gumiabroncs oldalfalán kopást vagy szövetkidörzsölést találunk. Ez a hiba a perem- szerkezet megbomlására mutat, ami további használatnál az abroncs gyors tönkremeneteléhez vezethet. Tömlőcserekor, tömlőjavi. táskor okvetlenül tapogassuk végig a köpeny belső oldalát. így felfedezhetjük például a kordcémák elszakadását. kiágyazódását, de felfedezhetünk olyan szennyeződéseket, morzsalékokat is, amik kárt tehetnek a tömlőben. A tömlő visszahelyezése előtt sohase felejtsük el síkporral bőségesen beszórni az abroncs üregét. A gumitömlőn levő úgynevezett hidegen ragasztott foltban nem szabad megbízni, forróságban ugyanis az ilyen folt felenged és mellette szökni kezd a levegő. Ha tömlőinken akadnak ilyen régi hideg foltok, vulkani- záltassuk meg azokat. Aranyszabályként jegyezzük meg, hogy minden körülmények között az első kerékre kerüljön a jobb állapotú gumiköpeny. A váratlan durrdefekt ugyanis a mellső keréken nagy tempóban életveszélyt jelent! B. r. MAI MŰSOROK: J VICTOR PITIGOI: Harcos kiállás A mi igazgatónk rendki. vüli ember. Bátorsága, elvhűsége minden dicséretet megérdemel. Ha igaz ügyért kell kiállni valahol — nyugodtak lehetnek! —, nem csalatkoznak benne. Egyszer valamelyik bolt. ból reklamáció érkezett, hogy az általunk szállított ingekről azonmód lepattannak, a gombok. — Lepattannak a gombok?! — csikorgatta a fogat az igazgatónk, és a szeme villámokat szórt. — Majd adok én nekik gombokat! Írja, fiam. Amikor haragszik, nem képes egyedül írni, ilyenkor diktálni szokott. Én meg írom: „Hivatkozással üyenés. ilyen számú levelükre közöljük, hogy csodálkozunk, sőt mi több, fel vagyunk hábo. rodva az önök rágalmain. Hogy a jövőben ez meg ne ismétlődhessék, felhívjuk figyelmüket a következőkre: 1. A gombok, , amelyeket kifogásolnak, kifogástalan minőségűek, és önöknek is tetszettek, amikor az ingektől függetlenül látták. 2. A cérnáról nincs mit mondanunk, mivel olyan jó minőségű, hogy akár operációnál is alkalmazható. 3. A kifogásolt gombokat az ingekre a legmodernebb gépekkel varrtuk fel, amelyeket Európa, Ázsia. Amerika. Afrika. Ausztrália és á földgolyó más nagy kontinenseinek 74 országában hasznainak eredményesen". Végezetül vállalatunk vezetője rámutatott, hogy az ilyen aljas rágalmak ellen panaszt emelhetünk felsőbb hatóságainknál, tiltakozhatunk a központi és a megyei lapok, a folyóiratok hasábjain, a rádióban, a tv-ben, a KNEB-nél, nem beszélve a szakszervezetekről és a bíróságokról. — Most aztán reklamálhatnak! — mondta elegedet, ten, amikor továbbítottuk a választ. Néhány nap múlva azon. ban újabb levelet kaptunk — ez alkalommal egy másik boltból, egy másik városból. — Már megint a gombok?! — üvöltött fel az igazgató, mintha áramütés érte volna. — Nyilván az előbbiek hergelték fel őket ellenünk. Kéthetes alapos nyomozás után — amit maga Sherlock Holmes vagy Maigret felügyelő is megirigyelhetett volna — kiderítette, hogy az első boltvezető unokahúga sógorának a testvéröccse a másik boltvezető szomszédja nagybátyjának a veje. — Napnál világosabb, hogy klikkel van dolgunk! — nyilatkozott igazgatónk. — De semmi vész, majd én elveszem a kedvűket a klikkezés- töl! Ezúttal a választ már ügyvédi közreműködéssel szér- kesztettük meg. A levél célzásokat tett az egyéni és a közmorálra, továbbá tartalmazta a BTK megfelelő dk. helyeit. Pár napig csend volt, ám hamarosan megint levelek érkeztek: két újabb bolt tett panaszt, hogy szakadnak a gombok. — Gyalázatos összeesküvés! — mint aki eszét vesz. tette, bődült el a igazgató. — Egyik a másikat hecceli ellenünk. De rendben van: ha hadakozni akarnak, hát legyen háború! Mikor legközelebb egy. szerre három reklamáció is befutott, külön státust nyi. tottunk egy új gépírónő részére, akinek az volt az egyetlen feladata, hogy le. bonyolítsa gombügyben a le. velezést a boltokkal. Még ennél is fontosabb lé. pés volt a vállalatnál a ge. neológiai osztály megszervezése. Hiszen fel kclleft derű teni az összes ing bolt vala. mennyi dolgozójának rokonsági viszonyait — hetedizig- len! Egyszer, amikor már mindnyájan alig álltunk a lábunkon a kimerültségtől, váratlan ötletem támadt. — Nem lehetne végül is egy kicsit erősebben felvarr. ni azokat a gombokat? — kérdeztem. Az igazgatónk hidegen mért végig: — Ügy látom, belőled sohasem lesz jó vezető — a tömének uszályába kerültél. Románból fOrdította : Zahemszky László KOSSUTH 8.30 Erika Köth és Kónya Sándor énekel. 9.00 Kátédéra. 9.30 Francia muzsika. 10.05 böngészde. 10-20 Eszmék faggatása. 10.50 Zenekari muzsika- 11.39 Egy jenki Arthur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14.15 A kerítésre rajzolt törpe, avagy a mese születése. 14.50 Éneklő ifjúság. 15.10 Népdalok. 15.45,« Magyarán szólva. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Bartók: Négy zenekari darab. 17.07 Fiatalok stúdiója. - 17,30 Mirella Freni énekel. 18.00 A Szabó család- 18.30 Esti magazin. 19.15 A Ve- netói Szólisták játszanak. 19.52 Hasonló cipőben. 20.22 Nótamuzsika. 21.04 Köztársaság tér, 1956. 22.20 A Camerata Hungarica együttes játszik. 22.50 Meditáció. 23.00 Haydn-felvételek. PETŐFI 8.33 Nótacsokor. 9.30 Derűre is derű. 10 00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Varázskeringő. 12.33 Arcképek a jugoszláv irodalomból. 12.50 Kamaramuzsika. 13.33 Bar- tók-kórusművek. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Operettegyüttesek. 19-15 Szemle. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Magángyűjtemény. 21.53 Népi muzsika. 22.43 Gyöngy Pál szerzeményeiből. 23.20 Dzsesszfelvételekből. SZOLNOK 17,00-től 18.30.ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17,05 Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmében. A magas vérnyomásról. dr. Pénzes Géza főorvos előadása- 18.00 Észak-magyarországi krónika (A B—A.-Z. megyei tanács a KPM közútjainak jelenlegi helyzetéről és fejlesztéséről tárgyalt — Hol tart a DIGÉP. — Egészségügyi kombinát épül Kiskörén) — Kazai Katalin énekel. — A miskolci Nye- kergő együttes játszik — Lap- és műsorelözetes. tE3 8.40 Tévétorna. 8.45 Iskolatévé. 13.50 Iskolatévé (ism). 16.35 Perpetuum mobile. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 őszi BNV 78. 19.20 Tévétorna■ 19.30 Tv-híradó. 20.00 Donna Juanita hét kalandja. 21.45 Zene, zene, zene. 22.35 Tanuljunk gyorsan, könnyen drámát írni! 22.45 Tv-híradó 3. 2. MÜSQB 20.01 Harlem. 21.15 Tv-hi- radó 2. 21.45 A fehér apácák titka (angol film). Amisát!,® 1978. szeptember 26., kedd
