Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS À MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 224. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. szeptember 22., péntek Csaknem ezerötszáz ! kiállító a ma nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron A hazaiakkal együtt 31 országból és Hongkongból összesen 1449 kiállító — 995 magyar és 454 külföldi — vesz részt a pénteken nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a fogyasztási cikkek ötödik alkalommal megren­dezett szakosított nagyszabá­sú bemutatóján — jelentette be a HUNGEXPO csütörtöki sajtóbemutatóján Hamvai Ist­vánná, a BNV igazgatója. A szocialista országokból a tavalyinál több kiállító hoz­ta el áruit, újdonságait, ter­mékeik ott vannak minden árucsoportban. A legnagyobb résztvevő közülük ezúttal is a Szovjetunió, amelynek öt kül- ker^î^elnü^^^^^œulése^ Építésügyi szakemberek élén algériai miniszter látogatott Egerbe A hazánkban tartózkodó algériai delegáció — igaz­gatók, főmérnökök — élén, Abdái Madjiz Aouchiche la­kásügyi és építésügyi mi­niszter, a magyar—algériai vegyes bizottság társelnöke csütörtökön Egerbe látoga­tott. A küldöttséget Szalay István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese fo­gadta, köszöntötte, majd Varga Lajos igazgató tájé­koztatta a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkájáról, eredményeiről és törekvéseiről. A vendégek ezután város­nézésen vettek részt. Megte­kintettek egy Csiky Sándor utcai építkezést, ahol a helyszínen tanulmányozták a PEVA alkalmazását. Ez­után felkeresték a megye- székhely Csebokszárí-lakó- teiepét, hogy más építési technológiákat is megismer­jenek. Végül a város törté­nelmi nevezetességeit, leg­jelentősebb műemlékeit vet­ték szemügyre a tanácsi építők vezetőinek kalauzo­lásával, ,s rövid sétát tettek a belváros jelújított tömb­belsőiben is. Megyei nÉpirbnt elnökségi illés Egerb Fiola Tivadarné vezeti vei tartotta ülését csütörtö­kön délelőtt Egerben a Ha­zafias Népfront Heves me­gyei Elnöksége. A rendezvé­nyen jelentés hangzott el az 1973. Mi lakóhely szépítési és virágosítási verseny ta­pasztalatairól, valamint a következő év ezzel kapcso­latos versenyének kiírásá­ról. A népfront és a tanács együttműködésének tapaszta­latait ezúttal Pétervására nagyközség összegezte. Ezután került sor a nép­fronttestületek béke-, ba­rátsági és szolidaritási fel­adataival kapcsolatos jövő esztendei tennivalók meg­vitatására. ezen belül pedig a megyei népfrontelnökség ajánlására az 1918—19-es forradalmi események 60. évfordulójának megünneplé­sére. ______ ,, ,....—> 2 200 négyzetméteren vonul­tatja fel gazdag áruválasz­tékát. A fejlett tőkésorszá­gokból egyéni kiállítók ér­keztek, egyedül Svájc óra- ipaira vonul fel kollektív be­mutatón. Kilenc fejlődő or­szág között több éves szünet után ismét megjelent hiva­talos és kollektív kiállítással Algéria, Irak és Kolumbia. Első ízben hivatalos kiállító­ja az őszi vásárnak Bang­lades, Líbia és Törökország. A hazaiak legnagyobb ki­állítója a könnyűipar, 183 vállalat és szövetkezet 101 bemutatójával. Megközelítően egyenlő arányban vesznek részt a vásáron a kohó- és gépipar, a nehézipar és az élelmiszeripar üzemei. A BNV igazgatója néhány hasznos tudnivalót is ismer­tetett A BNV a pénteki nyi­tást követően 13 órától fo­gadja a vendégeket. A kiállí­tást október 1-ig naponta 10 —19 óra között — a három szakmai napon, szeptember 25-én, 26-án, és 27-én 14—19 óra között — tekintheti meg a nagyközönség, a belépőjegy ára változatlanul 15 forint. A vásár a metróval, s az Örs vezér téri végállomástól , a körforgalomban közlekedő, valamennyi kapunál megálló 100-as autóbusszal érhető el. Új költségvetési feladatok és a földhasználati jog a Minisztertanács ülésén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli : a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Mongol Nép- köztársaságban tett hivata­los baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgaz­daság ez évi fejlődéséneik ta­pasztalatairól, s javaslatot tett a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének feladataira; A pénzügyminiszter az ez évi pénzügyi helyzet várható ala_ kulásáról, valamint az 1979. évi állami költségvetés kidol­gozásának feladataira tett előterjesztést. A munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről és a munkaügyi gaz­dálkodás egyes aktuális kér­déseiről számolt be A kor­mány a jelentéseket és az előterjesztett javaslatokat jó­váhagyta. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló jelentést. A nehézipari miniszter jelentést tett ugyanekkor a földgáz­felhasználás központi fejlesz­tési programjának 1977. évi „Kiscsoportos” szüret Domoszló határában a Mátragyöngye Termelőszövetke­zet megkezdte a szüretet a harmadéves rizlingszilváni- telepítés tízhektáros területén. Az, hogy harmadéves, egyút­tal azt is jelenti, hogy ez a telepítés, illetve az itt talált és lcszüretelt szőlő még „kiscsoportos”, hiszen emberi számí­tások szerint majd csak a negyedik esztendőben, azaz jövőre fordul termőre. Ettől függetlenül próbaszüretet tartottak a közös gazdaság dolgozói, nevezetesen a vécsi és a kisnánai brigád tagjai. A brigádvezető szerint a szőlő minősége jó közepes, tehát a termőre fordulás évében már optimizmusra adhat okot ez a szolöcsemete. Felvételünk a „korai” beta­karításról ké&âtlt. , ■ (Foto; Pen Márton) végrehajtásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a jelentést és a további megvalósítást elősegítő ja­vaslatokat. A Minisztertanács az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének előterjesztése alapján jóváhagyta a csongrádi víz­lépcső beruházási javaslatát. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján pedig a kor­mány rendeletet alkotott a gazdasági ágazati irányítás továbbfejlesztéséről. Az igazságügyminiszter beszámolt a tartás földhasz­nálati jog és az állami elő­vásárlási jog alkalmazásának tap>asztalatairól. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tésében összegezte az újító­mozgalom helyzetének és fej­lesztési lehetőségeinek vizs­gálati tapasztalatait. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Bruno Kreisky Budapestre érkezik Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg. hívására dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja a hétvé­gén nem hivatalos látogatást tesz hazánkban. (MTI) Város és falu ESZTENDŐNKÉNT jó néhány nagyközség vívja ki ma3 gártak a városi rangot — központi határozat alapján. A vá­rossá válás efféle adminisztratív feltételei pontosak, jogsza­bályban rögzítettek. Szólnak a lélekszámról. a közművesítés fokáról, az ellátottságról, minden olyan tényezőről tehát, amely lényeges az ott élők szempontjából. A városi rangra pályázó falvak, nagyközségek pedig általában jobban állnak a követelményeknél. A jelenségnek — ez nyilvánvaló — két; oka lehet: a mérce alacsonysága, illetve az adott település kiemelkedőnek tetsző fejlettsége. Mindkét szempont igazsága könnyűszerrel bebizonyítható — csupán nézőpont kérdése az egész. Már csak azért is így van ez, mert csupán nehezen határozhatók meg a városi lét alapvető jegyei. Ha például az ellátottságot — az élelmiszerekben, a háztartási gépek­ben. vagy éppen a ruházati cikkekben — vesszük alapul, akkor a teljesség léte még korántsem tanúbizonyság a vá­rossá válás jogossága mellett. Mert milyen alapon állíthat­nánk, hogy a falvai? vagy a kisebb települések nem „érdem­lik” meg. hogy üzleteikben legyen elegendő tej, hús, kenyér, vagy nadrág és zakó? Ilyen nézőpont szerint az ellátottság mértéke aligha lehet minősítő tényező. És hozzátehető mindehhez — a nemrégiben várossá vált településeken tapasztaltak alapján —, hogy a magasabb ka­tegóriába sorolás nem több s nem kevesebb lehetőségnél. A bizalom jeleként értékelhető, hogy a volt nagyközség módot kapott rá, hogy bebizonyítsa: élet-, sőt fejlődőképes. Nemrégiben az egyik, a közeljövőben várossá váló nagy­községben jártam. Érdekes módon (vagy természetesen) nem az épülő lakótelepek, az odatelepített ipari üzemek, a város- rendezés igazán nagyszerű eredményei maradtak meg ben­nem, hanem a tanácselnök véleménye arról, mi is a teendőbe egy település ..elöljárójának”. Szavai szerint nem csupán abból áll a munkája, hogy vezesse a település közigazga­tását. Az efféle hétköznapi teendők mellett az is gond.ia, hogy — a szó jó értelmében — ..menedzselje” a települést, íme egy példa. Az ipari üzemek kitelepítése Budapestről jogszabályon alapuló szükségszerű kötelességük az erre rá­szorított vállalatoknak. Nyilvánvaló, hogy abban a vidéki településben lesz a későbbiekben új munkaalkalmuk az ott élőknek, amely a legtöbb kedvezményt nyújtja majd a köl­tözőknek. Az említett tanácselnök tárgyalt, vitatkozott, sőt kompromisszumokra is hajlandó volt annak érdekében, hogy az általa vezetett nagyközségben módja legyen a városiaso­dásra utaló ipari munkát vállalnia a lakosságnak. És a he­lyes, a jó célt szolgáló menedzselésre még számtalan ió példa hozható föl. A színházi együttesek vendégszereplésé­től kezdve a környezetet védő társadalmi munkáig számta­lan eset • sorolható fel igazolásképpen. Mindez csak azért érdekes a várossá válásról szólva; mert meggyőződésem szerint aligha csupán a rideg, a kéz­zelfogható ' tárgyi feltételeken — a lakótelepek, a boltok, az üzemek számán — múlik, hogy az adott település jogosult-e a városi rangra. A személyinek nevezett feltételek szerintem legalább annyit nyomnak a latba, mint a tárgyiként meg­határozott tényezők. Mert. ami már készen áll, adott mint lehetőség — az dicsérhető, jogos miatta a büszkeség, ám a továbblépéshez mindenképpen szükségesek az emberek is. Mondhatni, nélkülözhetetlenek. A VÁROSSÁ VÄLÄS szép eredmény, ám Inkább kötelezett-: ségekkel, mint automatikusan megkapható jogokkal jár. Mert az csupán a dolog egyik fele. hogy az ott élők büsz­kék rá: város lett a nagyközség. A másik — és korántsem elhanyagolható — oldala mindennek, hogy a gondolkodás- módjuk is városiassá váljék. A szemlélet, a szokások meg­változtatásához pedig, nélkülözhetetlenek a megfelelő tárgyi feltételek. Mindezek a tettre, a változtatásra alkalmas s hajlamos emberekkel nyilvánvalóan könnyebben megteremt­hetők, mint nélkülük. Pontosabban: csak velük érhető el a cél. hogy valóban várossá váljék á várossá nyilvánított te­lepülés. Malonyai Péter Társadalmi összefogásra van szükség az őszi betakarításhoz Ülésezett a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság A nyárutó szeszélyes idő­járása nehéz feladatok elé állítja Heves megye mező- gazdasági üzemeit is. A szán­tóföldek, valamint a kerté­szetek későn beérett termése vár betakarításra . a követke­ző hetekben. A munkaszer­vezés feladatairól, a legfon­tosabb teendőkről tanácsko­zott csütörtökön délelőtt Egerben a Heves megyei Me­zőgazdasági Szervezési Bi­zottság. Ott volt Tóth Mi­hály, a megyei párt-vb tagja, a Heves megyei TESZÖV elr nőké, valamint Járai László a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium cso­portvezetője is. Somodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője adott tájékoztatást a já­rási, a városi pártbizottságok, tanácsok és élelmiszeripari vállalatok képviselőinek a kialakult helyzetről. Heves megye Tanácsának nevében köszönetét mondott a nagy­üzemeknek a nyári betakarí­tásban tanúsított aktív szer­vező munkájukért és együtt­működésükért, amelynek eredményeként sikeresen le­arattak és biztonságba he­lyezték az idei gabonát. Rámutatott, hogy az őszi betakarítás, a talajelőkészí­tés és a vetés éppen a kedve­ző tapasztalatok alapján a nyárihoz hasonló szervezett­séget követel Ezekben a hetekben 600 ezer tonna ter­ményt takarítanak be me­gyénk gazdaságai. Jók a ter­méskilátások, különösen bur­gonyából és cukorrépából. A közös gazdaságok már hozzá­láttak a napraforgó-betakarí­táshoz és jó ütemben halad­nak a jövő évi termést meg­alapozó talaj munkákkal is. Kukoricából kedvező termés ígérkezik, de a hűvös időjá­rás miatt lassan érik, úgy mint a szőlő, melynek szedé­sét csak októberben kezdik meg a gazdaságok. A szüret különösen nagy körültekintést igényel, hi­szen korábbi kezdése nagy veszélyt rejt magában, a gyenge minőség miatt. Mi­után a szüreti időszak az idén leszűkül, ezért az üze­meknek mindent el kell kö­vetniük a tanulóifjúság és a honvédség bevonásával a ter­més megmentésére. Az őszi vetéshez szükséges magvak mindenütt rendelkezésre áll­nak. A vitában felszólalt Patkó József, a ZÖLDÉRT igazga­tója. Elmondta, hogy burgo­nyából bőséges a kínálat. Ed­dig 250 vagonnal vásároltak fel és minden szerződött mennyiséget átvesznek az üzemektől. A zöldségfélék közül lényegesen kevesebb termett paprikából, de nem túl sok a paradicsom és az uborkatermés sem. Horváth István, a Vetőmag Vállalat fezak-magyarorszagi Koz­V jr \ pontjának igazgatója arról szólt, hogy 659 vagon búza­magot adtak el a gazdaságok. Ennek több mint fele korai érésű- kisebb hányada közép­korai és csupán egy százalé­ka késői érésű fajta, ami a megye adottságainak meg­felel. Joó Imre, a Heves megyei. AGROKER Vállalat igazga­tója bejelentette, hogy keve­sebb a foszforműtrágya, mint amennyit az üzemek igényel­tek. A vállalat a következő hetekben arra törekszik, hogy a hiányzó mennyiséget is be­szerezze és biztosítsa a part­nergazdaságoknak. Nérey Er­nő, a Mátra vidéki Cukor­gyárak osztályvezetője rá­mutatott, hogy az idei kam­pány alatt 82 ezer tonna ré­pát vesznek át hat megyéből. Ebből több mint kilencezer­rel Heves megye gazdaságai szállítanak. A répa cukortar­talma a tavalyihoz képest je­lentősen emelkedett és meg­haladja a 15 százalékot. Papp Sándor, a Heves me­gyei Állattenyésztési és Ta­karmányozási Felügyelőség igazgatója a melléktermékek, közöttük a répafej felhaszná­lására hívta fel a nagyüze­mek figyelmét. Sramkó Lász­ló, a Heves megyei TESZÖV titkára a szövetkezetek kö­zötti fokozott együttműkö-; dést húzta alá az erőgépek átcsoportosításában és a szá­rítók közös kihasználásában, A tanácskozás Somodi La4 jós zárszavával ért veget, j

Next

/
Thumbnails
Contents