Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-19 / 221. szám

g,Latabár Endre szfntársulail Igazgatónak..." Ugye könnyű?... I Operett-szoknyácskák libbentek itt... (Fotó: Szabó Sándor) A vízjel Alig valószínű, hogy még egy ilyen történelmi várost talál a kutató ebben a tejjel, mézzel, olajjal és benzinnel folyó hazában, mint éppen Eger. A vár, a Knézich ut­ca: hadtörténelem, a Ha­rangöntő utca ipartörténet, a Kossuth utca. Dobó tér mű­vészettörténet és kereskede­lemtörténet, a patak vonu­lata a malomipar történeté­ről beszél, s most a szín­háztörténelem lapjai nyílnak meg előttünk az okos és szép városrendezés jóvoltá­ból. Az Alkotmány utca 9. szá­mú emeletes ház tatarozá­sával kapcsolatban megnyi­tották a ház észak felé hal­mozott mellékhelyiségeit. A gáz. Olaj és villany korszaká­ban fölöslegessé váltak a kamrák, a kukák térhódí­tása miatt a lomtárak let­tek szükségtelen tartozékai a háztartásoknak. (így lehetett megoldani a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai belsőséget, melynek csendes, feltárt szépsége a kétszáz év előtti élet nyu­galmát és belső fegyelmét sugározza az építészet nyel­vén.) Azóta megnyílt a régi érseki istállóudvar, majd a Marx és Alkotmány utca között alakul egy figyelem­reméltó belsőség, a negye­dik belső teret az említett Alkotmány utcai bontás te­remti meg a Széchenyi ut­ca 12. számú ház udvaráig. Öreg istállókat bontottak meg itt a csákányok és fal­harapó gépek. Innen döcö­gött ki az öreg Grünblatt Ármin orvos kétfogatú ko­csija az Alkotmány utca fe­lé, de a mögöttes területen foglaltak helyet a városi is­tállók, itt tartották a pará­dés és egyéb fogatos kocsi­kat. Ez volt a város gazda­sági udvara. Ki gondolná, hogy « Széchenyi utca 12. számú ház mögötti tér az egri szín­háztörténet nevezetes helye. A városi közgyűlések jegyzőkönyvei közt 1868. má­jus 17—i kelettel 1189/68. té­tel alatt a következők olvas­hatók: „Latabár Endre kassai színtársulati igazgatónak fo­lyó hó 16-án kelt azon • ké­relme folytán, hogy fedett nyári színkörét a város gaz­dasági udvarában állíttassa fel, határoztatott: Folyamodó kérelméhez képest a város gazdasági udvara azon kije- entéssel, hogy kérelmező :zinigazgató a helybeli sze­gények segélyezésére egy elő­adást rendezni tartozik által engedtetik. — Minthogy azonban a magyar orvos és természet- vizsgálóknak folyó évi au­gusztus hóban megjelenése alkalmából a Heves megyei gazdasági egyesület által rendezendő állatkiállitás he­lyéül a kérdéses gazdasági udvar szemeltetett ki, mely helyiség az azon levő fede­les helyiségekkel együtt most már színkörré lesz át­alakítandó, annálfogva, mi­vel e célra a város más al­kalmas helyiséggel nem ren­delkezik az egri fökáptalan küldöttségileg felkéretni határoztatik, hogy az állat­kiállítás helyéül a főkápta­lan gazdasági udvarát áten­gedni szíveskedjék.” Latabár Endre bizonyára ékes szövegű kérelme eddig még nem került elő a levél­tár iratai közül, mindeneset­re örömmel vehetjük tudo­másul, hogy a Latabár-di- nasztai megalapítója kassai színigazgató korában meg­alapította az első egri szín­kört, a nyári egri arénát. Ennek a színjátszótérnek pontos helyét, alakját, mé­reteit, létesítési költségeit nem Ismerjük, valószínű hogy az ott levő „fedett he­lyiségek” talán istállók, egyiket alakították át a szín­művészet múzsájának temp­lomává, ami kétségtelenül komoly rangemelést jelent. Bizony, operett-szoknyácskák libbentek itt száztíz évvel eze­lőtt, vagy komor tragédiák fe­kete palástja súlyosodott a vi­lágot és vidéket jelentő desz­kákra. Az bizonyos, hogy az egri közönség igényes elő­adásokat kapott ezen az igénytelen helyen, mert a kassai színtársulat országos hírű együttes volt. Kassán 1789 óta működtek színé­szek, előbb német, majd 1816 óta magyar társulatok; maga Latabár Endre 1361 óta volt kassai direktor. Télen is jártak színészek Egerben s ilyenkor a Ka­szinó (volt szakszervezeti székház) nagytermében ját­szottak. Ez az épület rész­letekben épült, az első eme­let és nagyterem 1822-ben. A következő évben Déryné is játszott benne. Hogy ad­dig milyen épületben, hol játszottak, még nem tisztáz­ta pontosan a kutatás. Tény, hogy 1800-ban még nem volt Egerben színjátszásra alkalmas hely. Erre vall a városi közgyűlés jegyző­könyveiben található válasz április 26-i kelettel: „Kelemen László Ürnak, a Magyar hazai Nemes jádzó Társaság Proprietárius • Kor­mányzójának levele, melly által kéri a Nemes Tanátsot, hogy ötét tudósítani és egy­szersmind bizonyossá tenni arrul, ha Eger városának vagyon ó ollyas szinnye a mellyben nyáron által Eger­ben a Teátrumra készült já­tékokat elő adni lehetne, méltóztatnék ; fel olvastat­ván, arra vissza iratódott a fent nevezett Kelemeny Lász­ló úrnak, hogy itten olyatén alkalmatosság, melyben azon Nemes Társaság játékjait elő adhatná tetszése szerént, nintsen.” Nyilvánvaló, hogy itt a felnőtt színjátszásra alkal­matos helyről van szó, mert az iskoladrámák előadására az iskolákban készítettek színpadot. A jezsuita gimná­zium tanulói számára Rákó­czi püspöke, Telekessy István készítette el és rendezte az egri vár ostromának törté­netét, s a szabadtéri előadás­ban felhasználták a közeli dombot. Tudunk arról is, hogy az iskoladráma kilépett az iskola falai közül. így 1757-ben Barkóczky Ferenc püspök palotájában: (ma Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát) a tanuló- ifjúság adta elő Faludi Fe­renc Constantinus Porphiro- genitus (Bíborban született Konstantin) című darabját. A Lyceum (Pedagógiai Főisko­la) második emeletén jól fel­szerelt színpad állt a nagy­teremben. A színpadot a Bach-korszakban bontotta le Pázmány Alajos lyceumi gondnok, hogy a német szí­nészek szereplését megaka­dályozza. Egernek külön büszkesége, hogy Magyarországon elő­zi középkorú férfi félig ült, félig feküdt a járdán, hátát a bérház falának támasztva. Aludt. Mellette a földön fel­dőlt borosüveg hevert. Jól öltözött, hasonló korú járókelő torpant meg az alvó mellett. Nem sokat teketóriá­zott, felrázta a szemmel lát­hatóan ittas embert. — Keljen fel, mert felfá­zik! A részeg kábultan nyitotta ki a szemét. — Jó, jó, nem kell azért zavarni az embert — düny- nyőgte. szőr játszották Molíere-t a jezsuita gimnáziumban 1769- ben a diákok. A Le Bour­geois gentilhomme igen szép magyar címmel került mű­sorra. imigyen: Fennhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsá­ga. Hiába. Mi magyarok mindig szűkszavúak voltunk. Az első nyári színkör ti­zenkét évig működött a vá­rosi gazdasági udvarban, majd a Széchenyi szálló ud­varán tartották a nyári elő­adásokat 1882-ig. Ekkor a magyar színészet híres di­rektora, Krecsányi Ignác a mai színház helyén felépítette fából készült színkörét. Üjabb két év múlva már szinte türelmetlenül nyilvá­nul meg az igény az igazi, színháznak tervezett színház iránt. S még mindig csak félmegoldás született: kő alapon fából. (1884). Az iga­zi kőszínházat csak 1904-re építtette fel a város, ezt ala­kították át legutóbb. Száznégy esztendőnek kel­lett elmúlnia attól az idő­től, amikor szegény Kelemen László, a „Hazai Nemes Jád­zó Társaság kormányzója” helyet keresett Egerben a jádzó társaságnak. Nem talált sem itt, se máshol. Hőse és áldozata volt a magyar színészetnek, ö volt az első, aki külföldi útjáról hazatérve elhatározta a hazai színjátszást. Jogász volt, herceg Grassalkovich ügyésze, de otthagyta" állá­sát, elhagyta menyasszonyát a színház gondolatáért. Se­hol nem talált megértésre. Hazament falujába, Csanád- palotára — kántornak. Ott halt meg 1814-ben. Milyen tervek vannak az új belső tér kialakítására? Zámbori Ferenc főmérnök, aki megszállott művésze en­nek az évek óta tartó tér- nyitogatásnak, ezt mondja : „Itt nagyobb szabású ren­dezésről van szó. Amint a Sándor Imre utcai építke­zés befejeződik (üzletház, élelmiszerbolt) lebontásra kerül az utca mozi felőli ol­dala. így összekapcsolódik a Katona István tér és az Al­kotmány utca tömbje. A részletes tervek kidolgozása még tart. Az első nyári szín­kör helyén valószínűleg park lesz s lehet, hogy a mozi­ból kijáratot létesítünk a park felé.” (Magánjavaslat: Jó volna a régi színkör elképzelt he­lyét valamely képzőművésze­ti alkotással megjelölni. Egyszerű görög színházi maszk, a posztamensen fel­irat: Itt állt stb. Valami ilyenféle.) Mindenestre szép lesz, ha egyszer elkészül az egész belváros belsősége. Odakint az utcákon a forgalom egy­re erősödő zaja, odabent sorra nyújtják egymásnak kezüket a régi házak, ma­gányos udvarok, mint két­száz éves szeretők, akik ed­dig nem találtak egymásra s most meghitt beszélgetést kezdenek az elmúlt időkről, Dr. Kapor Elemér A kivétel — Nem szégyellt magát, ennyire berúgni?! — Hát ittam egy keveset — hangzott a válasz. — Na és? Maga talán nem szokott inni? — Nem én. Soha. A részeg ekkorra már fel- tápászkodott. Hátát még min­dig a házfalnak vetve, vala­hogy meg is állt a lábán. — Tudja mit, apuskám? — mondta. — En elhiszem ma­gának. Mibe kerül ez nekem? — Persze, egy ilyen kor- hely, mint maga, azt hiszi, hogy más is a kocsmába A papírt régen szétaprított, mészlúgban főzött rongyból készítették. A híg rongypé­pet hálókkal merték ki, azu­tán préselték és szárították. A papírgyártás őshazájában, Kínában merítőhálóként bambuszrostszitát használ­tak, Európában drótszitát, s ennek közepére különböző mintákat illesztettek. A drót helyére kevesebb anyag került, vékonyabb lett a pa­pír: világosság felé fordítva ezeken a helyeken halvány, áttetsző vonalakat látunk, mintha megvizezték volna a papírt. Ezért hívjuk az így kirajzolódott mintát vízjel­nek, vizjegynek, viznyomat- nak. Az olaszok—-franciák a finoman sodrott arany-ezüst munkához hasonlították, s ennek nevét adták a vízjel­nek : filigrán. A VÍZJEGY PÖTOLTA hajdanában a gyári jelzést, különböző fajtái a legtöbb­ször minőséget is jelentettek. A legrégibb vízjegyes pa­pír, amelynek gyártási évét ismerjük, 1282-ben készült olasz földön. Egy 1293-ból származó vízjelnél már a gyárié nevét is tudjuk: Fab­riano. A gyártás idejét keltezett oklevelekből és más iratok­ból tudjuk megközelítően megállapítani. Nem készít­hették későbben, mint a rája írt oklevelet, de esetleg 10— 15 évvel korábban. Az oklevelekkel, régi írá­sokkal, könyvtörténettel fog­lalkozók számára nélkülöz­hetetlen a vízjelek ismerete. Ugyanis, ha egy vízjel gyár­tási idejét és helyét megálla­pítottuk, ennek alapján az ugyanolyan vízjelü okmá­nyok keletkezési idejét, köny­hordja a keresetét — mond­ta a józan. — Es hogy csinálja azt, hogy nem iszik? — Nem is jut eszembe. — Sört se, nyáron? ? — Azt se — így a másik. — Se télen, se nyáron. — Akkor maga valami szentember lehet. Papféle, mi? — Dehogy vagyok én pap! — Hát micsoda? — Egyszerű kisiparos... — És milyen szakmából? — Kefekötő vagyok. Heves Ferenc vek nyomdahelyét ki lehet nyomozni. A LEGRÉGIBB ISMERT minta egy nagyobb és négy kisebb, keresztalakban elhe­lyezkedő körből áll. Kedvel­ték a virág- és állatmintá­kat. Emellett hamar elter­jedtek a munkával, háború­val, egyházzal kapcsolatos dolgok képei, mint vízikerék, üllő és kalapács, olló, nyíl, sarkantyú, zászló, korona, horgony, kulcs, a különféle betűk, koronázott fej, kereszt, hold, csillagok, sárkány, egy­szarvú és más mesebeli ál­latok. A merítőhálók készítői szinte tobzódtak . a különféle vízjelek kitalálásában. Az ökörfejnek Briget kb. 1300 féle változatát különbözteti meg, aszerint, hogy milyen a szarvak, fülek, szemek és a íejkörvonal nagysága, alak­ja és egymáshoz viszonyított elhelyezése. Felette többnyi­re még egy képet találunk: keresztet, csillagot, kört, ko­ronát, félholdat, liliomot, szí. vet, napot, virágot és ezek kombinációit. Csináltak hat-, hét- és nyolcágú csillagot, egyenes és gömbölyű vonalutakat, egyforma és különböző ágúa- kat. Az ökörfej és a másik kép az egyes vízjelekben más és más távolságban van, a kettőt egyenes, kettős, foly­tonos vagy szaggatott vonal kötheti össze, a vonalon né­ha kígyó csavarodik. A víz­jelek kutatóinak mindenre figyelemmel kell lenni! Az ismert, jónevű papír­malmok márkáit sokan utá­nozták, bár ezt különféle rendeletek tiltották. Más ren­deletek viszont előírták, hogy a gyártónak kell vízjeleket alkalmazni, sőt Brandenburg­ban 1745-ben kötelezővé tet­ték, hogy a tulajdonos nevé­nek kezdőbetűit is tüntesse fel. À xvm. szazadtól folyamatosan meghonosodott a gépi papírgyártás. Egyre kevesebb merített papír ké­szült, a vízjegy elvesztette régi jelentőségét. Finomabb papírnál használták ugyan védjegyként, de ezt már utó­lag nyomták, préselték be a nedves papírmasszába. A ma­gyar gyárak közül Fűzfő véd­jegye vitorlás, Diósgyőré tölgyfalevél makkokkal. \ A modem világban a vízjel értékpapírosoknál, bankje­gyeknél, a hamisítás megne­hezítésére szolgál. Jelentősé­gét jól ismerik a bélyeggyűj­tők: a vízjelek különböző volta különböző kiadást je­lent. Vértesy Miklós KOC"-»-~r, 8.27 Az ember és környe­zete. 8.57 Magyar előadó- művészek felvételeiből. 1005 Zöngészde. 10.20 *,ők a holnap munkásai”. 10.50 Az álruhás kertészlány. 11.39 Egy jenki Artur király ud­varában. 12.35 Melódiakok­tél. 14.00 Jácint úrfi a fül- lentők birodalmában. 14 48 Éneklő ifjúság. 15.10 Far­kas Ferenc műveiből. 15.44 Magyarán szólva. 16.05 Har­sán a kürtszó! 16.35 Herbert von Karajan Suppé-nyitá- nyokat vezényel- 17.07 Stromfeld Aurélra emléke, zünk. 17.32 Nóták. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. 19.58 Az ötödik front 20,28 Színes népi mu­zsika. 21.05 Anna Kareni­na. 22.20 Szimfonikus ze­ne. PETŐFI 8.33 Operettdalok. 9.00 Űj lakásban, régi módon- 9.10 Munkásdal-feldolgozások. 9.24 Monológ. 9.20 Derűre is derű. 10.00 A zene hul­lámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Népdalok. 12.33 Arc­képek a jugoszláv iroda­lomból. 12.50 Szimfonikus táncok. 13.27 Növényked­velőknek. 13.32 Gyermek­jelenetek. 14.00 Kettőtől hatig- 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Népi zene. 19.16 Nyárutó — őszelő New Yorkban. 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 Irodalmi ki­rándulások. 21.05 Grófé: Grand Canyon. 21.38 örök­zöld dallamok. 22.43 Most érkezett az NDK-ból. 23.23 Nóták. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója —- Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa — Az igazság fóruma — Az elbirtoklás- Tímár László előadása — 18.00 Eszak-magyarországi kró­nika (Munkásilakás-építés- ről) Exportterv — Hírösz- szefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Ta 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskola­tévé. 14.50 Iskolatévé (ism.). 16.40 Esti kedvem.-.. 17.10 Ázsia szivében. 17.35 Mindenki iskolája. 18.35 Alku nélküli élet. 19.20 Té­vétoma• 19.30 Tvhiradó. 20.00 Gazdag ember — sze­gény ember (amerikai tévé­filmsorozat). 20.45 Egy nyá­ri nap perceiből. 21.15 Né­zőpont. 22.15 Tanuljunk gyorsan, könnyen drámát írni! 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Autó-motorsport. 20.25 Toulouse-Lautrec (portré­film). 21.20 Tv-hiradó 2. 21.40 A mosoly országa (operett). ________ J/mkrnM 19 78. szeptember 19.. k<-<i ~ A i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents