Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
Megjött az ebéd... (Fotó: M. Steinbah' A bűnözés tájfuna A telefonfülkék pagodákra hasonlítanak, az utcai nyitott standokon gyümölcsöt, zöldségfélét és húst lehet vásárolni, fokhagyma-, fahéj- és jázminillat terjeng: nappal és éjjel egyaránt folyik az üzletelés. Turisták számára így van ez rendjén, mert pontosan így képzelik San Franciscóban a híres Chinatownt — mindent bevon az egzotikum hangulata. Ez azonban csupán csillogó homlokzat. Chinatownból ugyanis, a nyugati világ legnagyobb kínai kolóniájából Amerika egyik legnagyobb nyomornegyede alakult ki, amely csak Los Angeles-i néger Wattshoz, vagy a New York-i Harlemhez hasonlítható. A legnagyobb problémát a túlságosan nagy népsűrűség jelenti. Chinatown lakossága az elmúlt húsz évben legalább háromszorosára növekedett. Becslések szerint a népsűrűség tízszer akkora, mint San Francisco többi részében, és San Francisco maga is népsűrűség tekintetében második helyen áll közvetlenül New York mögött. Chinatownban a legnehezebb dolguk ma az egészen öreg embereknek és a fiatal nemzedéknek van. Az öreg kínaiak ritkán tudnak angolul, és rákényszerülnek arra, hogy a létfenntartásukhoz szükséges pénzt magában China, townban keressék meg. Többnyire tányérmosókként és takarítókként dolgoznak a számtalan kínai vendéglő egyikében, amelyeknek kínai tulajdonosai gyakran kíméletlenül kizsákmányolják honfitársaikat. A bérek szinte az élethez is alig elegendőek; a munkanap hosszú, a munka nehéz. A középkorú nemzedék valahogy beilleszkedett. Főként a fiatalok lázadoznak, akik már nem tudják hová tartoznak tulajdonképpen, akik úgy érzik, nincs jövőjük San Franciscóban, vagy másutt Amerikában. Egyfelől mélyen gyökereznek kínai származásukban, másfelől szeretnének részesülni abban, amit Amerika kínálni képes. Néhányan elhagyták Chinatownt, hogy San Franciscó külvárosaiban új, kisebb telepeket alakítsanak. Ez sikerült is nekik. Többségük azonban alkalmazkodik Chinatown íratlan törvényeihez és körülményeihez. A San Franciscó-i rendőrség tehetetlenül áll a bűnözőkkel szemben- A legnagyobb probléma az egymással versengő bandák növekvő száma. Rendszeresen zsarolják polgártársaikat. főként kisebb üzletek tulajdonosait, akik inkább fizetnek, minthogy vállalják az ellenállás kockázatát. Az utóbbi időben több mint harminc gyilkosság írható a bandák számlájára. Közülük egyetlenegyet sem sikerült felderíteni. A tanúk — akikből nyilvánvalóan 50k van, mert az áldozatokat nem egyszer nyílt utcán és fényes nappal ölik meg — félelemből hallgatnak, egyúttal azonban a kú naiakhoz való tartozás érzéséből is az amerikai rendőrséggel szemben. A kínai kolónia vezetői San Francisco városát és a washingtoni kormányt vádolják azért, hogy az egykori kínai paradicsomból nyomornegyed vált. Éveken át senki sem törődött Chinatownnal. a Washingtonból konferenciákra és ülésekre San Franciscóba érkező politikusok csak turistákként keresték fel az egzotikus városrészt, ettek, ittak és szórakoztak. Nem látták, mennyire megváltozott Chinatown és ez nem is érdekelte őket. Hiszen sok választót nem ad. Kiimorszolgálat — Az az érzésem, hogy engem elbocsátottak a munkahelyemről. — Miből gondolod? — Már négy hónapja nem kapok fizetést. A bank pénztárablakához egy férfi lép. A pénztáros megkérdezi: — Pénzt akar kivenni? — Igen, de azt hiszem, hogy otthon felejtettem a revolveremet! •k — De hiszen azt mondta nekem kisasszony, hogy én vagyok az ön első szerelme. .. És most kiderül, hogy négy törvénytelen gyereke van! — Ó, az semmi! Az csak ártatlan flört volt. PÉNTEK IMRE: Az esélytelen Sokáig hitem volt a vagyonom; ki így van, él, s gazdagodni képes, mint övéhez, nyúl az egészhez — cn meg az elfogyót tékozolom... Talpam alól elfordul a korong, minden szóból ellenemre — érv lesz; mert szabály: téved, aki téveszt — másokban más, bennem ez szorong.,, Mégis, nem lettem távolabb semmitől, inkább csak szabad! Kilépi Utam, ki régen jár előttem! Lehányora magamról, mint a málhát, rendeltetésem lomha álmát: jó a világ szövetébe beleszőtten. MAJTÊNY1 ERIK: A szobor balladája All a szobor a téren talpig vasfeketében. vasmagány kényszerében. All a szobor a téren, vasmellén vas az érem, ajakára is vasból öntött szigort parancsol. AU a szobor, a homlokát töprengő vasránc futja át, vasgond emészti szikár arcát, vaskétely, vaskiúttalanság. S ha leszáU a vasnehéz vaksőtét. megvakarja a füle tövét, lopva emeli vaskezét, lapul, hogy észre ne vegyék. Ha egyszer nappal lehajolhatna, be van vésve a talpazatba valami név, az 6 neve, csak egyszer hajolhatna le... — Ha mindenáron meg akarsz nősülni fiam, akkor szép nőt vegyél el. — Miért? — Mert akkor reménykedhetsz abban, hogy gyorsan elveszíted. Apró különlegességek „Én is drága..." SZAKMAI TAPASZTALAT Egy volt prostituált Los-Angelesben (Kalifornia szövetségi állam) munkaközvetítő irodát létesített azoknak a „szolgáltatásokba belefáradt” hölgyeknek a részére, akik „szakmát” akarnak változtatni. A többi között ügynöki állást kínál számukra, avagy egyéb elfoglaltságokat a kereskedelem különféle területein. Az ilyen hölgyek egyenesen eszményi eladók — jelentette ki a volt prostituált. „Nagyon jól értik annak módját, hogyan kell egy árút megfelelő megvilágításba helyezni. Ezenkívül — a tapasz, tálatok tanúsága szerint — a pénzzel is jól bánnak.” DÖNTÉS NADRAGÜGYBEN Hat éve vívnak harcot a Lin Airways svéd belföldi légiforgalmi társaság stewardessei a vállalat vezetőségével szemben és most győztek: szolgálat közben is hordhatnak hosszú nadrágot FIATALÍTÓ KÜRA Egyik napról a másikra 18 évvel fiatalodott meg egy 38 éves müncheni vendéglős. Kérte ugyanis, hogy állítsanak ki részére új gépkocsivezetési engedélyt, mivel a régi már teljesen elnyűtt állapotban volt A közlekedési rendőrség komputere azonban tévedett, amennyiben a kérelmező születési időpontját 1960. júliusában jelölte meg 1942. júliusa helyett. A vezetési engedély megszerzését tartalmazó rovatban 1960. novembere áll. Eszerint a vendéglős már négyhónapos korában autót vezetett. ELŐRELÁTÓ intézkedés XIV. Lajos (1638—1715) az úgynevezett napkirály, a francia abszolutizmus megtestesítője, akitől „az állam én vagyok” mondás származik, udvaroncainak körében egy alkalommal ismételten kijelentette, hogy a király akarata megdönthetetlen törvény. Ha egy jelenlevőnek megparancsolja, hogy ugorjék a vízbe, ellentmondás nélkül engedelmeskednie kell. E szavak hallatára Nemours hercege felemelkedett helyéről és szótlanul a kijárat felé indult. Az uralkodó csodálkozó kérdésére, „hová megy herceg?”, ez utóbbi így válaszolt: „Úszni tanulni, Felség”. — Papa. mit jelent az, hogy lábadozó? — kérdezi az orvos kisfia. — A lábadozó az a páciens, aki életben maradt... Az egyik barátnő mondja a másiknak: — Már egy fél éve annak, hogy titokban összeházasodtam Tamással, de csak ma. mondom meg nekil A háziasszony így szói a csavargóhoz; — Ha segít nekem felse- pemi a kerti ösvényt, akkor ebédet kaphat. — Köszönöm, kedves asz- szonyom, de előbb látni szeretném az étlapot.. ★ — Hallottam, hogy meggazdagodtál! Hogyan sikerült Pietro? — Tudod, öregem, turistákat szállítottam egy lakatlan szigetre. Szóval, az odaútért 500 lírát kértem. Visszafelé azonban háromszor annyit számítottam fel! — Doktor úr, egészen beteg vagyok az álmatlanságtól! Mitévő legyek? — Nem próbált elalvás előtt juhokat számolni? — Dehogynem próbáltam, de nem segít. — Akkor kérje meg mindegyik juhot, hogy meséljen önnek egy viccet! yVWVWWV\AAAAAVA>VVVWVVWVV\/VVVVVVVVVVWVWWWWWVVWVVVVVVWVVWAAWAAAAAAAAAAAAA^AA) A nagy találmány Tisztelt Uraim, kedves Elvtársak! (Kapják: a kormányfők, az ENSZ főtitkára, a nem kormányszervek bizottságainak képviselői, valamint a házfelügyelők.) Alulírott Berber Lajos (a továbbiakban B. L.) az alább részletezendő szabadalmi szabványelméletet tárnám a magas címzett felek elé, különös tekintettel egyenetlenségektől szabdalt világunk oly hőn áhított testvéri egységesülésének megvalósítása érdekében. Ma, amikor az emberiség lakásgondjait enyhítendő, a házgyári lakások oly tömegesen nőnek ki a földből városaink külső és belső kerü. teteiben, ha a dolgokat összefüggésükben vizsgáljuk meg, kiderül, hogy a tár. sadalmi együttélés lehetetlenülésének fé okozója az egymáshoz hegesztett panel, elemek közti áthallás, az a zaj, mely tűrhetetlenül beszivárog az utcáról, a játszóterekről, a lakótársaktól. E megosztó tényező kiküszöbölésére, — számtalan álmatlan éjszaka munkája eredményeként — ezennel az önök színe elé járu. lók megoldási javai, latommal, amely egy szóban foglallntó ösz- sze. A megoldás: az abszolúte teljes mértékben szigetelő füldugó! Kell-e részletesen ecsetelni, minő áldásos hatást gyakorol társadalmi közérze_ tünkre, az egyéni boldogságra e piciny szerszám (készülék, gyógy gyutacs). A cí- vódó házasfelek szóváltását. az ütlegelt gyermekek jajkiáltásait, a magnetofonnal a szomszédok ellen háborút viselő kamaszok zajonaását kiküszöböli a fül dugó az egyén életéből. S mindezt néhánn io. rintért és pár fillérért. Es szabadalmi elméletem továbbfejleszthető, hiszen forgalomba hozható a füldugó értekezleti. tanácskozási változata. Nincsen többé unalmas tanácskozás, fásult hallgatás, netán aluBzékonyság. Ha a füldugó eme változatának jóié. kony hatására csökken az ilyen konferenciák száma, annak következménye, ként minden bizonnyal csökkenő tendenciát mutat majd a babkávéfo- gyasztás is, amely viszont — kicsiny s ezért korlátozott ke. ményvaluta-kerettel rendelkező, közepesen fejlett országunk esetében — a külkeres. kedelmi egyenleg ja. vitásához is hozzájárul. Kérem önöket, felelősségük teljes tu. datában mérlegeljék szerény javaslatom sorsát, mert az emberisép nem bocsá- taná meg önöknek, ha elhamarkodott döntésükkel újabb néhány méterrel to. vábblöknék az élőt. tűk lebegő szakadék ormai felé. Kiváló újító üdvözlettel: a kiadmány hiteléül s. k. aláírás U. i.: Ha szabadalmamról pozitív mó. : don döntenének, egyben kérem a magas ; címzett feleket, azt : az apróságot tegyék meg az érdekemben, ; hogy jelenlegi tartóz- ; kodási helyemről kihozatalomat kiesz- közlik. Hónapok óta ; hiába próbálom meggyőzni a mellém beosztott fantázia nél. leüli személyeket, hogy a füldugó alap- ; anyagául szolgáló gu- ! mit a hallójáratba kell helyezni, s nem az embert — jelen esetben a feltalálót — kell a gumi(szobába) dugni Marafkó László A cimbeü nyelvi tonnát Nagy László Én is drága, te is drága című költeményének ebből a részletéből emeltük ki: „Én is drága, te is drága, / Egyetlen fa két virága — / Minek nézünk mégis másra, J Én is drága, te is drága?” Az iskolában úgy tanultuk, hogy a névszói állítmányt bizonyos megszorításokkal használjuk. Csak a harmadik személyre és a jelen időre vonatkoztatjuk az ilyen típusú állítmányt: Az idő szép. A fiú szorgalmas stb. Igével kell kiegészítenünk a névszói állítmányi részt, ha az állítmány az első és a második személyű alannyal van kapcsolatban, vagy ha a jelen időből a múlt vagy jövő időbe tesszük át; En szorgalmas vagyok. Te becsületes vagy. A hallgató szorgalmas volt. A fiú katona lesz stb. A nyelvtanórán azt Is megtanulhattuk, hogy ez a személyi és idői megszorítás régen nem voit meg. Bizonyításul idézzük ezt a szólásszerű nyelvi alakulatot; Te is jó katona, én is jó katona, ne bántsuk egymást. A játszó gyerekek ajkán még ma is fel-felhangzik ez a nyelvi formájában is játékos mondóka: Te is pisze, én ie pisze, / Gyere pisze, vesszünk össze. A figyelmes versolvasó gyakran találkozik olyan versrészletekkel, amelyekben a névszói állítmányok éppen megkötöttség-nélküliségükkel vállalják feldúsított érzelmi-hangulati hatást kiváltó poétikai szerepüket. Nagy Lászlóhoz hasonlóan erre a nyelvtani jelenségre épít reá olyan mondatsort Weöres Sándor, amelyben az egészséges derűvel telített nyelvi forma mondanivalója jobban leköt bennünket: Én is hegy, I te is hegy, / nekünk ugyan egyremegy” (Weöres; Harminc bagatell). Kiss Anna Továbbadom című versében nemcsak az egyes foglalkozások közötti valamikori élcelődésre, illetőleg egészséges humorral is telített vetélkedésre utal, hanem nyelvünk ősi örökségeként megmaradt mondattani sajátosság alapján úgy szerkeszti meg versmondatait, hogy az olvasó szívesen vállalja a költői játékot is. A takácsok állítólag lenézték a kötélverőket. De nemcsak erről vall az alábbi versrészlet, hanem arról is, milyen tiszta etikai alapról fo- galmazódhatik meg az általános érvényű kritikai vélemény az emberek és foglalkozások közötti viszonyról: „Én is kender, / te is ken. der, / mégis kétféle az ember". Dr. Bakos József ■WVWVV*
