Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
Modern szőlőtáblák Erdőtelken... A szőlőtermelő partnergazdaságokkal kooperációban végzett szőlőtelepítéseken túl, bővíti, szilárdítja saját árutermelő bázisát az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. A hat szőlőgazdaságban évről évre újabb szőlőtáblák kialakítása folyik. A legújabb kutatási eredményeket a gyakorlatban alkalmazzák a célgazdasagi bemutató gazdasagok. y A saját szőlőgazdaságokban az 1974—75-ben, — a telepítési program X. ütemében — 110 hektáron létesítettek új ültetvényeket, a II. ütemben 90 hektáron telepí- tettek. A III. ütemben tovab- oi telepítéseket irányoztak elő. A telepítési program szerves része az erdőtelki szőlőgazdaság rekonstrukciója. Ennek során 128 hektáron alakítanak ki széles sortávú, gépi szüretre alkalmas, korszerű szőlőültetvényeket. Az 1974-ben telepített szőlővesszők már termést hoznak ebben az évben, míg az 1978. évi ültetés támberendését most építik. Oszlopbenyomó, huzalteritő és huzalfeszítő gépek könnyítik a munkavégzést és gyorsítják annak menetét. Az ezerméteres táblákban fokozódik az erő- és munkagépek kapacitásának hasznosítása. A modern, nagyüzemi ültetvények kialakításánál a legújabb szőlőgazdaságokban a korábbi, sűrű térállású, kézimunkaigényes szőlők helyett, — néhány év alatt — szemet is gyönyörködtető, korszerű gépi művelésre alkalmas szőlőtáblák létesültek. Lukács András, Eger (qoz tehet Olvastam a Népújságban (78. szept. 8. 8. old.) a hir. adást: „Emlékezés Tolsztojra. A nagy író születésének 100. évfordulója alkalmából szept. 14-én este Tarnaörsön a helyi irodalmi színpad a neves alkotó egyéniségét idézi fel.” ... Mikor Tolsztojról beszélünk rendszerint Lev Nyi- kolajevics Tolsztojra gondolunk, aki „orosz realista író, a világirodalom egyik legnagyobb elbeszélője” volt. (Mindenki Lex., K—Z, 405. old.) Mert élt később Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj is, szovjet-orosz író. De most Lev Tolsztojra emlékeznek. A tévé 2. műsorán szept. 8- un a Tolsztoj-regényből filmre írt „Iván lljics halálát” sugározták. Mindnyájan ismerjük legalább egy munkálat, a „Háború és békét" ... Kétségtelen, hogy ez a Tolsztoj az ismertebb, keleten— nyugaton nagy óriásnak tartott író. Másnap a Kossuth 1 rádió és emlékezett róla. Ott hallottuk, hogy Tolsztoj Edisontól fonográfot kapott és már 1888-ban annak tekercsére mondta leveleit. Fennmaradt hangját is hallhattuk a Kossuthon. Érdekes teljesítmény volt ez 1888-ban azért is, mert akkor még csak 10 éves volt a kis Lev... Ha a Népújság szerint most volt a születésének „100. évfordulója” ... Igaz, hogy tízévesnek kissé vastag volt a hangja... Dehát egy ilyen régi tekercs torzíthatja is a hangot... örüljünk, hogy megmaradt. Persze azért nekem gyanús volt a tíz év. Igpz lehet ez? Utánanéztem. Lev Tolsztoj 1828-ban született, 82 éves korában halt meg, 1910- ben... Nem 10, hanem 60 éves volt, mikor fonográfba beszélt... Vastag hangon... Tehát nem 100, hanem 150 éve született... Természetesen Tarnaörsön ezt jól tudták és ott a 150. évfordulót ünnepelték. /r*T> T>n -il Soron kívül A hatvanj jelzőlámparendszer üzemelésével kapcsolatban 1978. szeptember 3-án megjelent cikkükre az alábbi tájékoztatást adjuk: A jelzőlámparendszer telepítését szövetkezetünk villanyszerelő üzeme végezte 1977-ben, az Űt- Vasúttervező Vállalat tervei alapján. A felszerelt automatika jugoszláv, TESLA típusú, a kiviteli tervdokumentáció ezen berendezés telepítését írta elő. A lámpafejekben alkalmazott izzólámpák TUNGSRAM gyártmányúak. Sajnos az izzók nem mindig megfelelő minőségűek, ezért gyakran előfordul, hogy egy-egy égő kiég. A cikkben kifogásolt működési rendellenességeket a következők okozzák: A jármüjelzólámpa piros égőjének kiégése esetén az ft . kijavítjuk automatika villogó sárga üzemmódra vált át. Ezzel az üzemmóddal jelzi a veszély- helyzetet és fokozott óvatosságra inti a járművezetőket. A problémát az okozza, hogy a gyalogos jelzőlámpafej piros égőjének kiégését az automatika nem jelzi. Ez sajnos a tervezett automatikai berendezés hiányossága. A gyalogos lámpafejek égői kiégésének esetén tehát a gyalogosoknak fokozott figyelemmel kell közlekedni. Az üzemelő berendezés karbantartását, javítását garancián túl is szövetkezetünk látja el. A meghibásodásokat a hatvani városi tanács értesítése után, a következő munkanapon soron kívül kijavítjuk. Bodócs János Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet elnök Uj szerzemények a csebokszári galériában A közelmúltban zárta be kapuit Csebokszáriban az a kiállítás, amely a Csuvas Állami Művészeti Galéria új szerzeményeit mutatta be a látogatóknak. A galéria kb. 250 festészeti, grafikai, szobrászati, díszítő- és ipar- művészeti alkotással gyarapodott. Megtalálhatók köztük Repin, Kramszkoj, Vasz- nyecov, Nyeszterov és Kusz- togyijev művei. A grafikai részleg XVIII—XIX. századi metszetekkel gazdagodott. A népi díszítő- és iparművészetet elsősorban a palehi mesterek munkái képviselik. A május óta nyitva tartó tárlat nemcsak Csuvasiából, hanem a Szovjetunió más területeiről is sok művészetkedvelőt vonzott. Számos látogató érkezett a szomszédos autonom köztársaságokból és megtekintették a kiállítást a Csebokszáriban ''tartózkodó turisták is. Kántor Klára (Csebokszári) Segítik a nyelvtanulást Ahány nyelv, annyi ember — tartja a mondás. És ez így is igaz! Az utóbbi'években hirtelen megnövekedett a turistamozgalom. Mind több külföldi érkezik hazánkba, mind többen keresik fel a különböző országok nevezetességeit, s mind több barátság szövődik a különböző nyelvet beszélő emberek között. Ez nagyon szép dolog. A barátságok elmélyülésének, az ismeretek korlátlan bővülésének mindig gátat vet a nyelv ismerésének hiánya — a sok segédeszköz ellenére. Hatvanban segíteni kívánnak ezen. A Mátravidéki Cukorgyárak és a Hatvani Konzervgyár vezetői úgy döntöttek, hogy segítik dolgozóik nyelvtanulási igényét. A TIT-tel közösen német nyelvtanfolyamot indítanak a tanulni vágyók részére, melynek költségeit a két vállalat megtéríti. A 120 órás tanfolyam október közepén elkezdődik. Ködmön Ferenc Dallal, tánccal köszöntötték a bányásznapot Az egercsehi bányásznapi megemlékezésen a siroki asz- szonykórus Molnár Csaba vezetésével és a mikófalvi együttes Pusztai Balázs vezetésével szórakoztatta az ünnepeiteket. A hangulatos műsor nagy sikert aratott. A siroki énekkar albumába a következőket írták a bányaüzem vezetői és dolgozói: „Az egercsehi bányászkoL lektíva valamint a bányásznapi ünnepségen részt vevő Sok a pénzük kedves vendégek nevében gratulálunk a dalkörnek magas színvonalú műsorukhoz. Szereplésükkel színesebbé tették bányásznapi ünnepségünket. Bányászaink nagyra értékelték műsorukban népi hagyományaink ápolását, ami kifejezésre jutott dalaikban. További sok sikert kívánunk szereplésükhöz, sok örömet szerezzen minden dalköri tagnak e szép társadalmi tevékenység”. Sóti Erika Sírok vagy kevés? Furcsa dolgokon morfondíroztam, amikor az egyik nap kezembe vettem a Népújság 1978. szeptember 1-i (pénteki) számát. Egy cikk (a 3. oldalon) „Ezért hajtunk?” címmel azt fejtegeti, hogy *egyes embereknek annyi pénzük van, hogy egyszerűen nem tudják, hogy mit kezdjenek vele, és éppen azért hihetetlenül pocsékolják azt, szükségtelenül, csupa flan- colásból, „kivagyiság”-ból. Szóval, van pénzünk. De: az említett Népújságnak ugyanabban a számában, (a 4. oldalon) „Tankötelezettségi törvény— közelről” alcím alatt, többek között ezt írja: „A leghatékonyabb forma az óvodai képzés. Sajnos ebben nem részesülhet mindenki, ugyanis az igénylők <•«*’ ré'—Sf — heh: hiányában — el kell utasítani. Községeink harmincegy százalékában még nincs pénz arra, hogy ezeket a nehezen nélkülözhető gyermekintézményeket felépítsék.” Vagyis — magyarul — nincs rá pénz. Ha egy kicsit elgondolkozunk, akkor rá kell jönnünk, hogy valami nem egészen világos. Az egyik oldalon any- nyi a pénz, hogy némelyeket valósággal „felvet”, míg a másik oldalon — igen fontos közérdekű dolgok megvalósításának kifizetésére — az illetékes szerveknek, egyszerűen nincs pénzük. — Ki érti ezt? En nem. Nem tudom eldönteni: most sok a pénzünk vagy kevés? Dávid József , Gyöngyös Leveleink között tallózva Á város szélén — mostohán? A „város szélén” ez egyszer nem csupán földrajzi értelemben értendő. Másban is. Mert való igaz. hogy Felnémet, Eger XIII. kerülete a város peremén van. De talán mégis közelebb lehetne hozni egynémely dologban. Legalább is indokolná ezt többek között Cz. Mihályné levele, aki így ír: ,,Mi örülühk, hogy városunk szép, és bárhová megyünk büszkén mondjuk, hogy egriek vagyunk. De még boldogabbak lennénk, ha a kereskedelem is megközelítené az egri szintet” S valóban sok igazság van ebben. Hétfőn délután például egyetlen élelmiszer bolt sincs nyitva ebben a kerületben. Már szinte a megye legkisebb községében is felépült egy-egy modern ABC-bolt — ahol igazán meg lehet vásárolni nemcsak a legszükségesebbeket, de annál többet is, Felnémet viszont valahogy kimaradt ebből a fejlesztési programból. Nincs modern bolt, nincs hűtőpult sem, pedig ott is kelendő áru lenne a mirelit baromfi, a zöldségféle, a kész-, vagy félkész étel- A legközelebbi jól felszerelt bolt a Csebokszári-lakótelepen, van, de ez is eléggé nagy távolság. Különösen kisgyermekes anyáknak beutazni Egerbe. Bár Felnémeten zömmel kertes házak vannak, de nagyon sok fiatal házaspár lakik albérletben, kisgyermekkel, s ezeknek a problémán nem segítenek a házi kertek. De ha már a hiányoknál tartunk, valóban joggal vetik fel, hogy a legközelebbi gyógyszertár ugyancsak Csebokszáriban van, náluk nem került sor még ideiglenes megoldásra sem. Szabói, az szabói! Mondd, a rend büszke őre, miután mosolyogva megszabadított egy esetleg könnyelműen elkölthető Kossuth- bankómtól, majd közölte, hogy emberileg teljesen egyetért velem, dehát... (I. fent!) Ugyanis a következő történt: A füzesabonyi vasút feletti felüljáró hid után megelőztem egy kétlovas békésen poroszkáló járművet. Ezt a kitett „Előzni tilos” táblától nyugodtan megtehettem volna, de még záróvonal is volt, Így a szabálysértés valóban megtörtént, és néni is vitatom a büntetés jogosságát, de a záróvonal értelmetlen voltát igen! Fenti jókedélyű közeg statisztikájára alapítva mondhatom, hogy egy-egy Hlyen divatjamúlt szállítóeszköz oly„Mielőtt fizet, nézze meg jél miért fizet" Százezer kilométert lefutott javítás nélkül S 100-asom. Gondoltam, megérdemelne egy kis autóápolást, az egri „legrangosabb” AFIT-szer- vizben. Olajcsere, szűrőcsere, mosás, zsírzás, szelepállítás, motorbeszabályozás, gyújtásjavítás. Korán reggel megérkeztem, a kocsit átvették. Közölték, hogy délután két órára menjek érte. Körülbelül ezer forint lesz a javítási költség. Pontosan érkeztem. Közölték a kocsi kész, kinn áll az udvaron, lehet fizetni a pénztárnál! Működésbe lépett hetedik érzékszervem, fizetés előtt kimentem megnézni a „járgányt”. Szépen lemosva várt rám. Megnéztem a nívópálcát: szép fekete az olaj. A kocsi alá lestem, zsírzásnak nyoma sincs. Észrevételeimet közöltem a főnökkel. Ö is meggyőződött, s kérte az elnézést. Azonnal intézkedik. Gyanúm támadt, a szelepállítással kapcsolatban, valamint a gyújtásbeszabályozással. Kértem, hogy ezt is újra nézzék meg. Közölte velem, hogy kérésemnek helyt ad, de amennyiben állításom valótlan, úgy kétszer kell ezt a munkát megfizetni. Üsse kő, vállaltam. Hát megkor 25—30 gépkocsit is hosszú tehetetlenségre késztet még olyankor is, amikor az út másik oldala teljesen üres. Előttem még két sorstársam állt, akik szintén beleestek ebbe a furfangos autócsapdába. Gondolom, hogy a büntetéseket azért gyűjtik itt, hogy legyen miből a terelővonalat a kétoldali feljárón visszaállítani, mivel az út mindkét oldalon belátható, egyenes. Kérem, ha lehet, akkor ezen a közlekedési helyzeten próbáljanak változtatni, mert nemcsak az én véleményem a fenti, hanem az engem megbüntető rendőr elvtárs is ezen a nézeten volt. Sajnos, sem <úz ö, sem az én véleményem nem elég ehhez. Sás Tibor “ Eger Glosszánk nyomán A Népújság folyó évi augusztus 25_i számában megjelent „Rehabilitáció helyett. ..” című cikkben foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakban tájékoztatom: Petneházi Zoltán részére a Népújság című lap címszalagos továbbítását július hó végén Eger 1. postahivatal — adminisztrációs hiba folytán — nem szüntette be. A lap továbbításának beszüntetése ügyében intézkedtem, a mulasztásban érdekelt dolgozóval szemben eljártam. Postaigazgatóság, MLUA. HADID KOSSUTH 8.25: Lányok, asszonyok. 8.50: Keress, kutass! 10.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.29: Az ember útja. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30 : Magyarán szólva... 12.45 : Melódiakoktél. 14.00: Karai József: Ifjúmunkások. 14.12: Haydn : Esz-dúr szimfónia, 14.30: Szerkesztőségi beszélgetések. 15.05: Üj zenei újság. 15.40: Jászságiak énekelnek. 15.55: Reklámparádé. 16.00: 168 ÓRA. 17.30: Kaffka Margit versei. 17.35: Barlay Zsuzsa. 18.45: Zenekari muzsika. 19.39: Örökzöld dallamok. 20.33: Világszínház. 21.08: Lemezmúzeum. 22.25 : A beat kedvelőinek. 23.10: Sztravinszkij-művek. PETŐFI 8.33: Nóták. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Kórusok. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Fúvószene. 12.33: Rahmaninov: d-moil trió. 13.20: 1,3 másodperc. 14.00: Fiataloknak! 14.45: Davis Kupa teniszmérkőzés. 14.55: A denevér. 15.25: Orvosok a mikrofon előtt. 15.33: Közvetítés a Svédország—Magyarország Davis Kupa teniszmérkőzésről. 15.43: Napraforgó. 16.33: Éneklő Ifjúság. 16.43: Davis Kupa teniszmérkőzés. 16.53: ötórai tea. 18.00: A mikrokozmosz fénye. 18.33: Népdalok. 19.01: Magnósok, figyelem! 19.46: Színűbe. 20.38: Debreceni dzsesszna- pok. Kb. 21.35: Operettkettősök. 22.33: Mefistofele (Operarészl.). 23.10: Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 13.30-ig MISKOLC 17.30: Hírek, időjárás — Zenés hétvége — Közben: El szeretném mondani. Pa- ulovits Ágoston jegyzete — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Ülésezett a Hazafias Népfront B-A.-Z- me gyei elnöksége — Agrárértelmiségi fiatalok Borsod megyei találkozója— 18.15: Szombat este — Zenés magazin. Szerkeszti : Antal Magda és Nagy István — Hírek, és lapelőzetes.., 9.00: Tévétorna. 9.05: Mindenki közlekedik... 9.20: Az ötödik esküdt (Francia film). 10.40: Harminc perc könnyűzene. 11.10: Malom. 14.00: Fiatalok a lépcsőházban (Juoszláv filmsorozat). 14.30 : Tut-Anch-Amon Egyiptoma (Angol filmsorozat). 14.55: „Kör, kör, ki játszik”. 15.25: Akiket nem fúj el a szél... 16.00: Svédország— Magyarország Davis Kupa teniszmérkőzés. 17.35: Hétvégén. 18.25: Népek költészete. 18.50: Egymillió fontos hangjegy. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv híradó. 20.00: Szép magyar tánc. 20.05: Az oroszlán télen (Angol film). 22.10: Ismét Pesten... 23.00: Tvhíradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Versenynap (Életmű két részben), Kb. 21.05: Tv-híradó 2. 1978. szeptember 16., szómba) 4 győződtek. Könnyű volt, százezer kilométer óta nem nyúlt hozzá senki. Űjabb elnézéskérés, majd komoly munka, gyors, rendes kiszolgálás. Mindez ugyanannál az üzemnél, csak nem délelőtt, hanem délután. De mi van akkor, ha hisz az ügyfél az AFIT-nak... ? Radványi György Eger
