Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
Ne legyen se sok, se kevés! Derecskéi víztükrök Akik kevésbé jártasak a gazdaságpolitika és a gazdálkodás rejtelmeiben — szerte a világon az ö táboruk a nagyobb — azok az utóbbi időszakban az importtal, tehát a külföldi áruk behozatalával kapcsolatos véleményekben és állásfoglalásokban aligha igazodnak el. Hasznos-e vagy káros az import, elkerülhető-e vagy sem a behozatal bővítése? Hol kezdődik a túlzott takarékosság az importtal, illetve valóban pazarolják-e sokfelé a devizát a külföldi gépekre, anyagokra, árukra, . vagy lehetséges-e ezek hazai előállítása, mikor ésszerű ez? A napi hírekben, a minisztériumi és vállalati nyilatkozatokban gyakran felvetődnek e kérdések, s eközben egymásnak homlokegyenest el-^ lentmondó nézetek ás napvilágot láttak. Volt — és talán még ma is van —, aki az importot akár a termeléshez, akár a fogyasztók ellátásához szükséges feleslegnek: a pazarlás forrásának- tartja. Többen viszont amellett szálltak síkra, ha valaminek a termelése itthon sem mennyiségben, sem minőségben nem megfelelő, akkor annak a gyártását kár erőltetni, hozzák be inkább a világpiacról, hiszen nem kell mindenben önellátásra törekedni. ‘ ’ • ’VÉT NÉZŐPONT Az ember hirtelenjében nem tudja eldönteni, melyik állásponttól féltse jobban a gazdaság egészséges fejlődését, hiszen mindkét javaslat végletesen túlzó megoldást kínálgat. A túlzottan kis választék (ha korlátlanul, egyre bővítenénk az importot, lemondva egyre több termék hazai fejlesztéséről) legalább annyira veszélyes, mint amennyire a túlságosan széles profil, amely a termelést gazdaságtalanná teheti. Arról nem is szólva, hogy az ország jelenlegi helyzete sem megfelelő ahhoz, hogy az import mértéktelen bővítését válasszuk, csak azért, mert egyes területeken esetleg elmaradt a hazai ipar a nemzetközi átlagtól. Nem tudnak a hazai vállalatok — egyelőre legalábbis nem — annyi jól értékesíthető gyártmányt előállítani, amennyivel megkereshetnék egy ilyesfajta importpolitika költségeit, A másik fajta nézőpont is veszedelmes túlzás. Tehát, hogy az import eleve pazarlás s kiszolgáltat bennünket a világpiac kénye-kedvének, gyártsunk inkább mindent itthon. Az életszínvonal növekedése és a technikai haladás miatt ugyanis egyre többféle termékre lenne szükség: s ha valamennyit a hazai ipar akarná előállítani, akkor a hazai piaci igényeket tekintve, csakis kis sorozatokat gyárthatnánk, s kevés pénz jutna termékfejlesztésre. A túlzottan lecsökkenteti behozatal egyben fékezné a fejlődést. Ráadásul a világkereskedelemben nem élhet meg az az ország, amely mindig csak eladni akar, venni meg soha. Különben is, ahhoz, hogy a hazai gyártó és fejlesztő kapacitás kihasználtsága javuljon, növekedjék a hozama, a jelenlegi gyártmány- választéknak 25—35 százalékától meg kellene válni. Tehát szelektív fejlesztésre van szükség. Ez pedig import nélkül megintcsak lehetetlen. Elvégre, ha le is mondunk valaminek a gyártásáról, azért a fogyasztásához még ragaszkodhatunk Sőt: jelenleg a gazdaságtalan termékek gyártását sokfelé azért nem tudják abbahagyni, mert például a belkereskedelem ragaszkodik azokhoz, nem akar importálni. Emiatt is lassúbb a termékszerkezetváltás a kívánatosnál. RUGALMASABB IMPORTPOLITIKÁT Tehát — ha az importpolitika alakításához javasolt két végletes nézőpontot elvetjük — világosan kirajzolódik, hogy az importot sem a szükséges mértéken felül, sem az ésszerű határon alul, különösen hosszú ideig, nem tanácsos tartani, mert ez a gazdaság eltorzulásához s az ellátás romlásához vezethet. Az importtal való öncélú takarékosság lényegében kiszakíthatja a gazdaságot a nemzetközi munkamegosztás éltető áramlataiból, az általános fejlődés menetéből. Az import alapkérdése persze az, hogy végsősoron milyen a hazai munka minősége, értéke, nemzetközi rangja. Ettől függ ugyanis, hogy — bármelyik vállalat vagy akár az egész népgazdaság — mennyire szabadon alakíthatja importpolitikáját. Nincs túlzás abban, ha azt állítjuk, e kérdésben, — milyen legyen az ország importpolitikája — a külkereskedők, de még a kormány is csak másodsorban dönthet — mert az importpolitikát is megszabja, miképpen dolgoznak a gyárakban a munkások, mérnökök, tudnak-e józanul gazdálkodni az import anyagokkal, képesek-e olyasmit gyártani, amivel megkereshetik a külföldi termelőeszközök és fogyasztási cikkek árát a világpiacon. Az idén mennyit emlegettük az időjárást. Először türelmetlenül csodálkoztunk, aztán szidtuk, majd bizakodtunk. De ki tudná megmondani, hogy mikor kezdődött és meddig tart az idei nyár? Aki már kivette szabadságát és üdült, azt mondja: sajnos vége, szinte észrevétlenül elszaladt a nyár. Vajon mi a véleménye annak, aki még most is üdülőjegyre vár? Nem idézhetem azt a bányalakatost, akivel legutóbb a visontai külfejtésen találkoztam. Keresetlen szavai nem tűrnék a nyomdafestéket. Valamikor Petőt'ibányán dolgozott, de a 70-es évek elején Visontára, a Thorez Külfejtése® Bányaüzemhez került. Nem öreg még, inkább iavakorabeli. De lent a bányában és a külfejtésen bosz- szú, nehéz éveket töltött. Térdét, derekát szaggatja a reuma. Melegvizű gyógyfürdőbe szeretne menni. A beutalót sürgette. A szakszervezeti irodán türelmesen meghallgatták, hellyel is kínálták, de melegvizű gyógyfürdővel ebben az évben már nem biztatták. Nem azért, mintha a bányászok nem kapnának ilyen beutalót, össze is írták, hogy kik igényeltek, a bizalmiak— Tudja-c, mennyi víztükör csillogott hajdan itt a völgyekben, a szép dombok között... ? — Tudja-e, mennyi ' egy 2700-as alvó létszámú község nappali lélekszáma... ? Az első kérdést az újságíró tette, fel a másodikat a tanácselnök. Aztán a kérdésre ki-ki maga adta meg a választ. y-k Aki azt hiszi, hogy -Mátra- derecskének sosem volt tava — téved. Volt bizony tava, és nem is egy. Létezésükről hiteles krónikák vallanak. Egy 1675-ből származó irat a derecskéi jobbágyemberek házhelyeihez osztott nyilas réteket emleget, „melyek Bállá felé vannak az tó végén’’. Egy másik okmány, amelyet 1689-ből kelteztek, még, két tavat sorol elő: „Vagyon egy csíkos tó az két úr részére. A többi urak számára is egy, a Kanázsalja.” Természetesen ezeknek a tavaknak nem volt valami sok érdekességük. Csupán annyi, hogy a halcsíkot tenyésző tó birtokosául emlegetett két úr nem más volt, mint II. Rákóczi Ferenc és nővére Júlia. Kiváltképpen híresek azonban Derecske mai víztükrei. Négy medencében csillog a kellemes, gyógyhatású termálvíz. Vidám fürdőzés, lubickolás, úszkálás,/ napozás színhelye a strand. Meleg nyári napokon valósággal ellep minden tenyérnyi helyet az emberek áradata. És különösen szabad szombatokon, vasárnap és ünnepnapokon özönlik ide a nép ezerszámra. Ezért aztán a 2700-as alvó létszámú község nappali lélekszáma nem ritkán felfut 8—9 ezerre is. — Mit nyújt Mátraderecs- ke a hűséges és alkalomszerű vendégeinek? — Kényelmet, nyugodt pihenést, jó ellátást igyekszünk biztosítani — mondja Forgó Miklós tanácselnök. A strand és környezete, szép, ápolt; Sok a virág mindenfelé, és annyi az árnyékot adó fa, hogy szinte megszámolhatatlan. A hegyoldalban sétautak, pihenőpadok, erdei bútorok, esőházak. Pingpongasztal várja a fiatalokat, felnőtteket. A kai és az orvossal meg is tanácskoztak, hogy leginkább ki szorul rá, kinek adjanak az első és a második félévben. De ahogy telnek az évek egyre több a jogos igénylő. Így fordulhat elő, hogy Vi- sontán a sok üdülőjegy is kevés, De hogyan lehet ezt megmagyarázni annak, akinek fájnak az Ízületei, aki azt mondja, hogy bár becsülettel dolgozik, mégis más kapott beutalót és ő miért nem? Hogyan osztják el az üdülőjegyeket? Mennyit kapnak a bányászok és más szakmák? Ezekre a kérdésekre Kocsis Ferencné, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának üdülésfelelőse válaszolt, Elmondotta, hogy Vi- sontán az állományi létszám 3510. De az érc-, az ásványbánya, az aknamélyítők és a Heves megyei üzemekhez tartozó, de a Dunántúlon dolgozó bányászokkal együtt 13 305 emberről kell gondoskodni. A bányaüzemeknél több a reümás megbetegedés, korábban jelentkeznek a szakmai ártalmak. Éppen ezért a bányászok más szak mákhoz képest több beutalót kapnak. A szakszervezetek összesített megyei adataiból kitűnik, hogy az építők 5,2, a gyerekeknek külön játszótér, hintával, homokozóval. A strand vendéglőjének teraszán ülünk Forgó Miklós tanácselnökkel, s velünk a fürdő üzemvezetője is, Bíró János. A derecskéi gyógyvíz és fürdő történetét mesélik. A hírnév születését magyarázzák. A 60-as évek végén nagyszabású kutatófúrás' színhelye volt a környék. Több mint 100 lyukat mélyítettek a földbe. A 11. mélyfúrású /.■útból váratlanul hévíz tört fel Olyan erővel tört ki szabaddá vált útján, hogy még a fúrót is megdobta. Ritmikusan, gyors egymás utáni szakaszokban buzogott a víz. Meleg párázata, kénes szaga elárulta, hogy nem akármilyen kincs birtokába jutottak. Csakhamar jókora tavacska keletkezett a kút közelében, felduzzasztva a patakot, s alig tavaszodott meg, idejártak csapatostól megmártózni a falubeliek. A víz a bányának és a kutatóknak sem kellett, így a hasznosítás jogát minden akadály nélkül megkapta a községi tanács. — Egy kicsike strand megépítése volt a tervük — mondja a tanácselnök. — Ám a falu népe más tervet diktált. Olyan felbuzdulás volt itt, amilyet nem látott a világ. Elég, ha csak a végzett társadalmi munka értékét említem: egymillió 750 ezer forint. S emellett adták a forintjaikat is, önkéntes felajánlással. és így gyűlt öss^e 160 ezer forint. Volt olyan ember, aki egy hónapot dolgozott társadalmi munkában. Sokan szabadságot vettek ki, • hogy az építésnél, terep- rendezésnél segédkezzenek. Az első kapavágás óta sok minden történt ezen a fürdőtelepen. Minden évben gyarapodott valamit a létesítmény. Csináltak utat, villanyt vezettek, bisztrót, élelmiszerboltot, autóparkírozót építettek. És lassan felépült a víztükrök szomszédságában egy kis üdülőtelep. Kétszáz- hatvan telket parcelláztak, ebből ■ kétszázhúszon áll már a hétvégi ház. Kertes kis házak. sorakoznak egymás mellett, tele virággal, pázsittal, rózsalugasokkal, s az üdülőtelep utcája is fáktól árnyékos. —, Az ország legkülönbözőbb részeiből jöttek hozvasasdolgozók 6,1, a bányászok 7,1 százaléka kap évenként beutalót. Az idén 947 bányász részesült, központi (SZOT) üdülőjegyben, Visontára 187 jutott. Azt is vizsgáltuk, hogy ebből mennyi a gyógyüdülő. Több mint a fele: 534 és ezen felül 17 sza-' natóriumi jegyet adtak ki. Hová szólnak a SZOT- gyógyüdülő jegyei? Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Gyula, Hévíz, Budapest (Rózsadomb). Az igazsághoz tartozik az is, hogy a Mátraal- ji Szénbányák, a Nógrád és a Borsod megyei szénbányákkal közösen vállalati üdülőt tart fenn Bükkszéken és Hajdúszoboszlón, így jó néhány bányász gyógyulhat és üdülhet a vállalati üdülőkben is. A helyi szakszervezeti bizottságnál és az SZMT-nél is tudják, elismerik, hogy a jogos üdülőigény több mint amennyi beutalót adhatnak. Hogyan lehetne ezen segíteni? Nagyon sokba kerül egy- egy újabb gyógyüdülő építése, berendezése és fenntartása. Addig is, amíg erre sor kerülhet, a meglévő üdülőket egész évben kellene jobban kihasználni. Igaz. nyáron kellemesebb. de a gyógyfürdő ősszel és télen is használ. F. Ë. zánk- hogy itt építsenek maguk és családjuk számára pihenőhelyet. Legtöbben vannak Salgótarjánból, de akadnak debreceni, hatvani, gödöllői, fővárosi illetőségűek is. A fürdőtelep mai befogadóképessége 3—4000 ember. Nem egyszer heverésztek is már ennyien a napon, csúcsidőben, jó időben. Ez évben eddig július utolsó vasárnapja tartja a rekordot — 2200 vendégsereggel. Egy-egy idényben 100—120 000 ember fordul meg itt. Akadnak a fürdőzők között sokan, akik Csehszlovákiából, Romániából, Lengyelországból jönnek ide, hogy megmártózzanak Derecske hévizében. A hazalátogató. környékbeli falvakból kivándorolt kanadás magyarok se igen mulasztanák cl a derecskéi strandolást. Sokan esküsznek arra, hogy jó ez a víz mindenre. Gyógyítja a beteg ízületeket, női bajokat, csökkenti a reumatikus fájdalmakat. Ivókúraként hatásos a savtúltengés. a fogszuvasodás ellen is. Dicsérik a mozgássérültek, akik fel- gyógyulásuk után itt vesznek erősítő kúrákat. — A derecskéi hévíz gyógyító hatása a szakemberek szerint is kétségtelen — magyarázza a fürdőtelep vezetője és szomorkás mosoly kíséretében mindjárt hozzáteszi: — Sajnos mégsem vagyunk gyógystrand hivatalosan. Hiába a szakvélemény, a vegyelemzés passzusa, mindez a „boldogsághoz” kevés. Hogy gyógyfürdői rangot nyerjünk, ehhez szükség lenne fürdőorvosra, fürdő- ágyas létesítményre, még több és a jelenleginél korszerűbb öltözőkre, aztán arra, hogy a medencéket téli használatra is alkalmassá tegyük. A téliesítéshez már megvan a terv, az engedély, csupán a pénzünk kevés, mindössze 400 ezer forint. Azért bizakodhatunk mégis, hiszen any- nyi mindent megvalósítottunk már itt társadalmi munkával. Sok minden jót mondanak a derecskéi vízről. Csak azt nem mondja senki: meddig tarthat az a készlet, ami a föld gyomrából nagy horkan- tásokkal, fáradhatatlan erővel buzog elő. A kút eredeti hozama 500 liter másodpercenként, ez egy évtizede szinte változatlan. Eddig mindössze egy alkalommal történt baj, ami nem kevés riadalmat okozott, A horkan- tások üteme lassult, és egyszerre elapadt a feltörő víz, mintha a kút kilehelte volna végképp a lelkét. Serény vizsgálatba fogtak és hamar meg is találták a hibát. A béléscsövekben nagymérvű lerakódás történt, ez zárta el a víz útját. Az akadályt elhárították és újult erővel tört felszínre a gyógyító víz. Az eset óta rendszeresen gondozzák, vizsgálják a kutat. Időről- időre savazzák a béléscsöveket. És egy kompresszort is rákapcsoltak a kútra, buzog is a hévíz serényen. Körülöttünk strandolok za- jonganak. Fürdőzés lármája tölti be a teret. A felnőttek között sok gyereket is látni. A tanácselnök feléjük int, s úgy mondja: — A gyerekek számára komoly lehetőséget jelent a strand, amit szeretnénk teljes mértékben kihasználni. Üszótanfolyamokat szervezünk majd a környék iskolásainak. Csak ezután derül ki igazában mennyit ér Métrade- recske kincse... Pataky Dezső ,Hwmíb €& 1978. szeptember 2., szórni)*/ Gysísi iskamüát A több mint egvmilliárd forintos beruházással épült Gyulai Húskombinátban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból az elmúlt évhez képest száz vagonnal többet termelnek. Az export várhatóan huszonöt százalékkal növekszik és a szárazáru mellett egyéb húskészítményekkel is bővül: A képen: A zsírolvasztó gépterem fMTT fotó — Ilovszky Béla felv.' — KB) Gerencsér Ferenc ’ " Yisontón is több kellene Bányöszlidlilo — bânyâszüdültetés » y
