Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-08 / 185. szám
Emberi hozzáállás A PÄRTTITKÄR meghök- kenve nézte a selejtes terméket. Elképzelhetetlenül sok! Az egész széria hibás, s ráadásul az egyik legjobb munkás engedte tovább ... Alig hitte, amit látott. Lerohant a műhelybe, oda, ahol a baj keletkezett. ' — Mondja, mi történt magával? Nem vette észre, hogy rosszak az alkatrészek? — kérdezte. — Hogy én ne? — kérdésre kérdés volt a válasz. — Hát akkor? — hogy engedhette tovább? — Én nem akartam. Szóltam is, de a művezető is, az üzemvezető is azt mondta „még elmegy”. Hát ha elmegy, mit tehetek? — Azt, hogy leáll, hogy nem csinálja , tovább ... És mondta volna még ha nem veszi észre a döbbenetét, a „hát ezt is lehet” kifejezést. Az eset valóban megtörtént egy' jó hírű, több ezer embert foglalkoztató vállalatnál. S hogy felidéztük, őszintén szólva, nem a selejt, hanem a mögötte meghúzódó szemlélet miatt történt. Azt tapasztalni ugyanis, hogy amíg egyfelől óriási erőfeszítéseket kellene tennünk, hogy a bel. és külföldi piacon egyaránt verseny- képes, tehát jó minőségű áruval jelentkezzünk, addig széltében-hosszában éli világát az igénytelenség, a felelőtlenség, a hanyagság, a kényelmesség. Ez a fajta szemlélet, amely egyre-másra akadályozza a lehetőségek mind jobb kihasználását. Ha a munkatárs vagy a meós kifogásol valamit, ott a válasz: „ne akadékoskodj, úgyis elmegy”... Ha valaki szorgalmasan, figyelmesen dolgozik, s betege ha nem úgy sikerül valami mint szeretné, ott a megjegyzés: „ugyan, miért töröd magad, úgyis elmegy”. S ha netán felelősségre vonnak valakit, mert hanyagul dolgozott, ott a válasz: „itt nem lehet jobbat gyártani, egyébként úgyis elmegy”... AZ ILYENFAJTA és ehhez hasonló felfogások azt tükrözik, hogy a termékek minősége még nem vált — mint ahogy arra szükség volna — életbevágóan fontos kérdéssé. Ennek okára sokféle a magyarázat. Már csak azért is,' mert á kiváló minőségű áru gyártása is sok — technikai,. ..emberi tényező függvénye. Ezúttal az emberi tényezők nagy szerepére, érdemes a pártszervezetek figyelmét felhívni, mert a gazdasági fejlettség mai szintjét alapvetően az emberek hozzáállása határozza meg: mit alkotunk a rendelkezésünkre álló anyagi, technikai lehetőségekből. Tapasz, talni ugyanis, hogy ugyanabból a nyersanyagból, ugyanazon a berendezésen, ugyanazzal a technológiával, szakmai képesítéssel az egyik ember kiváló minőséget, a másik hibás árut gyárt. Nem is egyszer-másszor, hanem rendszeresen. Miben segíthet a pártszervezet? Mindenekelőtt abban, hogy jobb munkára ösztönzi a vezetőket, munkásokat egyaránt. Ennek eszköztára igen sokféle lehet, természetesen csak akkor, ha a minőség életbevágóan fontos szerepét ténylegesen felismerték. Meglehet ugyanis, hogy gyárkapun belül ez még nem érint érzékeny pontokat. A feldolgozó vállalatok nagy része például ma még a minőségi hibákból származó veszteséget viszonylag könnyen pótolja a mennyiség növekedésével. Mi tagadás, ez könnyebb megoldás, mint az első osztályú áruk arányának növelése. CSAK AKKOR ÜL ki az arcokon a döbbenet, amikor a raktárak zsúfolásig megtelnek: sem ingyen, sem pénzért nem kell senkinek. Ha még nem is napi gyakorlat mindenütt, ha még lehetséges is ilyen-olyan pénzügyi csűrés-csavarással megoldást találni, a jelen, de még inkább a közeli jövő jellemzője: a jó minőséget mindenütt megkövetelik, mindinkább a termék eladhatóságának kritériuma. A pártszervezeteknek éppen ezért erre kell hangolniuk az egész üzemi, munkahelyi légkört. Nagyon lényeges, hogy a maga politikai tekintélyével mit támogat a pártszervezet : a „még elmegy” szemléletet, vagy a szigdrú követelmények megvalósításáért küzdőket. Kötelessége, hogy azok mellé álljon, akik a gyártási fegyelem megteremtéséért, a gyártásközi ellenőrzés bevezetéséért vagy megszigorításáért, a minősítés lazasága, szubjektivitása ellen lépnek fel. A pártszervezet e kötelessége teljesítése közben egyrészt támogatókra, másrészt ellenzőkre talál. Nem a legnépszerűbb vállalkozás ma még konkrétan nevén nevezni a dolgokat. Általában elfogadjuk, hogy a gyártásközi ellenőrzés csökkenti a hibák terjedését. Pusztán az a tény, hogy menet közben történik az ellenőrzés, nagyobb figyelemre, fegyelemre serkent. Mégis gyakori, hogy aki ezt végzi, az a kukacos- kodó, a kákán csomót kereső, az egyáltalán nem kívánatos személy. Ennek a feszültségnek a feloldása már csak azért is fontos, mert a hideg, elutasító légkör nem a minőség javítását, a közös érdekeltség megteremtését szolgálja, A minőség csak akkor javul, ha a gyártó és az ellenőr egyet akar, azt, hogy .kifogástalan termék készüljön. Ha a légkör ezt nem segíti elő. akkor a szembeállás erősödik, és olyan méltatlanságokig vezet, mint egymás kijátszása, becsapása, félrevezetése. Az árukat, mint ismert, a gyártó vállalat minősíti. (Már ami az osztálybesoro- lást illeti, hiszen a tényleges értékelő a fogyasztó, a vásárló.) Egyik-másik árunál a minősítőt „személyesen” is ismerjük, neve ott áll az „ellenőrizte” rublikában, másutt ez meg az a számú meö állította ki a termék tanúsítványát: jól, rosszul. Sokszor tapasztaljuk, hogy eléggé elnéző lehet a tanúsító szer vagy személy. Ez az érdeke — szól az ellenvetés, hiszen az osztályos áruk bizonyos árcsökkenést, bevételi veszteséget okoznak a vállalatnak, következésképpen neki is. A fogyasztói és vállalati érdek szembeállásának kicsiny, de tipikus esete. Mégsem fogadható el az amíg- világ-a-világ-így-lesz nézőpont. Ha a pártszervezet nemcsak a pillanatnyi szempontokat veszi figyelembe, akkor látnia kell: az állapot nem törvényszerű, hiszen a gyártónak sem lehet más érdeke, minthogy a vásárlók egyre növekvő igényét kielégítse. Éppen ezért olyan szemlélet kialakítását kell elérni, amely nemcsak a jelent, hanem a holnapot is figyelembe veszi. A laza minősítéssel — magyarán csalással — elérhető haszonnal szemben áll a vevő bizalma, amely viszont a holnapi termelés fontos tényezője. A BIZALOM a gyár termékei iránt — felbecsülhetetlen kincs. Ezért a bizalomért versengeni — a gazdálkodás lényege. A versenyben az a győztes, aki kiváló minőségű árut kínál. Ezért mondjuk, hogy a minőség növelése életbevágóan fontos kérdés. Balogh Mária A Mátraalji Szénbányák az eocén-programban A földtörténet mintegy 70 millió : esztendővel ezelőtt kezdődött óharmadkorának eocén szakaszában, a Dunántúli-Középhegységben képződött barnakőszén, telepek, a 300—400 méteres mélységben levő 3500—4500 kalóriás fűtőanyag fokozottabb kiaknázására és hasznosítására — mint ismeretes —, a korábbi, bükkábrányi terveket félretéve, jelentős- program született. Az elképzelések szerint négy nagy, korszerű — három új és egy rekonstruált — bányához Bicske térségében kétezer megawattos teljesítményű, modern gyűjtöerőmüvet építenek a következő években. Már megkezdődtek a munkák. amelyekben megvénk legnagyobb vállalata a Mátraalji Szénbányák is részt vesz. Ahogyan Győry Sándor igazga'ó'ól és Szabó Imrétől.' az előkészítési osztály vezetőjétől tájékozódtunk: a bányavállalat megbízása igen számottevő. Dolgozói ott voltak a / Márkus-hegyi lejtős akna nyitásánál, amelynek során a »föld alatti folyosó” első félszáz méterét külszíni technológiával készítették. Kotrógépeikkel hozzávetőlegesen 70 ezer köbméter földet emeltek ki, mozgattak meg, hogy más vállalkozók hozzáláthassanak a szükséges falazáshoz. Ugyanekkor tőlük kéri a beruházó oroszlányi testvércég a tervekben szereplő automatizált bányák mindegyikének szállító berendezéseit. egészen az erőműig. Jellemző a megrendelésre, hogy az ezer milliméter szélességű szállítószalagból csupán a Márkus-hegyi bányához több mint 10 kilométernyi kell. a szeszélyes domborzatú pályán hat hidat is építenek, s a feladat 270 millió forint értékű. A sza- lagvázakat a petőfibányai vegyesüzemben gyártják majd, míg az egyéb tartozékokat alvállalkozók biztosítják a szereléshez. A legmegfelelőbbnek tartott acélbetétes gumihevederekről például amerikai és japán vállalatokkal tárgyalnak, éppen a közelmúltban tett látogatások alapján. Amelyik fél a legkedvezőbb ajánlatot teszi, annak a gyártmányát kérik majá. Petőfibártyán a jövő évben már 600 tonnánál nagyobb mennyiségű acélszerkezetet kell előállítani, hogy akadálytalanul haladhassanak a kivitelezéssel: 1980 IV. negyedévében befejezzék a Márkus-hegyj első három, a következő negyedévben pedig a többi szalag szerelését, illetve 1981 elején sor kerülhessen már az itteni lejtős akna száll ítóberendezésének próbaüzemére is. A vázakkal szemben különleges követelj menyeket támasztanak a sajátos terepviszonyok. Így a domborzathoz legjobban alkalmazkodó csuklós megoldásra gondolnak ami nem könnyű sem a tervező, sem a kivitelező számára. A/ egye lőre jóváhagyott beruházási program szerint a Márkus-hegy után Nagyegyháza következik, ahol két lejtős akna — a nyitandó bánya alsóbb rétegeiből bauxitot is továbbító nyugati, valamint a keleti járat — illetve az egyikükhöz, az utóbbihoz tartozó Legyenek szocialista hazánk r 9 rw eber őrei, rendíthetetlen harcosai Tiszthelyettesek avatása Egerben Az elmúlt héten több napon át ütemes léptek zajától, fúvósok pattogó indulóitól és katonás vezényszavaktól volt hangos az egri Népkert. A nagysétány árnyas gesztenye- fái alatt néphadseregünk kiképzési bázisainak végzett tiszthelyettes hallgatói készültek avatási ünnepségükre. Vasárnap délelőtt 11 órára tűzték ki az ünnepség kezdetét. A rendezvény színhelyén. a Lenin téren, ott voltak a nézők között az avatásra várók szülei, rokonai, hozzátartozói, akik az ország több részéből utaztak az egri ünnepségre. Ezrek zsúfolódtak a tribünök körül, a Lenin út széles járdáin is. A szülők, testvérek, rokonok íyeíteseknek. gratuláltak az ifjú tiszthe(Fotó: Szabó Sándor) Az eskütétel előtti pillanatok A díszemelvényen néphadseregünk magas rangú tisztjei, tábornokai, a megye,1 a város, az egri járás párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői foglaltak helyet. Közöttük volt Pacsek József vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfelügyelője, miniszterhelyettes; Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP külszíni pálya mintegy 7—8 ezer méteres hosszúságú szalagrendszerét kell felszerelniük, kellő földmunkák mellett. Ez úiabb 300 millió forintos megbízást jelent, s teljesítését 1982-re kérik. A következőkben kerül sor a mányi, illetve a lencsehegyi bányák szállítórendszereinek kialakítására, ami további évekre ad értékes munkát a vállalatnak. Az oroszlányi testvércéggel való együttműködés más érdekessége, hogy a Mátra- alii Szénbányák külszíni művelést is végez a számára. A külfejtés például az idén 240 ezer tonna jó minőségű barnaszenet termel, amellyel egyidejűleg több mint 1.5 millió köbméter meddőt is megmozgatnak S még a Dunántúlnál maradva: a vállalat ismert .Heves megyei munkáin túl — ahogyan a Népújságban már korábban említettük — részt ve«z a paksi atomerőmű építésében is. Mi több: a mostani augusztus vénéig befejezi az I. számú blokkhoz rendelt acélszerkezetek szállítását, s máris megkezdte a következő reaktorral kaocsolatos munkák előkészítését. Az úiabb megrendelés teljesítéséhez szentem herben fognak, s ehnek alkalmával 1979 végéig mintegy 100 millió forintért 3300 tonnányi ' szerkezetet készítenek az atomerőműnek. (Móni) Néphadsereg) Bizottságának első titkára, Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese; Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei partbizottság első titkára. Pergő dobok szapora, gyors ütemére vonultak a térre a díszegyenruhas tiszthelyettesek egységei, majd a Himnusz hangjai után elkezdődött az avatási ünnepség. Felolvasták Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter díszparancsát. A honvédelmi miniszter parancsában elismerését fejezte ki azoknak, akik a kétéves tiszthelyettes-képző iskolát eredményesen bevégezték. Felhívta figyelmüket a haza állandó, éber szolgálatára, szocialista vívmányaink védel- mezésére, s arra, hogy szerzett katonai ismereteiket eredményesen hasznosítsák új feladataik megoldásában A díszparancs felolvasása után került sor a tiszthelyettesek ünnepélyes fogadalomtételére. Az eskü mondatait Lesták Attila törzsőrmester olvasta, majd az eskü letérőiét igazoló, a tiszthelyettesek aláírását tartalmazó okmányt Pacsek 3 óxseí vezérőrnagynak adta át. Amíg a tiszthelyettesek az esküszöveget mondták, a zenekar halkan a Szózatot játszotta. '„Hazádnak rendületlenül. .. ” Az. esküt tett tiszthelyetteseket Pacsek József vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntötte a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa, s az MSZMP Néphadseregi Bizottsága nevében. Méltatta az avató ünnepség eseményének fontosságát, amely — mint mondotta — egyaránt jelentős a tiszthelyettesek egyéni életében és a Magyar Néphadsereg történetében, fejlődésében. Elmondotta: — Nem véletlen, hogy az avatási ünnepség színhelyéül Eger városát választottuk. Egernek élő történelmi és katonai hagyományai vannak. Honvédelmünk vérrel szentelt emlékhelye a vár, s az egri várvédők hősiessége a szocialista hazaszeretetnek, az internacionalizmusnak tápláló forrása. A most felavatott tiszthelyettesek a kétéves kiképzési időszakban a legkorszerűbb harci technika üzemeltetésének, ápolásának és alkalmazásának mestereivé váltak. Éppen ezért a korábbiaknál is jelentősebb feladatok megoldása vár rájuk, A part. a kormány, a néphadsereg 'vezetése azt várja az uj tiszt- helyettesektől, hogy mindennapi munkájuk során hasz- nosísták eredményesen a tanultakat. Legyenek szocialista hazánk éber őrei, mindenkor kitartó, rendíthetetlen harcosai. Az avató ünnepség az ln- ternacionálé hangjaival, majd a tiszthelyettesek parádés, díszelgő menetével ért véget. Ezután parancsnoki fogadásra került sor a Park Szállóban, amelyen a felavatott tiszthelyettesek szüleikkel, hozzátartozóikkal vettek részt. Itt Pacsek József rövid pohárköszöntőt mondott, sikert kívánva a tiszthelyetteseknek élethivatásul választott pályájukon, s megköszönve a szülőknek is azt a támogatást, amellyel fiaikat hozzásegítették eddigi eredményeik eléréséhez. Az ünnepi asztaloktól csak rövid időre szólítottuk el Oravetz Andrást és Drótos Józsefet. Mindketten törzs- őrmesterek. — Mit jelent életükben tiszthelyettesi felavatásuk, s hogyan latjak jövőjüket? Oravetz András: Sok fáradozás, sok munka lezárója a mai nap. Véget ért a tanulás időszaka, s ezután bizonyítani kell a gyakorlatban, hogy mit is tudunk. Régóta vonzott a katonai.;, pálya, hiszen édesapám is hivatásos tisztként szolgál, ő volt mindenkor a példaképem. Nős \ a- gyok, gyerek még nincs. Feleségem a szegedi jogtudományi egyetem negyedéves hallgatója. A néphadseregben e naptól kezdve felelős beosztást bíztak rám. Az a tervem, hogy a tiszti iskoiat is sikerrel elvégezzem. Még közelebbi terv a marxista— leninista esti egyetem elvégzése. És szeretnék, felesegemmel, két-három gyermeket felnevelni. Drótos József: A tanulás is nehéz volt de ami ezután következik. az sokkal nehezebb lesz. Fiatal, vagyok, még a huszadik évemet se töltöttem be és máris embereket biz) az rám. akiknek kiképzéséért, munkáiéért én felelek. Nagyon nagy ez a felelősség. Könnyebbséget jelent viszont számomra, hogy az embereimet ismerem, hiszen csapatgyakorlatokon többször is találkoztunk. A tiszti vizsga megszerzése nekem is vágyam. Azon leszek, hogy minél előbb sikerüljön. . . P. I>. MBmhm 1978. augusztus 8., kedd
