Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
A porond művészet* Ä cirkusz Bandaháborűk Kínaiak az USÁ-ban Gyermekek és gyermekségüket megőrző felnőttek nagy. közös mulatsága a cirkusz — a nézőktől körülvett porondnak az emberi erőt, ügyességet, találékonyságot fölvonultató művészete. Míg a légtorngszok kiáltásokkal kísért felröppené- seit, majd szerencsés visz- szaérkezéseít, meg a méltósággal mozgó elefántok il- legését-billegését figyeljük, nemigen gondolunk arra, hogy miképpen is alakult a cirkuszművészet: hol vette kezdetét, és milyen nagyobb állomásokon át nyerte el ma ismert formáját a szórakoztatásnak ez a változatlanul virágzó ága. Az elsó cirkuszok az ókori Görögország lakóit igyekeztek elkápráztatni, igaz, még nem állandó épületekben. hanem alkalmi küzdőtereken. Ám alig néhány évszázadnak kellett csak eltelnie, és a cirkusz — mondhatni — közfogyasztási cikké lett. A romai birodalomban vált ilyen páratlanul népszerűvé, mégpedig a véres kezű uralkodó, Néró parancsára. ö rendeztetett újabb és újabb előadásokat a 250 ezer néző befogadására alkalmas Circus Maxi- musban, meg az ugyancsak hatalmas Circus Maxentíus- ban és a Circus Flaminius- ban hogy népének figyelmét a birodalom mind nagyobb gondjáról elterelje. A római c'rkuszok mindazt fölvonultatták, amit a korábbi görög porondműve- szek, meg a még korábbi — és még távolabbi — egyiptomi. sziriai. indiai és kínai mutatványosok kitaláltak: a testi erőt és ügyességet próbára tevő magánszámokat ugyanúgy, mint a látványos állatidomításokat. A római birodalom bukása után a cirkuszmű vészét is hanyatlásnak indult. A hatalmas arénákban nem rendeztek többé gladiátori küzdelmeket, lovasjátékokat, és az a mind kisebb számú mutatványos, aki apáról fiúra örökitette a szem-kípráztatás fogásait, jobbára kisebb csoportokban vagy egészen magányosan járt-kelt.: kért bebocsátást a városfalak mögé vagy a kastélyokba, őket — a közismert francia szóval — zsonglőröknek nevezték. (Mint tudjuk. így hívják manapság is a fabuzogányokat, botokat és karikákat dobáló mutatványosokat.) Magyarországon a XIII— XIV. századtól maradtak fönn olyan iratok, amelyek a deszkadobógók. vásári porondok kedvcsinálóit emlegetik. Jökulátor, trufátor, alakos — így nevezték őket, rendszerint nem annyira dicsérve, mint inkább kigúnyolva, megvetve. Ám a cirkusz — mind hazánkban, mind Európa más tájain — tovább élt, és a XVIII. . században újabb nagy fejlődésnek indult. Ekkor elsősorban a szigetország. Anglia dicsekedhetett a legerősebb és a legügyesebb mutatványosokkal, akik közül egynek, egy bizonyos Philip Ástleynek a neve máig fönnmaradt: ő a lovasszámokat tette ismét (XVÏTI. századi rajz) (Bojtár Ottó reprodukciói) népszerűvé; voltaképpen őt tekintjük ma a modern lovarda-cirkusz megteremtőjének. Az európai cirkuszművészet újabb állomása a múlt századhoz kötődik, amikor ellátogatott földrészünkre a híres japán Sárkánytársaság. Peter Ustinov, a világhírű brit színész, drámaíró és rendező, a humor tájlélektanáról tartott a mimap előadást. Kijelentette, hogy a francia viccek a legrövidebbek. legkegyetlenebbek és a leglogikusabbak. Példát is említett: „— A mélytengeri búvár a nagy víz fenekén sétálgat. Egyszer hangot hall a fülhallgatóban. Az anyahajóról üzen'ek neki: Azonnal jöjj fel! Süllyedünk!” •ér Shirley McLaine, a hímé. VPS amerikai film Színésznő azt tervezi. hogy sarát nro- dukcióiában filmet készít a tv ate-nate-navről. amelvörn ő játszaná az ügybe belekeveredett. er-iaazsánünri- miniszter vitriolas nyelvű feleségének., Martba MitchelYipl” n Q?prp'r^ó + Amikor megkérdezték tő' le. miért vállalkozik ilyen kényes téma megfilmesítésé- re. MjrCaine így válaszolt: — tay akarom meobosz- svvlni hooy nem vettek fel a Fehér Ház ellenségeinek listájára ... •ér Udo Jürgens, a népszerű osztrák táncdalénekes mondta : — Mindennap úszom és lovaaolgk Különben képtelen lennek elvéoe'ni a munkámat. Kit óra hosszat énekelni nagyobb fizikai megterhelés. mint nyolc órát fát vóoni Nos' vannak énekesek, akiket hallgatni sem köny- nyebb ... •k Leslie Caron francia színésznő kijelentette: ' — Szerintem Hollytvood nem haldoklik... HollywoEz az együttes a Távol-Kelet cirkuszosainak bravúros akrobataszámaival aratott óriási sikert; tagjaira joggal mondták: gumiemberek. Részben a Sárkánytársaság vendégszereplésének is köszönhető, hogy mind több európai nagyvárosban épültek állandó — fedett, fűtött — cirkuszépületek. Magyar- országon 1871-ben nyílt meg az olasz Barrocaldi nagycirkusza a Városligetben, ahol — többek között — olyan hírességeket lehetett látni, mint az apró termetű Jancsi bohóc vagy világhírű díjbirkózó. Czája .. A Barrocaldi-cirkusz elkészülte óta változatlanul a budapesti Városliget, a magyar cirkuszművészet központja. Ott — immár új, télen-nyáron egyaránt használható épületben — lépnek fel a cirkuszművészek legjobbjai. akikhez évről évre ú !abb és újabb hazai artisták, zsonglőrök csatlakoznak: az ugynacsak Budapesten működő Állami Ar- tistalcepző Iskola végzett növendékei. Jelenleg az ugrócsoportok öregbítik leginkább a magyar cirkuszművészet hírnevét: a Hortobágyi-együttes mindenütt — világszám. Néhány éves útkeresés után — mint a Nagycirkusz rendszeres vendégei tanúsíthatják — újra a klasz- szikus számokkal szórakoztatják a nézőt. A korábban sikertelenül erőltetett revü- elemek mindinkább elmaradnak. és megint a testi művészet bemutatóhelyévé válik a porond. Az erő, az ügyesség, a találékonyság mutatkozik meg ott — immár évezredes törvények szerint. od már halott! Jól preparált hullára emlékeztet amelyről az emberek azt hiszik, hogy még él. ■. •k Sascha Distel, a kitűnő francra sanzonénekes annak idején Brigitte Bardot hódolói közé tartozott. Azt re~ besgették. hogy ő lesz a következő férjjelölt a telhetetlen Bardot életében. A házasságból azonban nem lett semmi, s m.ikor a közelmúltban megint elterjedt a híre Párizsban. hogy Sascha Distel és Brigitte Bardot egybekelnek, az énekes baráti társaságban kijelentette: — Tulajdonképpen örülök annak, hogy nem vettem el Bardot-t. Barátai megkérdezték az énekestől: — Elárulnád miért? — Már megbocsássatok — felelte Distel —. nem az a férfi vagyok, aki beletörődne abba. hogy monsieur Bardot legyen. Az énekes kijelentése rövidesén Bardot fülébe jutott, s nem is sokáig késett a csípős válasszal:. A világ nagyvárosaiban a turisták szívesen látogatják a távol-keleti vendéglőket és örömmel ízlelik a kínai konyha ínyencségeit. így van ez San Franciscóban is. Kínai városrészének legelegánsabb éttermében, az ..Arany Sárkányban” ritkán lehetett szabad asztalt találni. Tavaly egy esős őszi estén a konyha remekeire várva egy turista emígy szóit a feleségéhez: „Tudod, drágám, itt az Ég Gyermekeivel mindig jól szórakozom’’ A következő pillanatban lövések dördültek. A terembe berohanó álarcos banditák géppisztolysorozatának egyik eltévedt golyója őt is teteri- tette. Az „Eg Gyermekei” ezen az estén furcsán szórakoztak. öt halott és egy tucat sebesült maradt az „Arany Sárkány” padlóján. A lövöldözést aztán követte a többi, annak ellenére, hogy a város polgármestere 100 ezer dollár jutalmat tűzött ki a nyomravezetőknek. Mindhiába... Wang Yin- doon hatalma, amelyet a Tajvannal folytatott gomba- kereskedelemre alapított, Frisco Chinatownjában megingott. Kitört a „bandanábo- rű” nemcsak Kalifornia, hanem az Atlanti-óceán-parti nagyvárosok kínai negyedeiben is.' New York kínai negyedének egyik utcáján több tucat ember szeme láttára fényes nappal késelték meg Man Bunt, azt a gazdag üzletembert, aki addig kezében tartotta a kerület „félhivatalos” és „nem hivatalos”, de jól jövedelmező ügyleteit. A tajvani kormány is igyekezett a saját érdekelnek megfelelő propagandát kialakítani. A New York-ban megjelenő kínai nvelvű újságban a sziget főkonzulja azt írta: „a kommunisták minden Chirtatownban ki akarják tűzni a vörös zászlót”. A feketék, a Puerto Ricó-iak és az indiánok megmozdulásai után az USA-ban élő fiatal kínaiak is kezdtek mozgolódni Nixon elnök 1972-es pekingi utazása után. A Berkeley egyetemen „faji büszkeségük” jeléül „vörös gárdát” alapítottak. I97ö-ban pedig egy a Mao Ce-tung emlékére rendezett egyetemi előadáson mintegy két és fél ezer kínai nemzetiségű amerikai jelent meg, élükön a — Még mindig jobb, ha valaki monsieur Bardot, mintha madame Distel lenne... •k A minap nyilatkozta a következőket egy újságírónak az ismert francia írónő. Françoise Sagan édesanyja leánya karrierjéről: — Mikor az ő korában voltam, a szüleim, semmi szín alatt nem engedték volna. hogy olyan könyveket olvassak, amilyeneket ő ír...-k Gary Cooper hollywoodi filmszínész egész életében egészséges volt. mint a makk. Még jó hatvanas korában is bámulatos ügyességet kívánó jelenetekben szerepelt. s a vadnyugati filmek felkapott hőse volt. Egy ízben mégis fel kelllett keresnie a szemorvost, hogy szemüveget írasson magának. Miután visszatért a filmgyárba, ismerőseinek eldicsekedett: — Egy vacak szemüveg, és micsoda nagyszerű dolog. Mióta viselem, rengeteg olyan emberrel találkozom, akiket már évek óta nem láttam... ___________„ V ásári mutatványosok Akácz László I —— Csipetnyi «bors. fizikai Nobel-díjas Jang Csen-ning. De a bandák közötti harcnak nincs sok köze ezekhez az egyetemi csoportokhoz. A feketék és Puerto Ricó-iak gettóival ellentétben a Chi- natown-ok Amerika-szerte eddig turisztikai látványosságot is szolgáltattak. Most új arcot öltenek. A porstitú- cíó, a kábítószer és a játék- barlangok piaca versenyre sarkallja a banditák új nemzedékét. Az amerikai „nehéz kábítószer” -keresletet évek óta már nem a francia szállítócég elégíti ki. Üj vállalkozók jelentkeztek, akik Hongkongból és Makaóból indítják útra szállítmányaikat Európába, s onnan az Egyesült Államokba. Ezzel új fogalom született, az „Ázsiai Kapcsolat”. Ennek szálai pedig egyre jobban befonják a kínai negyedeket. 1965. óta. amikor Johnson elnök rendelettel szabályozta a nemzetiségek bevándorlási arányát, az évi 100-ról 20 ezerre nőtt a Honggong- ból. Szingapúrból. Makaóból és Tajvanból érkezők száma. Ez 12 év alatt megkétszerezte a könnyebb élet reményével az Egyesült Államokba érkező kínai nemzetisége«, számát. Az élet azonban sohasem volt könnyű Amerikában a kínai bevándorlók negyedeiben. A szociológusak szerint a Chinatownok világa elmaradott világrész a fejlett fogyasztói társadalomban. Itt a legmagasabb a megbetegedések száma, háromszor több az öngyilkosság, tízszer nagyobb a gyermekhalandóság az országos átlagnál. A negyedek lakóinak fele 21 éven aluli és közülük minden második munkanélküli. Ebből a tömegből. a bandák könnyen toborozzák tagjaikat. (Tíz év alatt a kínai származású amerikaiak által végrehajtott bűntettek száma hat- száz százalékkal emelkedett.) A Chinatown-ok gengsztereinek új nemzedéke nem válogat az eszközökben. Nem akarnak láthatatlanul és visszahúzódva élni. ök már itt születtek, vagy legalábbis ezekben a gettókban cseperedtek fel. Vágyaikat és igényeiket a könnyen megszerezhető csillogó, gazdag élet reménye táplálja. Elérhetetlen álmaikig egyedüli járható útnak csak a bűnözés tűnik. Liszkai László Az Elle című francia női hetilap körkérdést intézett több világhírű asszonyhoz, hogy mit vesz észre legelőször más nők megpillantásakor. Íme néhány válasz: — A beszédmódját — Agatha Christie angol kri- miirónő. — A kezét — Maria Callas operaénekesnő. — A férjét. — Gábor Zsa- zsa hollywoodi filmszínész- nő. •k Az olaszországi Pagusa egy kerthelyiségében Ingrid Krause nyugatnémet turis- ta nő szupertniniszoknyában ült asztalhoz, s mialatt a pincért várta, keresztbe rakta a lábát. Azonnal megjelent egy rendőr és teljelentette a hölgyet, mert ,.megmutatta egész bal combiát!” ötvenezer líra pénzbüntetésre ítélték. Carlo Silva olasz humorista az Epoca című milánói hetilapban a következőképpen kommentálta az esetet. kapcsolatba hozva Olaszország politikai körülményeivel: „Ha a jobb combját mutatja meg, talán nem büntették volna meg!"-k Barbra Streisand Kenyában való forgatása ide én részt vett a bennszülötteknek egy termékenységi táncrituáléján. A viléghírü film- színésznő a tánc után megkérdezte az egyik bennszülött asszonytól: — Hozzásegít-e ez a tánc L valóban a termékenységhez? — Fogalmam sincs — hangzott a válasz. — Tudta én főm m zásgátló tablettákat szedek... R. T. «Arno KOSSUTH 8.25: Tanuljunk gyermeknyelven. 8.55: Yehudi Menuhin hegedül. 10.05: Ballagó idő. 10.25: Kórusművek. 10.36: Donizetti: A farsang csütörtökje. 11 39: Jókai Mór élete és kora. 12.35: Melódiakoktél. 14,02: Grant kapitány gyermekei. 14.51: Éneklő ifjúság. 15.10: Orosz forradalmi dalok. 15.23: Mezők, falvak éneke. 15.44: Magyarán szólva... 16 05: Harsan a kürtszó! 16.35: Saint-Seäns: Az állatok farsangja. 17.07: Fiatalok stúdiója. 17-31 : Grieg: c-moll szonáta. 18 00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin 19.15: Olasz művészek operahangversenye. 20.03: Gazdasági minifó* rum. 20.33: Ferenc Éva és Tihanyi József népdalokat énekel. 20.56: „Asszíriából jelenteni...” 21.26: Mozart: C-dúr vonósötös. 22.20: Nagy siker volt! 23.38: Rigó Sándor népi zenekara játszik. PETŐFI 8.33: Verbunkosok, nóták. 9.28: Monológ. 9.33: Derűre is derű. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 11.85: Látószög. 12.00: Ben Franklin Párizsban. 12.33: Arcképek a szlovák irodalomból. 12.50: Szimfonikus táncok. 13.28: Bélyeggyűjtőknek. 13.33: Schumann: Erdei képek. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: ötödik sebesség. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45 : Népi zene. 19.16: II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. 19.30: Csak fiataloknak! 20.36: Mindenki könyvtára. 21.09: A tegnap slágereiből’, 22.00: Népdalok. 22.33: Tíz porc külpolitika. 22.43: Operettek. 23.38: Schubert-kórusművek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója —Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Egészségünk védelmében (A bőrbetegségekről ... dr Pénzes Géza főorvos előadása) — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Aratás Borsodban) — Politikai dalok, lap- Tes műsorelőzetes... 16-25: Joachim, dobd a gépbe! (Csehszlovák film- vígjáték). 18.00: VIT—Kuba. 18.30: Föld és kenyer. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Gazdag ember —' szegény ember (Amerikai filmsorozat). 20.45: Közgazdasági kislexikon. 20.55: Zene, zene, zene. 21.45: VIT—Kuba. 22.45: Twhíradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Donizetti: Vtita (Zenés anekdota nyolc képben). 20.55: Artisták a porondon. 21 05: Tv-híradó 2. 21.25: Rom,án kori művészet az NDK-ban. 21.55: Juharlevél (Francia filmsorozat).197S, augusztus 1„ ked'5 Néró nagy római cirkuszának, a Circus Maximusnak rekonstruált ábrázolása
