Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

Párbeszéd a fiatalokkal A recski rézércniű KISZ- alapszervezete fórumra hív­ta össze a község ifjúsági szervezeteinek képviselőit, hogy a meghívott községi és üzemi vezetőktől a község és a nagyberuházás helyzetéről és jövőjéről érdeklődjenek. A Bányász Művelődési Házban az érdeklődő fiata­loknak országgyűlési képvi­selőnőnk, a tanácselnök, a rézércmű főmérnöke és a BAV körzetvezetője igyeke­zett válaszolni. Fodor Ist­vánná képviselőtől a képvi­selői munkáról és a nagybe­ruházással kapcsolatos dönté­sekről érdeklődtek, de ugyan­erről kérdezték Fodor Gyu­lát, a rézércmű főmérnökét és Simon Sándort, a BÁV körzetvezetőjét is. A leg­több kérdést a tanács elnöke kapta, a település jelenéről, jövőjéről, a társasház-építé- si akciótól kezdve a zöldség­ellátás javításáig. Hogyan készült fel a tanács a nagy- beruházással kapcsolatos szociális, kulturális, egész­ségügyi és munkaügyi fel­adatok, igények gyors telje­sítésére. Milyen konkrét fej­lesztések várhatók öt éven belül a községben, mikorra tervezték a bölcsőde építé­sét, várható-e újabb modern szórakozóhelyek létesítése az ifjúság részére. A válaszadóknak nem volt könnyű dolguk, de hasznos volt a találkozó, tükrözte, hogy községünk, üzemeink fiataljait érdeklik a beruházások, s nem utolsó­sorban a település jelene és jövője. Maruzs János Recsk ímzjetet Megszületett az első „lom­bikbébi”. Az angliai Old­ham város női klinikáján császármetszéssel hozták vi­lágra a kislányt. Ez volt a világon az első ilyen ese­mény, és miután volt idő erre felkészülni (kilenc hó­nap), hatalmas versengés in­dult meg arra, hogy melyik lap közölheti le elsőnek a világraszóló eseményt. Végül is a Daily Mail győzött (és fizetett a szülőknek). Én nem járatom a Daily Mailt, én az Esti Hírlapban olvas­tam a hírt július 26-án, az 1. oldalon: „HÁROMSZÁZ­EZER FORINTOT FIZE­TETT A DAILY MAIL”. Biz­tosan megérte az angol új­ságnak ezt az összeget az el­ső közlés joga... De honnan tudott ennyi forintot szerez­ni erre a célra? Igaz lehet az, hogy vannak ilyen titkos forintforrások Londonban? Ezt nem tudom. .. Alighogy olvastam pár órája az Esti Hírlapot, már a tévé Esti Híradója is szóvá tette az ügyet (a forint-ügyet)... Nem is írnék róla, ha nem volna egy világraszóló felfe­dezésem. .. : Miért fizetett hát forintban a „lom­bikbébi” közlésjogáért a Daily Mail? Mert a lombik­bébi nem valódi lombik­bébi. .. Csak lombikban tör­tént a fogantatás. Aztán el­helyezték a fogantatott utód­jelöltet az anyukában, az erre fenntartott igazi hely­re. .. Ott vált bébivé... Az­tán császárral született meg... Igazi csecsemő lett. Majd ha valóban lombikban nevelik a magzatot bébivé, az lesz a lomoikbébi. Ak­kor fizetnek majd angol fontban a közlés jogáért ! A 300 000 font a mai árfo­lyamon tízmillió és 887 ezer forintot ér... Nagy különb­ség. .. Azt nem gondoljuk komolyan, hogy az összeget az is befolyásolhatta, hogy a dolog Oldham városában történt... Old-ham for­dítható volna úgy is, hogy „öreg-sonka” ... Elnézést kérek... v (DR. SZEMES—VARGA) Visszhang : Kép a máról — gondolatok a múltról Népművelési munka Gyöngyöspatán Felhők a Tátra felett Panaszkodnak az egri Tátra utca lakói, hogy lakhelyüket nehezebb megközelíteni, mint a hason nevű hegység csú­csait. Felemlegetik, hogy bizonyos munkák miatt az utca mindkét vége zárva van, így aztán autóval oda bejutni lehe­tetlen. jóllehet, szép számmal laknak ott autótulajdonosok. Mivel pedig az efféle ügyekben a városi tanács műszaki osztálya a — nem mindig büszke és boldog — gazda, itt kértünk gyógyírt, vagy legalábbis magyarázatot a panaszok­ra. Mindjárt ki is 'derült — mint gyakorta —, hogy a hiba ezúttal szintén a kréta (golyóstoll, ceruza) körül van, amely- lyel a panaszos a panaszát megfogalmazta. Útépítés folyik ugyanis a Tátra utcában, a kőburkolatot már le is rakták, és augusztus végére befejezik az aszfalto­zást is. Ennek pedig csak örülhetnek, az ott lakók, akiknek inkább köszönetre lenne okuk, semmint a panaszra. Innen nézve úgy tűnik: gyengécske felhők gomolyognak a Tátra utca felett, a prognózis autózásra és gyalogsétákra egyaránt kellemes, az eddiginél sokkal jobb utat jelez. (ku-ti) Válaszol az illetékes Á helyközi járatok felveszik a vonattal érkezőket séggel elsikkadt a rendezés elnagyoltsága miatt. Még" valami szemet szúrt: 'nevezetesen a kis mütyür­kék, babák, játékok árai. Lehet, hogy erről nem ille­nék szólnom, mégis megte­szem. Ezek a fából, nádból, színes rongyokból fabrikált kedves, ötletes kis állatfigu­rák. babák, játékok az ere­deti és nemes gondolattal ellentétben (nem a felhasz­nált anyagok értéke adja meg ezeknek a tárgyaknak pénzben kifejezhető értékét, hanem a megvalósítás örö­méből fakadó eszmei érték: n^pí k"UúrkÍnc«Pnk birtok­lása!) átlényegültek drága, a boltiakkal vetekedő áru­cikkekké. Végül ideírom : észrevéte­leimmel használni akarok. Vallom, hogy még több ilyen rendezvényre van szükség, s nemcsak nyáron. Hiszem, hogv jobbakat is fogunk még látni! Ilosvai Ferenc Eger évben megtartani, a műv. ház igazgatónak is köszönhető. Merész vállalkozás hivatá­sos, neves színészek fellépte­tése de ez is sikerült. így ta­lálkozott a gyöngyöspatai kö­zönség Hofi Gézával, Mada­rász Katalinnal, a Mikes—So­mogyi duóval, Feleki Kamil­lái. Németh Marikával, stb. Sor került színházi előadá­sokra, gyermekműsorok be­iktatására. Legutóbb a budapesti Met­ró kulturális és sportnap-ren­dezvény szerepelt a program­ban. A közeljövőben várható, hogy fellépnek Máté Jolán, Kiss Károly, Kerekes Katalin művészek, Oláh Kálmán né­pi zenekara. Jákó Vera és Solti Károly énekesek. Gye­rekek részére népi mesejáték kerül bemutatásra. Sípos Gábor Gyöngyöspata „Sok kicsi, sokra megy” — mondja a közmondás, s ki ne tudná, hogy ez mennyire így van. Amikor a Népújság 1978. július 29—i számában — a hátsó oldalon — meg­láttam azt a fényképet, amely fölött nagy betűkkel ez volt írva: „Kicsire nem adunk...?”, hirtelen egy gyermekkoromban látott epi­zód vágódott az eszembe. (A tehergépkocsi egyébként meg- * ítélésem szerint, Gyöngyös felé halad rakományával.) Az 1930-as évek elején történt. Forró, — csaknem minden növényt kiégető nyár volt. Az uraság egyik — a majorhoz távolabb eső — gulyakútjánál csépelt egy „tüzes géppel” (lokomobil- lal) meghajtatott cséplőgép. Fiatal gyerek lévén, csupa kíváncsiságból bicikliztem kifelé a cséplőgéphez a poros dűlőúton, amikor egyszer csak velem szemben lomhán ballagott két erős muraközi lóval vontatott szekér. A fo­gat a cséplőgéptől vitte be­felé a búzát a magtárba. A szekéren a búzászsákok fel­állítva voltak, a szekérolda­lakhoz támasztva. A kocsis a zsákok tetején aludt. Észrevettem, hogy az egyik zsák szája kioldódott és a termény folydogált be­lőle az út vastag porába. Már éppen szólni akartam az idős kocsis bácsinak, — de, mintha megrendelésre jött volna — a major felől akkor ért oda bricskán az urasági intéző. Amikor ész­revette a csordogáló búzát, éktelen haragra gerjedt. Le­ugrott a kis kocsiról és az A Népújság 1978. július 16-i számában szakértő írt kritikát „Vájt fülűek” részié­re, a„ egri várban folyó „Constantinus és Viktória” és a „Szerelemféltők” című elő­adásokról. Bár a színészi játékot di­cséri, mégsem nevezhető hí­zelgőnek a kritika hangvé­tele. Különösen a műsor vá­logatását, a darabok színvo­nalát minősíti az egri vár hősi rangjához méltatlannak. Én csak egy néző vagyok azok közül, akik napról nap­ra zsúfolt nézőtérrel várták az előadás kezdetét, de én nem csalódtam az előadás művészi színvonalában. Le­het, hogy egri lévén, eleve örömet okoz ez a kulturális megmozdulás, mely alkalmat ad arra, hogy ország-világ előtt bemutathassuk váro­sunkat. Rosszul esett tehát, hogy a kritika elég tartózkodó hangnemben nyilatkozott az előadásokról. Tette ezt annak ellenére, hogy nem árult zsákbamacskát a műsorren­dezés, sőt kihangsúlyozta, hogy egy ismeretlen XVII. századi magvar szerző műve a Constantinus és Viktória, Városunk nyári rendezvé­nyei között érdekesnek ígér­kezett a Régi mesterségek ut­cája. Annál is inkább mert a régi kirákodó vásárok han­gulata, emléke még ma is elevenen él mindazokban, akik gyerekfejjel kószáltak a csodát rejtő satrak között. A mai gyerekek számára meg éppenséggel* nélkülöz­hetetlen, hogy megismerjék az ázuk adásvételének ezt az ősi formáját, mely barát­ságos, embermeieget árasztó ostort is kirántotta a tartó­ból, ordítozva, káromkodva minden erejéből csapkodni kezdte a fáradt idős embert. — Mit képzelsz, — tegezte az idős embert, aki apja le­hetett volna — tönkre aka­rod leírni az uraságot? Vén büdös paraszt. Gyerek voltam még, muk­kan! sem mertem, csak forrt bennem a méreg. Most, ami­kor az újságban a fényké­pen megláttam a gabonával púposra rakott teherautót és elolvastam az alatta írott mondatból, hogy : . kilo­métereken át úgy csorgatta a búzát, mintha be akarná vetni az útpadkát", emléke­zetembe jött a régi eset. Most vajon, képletesen szól­va, „ki érdemelné a szi'jos- tort?” És még valamit. Ugyan­csak a Népújságnak az első oldalán is láttam ugyancsak az aratással kapcsolatos má­sik fényképet. E kép fölött ezt olvashattuk: „Bizakodó hangulatban Tiszanánán”... majd a kép alatt egy mon­dat így kezdődik: „A munka azért is nehéz, mert sok he­lyütt megdőltek a kalászok”. És 'hogyha elnézzük a képet, azt látjuk rajta, hogy Korózs István szövetkezeti elnök és munkatársai a szó soros ér­telmében négykézláb kúszva vizsgálják: „hogyan boldo­gulnak a gépek a dőlt ga­bonával.” Milyen kár, hogy nem vi­gyáznak mindenhol úgy a kenyerünkre... Dávid József Gyöngyös a Szerelemféltők pedig Simái Kristóf egy eddig ismeretlen XVIII. századi darabja, s mindkettő komédia. Én az előadáson jól szóra­koztam, és élveztem az ízes régi stílust és a színészek magas szintű játékát. Megértettem, hogy ez já­ték, meiy a közönség bevo­násával folyik, arra épül, és nem igyekszik végvári tra­gikus mezt ölteni. Gondoljuk el.! Ezeket a darabokat a magyar nyelv újjászületése időszakában magyarul írták, írástudatlan közönség előtti előadásra szánták. A rendezés vissza tudta adni az akkori közízlést anélkül, hogy durva komi­kumot alkalmazott volna. Ezért csodálkozom a kriti­ka szigorúságán. Ügy gon­dolom itt a lényeg: játékról van szó, igenis színvonalas, élvezetes játékról, melyben elringatózva, a múlt örömei ismét újjáélednek. És ezzel újjáéledtek az egri vár sok vihart látott falai is, hiszen a harcok után még a végvá­rakba is vigasság költözött. Tóth Andor Eger hangulatával fogja meg a látogatót. Kétszeresen érdekesnek ígérkezett ez a vásár, mert az Egri Hangok hírverése szerint nem holmj bóvlibe­mutató volt a rendezők cél­ja. Városunk nem minden­napom vásáros vendégei a Fi­atalok Népművészeti Stúdió­jának tagjai voltak. Tanúi lehetünk népművé­szetünk, népi iparművésze­tünk - megújhodásának. Tisz­telet és elismerés jár a ren­dezőknek, akik ezt kitalál-. ták és megvalósították. A Régi mesterségek utcája el­nevezés azonban enyhén szólva balfogás volt. A Do­bó tér csücskébe) parkoló autók helyére iliétve mellé illesztett néhány bódé a leg­nagyobb jóakarattal sem kel­tett zsibongó vásári hangu­latot. Reméljük, hogy jövő­re is megrendezik, ezért a majdani „sáiorverők” szí­ves figyelmébe ajánlanám, hogy a mostaninál nagyobb gonddal készítsék elő. Most hiányoztak a vásárba invi­táló. színes eligazító táblák, a város különböző helyein felállított plakátok, s a han­gos-hangulatos hírverés. Véleményem szerint a mesterségek végtermékei­nek bemutatása és árusítá­sa mellett a fő cél magá­nak a mesterségnek, ezen belül egy népi iparművésze­ti tárgy elkészítésének a be­mutatása, az egyes munka­fázisok láttatása volt. Ha er­re gondolok, azt kell mon­dani, hogy ez a cél teljes­A gyöngyöspatai művelődési házban 1975. előtt aránylag rövid idő eltelte után adták egymásnak a Művelődési Ház igazgatói a kilincset. Ki ezért, ki azért vált meg e hálátlan­nak látszó feladatkörtől. Amikor Bálint József, mint népművelési szakot végzett szakember vette át a műve­lődési ház irányítását, sokan kételkedtek abban, hogy ké­pes lesz-e bizonyítani. Azóta bebizonyította rátermettségét. Jól működő fotószakköre és gyermekklubja van a műve­lődési háznak. Nincs olyan foglalkozás, melyet ne látogat­na meg az igazgató, s nemegy­szer jó ötletekkel gazdagítja a szakmai és nevelőmunkát. A TIT helyi csoportjának ak­tív tagja. Szervezésében, pro­paganda-tevékenységében ki­emelkedő szerepe van. Az, hogy csaknem 20 ismeretter­jesztő előadást sikerült ez Innen nézve: Lapunk júl. 16-i, és 22-i számában közöltük, hogy az Egerben az esti közvetlen gyorssal érkezőket nem vár­ja autóbusz, taxi az állomá­son, így kénytelenek gyalo­golni jókora bőröndökkel, a vasúti bejárónál lévő busz­megállóig. A panaszokra Ba­logh Tibor a Volán igazgató­ja válaszolt: „Megállapítottuk, hogy jú­lius 7-én a vasútállomásról 20 óra 20 perckor induló tárat nem várta még a gyors érke­zését, noha a 19 perc késéssel érkező vonatot be kellett vol­na várnia. Az autóbusz veze­tőjét felelősségre vonjuk, s hasonló esetek elkerülésére a szükséges intézkedéseket megtesszük, Köszönettel vet­tük Balogh Viktória jogos észrevételét is, hiszen való* színűén számos utast sérelem ért. Intézkedtünk, hogy a vasútállomástól közlekedő helyközi járatok a színházi megállóig, illetve az autó­busz-pályaudvarig helyijá- ratként is közlekedjenek. -4z 1-es számú helyijáratokhoz a csatlakozás biztosított, azonban a Mezőgép—Csebok- szári, illetve Finomszerel- vénygyár között közlekedő járatoknak a jelenlegi vas­útállomás közvetlen érintésé­vel történő útvonalmódosítá­sát a jövőben sem tarthatjuk megoldhatónak. Intézkedtünk, hogy a vona­tok érkezésekor az autóbu­szok mellett taxik is álljanak az utazóközönség rendelke­zésére. főleg a délutáni és az esti órákban.” „Mindenkinek más jut az eszébe" Levelek az Agria-napokról Utca a téren... RADIO KOSSUTH 8.25 Lányok, asszonyok, 8.50 Terülj, terülj asztal­kám. 9.25 Ötödik sebesség. 10.05 Barokk muzsika, 11 00 Utazzon kabaréval! 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12 30 Magyarán szólva. 12.45 Me­lódiakoktél. 14.00 Népi ze­ne. 14.30 Az állategészség­iig v helvzete és gondiai. 15 05: Űj zenei újság. 15 40: Kórusművek. 16.00: 163 óra. 17.30: Mi a titka? 18.45: A reformkor és a szabadságharc irodalmának hetei. 19.28: Népdalest. 20.23: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 22.20: Egyszerű eset. 22.50: Kocsis Zoltán zongorázik. 23.15: A beat kedvelőinek. PETŐFI 8.33: Operettek. 9.52: Heti­lapszemle. 10.00: Hogy tet­szik lenni? 11.00: Énekszó­val, muzsikával. 11.33: An­gol nyelvű hírek. 11.36: Dzsesszfelvételekből. 12.03: Magyar fúvószene. 12.33: Francia muzsika. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.30: Nváridőben. 14.00: Fiata­loknak! 14.45: Komisz lec­ke. 15.00: Berreg a telefon. 15.25: Orvosi tanácsok. 15.33: Cigánydalok. 16.00: ötórai tea. 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Zenéjét szerezte: Richard Rodgers. 18.33*: „Prímásfantázia”. 18.58: Bécsi klasszikus operettrészletek. 19.45 : Pop­műhely. 20.38: Umbulda. 21.35: Könnyűzene. 22.33: Slágermúzeum. 23.15: Irina Arhipova énekel. SZOLNOK 17.00-től 18.30rig MISKOLC 17.30: Hírek, időjárás — Zenés hétvége — Közben: El szeretném mondani — Paulovits Ágoston jegyze­te — 18.00: Észak-magyar­országi krónika (Kommu­nista műszak az LKM-ben — Milyen a liszt minősé­ge? Alkoholmentes sör Bőcsről) — 18.15: Szombat este. Zenés magazin — Szerkeszti : Antal Magda és Nagy István — Lap- és műsorelőzetes... 9.00: Tévétorna. 905: Utá­nam, srácok! 10.05: Min­denki közlekedik ... 10.20: A bűvész (Amerikai film- sorozat). 11.10: Ember és föld. 11.35: Malom. 14.30: Minden évben újra (NSZK tévéfilmsorozat). 15.45: Vi­lágbajnokok. 1600: VIT-T­Kuba. 17.45: Tájak, váro­sok, emberek... 18-20: „Arany fák alatt”. 18,40: Egymillió fontos hangjegy. 19-20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szép ma­gyar tánc. 20.05: Második otthonunk: a munkahely. 21.15: Johnny Mathis Pá­rizsban. 22.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Táncos idők. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: így tör­tént... (Francia film). 1978. augusztus 5., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents