Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Bz égő hegytől az eocénprogramig Brennender Bernnek, égő hegynek nevezték azt a Sop­ron környéki. fenyvesekkel borított erdőterületet, ahol 1753-ban Rieder János sop­roni szegkovács szenet talált, s ki is bányászta, hogy mű­helyében azzal szítsa a tüzet. Ily módon az addig haszná­latos faszén helyett jól alkal­mazható, ingyen tüzelőanya­got talált — a brennbergi felfedezés gazdasági jelentő­ségének felismeréséig azon­ban még sok időnek kellett eltelnie. SZÉNÉRT — ARANY Bár bizonyos területeken egyre növekvő íahiány miatt J766-ban Mária Terézia ki­rálynő rendelete 24 aranyat ígért annak, aki új szénlelő­helyet talál, ezek bejelenté­sét csak kevés helyen követte a bányászkodás megindulása. 1830-ig mindössze félmillió tonna szenet termelték Ki. s ennek felét Brennbergbá- nyán hozták felszínre. A dunai gőzhajózás, a vasúthálózat kiépítése, az ipar fejlődése azután lendü­letet adott a bányászatnak, s bár a szén útja korántsem volt töretlen, végül mégis a gaz­dasági fejlődésnek egyre fon­tosabb tényezőjévé vált. S ezzel egyidőben termé­szetesen változtak a bányá­szat körülményei, technikai feltételei is. Az ék, a kala­pács, a csákány, a robbantás mellett 1819-ben megjelent az első Davy-lámpa, mely azután sokáig az egyetlen biztonsági védőeszköz volt a sújtólégrobbanás veszélyé­vel fenyegető területeken, ezt követte a gőzgép, a mentő­készülék, a drótkötélpálya, a villamos szállítás, majd az első Szkipakna megépítése Várpalotán, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. érte az 1938. évi 9.4 millió tonnás szintet, s a következő évek ■ gyors fejlődése révén 1965-ben már 31,y millió ton­na szén került a felszínre a 134 bányából. A szénhidrogének térhódí­tásával csökkent a . /.én sze­repe. A 134 helyett ma már csak 58 bánya dolgozik, s je­lenleg évi 25 millió tonna szenet ad a bányászat. Köz­ben azonban az egy banyára jutó termelés csaknem 75 százalékkal emelkedett, más­félszeresére nőtt a termelé­kenység. A mély művelésű bányákban fokozatosan el­terjedtek a munka körülmé­nyeit jelentékenyen javító, s a termelékenységet is növelő korszerű jó vesztő- és rakodó­gépek. maróhengerek, szén- gyaluk, nagy teljesítményű elővájó gépek, a kaparó- és gumiszalagok, a korszerű biztosító berendezések. Je­lentékenyen megnőtt a kül­színi fejtésből származó szén aránya is. Mindennek ellenére a gé­pesítésben, a korszerű kiter­melési technológiák alkalma­zásában a fejlett szénbányá­szattal rendelkező országok­hoz képest 10—15 éves elma­radásunk van. Az ágazat visszafejlesztese ugyanis el­lentmondásos körülmények között zajlott le. A kedvezőt, len adottságú bányák bezá­rásával párhuzamosan a kerdvező adottságú bányák nem fejlődtek megfelelően, kevés volt a műszaki fejlesz­tés, csökkentek a szénva- gyonpótló beruházások, s az új szénlelőhelyek kutatása is, s a szükségesnél lassabban fejlődött a bányagépgyártás. NYÍLJON NÉGY ÜJ BANYA ás, a földtörténet eocénkor, szakából származó barnasze­net tártak fel. Ebből a ha­talmas mennyiségből 280 millió tonna a kitermelhető szénvagyon, amely alkalmas arra, hogy évtizedekig ellás­son egy korszerű szénerőmű­vek Így született a döntés, hogy épüljön meg Bicske környékén a 2000 megawat­tos Dunántúli Gyűjtőerőmű, s ennek kiszolgálására a balin- kai és a dudari bányák re­konstrukciója mellett nyiljon négy új bánya Márkus- hegyen, Mányban, Nagyegy­házán és Lencsehegyen. A szovjet segítséggel megvaló­suló eocénprogrammal az or­szág egyik legnagyobb ener­getikai komplexuma jón lei­re. Amellett, hogy az új bá­nyák a legkorszerűbb terme­lési módszerekkel dolgoznak majd — az eddigieknél jó­val kedvezőbb munkakörül­ményeket teremtve —, fej­lesztik azokat a bányákat is, ahol erre lehetőség van. Folytatódik a koncentráció, emelkedik a termelékenység, s javulnak a munkakörülmé­nyek. S természetesen nő a szénbányászat termelése is — 1980 és 1990 között ismét el­éri a 28—30 millió tonnát. Mindezek révén a mai mű­szakonként! 1,5 tonnás ter­melés 1990-re 2,7-re, az ez­redfordulóra pedig 3,5-re nö. vélhető. EDDIG 1,2 MILLIÁRD TONNA A hazai szénbányászat tör­ténetének eddig eltelt 225 évében 1,2 milliárd tonna szén került a felszínre, min­dig is igen nehéz körülmé­nyek között, nagy erőfeszí­téseket, áldozatos munkát igényelve a szénbányászok­tól. A bányászat ezután sem tartozik majd a könnyű munkák közé. Az éket, a ka­lapácsot, a csákányt azonban szinte gombnyomásra műkő. dő, modern berendezések váltják fel a következő év­tizedekben, s ezek nagy­mértékben javítják majd a bányamunka biztonságát, könnyebbé, kedvezőbbé te­szik a munkakörülményeket. A bányászat arculatát meg. változtató programnak ma még csak az első jelei érzé­kelhetők, s végrehajtásuk még igen sok erőfeszítést igé­nyel. Hogy ennek most csak egyetlen tényezőjét említsük, óhatatlanul szükség van a tanulásra, továbbképzésre, a bányászok ismereteinek ál­landó növelésére, hiszen a modern gépeket csak maga­sabb szakképzettségű, a kor­szerű technikát alkalmazni tudó bányászok tudják ered­ményesen működtetni. Eközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem­csak a jövő, hanem a jelen céljai is nagy feladatok elé állítják a bányaipart. A bá­nyászok hivatástudata, szak­maszeretete, a feladatok megoldásában való cselekvő részvétele az egyik fontos feltétele —, s egyben biztosí­téka is a népgazdaság ener­giaellátásában jelentős sze­repet játszó szénbányászat fejlődésének. K. J. ALLAS Óvodás lányom mei- lé betegseg esetére gondozónőt kerçsek a délelőtti órákra. Ajánlatokat „Cse- bokszáriban lakunk” jeligére az egri hir­detőbe. INGATLAN Salgótarjáni 2 szoba -f étkezőfülkés gáz­fűtéses lakásom el­cserélném gyöngyö­sire. Cím : Salgótar­ján, Mező Imre u. 2. Szabó. Homok utcában ga­rázs eladó. Érdek­lődni Szádeczky. Eger, Kodály utca 10. 17 órától. Andornaktálya, Köl­csey u. 9. alatt 50 m’ száraz helyiség raktár céljára kiadó. Érdeklődni 7—18-ig naponta. Üj-Hatvanban telek eladó. Érdeklődni Bercsényi u. 58. Elcserélném Déli- pá­lyaudvarnál 1 szoba­hallos, összkomfor­tos tanácsi lakáso­mat egrire. Eger, Kisvölgy u. 100. sz. Egerben a várná) három, négy diákfiú részére kettőszobás, konyhás lakrész ki­adó. Érdeklődni es­te hat után Eger. Kossuth u. 27. a 13-620 telefonon. Kis családi ház el­adó. Andornaktálya, Petőfi u. 89. Azon­nal beköltözhető. Ér­deklődni 2 órától. Szoba-konyha értel­miséginek kiadó. „Tisztaság” jeligére az egri hirdetőbe. Egerben Grónay­lakótelepen kétszo- ba-összkomfort el­adó 350 -f OTP. „Azonnal beköltöz­hető” jeligére az eg­ri hirdetőbe. Egyedül állónak egy- szoba kiadó. Eger, Cifrakapu u. 144. IT/li. JÁRMŰ CU Wartburg Limou­sin 1980 decemberig műszakival eladó. Dr. Molnár, Erdőte­lek, Fő u. 95/4. 1500-as Lada eladó. Alvázvédelemmel el­látott. Kovács Lász­ló, Eger, Rózsa K. u. 20. Telefon: 14-959. , ZN-es Wartburg Tou­rist személygépkocsi eladó. Érdeklődni Pétervására, telefon : 68. Cím: Váraszó, Kossuth u. 82. Fiat 500-as felújított motorral 1980-ig mű­szakizott eladó. To­vábbá minden típu­sú gépkocsik korró­zióvédelmét 2 éves garanciával vállalom. Tolnai. Tiszanána, Vöröshadsereg u. 62. UI Zsiguli Combi eladó. Eger, Hegyal­ja u. 58. (Gyermek­város) . Jó állapotban levő Simson Schwalbe el­adó, Eger, Mikes K. u. 15. sz. Érdeklődni csütörtök. péntek du. fél 6-tól. VEGYES Kitűnő szülőktől' ír­szetter kiskutyák el­adók. Gallasy Ta­más, Eger, Literáti u. 7. (Sánc). KL 1,5 kazán és 600- as öntvény radiátor eladó. Érdeklődni Eger, Garai u. 27. 17-töl. Pernu szekrénysor és Luxor garnitúra eladó, Eger, Reme- nyik Zs. u. 2. sz. L em. 2. Folyó hó 26-án dél­után az egri vasút­állomás környékén elhagytam pénztár­cámat, benne levő vasúti igazolványom­mal és készpénzzel. Kérem a becsületes megtalálót, hogy az elvesztett pénztár­cám a benne levő pénzösszeggel és arc­képes vasúti igazol­vánnyal címemre el­juttatni szívesked­jen, jutalom ellené­ben. Címem: Tamas Attila, Eger. Kodály Zoltán u. 11. HÁZASSÁG 30 éves diplomás ha- jadon, házasság cél­jából megismerked­ne magas, intelligens, független férfiveL „Egészségügy” jel­igére az egri hirde­tőbe. Minden káros szen­vedélytől mentes, 31 éves 175 cm magas, átlagos külsejű, szemüveges legény­ember, komoly gon­dolkodású betanított munkás vagyok. Ke­resem üzemben dol­gozó lány vagy el­vált asszony isme- rettségét 25—40 éves korig házasság cél­jából. Gyerek nem akadály. Fényképes levelek előnyben. „Együtt egymásért” jeligére az egri hir­detőbe. Á Magyar Könyv-Ház Sz első magyar nyelvű folyóiratunk Üj lendületet a felszabadu­lás után kapott a bányászat — a szénbányákat minden más iparágat megelőzve ál­lamosították, s hozzá kezd­tek a második világháború alatt alaposan megrongáló­dott aknák helyreállításához A széntermelés 1948-ban el­Fenyőritkaságokkal gazda­godott a Szombathely hatá­rában levő kámoni arboré­tum. Hollandiából 25 olyan fenyőfajta érkezett az arbo­rétumba, amilyen eddig ott nem volt. Az eredetileg Észak-Amerikában és Ázsiá­ban honos fajták között ta­lálható például az arauca­ria araucara, melynek kü­lönleges pikkelyszerű leve­lei vannak. A vörösfenyő­höz hasonló lombhullató Az enegiahordozók árának gyors, nagymértékű növeke­désével azonban újból elő­térbe került, s fejlődésnek indult a hazai szénbányá­szat. Ennek a fejlődésnek a legfontosabb lépése az eo­cénprogram. A geológiai ku­tatások a Közép-Dunántúlon 400 millió tonna, 4000 kálón.­pfendolarix kaempferi egyik legnagyobb, 12 méter magas hazai példánya Kőszegen található; most már a ká­moni arborétumban is lesz belőle. Az új fenyőoltványokat a szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat vásárol­ta, de miután különös gon­doskodást igényelnek, átad­ta az arborétumnak, ahol tovább nevelik őket, hogy később kerteket, parkokat díszítsenek. Népünket csak az utolsó három évtized tanította meg a könyv igazi megbecsülésé­re. Azelőtt aránylag keve­sen olvastak, s ahogy vissza­felé megyünk a múltba, egyre csökken az olvasók száma. A XVIII. században csupán egy egészen vékony értelmiségi réteg vette rend­szeresen kezébe a könyvet. Ilyen körülmények közt ér­dekes, hogy az első magyar nyelvű folyóirat 1783-ban nem politikai, tudományos vagy magasabb irodalmi cél­kitűzéssel indult, hanem ép­pen az olvasás megkedvelte- tése végett. Csak könyvis­mertetéseket tartalmazott. ATLAGTERJEDELMÜK 400 LAP A Magyar Könyv-Ház — ez volt a címe — megjelenés tekintetében három évvel előzte meg a Magyar Mú­zsát és öt évvel Kazinczy fo­lyóiratát, a Magyar Múseu- mot. Különlegessége az, hogy nem voltak munkatársai. Az egészet maga a szerkesztő, Molnár János írta. Ebben a tekintetben Németh László folyóiratával, a Tanúval tart rokonságot. Máskülönben megtalálhatjuk benne a fo­lyóiratok minden ismertető- jegyét, a többé-kevésbé sza­bályos időközben való meg­jelenést, a határozott cél­kitűzést, ma használatos szó­val a profilt —; az egyes szá­moknak azonos a címe, meg­van bennük az időszerűségre törekvés és a tartalom sok­rétűsége. Az egyes számok vaskosak, átlagterjedelmük 400 lap. Az író-szerkesztő az újjá­születő magyar irodalomnak érdemes munkatársa. Lelkes nyelvművelő. Nevéhez egész sereg fizikai műszó megte­remtése fűződik. Ö írt elő­ször magyar nyelven régi­ségtant, nyelvtudományi ira­tot, fizikát, Katekizmust. Ta­nított, fizikát, teológiát, filo­zófiát, görög és latin nyelvet. Sokoldalú érdeklődésére és demokratizmusára jellemző, hogy 1775-ben egy kétkötetes művet adott ki, amelyben a pásztorokat tanította köteles­ségeikre, tanácsokat adott, hogy milyen módon tehetnek szert mellékkeresetre, meg­magyarázta a természeti je­lenségeket és kikelt a tudat­lanság okozta babonák ellen. A Magyar Könyv-Ház megindulása évében Molnár 55 esztendős volt, a budai egyetemen az ékesszólás ta­nára. Folyóiratával ugyan­azt a célt akarta szolgálni, mint egész irodalmi műkö­désével: nemzete előrehala­dását. A könyvismertetéseket ismeretterjesztéssel kapcsol­ta össze; a jónak tartott mű­vek legérdekesebb, legtanul­ságosabb fejezeteit kimásolta, hogy olvasói :ra történetek, külső-belső tartománybeli népek, szokások, találmá­nyok, mesterségek, a termé­szet sokféle tulajdonaival s több af féli vei együtt” meg­ismerkedjenek. Kitűzött céljának igyeke­zett becsülettel megfelelni. Sorra vette a kezébe került könyveket — nagyobbára a külföldön, idegen nyelveken megjelenteket — elmondta mindegyikről írója nevét, a kötet pontos címét, megjele­nési adatait és mindegyikből szemelvényeket vagy ki­vonatokat közölt. ELŐTÉRBEN AZ ISMERETTERJESZTÉS A szerkesztő érdeklődési körének megfelelően az is­mertetett művek jellege igen sokféle. Az egyházi vonat­kozások háttérbe szorultak, noha Molnár pap volt, a je­zsuita rend tagja. Ehelyett útleírások, néprajzi, termé­szetrajzi és történelmi mű­vek voltak többségben. Az egykorú olvasó a Magyar Könyv-Ház révén megismer­kedhetett a világ majdnem valamennyi népével, az egzo­tikus állat- és növényvilág­gal, a nevezetesebb uralko­dókkal, hadvezérekkel, írók­kal, művészekkel, feltalálók­kal, vértanúkkal. Az első évben négy kötet jelent meg a Magyar Könyv- Házból Pozsonyban, Lände­rer Mihály „betűivel és költ­ségével”. Ezután kilenc évig szünetelt a kiadás, hogy miért, nem tudjuk. Az ötö­dik kötet csak 1793-ban ke­rült ki a pesti Trattner Má­tyás nyomdájából. Ezután elég rendszertelen Időközben még tizennyolc szám látott napvilágot, az utolsó, a hu- szonharmadik 1804-ben, Mol­nár halála évében. Az ötödik kötettel megvál­tozott a folyóirat jellege. A nagyszámú könyvismertetés helyét egy-egy íróról és en­nek munkásságáról szóló ter­jedelmesebb méltatás váltja fel. Ilyen írók többek közt Dugonics András, Michael Denis, a bécsi bibliográfus, a polihisztor Gyarmathy Sá­muel, Lippai János, a Po­zsonyi kert szerzője, a ma­gyar krónikaírók. Emellett több köteten át közölt híres emberekről lexikonszerűen rövid életrajzi adatokat, is­mertetett egyes időszerű ese­ményeket, mint például az 1802. évi pozsonyi ország- gyűlést. SAJAT PÉNZEN Molnár munkáinak nagy részét, köztük folyóirata ké­sőbbi köteteit a maga pén­zén jelentette meg. Nagyszá­mú ismerősének — Fejér György elbeszélése szerint — készséggel adott belőlük tiszteletpéldányokat s így erősen ráfizetett. Kiadvá­nyai annyira a szívéhez nőt­tek, hogy még végrendeleté­ben is hagyott pénzt a Ma­gyar Könyv-Ház nyomda­kész állapotban levő három kötetének kinyomtatására, örökösei azonban nem telje­sítették ezt a végakaratát. Arra nézve kevés adatunk van, hogy Molnár könyvpro­pagandája mennyiben volt sikeres. Fejér mindenesetre a róla szóló megemlékezésé­ben arról tudósít, hogy mun­kái, így a Könyv-Ház is na­gyon kapósak voltak. A több mint ötszáz növendéket ne­velő pozsonyi szeminárium­ban a magyar ifjak „oly kap­va kapták s annyira becsül­ték”, hogy „nem találtatnék közöttük egy, ki nem olvas­ta s belőlült nem tudósult volna”. Vértesy Miklós Mezőgazdasági előrejelzések a világűrből Már a harmadik hónapot töltik a világűrben a Szal- jut 6. űrállomás második személyzetének tagjai. Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov — vál­takozó társakkal közben — ez alatt az idő alatt sok ku­tatási feladatot teljesített. Közülük most azokról szó­lunk, amelyek a mezőgaz­daság munkájához nyújta­nak segítséget. Ezek első pillantásra egyszerű fotók, amelyek a Szovjetunió terü­letéről, így Belorussziáról és Ukrajnáról, a Volga vidé­kéről és az Ural déli részé­ről, Kazahsztánról és Közép- Ázsiáról készültek. A szak­emberek azonban tudják; olyan fontos dolgokra lehet belőlük következtetni, mint a talaj minősége, a termé­szetes növénytakaró változá­sai, vagy pedig a termésho­zamok alakulása, Mint az irányító központ­ban elmondták, a szovjet űrhajósok a föld fényképe­zését gyakorlatilag már az első Vosztok és Voszhod űr­hajókon elkezdték, s mint akkor meglepetten tapasz­talták, a világűrben készült felvételek a mezőgazdasági feladatok megoldásakor jól hasznosíthatók. Később az­tán a fekete-fehér felvételek kevésnek bizonyultak. Ezért a Szojuz űrhajókon és a Szaljut orbitális űrállomáso­kon a hetvenes évek elejé­től már a több tartománycs fényképezési módszereket alkalmazzák. Előnyük, hogy jelentősen megnőtt a’ koz­mikus fényképeken a vetés- fajták felismerésének biz­tonsága és a terméshozam előrejelzésének pontossága. Az sem mellékes szem­pont, hogy a Szaljut 6-on most használatos KATE—140 topográfiai készülék egy-egy kockáján mintegy 200 ezer négyzetkilométernyi terület fér el. A kozmonauták az űrállomásról négy-öt perc alatt akkora térséget fény­képezhetnek le, amekkorát a hagyományos repülőgépes feltérképezéssel másfél-két észtendő alatt mértek fel korábban a szakemberek. Büdy Pál aqrobiológus Dunaharasztiban él és dolgozik Büdy Pál agrobiológus, tu­dományos munkatárs. Egész életét a gyógynövények megis­merésének. gyógyító hatásuk kutatásának szentelte. Nyugdí­jasként még ma is készít különböző gyógynövény-koncentrá­tu mókát. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) Fenyőfák Hollandiából I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents