Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

kl Egy û£ munkahely ára HOGY MIBE kerül egy új munkahely létesítése, erre voltaképpen roppant egysze­rű a válasz; el kell végezni bizonyos számításokat, s ki­derül, hogy ennél és ennél a* beruházásnál — új gyár, vagy üzemrész építésénél — ennyibe és ennyibe kerül, vagy került az a bizonyos új munkahely. A beruházási 'gyakorlatban — feltehetően — végeznék is efféle számí­tásokat. .. Hogy milyefc áron lehet és szabad egy új mun­kahelyet létesíteni, erre me- gintcsak könnyű a válasz; egy már meglévő munkahely megszüntetése árán, vagy legalábbis annak tudomásul­vételével, hogy minden ú.i gyár minden ríj termelőrészleg a már meglévők munkaerő­gondjait súlyosbítja. Nem lehet másként! Közhely, hogy munkaerő­hiány vari. Ä közgazdászok es demográfusok ezzel kap­csolatos megállapításai nem túlságosan biztatóak. A fér­fiak foglalkoztatásában el­értük, a demográfiailag le­hetséges maximumot, a nők foglalkoztatásában pedig azt a lehetséges felső határt, amelyet mar nem léphetünk ál annak veszélye nélkül, hogy másféle társadalmi gondjaink ne' súlyosbodná­nak. Röviden: a jelenlegi öt­éves tervidőszakban legfel­jebb 50—60 ezer főnyi növe­kedés lehetséges a munka- erőmérlegben, s a távlati előrejelzések sem biztatnak semmi jóval. A következő 15 évben 100—120 ezer új mun­kavállalóval számolhatunk, ez pedig jószerével arra is kevés, hogy a munkából ki­öregedetteket pótoljuk, arról nem is beszélve, hogy az új munkahelyeket megfelelő létszámmal lássuk el. (Egyik példa a Dunaújvárosban épült hullám vertikum ; üzembe lépése nem kis mun­kaerő-veszteséget okozott a város egyéb üzemeiben.) v NÉMI LOGIKAI ugrással az_ iménti tényekből arra a következtetésre is juthatunk, hogy a célszerű beruházási tevékenység ma már nem­csak pénzkérdés. Nem az a baj, hogy kevés a pénz, sok­kal inkább az, hogy a beru­házási tevékenységnél figyel­men kívül hagynak- egy sor olyan meghatározó tényezőt, amelyek végül is összege- ződnek és gyakran kérdéses­sé teszik az egész beruházás célszerűségét, gazdaságossá­gát. illetve 'csak nehezen ki­védhető feszültségeket okoz­nak a gazdálkodás egyéb te­rületein. A munkaügyi szakemberek régi gondja, hogy egy-egy beruházás elhatározásánál nem kérdezik meg őket, vagy ha — csak az idevágó rendel­kezések miatt — igen, akkor véleményüket nem veszik figyelembe. A jó másfél év­tizede föllángolt vidéki ipar- telepítés tálán egészen más­ként alakult volna, ha a te­lepítendő gyárakért, üzeme­kért versengő kisvárosok és községek nem feledkeztek volna meg arról a roppant egyszerű tényről, hogy a nagy harcok árán megszer­zett „ipar” épületek és gépek mellett „iparosokat”, embe­riket, munkaerőt is követel. Igaz; az ipartelepítés, ma már, ebből a szempontból is megfontoltabban történik, ám nem mondható el ugyan­ez az egész beruházási gya­korlatra. S ahol szakítottak az ed­digi rossz gyakorlattal, s megpróbálják az új létesít­mények telepítésénél reáli­san számba venni a rendel­kezésre álló munkaerőt, még ott is fenyeget annak veszé­lye, hogy figyelmen kívül hagyják az új létesítmények­nél törvényszerűen gyako­ribb és nagyobb • mérvű munkaerőmozgást. Ezzel bi­zony jobban kellene számol­ni, mint a már kialakult tra­díciókkal és munkásgárdá­val rendelkező munkahelye­ken (ahol — mellesleg — szintén nem alacsony a munkaerőmozgás mulató­száma. . Igenám, de gyakran ol­vasni, hallani, hogy olyan népgazdasági ágak fejleszté­sére van szükség, amelyek jelentős létszámtöbbletet igényelnek; hogy csak egy példát említsünk: ilyen a szolgáltatóipar. Fejlesztésé­nek nem szabhat határt az, hogy a munkaerőforrások beszűkültek. Vagyis; hä mai körülményeink közepette egy-egy különösen fontos ágazatot fejlesztenünk kell, akkor meg kell találni a munkaerőt felszabadító fej­lesztések módszereit. Más­képpen fogalmazva: az ága­zati struktúra átalakításá­nak egyes feléméi nagy segít­séget adhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-kereslet mér­séklődjék; az iparon belüli beruházáspolitika, a műsza­ki fejlesztésekre való törek­vés minden módon való elő­segítése azzal jár, hogy a nagy létszámot — és a nagy létszámtartalékokat — lekö­tő ágazatok csökkenthessék a munkaerő iránti igényei­ket, ily módon teremtve meg más, létszámigényes ágaza­tok erőteljes fejlesztésének lehetőségeit. ÉS MÉG VALAMIT: ha­zánkban — érthető módon — sérthetetlen elv a teljes foglalkoztatottság fenntartá­sa. Am a teljes foglalkozta­tottság fenntartására irá­nyuló törekvések ném azo­nosíthatók a jelenlegi feszült helyzet konzerválásával, esetleg a feszültségek továb­bi növelésével. Sokkal in­kább kellene törekedni a teljes foglalkoztatottság olyan formájának . megvalósítására, amely a munkahelyek és a dolgozók számának egyensú­lya alapján jönne létre. En­nek megvalósítása olyan szi­tuációt hozna létre, amely­ben verseny lenne a dolgo­zók között a jobb munka­helyekért. E feltétel megte­remtése jelentené azt az au­tomatizmust, amely megfele­lő biztonsággal szabályozhat­ná a szükséges fejlesztések módját, , s ezzel együtt a munkaerő elosztását és újra­elosztását. Vértes Csaba Orvosok am uiembesi Fehér köpenyben—munkések — Az üzemegészségügyi szolgálatok tevékenységében az elmúlt években jelentős változások történtek es ez a folyamat a továbbiakban is várható. 1972-höz viszonyítva megduplázódott az üzemor­vosi óraszám és megkétsze­reződött a főfoglalkozású üzemorvosi állások száma is. Az .ellátás színvonala emel­kedett. Míg korábban az üzemorvosok munkájában aránytalanul nagy helyet fog­lalt el a gyógyító tevékenység, ma már a megelőzés a fő cél. — Ezek a megállapítások az üzemegészségügyi ellátás helyzetéről készített jelentés­ben olvashatók amelyet nem­rég a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is meg­tárgyalt és jóváhagyott. A té­nyek önmagukban is sokat­mondók. De keressünk ehhez gyakorlati példákat, lássuk a valóságot közelről... ★ A szelíd hajlatú Berva- völgy rejti Eger jó hírű nagy­üzemét — a Finomszerel- vúnygydro.t. Körös-körül er­dős magaslatok. A rendelő ablákából is tölgyes szálerdő, re látni. Ez az orvosi rende­lő beleépült a gyári világba. Megszokott, mindennapi je­lenség a munkások számára. Az óramutatók dél körül számlálják az időt, s bár a rendelés fél egykor kezdődik, már többen üldögélnek a pa­dokon a kellemesen hűs fo­lyosó csendjében. A rendelő ajtaja csengetés után nyílik, ízlésesen, barát­ságosan és otthonosan ,be- rrtidezett nagy szoba: fara­gásokkal díszített termetes között íróasztallal, kárpitozott szé­kekkel, forgófotelekkel. Csak a falak mentén sorakozó or­vosi bútorok, a csillogó mű­szerek, készülékek, s az eny­he gyógyszerillat jelzik a szoba valóságos rendeltetését. No és, persze az, hogy a szo­bában mindenki patyolatfe­hér köpenyt visel. A „min­denki” három, fiatal nőt je­lent — a főorvosasszonyt, az asszisztensét és a gyakorlatát töltő egészségügyi szakisko­lást. , A főorvosasszonynak, hogy pontosan feljegyezhessem, többször is el kell ismételnie a nevét: — Dr. Zvarna Janula. Közepes termet, rövidre vágott, ébenfekete haj, mély tüzű fekete szem. kedvesen mosolygó, kreol arc. — Görög vagyok — mond­ja. — 1948-ban, a görög pol­gárháború idején kerültem Magyarországra menekült­ként, mint a többi görög gye­rek ... • Ez a magyarázat egyszerre emléket ébreszt bennem. Van egy régi görög barátom, ki évfolyamtársam volt az egye. temen, s most a magyar gö­rögség lapjának főmunkatár­sa. Mondom is a nevét: Pa- padopulosz Filiposz. A fő­orvosasszony mosolya széle­sebbre nyílik, szeme meleg fénj'én látom, e perctől in­dulóan, jó ismerőssé fogadott engem is. — Néhány éve járt nálunk Filiposz. Riportot készített. Vagyunk egy maréknyian gö­rögök Egerben is. Szakmai kérdéseiére vál­tunk. s Zvarna főorvosasz- szony készségesen magyaráz teendőiről, mindennapi mun­kájáról. — Hogyan látja a gyárat, az itt dolgozó embereket az üzemi orvos szemével? — Az üzemegészségügy! szolgálat színvonala követi a gyár gazdasági jó hírét. Mind­nyájan azon vagyunk, hogy a jelentkező feladatok meg­oldásához képességünk leg­javát adjuk. A gyárban, fő­ként egészséges emberek dol­goznak. Amíg bírják a mun­kát, ritkán jönnek a rendelő­be. így is nagy a betegforgal­munk. hiszen több ezren dol­goznak itt, zömmel faluról bejárók, ingázók. Leggyako­ribbak a szezonális megbete­gedések. Évről évre a leg­több munkanap a meghűlés, felfázás és még inkább lég­úti megbetegedés miatt esik ki. A foglalkozási ártalmak minimálisak. A gondatlanság okozza á legtöbb bajt. Pél­dául: vegyszerekkel dolgoz­nak, aztán szennyezett kéz­zel hozzányúlnak az orruk­hoz, a szájukhoz, a szemük­höz. Ketten vagyunk orvo­sok. Segítőtársam Misz dok­tornő, aki üzemi körzeti or­vos. Feladatunk a munkaal­kalmasság elbírálásától a rendszeres szűrővizsgálatokig, a krónikus betegek gondozá­sáig, gyógykezeléséig, a re­habilitációs tevékenységig terjed. Táppénzes állomány­ba vételi jogunk van, rend­szeresek a felülvizsgálatok, s annak érdekében, hogy a fe­lülvizsgáló főorvosok is meg­ismerjék az egyes munkahe­lyeken, munkakörökben fennálló ártalmakat, részük­re üzemlátogatásokat szerve­zünk! Az üzemlátogatás szá­munkra is kötelesség. — Nem nyugalmas hely te- hát az üzemi rendelő? Az idén, a rendkívüli szeszélyes időjárás hatásai megyénk szőlőiben is megmutatkoznak. A napfényben szegény tavasz miatt csaknem egy hónappal később virágzott a szőlő, ami az érést .is egy hónappal megtoldja. A megkésett csemegét, a Csabagyöngyét hétfőn kezd­ték szedni a markazi határban. Felvételünkön Kecskés Sándornc a beérett fürtöket mu­tatja. (Fotó: Szabó Sándor) Megkésett a Csabagyöngye Poharamként Is Tartós tej a kereskedelemben Mintegy 10 éve érvényes a belkereskedelmi miniszter utasítása, amely — a tejér­tékesítés fokozása és a fo­gyasztók érdekében — az eszpresszókban, cukrászdák­ban kötelezővé tette a poha­ranként! tej árusítását. A rendelkezés alól az évek so­rán sok érdekelt üzlet bújt ki, illetve kapott felmentést, azért, mert nem voltak meg hozzá a megfelelő feltételek. Az utasítás széles körű ér­vényesítésének a hűtés, a raktározás hiánya most már nem lehet akadálya­A tejipar keletpesti üzeme — Nagyon sok tapasztalat­ra van itt szükség. Fiatal orvost nem is engednék ilyen helyre. Az ember háziorvos itt, családtag, bizalmas barát és barátnő. Az üzemorvos munkája nem­csak a gyógyítás. Talán elsősorban nem is a gyógyí­tás. Hanem a megelőzés, az egészségügyi, nevelés. Leg­fontosabb dolog, hogy az or­vos ne csak a beteget lássa, hanem belülről az üzemet is és legyen beleszólása az üze­mi döntésekbe. :— És milyen beleszólása van az üzem ügyeibe Zvar. na főorvosasszonynak? — • A gyár vezetői szinte minden dologban kikérik a véleményemet. A munkakö­rök kijelölése, a dolgozók át­helyezése, a munkakörök megváltoztatása orvosi ja­vaslatra történik. Kérik és meghallgatják; elfogadják a véleményemet az üdülőjé- gyek, a vállalati lakások el­osztására. Ha valami új lé­tesítményt terveznek, az or­vos nem hiányozhat a tár­gyalásokról, s ott vagyok az átadásoknál is. A gyár veze­tői megértik és vallják: or­vos nélkül egy esztergapa­dot sem lehet odébbtenni. És az üzemegészségügyi szolgá­lat anyagi támogatása miatt sem lehet panaszunk. A gyár­tól minden hónapban 10 ezer forintot kapunk a készenlé­ti gyógyszerek, eszközök bel- szerzésére. s évenként 20 ezer forintot biztosítanak műszerek vásárlására. Eze­ket a drága, költséges mű­szereket, berendezéseket, amelyeket a rendelőben lát­ni, mind-mind a gyár vette nekünk­— Az üzemegészségügyi szolgáltatásban milyen szak- rendelések szerepelnek? — Van orr-fül-gégészeti, audiológiai, nőgyógyászati szakrendelésünk és tanács­adás terhes nődolgozóink szá­mára. Nagy súlyt fektetünk a nők egészségének védelmé­re, hiszen dolgozóink 50—55 százalékát ők jelentik. Ha­marosan lesz szemészeti és — mint ismeretes — 9 hó­napja gyártja a steril, hűtés nélkül is 42 napig elálló úgy­nevezett tartóstejet. Miután már naponta 30 ezer doboz ultrapasztőrözölt tej készül — sa fővárosban körülbelül 10—12 ezer liter fogy belőle — országszerte árusítják a kereskedeimi hálózatban. A tartóstej termelése . lehetővé teszi, hogy legalább a me­gyeszékhelyen, a városokban és a kiemelt üdülőterülete­ken a vendéglátásban, is be­vezessék árusítását. A Belkereskedelmi Minisz­térium felhívta a vendéglátó bőrgyógyászati. szakrendelé­sünk is. — Mióta üzemorvos? — Hét esztendeje. 1965-ben diplomáztam Szegeden, két év után telepedtem meg Egerben. — Hogyan választotta hi­vatásul ezt a pályát? Elhomályosulnak vonásai, a megszokott mosoly nincs többé az arcán. Hosszú hall­gatás után válaszolja: — Tragikus körülmény kényszert tett erre. — Szeretném, ha elmonda­ná. — Nagyon akarja? — Fájdalmat okozok ezzel önnek? — Teljes őszinteséggel el­mondom, amire kíváncsi. Belgyógyász szakorvosként dolgoztam az egri kórház III- as belosztályán. Abban az in. tézetben szakvizsgáztam, ahol a férjem már három és fél hónapja feküdt nagybetegen. A szakvizsgám után három nappal, a férjem meghalt. Hármas szíyhiba vitte el. Geodéta mérnök volt Eger­ben. Egyedül maradtam két és fél éves fiammal. Kórhá­zi ügyeleti szolgálatot, mivel senkim nem volt, akire a gyereket rábízhattam volna, nem vállalhattam. Olyan ál­lás kellett, ahol nincs ügyele. ti szolgálat.. így kerütem üze­mi főorvosnak a Finomszerel- vénygyárba. — Nem bánta meg? — Nem — hangzik a hatá­rozott válasz. — Különösen nőnek ideális munkaterület az üzem. Igazi gyógyító, meg. előző orvosi munkát végzek. Sokrétűbb a feladatom, mint a kórházban. Csak azok né­zik le ezt a hivatást, akik nem ismerik. Hellász kék ege alatt szü­letett. Anyanyelve görög és nagyon szép dialektusban be­szel magyarul. Szavaiban enyhe ö-zés keveredik paló- cos dallamokkal. Ügy, aho­gyan Szegeden és Egerben, el nem múló hatással meg- ’ ragadt a lelkében, tudata- ! ban. Pataky Dezső J vállalatokat, hogy ahol ed­dig nem foglalkoztak poha­ranként! tej értékesítésével — az érvényes utasítás ér­telmében — tartóstej bontá­sával kezdjék meg folyama­tos árusítását. A miniszté­rium kívánatosnak tartja azt is, hogy a tej és a péksüte­mény vasárnapi árusítására kijelölt vendéglátó üzletek a választék bővítése érdeké­ben szintén tartsanak tartós­tejet, de kizárólag a normál csomagolású, tasakos pasztő­rözött tejjel együtt, amelyet ugyanis nem helyettesíthet a drágább termék. Traktorvezetők versenye Viszneken A gyöngyösi járás ötver. f i atai term elöazövetkezeti, állami gazdásági dolgozójá­nak részvételével vetélke­dőt rendeztek vasárnap a viszneki Béke Termelőszö­vetkezetben. Két kategóriá­ban versengtek egymással a legjobb traktorosok. A szán­tóversenyen az MTZ típusú gépek vezetői között első he­helyezett a viszneki Molnár László letti második a horíi Tamaj László, harmadik az ecsédi Nagy Lajos. A nagy teljesítményű Johh- Deer és Rába Steiger gépek versenyében ugyancsak a visz­neki Béke Tsz versenyzője győzött: Tábori István, meg­előzve a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaság ver­senyzőjét, Dózsa Józsefet és a karácsondi Dobos Józse­fet. Az öntöző szakmunkások versenyén a nagyrédei Sző- löskert Termelőszövetkezet csapata győzött. Ezután ke­rült sor a vontatóvezetők versenyére, ahol a legjobb­nak Zaja István, a kará­csondi Kossuth Tsz dolgozó­ja bizonyult, elnyerve a köz­lekedésbiztonsági tanács különdíját is. Az első három helyezett mindegyik csoportban egy­hetes jutalomüdülésen vehet részt. Emellett elnyerték a „Szakma ifjú mestere” meg­tisztelő címet. Molnár László, a viszneki termelőszövetke­zet versenyzője részt vehet az idén sorra kerülő orszá­gos szántóversenyen is. Mmw,^ 1978. augusztus 29., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents