Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 199. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. augusztus 24., csütörtök a képviselők fogságba estek Gerillák támadták meg a nicaraguai parlamentet Nicaraguában a Sandinista Nemzeti Felszabadító Front ga. rlllái megszállták a nemzeti palotát (Népújság telefotó — MTI—AP—KS) Totális hírzárlat — ez volt az utolsó jelentés kedden éj­jel, ami Havannába eljutott Közép-Amerikából arról az akcióról, amelyet a Nicara­guai Sandinista Front egyik különítménye hajtott végre Managuában, behatolva a parlament épületébe, s fog­lyul, túszul ejtve a képvise­lőház tagjait, közöttük — meg nem erősített hírek sze­rint — a magas rangú So- moza_hű politikusokat. A hírzárlatot megelőző je­lentések mozaikjaiból össze­álló kép szerint kedden, he­lyi idő szerint a déli órák­ban, a reakciós Somoza-re- zsim ellen fegyverrel küzdő Sandinista Felszabadítás! Front gerilláinak egy húsz főből álló katonai egyenru­hába öltözött alakulata be­hatolt a parlament — nem­zeti palota — épületébe, le­fegyverezte az őrséget, és a képviselőház termében — ahol a képviselők éppen ülé­seztek — túszul ejtette a résztvevőket. A különítmény — a San Jose-i jelentések szerint — biztosította az épü­letet, a tetőn géppuskafész­ket állítottak fel, ezzel tart­ják távol a palotát megkö­zelítő helikoptereket, illetve a légierő alacsonyan szálló gé­peit. Az akciót követően a San­dinista Front közleményt adott ki, amelyben a túszok szabadon bocsátásáért az összes nicaraguai politikai fogoly szabadon bocsátását, hírek szerint tízmillió dollárt és szabad távozást követel­nek. A nemzeti gárdát haladék­talanul mozgósították, és az úgynevezett különleges ala­kulatok — a gerillaellenes harc nicaraguai elitegységei — megszállták a város stra­tégiai pontjait Hírügynökségi jelentések szerint a 67 foglyul ejtett képviselő között van Luis Palais Debayle a parlament alelnöke, Anastasio Somoza elnök közeli rokona és egyes jelentések szerint több mi­niszter — köztük José Anto­nio Jtostrán belügyminiszter — és néhány újságíró. Ugyancsak a front gerillái­nak fogságába esett Somoza diktátor 32 éves fia, Jose So­moza Abredo, aki a képvise- lőház tagja. A felszabadítási front fegyveresed, akik az AFP legutóbbi értesülése szerint mintegy 3500 személyt tarta­nak sakkban a parlament épületében, a következő hét­pontos követelést tették köz­zé: 1. Általános amnesztia az összes politikai fogolynak; 2. Bocsássák szabadon a Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Szervezethez tarto­zó összes foglyot és tegyék lehetővé távozásukat Mexi­kóba, Venezuelába és Pana­mába; 3. A front követeléseit naponta háromszor közvetít­sék a rádióban és a tv-ben, s tegyék közzé a Novedades, a La Prensa és az Ell Centro. Americano című lapokban; 4. A hadsereg és a nemzeti gárda alakulatai 300 méter­re vonuljanak vissza a nem­zeti palotától; 5. A kormány fogadja el az egy hónapja sztrájkoló kórházi és egészségügyi dol­gozók követeléseit, bérük öt­venszázalékos emelését; 6. A' kormány fizessen tíz­millió dolláros váltságdíjat; 7. Szavatolják, hogy a ge­rillák az általuk kiválasztott túszokkal együtt Panamába távozhassanak. Új párt alakul az NSZK-ban Az NSZK négy nagy pol­gári pártjával szembeni elé­gedetlenségből új párt szü­letik Bonnban: ezúttal a kor. mányban részt vevő Szabad- demokrata Párt (FDP) bal­szárnyának képviselői alakí­tanak „liberális szövetséget”. Az új csoportosulás képvise­lői „liberális kiáltványt” hoztak nyilvánosságra, amelyben magukat „balolda­li liberálisoknak és függet­len szocialistáknak” minősí­tik. Terveik szerint az NSZK több nagyvárosában Irodát nyitnak, és megteszik az elő­készületeket az országos fel­lépésre. Ez azonban csak ab­ban az esetben következik be, ha az FDP az ősszel Hessenben és Bajorország­ban sorra kerülő tartományi választásokon kiszorul a he­lyi parlamentekből, illetve a következő országos választá­sokon nem éri el a parla­menti mandátumokra feljo­gosító ötszázalékos szava­zati arányt. Magyar gyógyszerei! 100 millió rubelért -a MEDIMPEX 1 és a IMPORT újabb szerződése A MEDIMPEX magyar és a MEDEXPORT szovjet gyógyszerkülkereskedelmi vállalat képviselői — az 1979. évi felkészülés jegyé­ben — szerdán magyar gyógyszerkészítmények 45 millió rubel értékű szovjet exportjáról szóló újabb szerződést írtak alá Buda­pesten a MEDIMPEX szék­házában. Az aláírásnál jelen volt V. L Ocseretyin, a Szov­jetunió budapesti kereske­delmi képviselője. Ezzel a MEDIMPEX jövő évi szovjet exportja 100 millió rubelre emelkedett. Tudunk-e többet? N em is olyan régen az Apolló űrhajó összeszerelésé­ben szerzett munkaszervezési tapasztalatok jelen­tettek kisebb forradalmat ; a hétköznapok munkahelyein. Igen sok gyár, üzem, vállalat tanult a másodpercre ki­dolgozott, forgatókönyvszerűén előírt munkafázisok pontos végrehajtásából adódó előnyökből. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a még lábon álló gabonákban haladták a kombájnok és kombájnosok, s a napi tíz-tizenkét, gyakran tizennégy órai munka után újra, és újra feljött a szó a munkáról, no meg a pénzről is. Igen, a pénzről, amely mindenki számára fontos volt, és sokukat annak idején ez az egyetlen ok — a jó kere­seti lehetőség — hozott ki a gabonatáblára, ültetett kom­bájnra. Az esztendőről esztendőre ismétlődő aratásban hal­mozódtak a tapasztalatok, egyre szorosabbá váltak a ha­táridők, rövidült az aratás, javult a munka szervezettsé­ge. Az ideihez hasonló pontosságot, igényességet még so­ha nem tapasztaltak a szakemberek. Az aratás szervezett­sége minden eddigit fölülmúló volt. Pedig a mezőgazda­ságban nehéz szervezni. Sokkal inkább nehezebb, mint a zárt ipari rendszerekben. Hogy mégis sikerült, s ebben az esztendőben kiválóan sikerült, ahhoz döntő mértékben járult hozzá az, hogÿ a munkában részt vevők savügyük­nek tekintették feladatukat; magyarul, szerették — szere­tik a munkájukat. S ez az, amiben többet tudunk, többet kell, hogy nyújtsunk. A gépek korában, ahol elektromotorok, pneu­matikák, automata rendszerek végeznek sok munkát, is­meretlen fogalom a sav. Már a kenyérnek való gaboná­hoz sem kézzel érünk, hanem kombájnok motollája hajt­ja vágóasztalra a szálakat. Már a szőlősorok közt is fel­bukkan ősszel a kombájn, hogy segítsen a szüretben, s a kézi prés alól kicsorduló must látványa kivételesen adatik meg egy-egy embernek. Tudunk-e többet kezdeni a gépekkel, mint a világ más tájain? Ilyenkor nyáron, nyár végén, amikor a nagy betakarí­tási munkák folynak, gyakrabban hangzik el a lelkesedés szó, ami bizony — talán túl sok és gyakran indokolatlan használata miatt — valamelyest értékét vesztette a mun­kával kapcsolatban. Valahogy nem divat manapság lelkes munkáról beszélni. Még szerencse, hogy csak beszélni. Mert vajon, ho­gyan kerülne évről évre magtárakba a búza, silókba a kukorica, kádakba a szőlő, ha a mezőgazdaságban dolgo­zók a modem technika vívmányaival nem használnak egyenlő arányban szívüket, lelkesedésüket is? A magyar mezőgazdaság jó néhány termőre a világ “ élvonalába tartozik, érdemes elgondolkodni azon. hogy ebben az eredményben, milyen hányadot képvisel a semmilyen műszerrel nem mérhető, a semmilyen eszköz­zel ki nem mutatható, de jelenlévő, odaadó munkasze­retet ' Szigeíhy András T Vaskó Mihály az egri és az ostorosi tsz-be látogatott Vaskó MthStg, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára, Schmidt Rezsőnek a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jának, az egri városi párt- bizottság első titkárának és Németh Tibornak, az egri járási pártbizottság titkárá­nak kíséretében tegnap az Egri Csillagok és az ostorosi Egyetértés Termelőszövet­kezetekbe látogatott. A megyei pártbizottság első titkárát és kíséretét a termelőszövetkezetek gaz­dasági és politikai vezetői — Jászberényi József elnökhe­lyettes, Trieb János elnök, Kormos Miklós és Barta Kál­mán párttitkárok köszöntöt­ték. A két gazdasági vezető tájékoztatta a vendégeket szövekezetük helyzetéről, az aratási munkák befejezésé­ről, célkitűzéseik teljesítésé­ről és a szövetkezetek jövő­jéről. Ezt követően Vaskó Mi­hály és kísérete ellátogattak az Egri Csillagok Tsz kerté­szetébe, majd határszemlén vettek részt Megtekintették a nagygalagonyási és a Do- náth-dűlő, valamint a Sík­hegy hatalmas szőlőtábláit, az ostorosiak 22 hektáros őszibarackosát — amely saj­nos jelentős jégkárt szenve­dett — és a 200 hektáros, négyéves telepítésű szőlőtáb­láját amelyből 170 hektár a kékszőlő és jelentős a szere­pe a vörösbor-programban. Mindkét gazdaság vezetői elmondották, hogy jelenleg a szőlőtermés biztatónak ígérkezik, de ahogy a me­gyei pártbizottság első titká­ra megfogalmazta: ahhoz, hogy az ígérkező termésből valóság legyen, hogy az a pincébe kerülhessen, még sok minden kell: eső, aztán sok-sok, szép, napos idő és nem utolsósorban pedig jól szervezett szüreti munka. A '"látogatás befejezésekor Vaskó Mihály megköszönte a meghívást, a lehetőséget, hogy közelebbről is megis­merkedhetett a két szövet­kezettel — hiszen mint mon­dotta — hasznosak ezek a találkozások, a személyes tapasztalatokat nem pótol­hatja' teljesen semmi.' És viszonzásul tájékoztatta őket az ország és a megye gazda­ságpolitikai helyzetéről és felhívta a figyelmet néhány fontos tennivalóra. Elismeré­sét fejezte ki a szövetkeze­teknek az új telepítésű sző­lők minőségéért, a szövetke­zetek egyéb jól előkészített és kivitelezett beruházásaiért és nem utolsósorban azért, hogy néhány év alatt mind­két gazdaság előbbrelépett, jelentősen fejlődött. Külön is elismerését és örömét fe­jezte ki azért, hogy a kü­lönböző szakágazatokban sok fiatal szakemberrel találkoz­hatott és felhívta a szövet­kezeti vezetők figyelmét: tá­maszkodjanak mindenkor a fiatal szakemberekre, be­csüljék őket összegezve a tapasztalato­kat befejezésül elmondotta, örömmel tapasztalja azt, hogy a két szövetkezet hely­zete megalapozott jövője biztató és a megyei, a váro­si és a járási pártbizottság nevében további sikereket kívánt a két szövetkezet ve­zetőségének, tagságának. Gépek a határban A 8300 hektáron gazdálkodó hatvani Lenin Termelőszövetkezetnek is sok bajt, bosszúsá­got okozott az esős időjárás. Feszített munka folyik most a földeken. Nyújtott műszak­ban dolgoznak a gépek és az emberek, hogy a lemaradást mielőbb pótolják. Ezt örökí­tette meg a fényképezőgép lencséje is. "»» ........................................... "■ — E lég tennivalójuk akad még a szaímalehúzó gépeknek is. Háromezer hektárnyi területen most érkezett finiséhez a szalma begyűjtése. Molnár Imre és Koreny Gyula gépével , Hatvan szélén találkoztunk. ­.Tavában tart az őszi búza 2500 hektárnyi vetésterületének talaj-előkészítése. Nagykökényes határában Csordás István Rába-Steigerrel végzi a felégetett tarló tárcsázását. A Csánnyal szomszédos táblákon Kepes Vilmos és kombáj- nostársai, 600 hektárnyi területen, a lucerna utolsó parcel­láit vágják. (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents