Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
Bend a lelke Igazán nem kerülne sokja, a haszna viszont annál nagyobb lenne, ha a gyöngyösi Mérges utcai lakótc- iepen bevezetett példát megyénk több településén átvennék. A Mérges utcában ismeretlen fogalom a szél fölborította kuka és az abból kizúduló szeméttörmelék. A szemeteskukák ugyanis rendben sorakoznak a kerítéssel körülvett ,,elkülönitöben". Rend a lelke mindennek — tart)a a közmondás — és sokszor így van ez, ha dyan hétköznapi * mégis kényes témáról van szó, mint a szeméttárolás. (Fotó: Szabó Sándor) BnEog csirádra Jancsi, ra londoni primas VERŐSZALA. Ez az utca is elindult valamikor à vízmosás mentén, párban az . Árnyékszalával, ami a vízmosás másik partján épül- getett a századok alatt. Ezt a vízmosást, amelyet Szala- ároknak jelölt a térkép, a Bakta felé emelkedő dombokról lefutó vizek marták ki: zegzugos útját most igazítják rendbe az északi városrész déli határánál. Ott, ahol beomlik az Eger-patak- ba, olyan tekintetes medret kap vasbetonból, hogy még egy szilaj hegyi patak is ' megtalálná benne nyugová- sát. A TIZENNYOLCADIK század végén, s a tizenkilencedik század folyamán a Verószala és Árnyékszala végén telepedett le a muzsikus nemzetség. Korábban messzire kerülték a várost, hiszen Eszterházy püspök összetörette a hegedűket. („Akik muzsikálásból élnek, azoktól el kell venni a hegedűt és más hangszert, össze kell törni és az árát nekik megtéríteni. 1772.”) A negyvennyolcas időkben a sírvavigadáshoz húzták a keservest a Szalák népei. 1893- ban, amikor országszerte hivatalosan összeszámlálták őket, kétszáztízen éltek Egerben. (80 férfi, 130 nő. Foglalkozásukra Rézve a férfiak közül 45 zenész, 11 szegverő kovács, 10 napszámos és koldus, továbbá 14 tizenkét éven aluli gyermek. A nők közül meszelőkötéssel és madzag-méréssel (?) foglalkozott 32, kizárólag háztartással 14, koldulással, kártyavetéssel, kuruzslással 21, napszámmal 12, tizenkét éven aluli gyermek 51.) Ennek az általános cigány- számlálásnak idején adott hírt az országos sajtó Balog csinda Jancsi haláláról. Valamikor 1857-ben született ezen a vályogverte világon. Apja kisgyermek korában kezébe ’ adta a hegedűt. Nyolcéves volt, amikor már annyira kitűnt tehetségével, hogy édesapja felfuvarozta Pestre és bemutatta Patiká- Vus Ferkónak, meg az öreg Rácz Palinak. Hallását, ütemérzékét. kezének ügyességét annyira értékelték, hogy Pa- tikárus Ferkó rövid időre befogadta bandájába, vendégként, mint nevezetességet. A Sebestyén téri Csiga vendéglőben játszott, ott volt Vörösmarty Mihály sarok- asztala, kora költői. írói, színészei, kritikusai társaságában üldögélt, ott altatta a csodalatos költői honfibúját Patikárus Ferkó. Brtog • csinda Jancsi tizenhárom éves korában Debrecenbe került Balázs Kálmánhoz, ma jd Pestre szegődött az öreg Rácz Palihoz. Kontrás volt ugyan, de prímásnak se volt akárki. Ez Londonban derült ki róla. 1888-ban Bunkó Vince bandájával ment' ki az angol fővárosba. Nagy hirrel mu- ■‘•'k rrv jdrig, mígnem Vince otthagyta a bandát, valamely idegen dáma, hevesvérű grófnő vagy keleti hercegnő elcsábította. Akkor Csinda Jancsi állt a banda élére. Ettől kezdve „nemzetközi elismerés” koszorúja övezte Jancsi homlokát. Pesten halt meg 1893 májusában, harminchat éves korában. TEHETSÉGET termő vidék volt a két Szala. Itt született a cigánysorban, ha nem is volt cigány Bartha János, a Nemzeti Színház első együttesének sirató- nevettető nagy drámai színésze, de itt született Balog Gábor is, a nótaszerző egri prímás (1858—1919), akinek sírkövet emeltek tisztelői a Hatvani-temetőben, Borsodi László költő sorait vésték rá: Búsulókkal búslakodtál Álmodókkal álmodoztál Magyar szívek lángja-fénye Igaz magyar cigány voltál. Különös szeszélye a sorsnak, hogy Balog Gábor szerzeményei közül egy sem maradt fenn. Mindössze egy beszédét ismerjük, amelyet ugyancsak a számlálás esztendejében mondott. A Kékszőlő szemközt virágzott a Szarvas vendégfogadóval és a nép szálláshelye volt, míg a Szarvasban a vidéki birtokosok mulatoztak. József főherceget ünnepelte a cigányság, aki tudvalévőén megalkotta az első magyar cigány nyelvtant és szótárt. ’ Szólott pedig Balogh Gábor imigyen: Roma, táj, romane dzsuvly! Phandibna kereszke ikrát telepergyuven upralodá upruduno bar or a), ako bunte bergende perdal butvázilabi káj amaro romano cshibja- k erő vakeribe tesziklyon nacsak upro ungriko them, ando celo szvito. Pindsarde stlyam andi lavuta upro tugyo thema. Adá baro upra- mende hikhibe sza öle upro. dumo Josef séroherezegeszke saj palyikerasz. Mangasz öle lacshe devle, te del oleszke upramaro upreikribe dugod- sivipe, zsór szsesztipe. Ta dsivel, dsivel, dsivei! Magyarul: Cigányok és ei- gányasszonyok ! Tartsuk kötelességünknek megemlékezni arról a nagy fenséges úrról, aki sok esztendőn keresztül dolgozott, hogy a mi cigány nyelvünket tanulják nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Ismernek bennünket hegedűnkről idegen országokban. Ezt a ránk nézve nagy megtiszteltetést mind a fenséges József főhercegnek köszönjük. Kérjük devlát, adjon neki ami fenntartásunkra hosszú életet, erőt, egészséget. Éljen, éljen, éljen! A VERÖSZALÄBAN azóta megváltozott a világ. .Talán az a sarki lámpa is más helyen áll már a Szala elején, amelynek halvány fényénél a kocsmáknak zárása után osztást tettek a bandák a keresetben, hón alá szorítván a sovány és meztelen hegedűt, húrral befelé, hogy meg ne ártson neki a hajnali harmat Dr. Kapor Elemér Nyelvetlenségek Ki tolmácsol angolról—amerikaira? Az Egyesült Államokban beszélt angol nyelv olyan gyors ütemben változik és tér el az angliaitól, hogy kétszáz év múlva az angolok és az amerikaiak már csak tolmács útján tudnak majd beszélni egymással. Ezt a meghökkentő kijelentést nem akárki tette, hanem Robert Burchfield, az oxfordi egyetem kiadójánál megjelenő — és abszolút hitelesnek tartott — összes angol szótárak főszerkesztője, mégpedig az Egyesült Államokban, Chicagóban, egy sajtókonferencián. „Az amerikai és az angliai angol nyelv 1776 óta eltérő irányban fejlődik — mondta a neves szakember —, és ez a folyamat további kétszáz év múlva oda fog vezetni, hogy nem értjük meg egymást.” Általánosan elterjedt nézet, hogy a tömegtájékoztató eszközök — rádió, televízió, sajtó — révén a két nyelv ’ közti szakadék csökkenni fog — ezt azonban Robert Burchfield tévhiedelemnek bélyegezte, mivel — mondja — „nem a tömegtájékoztató eszközök szabják meg, hogy hogyan beszélünk, hanem az, hogy hogyan beszél, levelezik, társalog egymással az a 200 millió amerikai, aki soha nem járt és nem is fog Angliában járni, és az a becslés szerint 47 millió angol, aki soha nem járt az Egyesült Államokban.” Hozzátette még: Az Egyesült Államokban sok ember nem első nyelvként (nem anya nyelvként) beszéli az angolt. Azonkívül itt több in. ger éri az embert, mint Angliában, márpedig az új fejlődés gyakran megteremti új szavak szükségességét is. Ügy érzem, hogy az angliai angol jobban megtartja régi jellegét. Amellett Angliában van egyfajta „standard” an goi, amelynek az elsajátítására az emberek törekszenek. Az Egyesült Államokban nincs egyetlen ilyen „standard” — mondta az oxfordi szótárak főszerkesztője. A spanyolok spanyolul beszélnek Spanyolországban azt a nyelvet, amelyen az ország túlnyomó többsége beszél — kasztíliainak nevezik és nem spanyolnak. Most a Királyi Nyelvészeti Akadémia elnöke felszólította az ország lakosságát, hogy nevezzék nevén nyelvüket, vagyis spanyolnak, és felszólította a Cortest, a parlamentet, hogy az alkotmányba is vegye be azt a megállapítást, hogy a spanyolok spanyol nyelven beszélnek. Kasztilia az ország középső része. Valamikor ennek az országrésznek az uralkodói egyesítették jogaruk alatt a félsziget ma Spanyolországnak nevezett részét, kiterjesztve rájuk a maguk nyelvjárását, a kasztíliait. Ez mindig bosszantotta a többi tartomány lakóit „Nem láttam még például német—kasztílíai vagy an. goi—kasztíliai szótárt — mondta most Damaso Álon so, az Akadémia elnöke —, ellenben láttam német—spanyolt és angol—spanyolt!” Ha a Cortes elfogadja az alkotmányban ennek _a rész nek a megváltoztatását, el fog törölni egy keserű emléket. Már csak azért is szükségesnek tartják ezt a változást, mert egész Latin-Ame- rikában spanyolnak nevezik azt a nyelvet, amelyen beszélnek, s amelyet Spanyol- országból vittek át a hóiií- tók — ugyanakkor magában az egykori „anyaországban” állítólag „kasztiliaiul” beszéltek... P. G. P. Szarvasbögés a Duna árterén Elkezdődött a szarvasbögés a szigetközi Duna-árté- ren. Az idő hirtelen hűvösre fordulása okozta idén a szokásosnál korábban kezdődött szarvasnászt, amely egyúttal az őszi vadászati szezon kezdetét is jelenti szeptember 1-tól. Győr-Sopron megyében több mint ezer szarvas, közte csaknem ötszáz bika elejtését tervezik. Népes külföldi vendégvadászusoportokat is várnak szarvasvadászatra a szigetközi Duna-ártéri, a hansági, a rábaközi^ és a Sopron környéki nagyvadas vadászterületekre. Mitjans: Harry Swansson halála Swanssonné a következőképpen kezdte vallomását: — Éppen lefelé készül- tünk az ebédlőbe, amikor belépett az inas és jelentette, hogy egy úr kivan beszélni a férjemmel. Harry megkérdezte, hogy hívják, mire az inas azt felelte: „Az úr nem mondta meg a nevét, csak annyit közölt, hogy élet-halál kérdésről van szó.” — Akkor a férjem megkért — folytatta Swanssonné —, hogy kisérjem le a könyvtárba. Amint beléptünk, az ismeretlen felugrott a karosszékböl, zsebéből pisztolyt rántott elő és háromszor lőtt. Harry holtan esett össze. — És maga nyugodt maradt, asszonyom? — kérdezte a felügyelő. — Nem. özvegy maradtam — felelte méltóságteljesen Swanssonnné. Foster felügyelő folytatta a kihallgatást: — Hozzányúlt valaki valamihez a könyvtárban? — Igen. A lányom'. Mint mindig, most sem. tudta türtőztetni magát és megfogta ... — Mit? — A felügyelő felállt az asztaltól. — A holttestet. Mikor látta, hogy az apja mozdulatlan, kivett a zsebéből egypát bankjegyet. Ez már egy olyan reflex nála, érti? — ön telefonált a rendőrségnek? — Nem. Amikor az ismeretlen lőtt, az első dolgom volt, hogy bevegyek két nyugtatót. A dörrenéstől szörnyen megfájdult a fejem. — Hát akkor ki értesítette a rendőrséget?.. — A bátyám. Éppen nálunk volt ebédelni. — Es most hol van a kedves bátyja? — Azt mondta, rögtön jön, mihelyt végez a desszerttel. Mivel gyerekkora óta nincs úgy oda az édességért, gondolom, hamarosan itt lesz. Meglehet, hogy már jövőre,.. Tudja, olyan ideges Szegény. „Húgocskám — mondta —, jobb lesz, ha nem most, hanem egy kicsit később beszelek a felügyelővel.” Es elutazott. Most már útban van Mexikó felé. Apropó, nem tudja véletlenül, mikor zár a bank? — Mi dolga a bankkal, asszonyom? — Ö, csak azt szeretném megtudni, mikor kapom meg a szegény férjem után járó pénzt. Képzelje, rifég két hete sincs, hogy félmillió dolláros életbiztosítást kötött — és milyen szörnyű véget ért! — A felügyelő gondterhelten takargatta az állát. — Nem akarok szomorúságot okozni, asszonyom, de eddig semmi gyanús szálat nem látok ... Legalább lenne valami nyom, amin elindulhatnánk! ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása KOSSUTH 8.25 Utazás a Balaton körül. 8.55 Munkásdal-feldol- gozások. 9.05 Két arckép a sport világából. 10.05 Robi, Tóbi és a Töfröcsó (rádiójáték). 10.40 Cimarosa: A hiszékeny. 11.39 Egy jenki Artur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14.02 A két Cecília (mesejáték). 14.47 Éneklő ifjúság. 15.10 Népi zene. 15.44 Magyarán szólva. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.38 Kurtág György műveiből. 17.07 Hat év után a Hatokról. 17.32 Prokof- jev: Péter és a farkas. 18,00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.30 Népzenei hangos újság. 20.10 Politikai forgószélben. 20.40 Népszerű baritonáriák. 21.05 Kilátó. 22.20 Meditáció. 22.30 Hallgassuk együtt! 23.15 Dzsesszfelvételek. PETŐFI 8.05 Népdalok. 9.30 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12.00 Operettek. 12.33 Kiszáradt az én örömem zöld fája. 12.50 Szimfonikus táncok. 13.28 Növénykedvelőknek. 13.33 Tilliolio. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Ta más bátya kunyhója. 18.49 Haydn: g-moll szimfónia. 19.16 Károlyi Mihály. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Közvetítés az öttusa VB- ről és az úszó-, vízilabda- viíágbajnokságról, 21.15 A comwalli kalóz, avagy a becsület rabja (operett). 22.43 Gonda János szerzeményeiből. 23.15 Dvorzsák kamarazenéjéből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Az igazságügy fóruma — A tulajdonjog — Dr. Tímár László előadása — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Részletek zenés játékokból, — Hírek, lapés műsorelőzetes. tói 16.35 Copfot csoda (szovjet film). 17.55 Tiszai halászok riport film (ism.). 16.30 Román mozaik. 19.30 Tévé. torna. 19.30 Tv-híradó. 30.00 Gazdag ember — szegény ember (amerikai filmsorozat). 30.45 Közgazdasági kislexikon (rajzfilmsorozat). 30.55 Nézőpont. 31.55 Tv-híradó 3. 32.05 Tele. sport. 2. MŰSOR 20.01 Hófehér kőoszlop Mistinguette-nek. 20.35 Tv. híradó 2. 20.55 Talpuk alatt fütyül a szél (magyar, film). JHâflÜjswfà augusztus kedd
