Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

;*aMi*-'»**A*AAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAA ■■ ■ p ■ Feleki Kamill 70 éves! - — MAMAAWVWVM»AAAAAAMAAAAiAAAAMMAMAAAAMAMAAMAMAMAAA<MAAAAAAMAAAAMMA^A.*AAi»'A^AA BÁTRAI TIVADAR: i#n V Hetven éve, 1908. augusztus 21-én született Feleki Kamill színész, tánckomikus, Kossuth-díjas, kiváló művész. Ope­rettekben vált népszerűvé, emellett azonban számtalan ki­tűnő jellemszínészi alakítására emlékezhetünk filmek­ben, prózai színpadokon. Képünkön: a Kabaré című mu- siealban Halász Arankával. (Fotó: Horváth Éva)-S^%^VNA^vrvVVVV>^A/V\AAí\^AA>AAA^AAA/NAA^A^VVNAAAAAAA»^A^VV^AAAyVVVlW Zenés mesejáték Az ezerkettedik éjszakából Tamássy Zdenlcó új műveiről Általában azt tartják, hogy a most ötvenhat éves Ta­mássy Zdenkó a legtermékenyebb zeneszerző Magyarorszá­gon. Rádióhallgató, tv-néző, mozi. és színházlátogató egy­aránt ismerheti munkásságát. Művészcsaládból származik. Édesapja Tamássy Pál zeneszerző volt, s a Király Színház­ban is nagy sikerrel játszották darabját. Édesanyja a század elejének ünnepelt sanzonénekesnője és színésznője: Ilosvay Rózsi. — Kákái Rezsőnél végeztem a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakát, A zongorában Böszörményi Nagy Béla volt a tanárom, az ütőhangszerek titkaiba Roubal Rezső vezetett be. Nem sokkal a felszabadulás után a Magyar Rá­dióhoz kerültem, s mindmáig a könnyűzene lektora vagyok — mondja Tamássy —, ami annyit jelent, hogy a kezemen átmegy a műfajnak egész termése. — Nagy elfoglaltsága mellett nem fárasztja a lektori munka? — Jómagam abból a szempontból közelítem meg a kér­dést, hogy az átnézett anyagból én is tanulok. — Hány tv-játéknak komponálta a zenéjéi? — Száztizennyolcnak.- És hány filmen vetítették a nevét, mint zeneszer­cit? — Tizennyolc magyar játékfilm muzsikáját komponál­tam. Csak néhány cím: Hannibál tanár úr; Régi idők foci­ja; Budapesti mesék. A tv-filmek közül különösen a Kán­tor-sorozatot szerettem és a Krúdy Gyula őszi versenyek című művéből készült játékot, amellyel legutóbb megnyi­tották a veszprémi tv-fesztivált. — Színházi muzsika? — Mindmáig huszonkét színdarab zenéje. A most el­múlt évadban és a jövő szezonban műsoron volt, illetve marad a Madách Kamara Színházban Tolnay Klári és Men- sáros László felléptével a nagy sikerű „Kései találkozás”. A Budapesti Gyermekszínházban „Öz, a varázsló”, az Állami Bábszínházban a „Vásári komédiák”, végül a Vidám Szín­padon Pirandello—Gáspár Margit „Velencei kékszakállúja. — Zenés rádiójátékok? Kilencet írtam eddig. Szerencsére mind tetszettek a közönségnek. Ilyenek voltak a Joe bácsi. A ház közbeszól, Fő a, vendég, a Haldoklás habbal és a Női különítmény. — A közönség megkedvelte több slágerét is. Melyek a legnépszerűbbek? — Alighanem az, amelyiket Bilicsi Tivadar énekelte: „Nem wurlitzer a verkli”, a másik az „Én nem akarok min­denáron férjhez menni”. Az utóbbit Psota Irén remek elő­adása segítette. — Mi készül a műhelyben? — A legújabb kompozícióm Hellai Jenő bűbájos költői mesejátékénak. Az ezerkettedik éjszakának a zenéje. A rá­dió rendelte meg. A női főszerepet Kalmár Magdának, az Operaház kitűnő magánénekesnőjének szántuk. „Én lelopom az égről a csillagot" — így szól Az Ezer­kettedik éjszaka egyik dalának refrénje. — Üj filmzene? — A legfrissebb filmet most forgatják Szörényi Rezső rendezésében. Esztergályos Cecília. Bodnár Erika és Bujlor István szerepelnek benne. Cime: „B. u. é. k.” — Véleménye szerint miben különbözik a színháznak vagy a rádiónak, a filmnek vagy a tv-játéknak komponált zene? — Semmiben. Ugyanúgy kell megkomponálni, mint bármilyen más műfajú muzsikát. A filmzene azonban úgy­nevezett alkalmazott muzsika. Kötöttségei nagyobbak. Bi­zonyom külön funkciókat kell ellátnia. Így például fokozni kel! a film cselekményének izgalmát. „A kép mögé” kell kerülni vele. A rendező elgondolását kell egyeztetni a ma­gaméval. Rövid idő alatt jellemezni a helyzeteket, olykor .szigorúan megadott másodpercek keretében. De éppen ez ad kedvet, ihletet a megfelelő zene kitalálására. — Tervei? — A nyáron operát írok a Népszínház operatársulata számára: Nadányi Zoltán „Hét falu kovácsa” című müvé­ből Távolabbi tervem néhány magyar vers megzenésítése Szép Ernőtől napjaink lírájáig — Venczel Vera és Kállai Ferenc részére. Az operaírásban is van már gyakorlata Tamássy Zden- kónak. hisz a közönség emlékezhet ..Éneklecke” című tv- dalművére Karinthy Frigyes nyomán, valamint a „Vendé­gekére, amely Sarkadi Imre munkájából készült. Kristóf Károly — Miért jársz az iskolába állandóan piszkos kézzel? — Nincs másik, tanító né­ni kérem... — Mennyit fizetek a cipő- javításért? — kérdezi Nor- ber úr. — A javítás 30 koronába kerül, Mivel azonban az egyik cipőjét elvesztettük, csak 15 koronát fizet. — Hogy sikerült az érettsé­gi találkozó? — Rosszul. Mindenki ott volt és így nem tudtunk ki­ről beszélni... — Ha nincs étvágyam, ko­nyakot iszom. Ha rossz a han­gulatom, bort iszom. — És mikor iszol vizet? — Ha nincs pénzem. — Ügy, gyerekek,— mond­ja a tanító néni. — Legyetek szépen csendben és énekelje­tek! Róbert úr egy szép virág­csokrot visz haza feleségének. Amikor látja, hogy az szem­rehányást akar tenni a kido­bott pénzért, így nyugtatja meg: — Ne idegeskedj, valaki otthagyta a villamoson. .. Komárik úr boldogtalan arccal panaszkodik barátjá­nak: — A feleségem elvette az összes pénzt és elment! — Az semmi — vigasztalja a barátja — az enyém szin­tén minden pénzt elvett, de nem ment el! . — Mi baj, barátom? — Szeretek és szeretnek... — De hiszen ez nagyszerű! — Valóban az lenne. ha ugyanarról a nőről lenne szó. Olyan nyár, meg olyan tél Fejcsóválva hall. gatom, hogy olyan nyár van, amilyenre a legidősebb embe­rek sem emlékeznek. Sőt: a meteorológu­sok sem. Olyan any- nyira nem nyár. ■Mindebből nyilván­való, hogy ha ilyen nyarak vannak, mert a tavalyi is majdnem ilyen volt és biztos, hogy a jövő nyár is ilyen lesz, akkor ez már az új jégkor­szak. Hideg nyarak a jégkorszak hírnökei. Olyan nyaraink lesz­nek, amelyek a bol­dog ánti időkben már zimankós telek, nek számítottak és örülhetünk majd, ha a szomszéd utcán nem találkozunk sé­táló jegesmedvék­kel. vagy a járdán parkoló rozmárok­kal. Olyan jégkor­szak jön ránk. Az idei hideg nyár mi­att. Már nem is a fe­jem csóválom két­kedve, hanem a fe­zeim dörzsölöm ösz. sze vacogva, úgy át­élem és átérzem a közelgő jégkorszak minden rettegését. Csak azt tudnám, hogy minek kell majd akkor, hogy le­gyen meteorológia, és ha m.énis lesz, mit mond? Ezt? — Az észak felől jövő magas és ala­csony nyomású hideg levegő beáramlása és keveredése a Kárpát­medence felett az el­következendő hu­Juss, 1947 apám szőlőkarónak faragott sulykolt e földbe: nincsre napon nem lombosod ha tom tél nem tántorít el állok órátlan időben csak a tőkék forradalmát féltem FAZEKAS LAJOS: rigánymeggy szirmoz olykor kacsok karolnak: nyár van de tűzre ha megérek jó tűzre érjek meg körém kucsma,« istenek iiljer hadd melengessék tenyerüket! Idézd az örömöt Idézd az örömöt, ha hosszú úton megszólít magányos útitárs. Szavad oldjon emlékét vagy régi vágyakat; s öröméből szívedre is hulljon annyi, amennyi a barátsághoz elég. A szó összeköt — egy-haza gondja — mint a gyökér a lombot bokorba. — Az ember békével kösse meg ünnepét! \ ''VWVAAAA/vAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAWW\AAAAAWAAAAAAA\A^VA\\\VvVVVVV\\VsAA\WAAAAAAAAAAMAAAA Kuriózumok, ' PISZTOLYPARBAJ Egy winnipegi (Kanada) fakereskedő lélekjelenlétét megőrizve vette kezébe a szobában heverő játékpisztolyt, amikor hazaérkezvén, rajtakapott egy férfit, amint az a páncélszekrényt nyitja. A betörő ijedtében elejtette fegy­verét, és elfogták. Neki is csak gyerekpisztolya volt. ABSZTRAKT NYÁR Baselben egy üzletembertől elloptak egy festményt, amelyet 50 000 frankért szerzett meg. A rendőrség kérte, írja le a „Nyári nap” címet viselő képet. Az ember kapi­tulált a feladat előtt. „A FOGLALKOZÁS BECSÜLETE” Egy bizonyos Dicky Booth két egymást követő napon ugyanabba a belmonti (USA, Nevada szövetségi állam) bankba tört be. Az első alkalommal 12 000, a második al­kalommal 18 000 dollárt rabolt. Hamarosan elfogták. A bí­rónak a második vállalkozást így magyarázta: „Az első be­törés után azt olvastam az újságban, hogy egy széf elke­rülte a figyelmemet. Ezenkívül munkámat kontármunkának minősítették. Nem akartam, hogy ez rajtam ragadjon.” OK A HÁZASSÁGRA Az agglegények az iraki fővárosban több közlekedési dugót és balesetet okoznak, mint a házasok. Mértéktelenül tülkölnek, az autórádiót túl hangosan üvöltetik és egyál­talán kevesebb felelősségtudattal viselkednek a forgalom­ban. Ezt állapították meg a bagdadi egyetem szociológu­sai. Javaslatuk: hozzanak létre külön alapot, hogy a nőtlen férfiakat jutalmak révén házasságkötésre ösztönözzék. eocén társadalom a? meteorológiai szolgá-í latot, szóval, ez azj intézet azt jelenti\ majd, hogy: — Az észak és déIÁ valamint a kelet ésí a nyugat felől jövől alacsony és magas; légköri képződmé-t nyék nem keverednek< és nem áramlanak bei a Kárpát-medencé-i be, s ez így tart majd] még huszonnégy­millió éven át... Ai hőmérséklet helyen-i ként nem éri el az öt A venöt fokot, mert] ott csak ötvennégy s lesz... Kellemes ki A ránduló- és gutaütö- ] gető idő — így majd] a meteorológia és nem ! is tehet majd más-\ ként, hiszen ezek a] mostani nyarak olyan j nyarak, amelyek elő­hírnökei egy tartós, $ és igen erős felmele-< gedési időszaknak, > amikor majd telelnie az egyenlítőhöz já-\ runk. Nem is tudom, ér A demes-e ilyen dög\ meleg időben élni.5 Érdemes-e időjárás-5 jelentést olvasni és a l legöregebb embereA két hallgatni? Min A denesetre biztos, amil biztos, felveszem aS télikabátomat és ki-/ fekszem az árnyékba> napozni. Jó, ha az] ember minden eshe­tőségre felkészül. Gyurkó Géza szonnégyezer évben is tart még. Hózáporok­kal és átmeneti, he­lyenkénti felmelege­déssel. Ahol meleg­szik átmenetileg az idő, ott csak mínusz húsz fok lesz... Egyébként annál ke­vesebb. Hogy mennyi? Majd megtudják még az ükunokáik is! — így majd a meteoro­lógia az elkövetke­zett jégkorszakban. Szép kilátások. Bundák, lábzsákok, fül-, orr- és szájvé­dők, és nyaralni a langyosabb északi pó­lusra megyünk. Mert olyan nyár van, ami­lyenre a legidősebb emberek sem emlé­keznek, s ez a nyár éppen ezért a közelgő jégkorszak előhírnö­ke. Érdemes egyálta­lán életben maradni? Aztán eszembe jut, hogy egy hete-ket- tő-e tán, hogy fej­csóválva hallgattam, milyen meleg nyár van. Majdnem negy­ven fokos, irtó párás, egyenlítői nyár. Olyan, amilyenre a legidősebb emberek sem emlékeztek. Sőt: a meteorológusok sem. Olyan nyár volt két hete, hogy nyil­vánvaló volt, a föld egy új és intenzív felmelegedési perió­dusba került, annak előhírnöke ez a nyár, de már ilyen volt a tavalyi is, sőt, bizto­sak lehetünk, hogy a jövő évi nyár is. Egy nyár nem csinál új eocénkort a földön, mint ahogyan egy fecske sem nyarat, na de már három... És a többi! Mert jön a többi is, az olyan bi­zonyos, mint az, hogy nem kell sok idő hozzá és foldbe- gyökeredzett lábbal állunk meg az utca­sarkon, mert a ku­káskocsi felett kíván­csian kandikul ránk egy brontosaurus a jegenyefa árnyéká­ban. Hűsöl a lelkem, mert még neki is me­lege van. És majd a Meteorológiai Inté­zet, mert még ilyen esetben sem nélkü­lözheti egy modern Mokka A címül idézett szóalak mindennapi életünk nyelv- használatában is igen gyak­ran jut nyelvi szerephez. Több összetételünknek is alkotó tagjaként szerepel. A leggyakrabban hallhatók és olvashatók ezek az összetett szavak: mokkacukor, mok. kákánál, mokkakocka, mok­kakávé, mokkacsésze, mok­kafőző, mokkatorta stb. To­vábbképzett alakját, a mok­kái szót is gyakran használ­juk fel minősítésre. Az erős, török módra készített fekete­kávé megnevezésére szolgáló mokka névvel eleinte az Arábiában termesztett, apró szemű kávéfajtát illették. Ide vezethető vissza a szó erede. te is. Nyelvünk életében gyakori ugyanis az a jelenség, az a folyamat, hogy a tulajdon­nevek közszóvá lesznek, köz- nevesülnek. A mokka köznév is a helynévi eredetű szavak típusát képviseli. A Vörös- tenger partján levő Mokka (Mokha) kikötőváros neve a közszóvá válás útján jelen­tést is kapott, s ma már a nemzetközi szókincsben a vi­lág minden részében isme­retes közszói értékű megne­vezés. Érdeklődésre tarthat szá­mot a mokka szónak ma­gyar nyelvbeli életútja is. Már az 1700-as évek végén a versek nyelvi szövetében is jelentkezik. Borcsay Abra- hám A kávéra című költe­ményében ezek a sorok ol­vashatók: „Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, / Mennyit szenved érted nyugaton is a rab”. Azt is természetesnek tart­juk, hogy ez a ma már álta­lánosan használt és ismert szóalak a szépirodalmi nyelv­ben is korán jelentkezett. De mai költőink sem csak fo­gyasztják a mokkakávét, ha­nem versbeli kulcsszerepet is bíznak a kávét minősítő megnevezésre is: „Mokkára vágyakozva, / ezt moccanat­lan arccal / fenékig kell ki­inni” (Győré Imre: Sajtok, feketekávé). Orbán Ottó A kávé című alkotásában a mokkakávé élet- és természetrajzához is szellemesen nyújt néhány jellemző információt: „A legjobb kávéból, melyet Je­menből hoznak, / és közön­ségesen mokkának nevez­nek, / Európába igen kevés jut. / Mind egy szemig Tö­rökország és Arménia éli föl, / noha már nekik sem a legtisztább kávé, a jemeni mokka jut.” A tulajdonnevekből való­ságos köznévvé fejlődött alábbi szóalakok ünnepi al­kalmainkon, társasági össze­jöveteleinken is fel-felidé- ződnek, amikor szendvicset, ■ zserbót, konyakot és mokka- kávét fogyasztunk. Dr. Bakos József 'A/VWVWVWWWW«^WW^WWWWWWW*VW\ WNÖ/VWV I I A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents