Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

Legyen még nagyobb becsülete a példamutató munkának leterjú Daria Alajossal, a; MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárával Hazánk egy-egy jeles ün­nepe jó alkalom, a visszaem­lékezésre, az ünneplésre, de alkalom az összegzésre is. Ilyen megyei és gazdasági összegzésre kerestük jel a megyei pártbizottság e kér­désekkel foglalkozó titkárát, hogy válaszoljon lapunk szá­mára — olvasóinknak. — Kedves Barta elvtárs, 1978 első félévében milyen főbb tendeciák jellemez­ték megyénk iparának és építőiparának munkáját? — Öröm és megtisztelő feladat is a válaszadás. Öröm, mert nincs oltunk szégyenkezni munkánk mi­att, és megtisztelő is, hogy a Népújságon keresztül vá­! laszolhatok a lap által fel­vázolt olvasói kérdésekre. , Megyénk szocialista iparában — a korábbi évekhez ha­sonlóan — a termelés di­namikusan, majd hat száza­lékkal nőtt. Természetesen a.z átlag ágazatonként, vál­lalatonként, szövetkezeten­ként eltéréseket mutat, ör­vendetes, hogy a Thorez Külfejtés lignitből az előző évinél és a tervezettnél is > ..egyaránt többet termelt, a Gagarin Hőerőmű villámos- energia-termelése — bár kissé a tervezettnél alacso­nyabb — az előző évit je- . lentősen meghaladja. A szükséglétre való termelést szolgálva.,.' gyorsan nőtt a - gép- és az építőipari üze- • mek termelése. A földgáz, a kőolaj, a színesfémek, a dúsított érc termelése alap­vetően geológiai okok miatt csökkent.. A főzelékkonzerv termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — számotte­vően elmaradt a tervezet­től. Az építőipar munkájának értéke — összehasonlítnató árakon számolva — 8,5 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál. Ebben kifejezés­re jut egyrészt a két taná-. ;si vállalat termelésének gyors' növekedése, másrészt azt . Állami Építőipari Vállalat fokozatos stabilizálódása. Az építőipari szervezetek kapa-j itása azonban még mindigl__ ■.era képes a beruházási “ legrendeléseket teljes egé­szében kielégíteni. Mindkét ágazatban folyta tódik a termelékenység emelkedése, a vállalati ered­mény javulása. A termelés növekedését majdnem teljes egészében a termelékenység eredményezte. Ugyanakkor nem vagyunk elégedettek a munka szervezettségének színvonalával, a munkaidő kihasználásával, a munkafe­gyelemmel, a helyenként megmutatkozó pazarló, fele­lőtlen gazdálkodással. — Bár Heves megye ve­zető gazdasági ágazata az ipar. de mezőgazdaságunk­nak is fontos szerepe van az ország, a megye ellátá­sában és az exportkötele­zettségek teljesítésében. Hogyan sikerült ezeknek a feladatoknak eleget tenni szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak? — Mindenekelőtt a mól szólnék, hogy az ipar vezető ágazattá történő fejlődése nem jelenti a mezőgazdasá­. gi termelés jelentőségé iek csökkenését. Gondoljunk csak arra, hogy a korábbi­nál kisebb területen, é /rőll évre csökkenő létszámmá', áj korszerű szocialista n )gy-j üzemekben jóval több gabo­nát, húst,, zöldséget,, gyű-! mölesöt, tejet, tojást terme­lünk, mint húsz évvel ez­előtt. A jövőben pedig azon dolgozunk, hogy a megye adottságait, a mezőgazdasági dolgozók munkaszeretetét magasabb színvonalon hasz­náljuk ki az ország, a me­gye javára. A kérdéshez kapcsolódva külön szeretnék szólni az aratásról, a gabona betaka­rításáról. Felemelő érzés volt tapasztalni a mezőgaz­dasági üzemek példás felké- . szülését, a kombájnosok, szállítók, szerelők kitartó munkáját. A szocialista együttműködés alapján segít­séget kaptunk a szomszédos - szlovákiai gazdaságoktól is, csaknem száz kombájn Köl­csönadásával. Nagyszerűen működtek közre .a gabona betakarításában a felvásárló, a gép- és üzemanyagellátó vállalatok dolgozói. A terü­leti, üzemi pártszervek, alap­szervezetek irányításával a tanácsi szervek dolgozói ak­tívan részt vettek e nagy munkában. ,Űgy látom, hogy a minden korábbi évnél jobban szervezett, nagyobb felelősséggel végzett munka jó eredményével köszönthet­jük augusztus 20-át, az új kenyér és alkotmányunk ün­nepét. — A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok után szerve­zettebbé vált-e a munka a bélapátfalvi új cementgyár építésén, a Recsken folyó kutatásokban és a mcj&c lakásépítésében? — Heves megye legna­gyobb beruházása a bél­apátfalvi új cementgyár fel­építése. Az év elejétől az Építési • és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a megyei szervek hatékonyabb irányító, egyeztető és ellen­őrző munkájának eredmé­nyeként a beruházás kivite­lezése felgyorsult. A koráb­binál tervszerűbb, szerve­zettebb az építőipari kivite­lező vállalatok munkájp. A nyár időtartamára szerve ;ett ifjúsági építőtábor eredmé­nyesen járult hozzá a fel­adat megvalósításához. Ma már valamennyi fontos ’é- tesítményen folyik a techno­lógiai berendezések elhelye­zése, szerelése. A felaiac nagysága, bonyolultsága to­vábbra is jól szervezett, összehangolt munkát igényel a kivitelezőktől, a párt- és állami szervektől. A recski rézércbányászati kutatásnál az első félévi aknamélyítési és vágathaj­tási tervek nem teljesültek. A tervtől való elmaradás összefügg a magas hőmé - séklettel, páratartalommal, a gépek műszaki állapotával, de visszavezethető a nem kielégítő munkaszervezésre és munkafegyelemre is. Az éves feladat teljesítése az átlagosnál is jóval nagyobb teljesítmények elérése ece­tén biztosítható. Ebben az évben megyénk­ben 2500 lakás felépítése a feladat. Az első félévben át­adott lakások száma kisebb volt, mint egy évvel koráb­ban. A kivitelezés alatt álló lakások készültségi foka, az építőipari szervezetek felké­szültsége, javuló munkája alapján az éves terv telje­sítése azonban biztosítottnak látszik. — A tervezettnek megfe­lelően emelkedett-e a me­gye lakosságának életszín­vonala? — A javulás mértéke alap­vetően országunk gazdasági színvonalától, egyensúlyától, a gazdasági munka haté­konyságától függ. Az év el­telt időszakában az életszín­vonal emelkedése megközelí­ti a tervezettet. Az életszín­vonal emelkedését legkézzel­foghatóbban a bérek, a la­kossági pénzbevételek növe­kedése fejezi ki, melyek 3—9 százalékkal nőttek az elmúlt félévben. Lényeges arról is szólni, hogy a lakosság po­litikai biztonságérzetének egyik fontos tényezője a tel­jes foglalkoztatottság meg­valósítása és további fenn­tartása. Hazánkban, ezen belül a megyében, minden dolgozni szándékozó ember talál magának munkaalkal­mat. A lakosság takarékbe- , tétállománya elérte me­gyénkben a 4 milliárd forin­tot! A lakosság ellátási színvo­nala jónak nevezhető még a gondjaink ellenére is. Min­den településen megvásárol­hatók az alapvető élelmisze­rek, főként a városokban a tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek. Helyenként ne­hézségeink vannak egyes iu- házati és divatcikkek hiánya miatt, a tüzelőolaj- és a sertéshúsellátással. A zöld­ség-gyümölcs ellátás sem mentes a gondoktól a ked­vezőtlen időjárás hatására. Az- igények — öröm is és sajnos is — mindig a lehe­tőségek előtt járnak, meg­előzik az életszínvonal emel­kedését. Az életszínvonal to­vábbi növelésének alapjait pedig gazdasági munkánkkal, annak további javításával kell megteremtenünk. — Mi az oka annak, hogy egyes üzemek az átlagos­nál gyorsabban, míg má­sok a tervezettnél is las­sabban fejlődnek? — Az egyes gazdasági egy­ségek valóságban nem azo­nos, hanem eltérő mérték­ben növelik termelésüket. Ügy látom, hogy az eltérő fejlődési ütem megítélésénél a vállalatok, szövetkezetek azon különbözőségéből kell kiindulni, amely megmutat­kozik a termelés tárgyi és személyi feltételeiben. (Ága­zati sajátosságok, technoló­gia, gyártmányok fejlettsé­ge, a dolgozók képzettsége, összetétele, a szervezettség, az irányítás, a vezetés szín­vonala, stb.) Véleményem szerint az említett tényezők nagy szerepet játszanak a fejlődés mértékében. Ugyanakkor fontos gazda­ságpolitikai elvünk, hogy azoknak a vállalatoknak a termelése növekedjék az át­lagosnál gyorsabban, ahol a termékek termelése megren­delésre, szükségletre történik. Nem érthetünk egyet példá­ul olyan tervtúlteljesítéssel, amikor időben nem értéke­sítenek, hanem a készleteket növelik. Ilyen esetben nem termelik, hanem lekötik a nemzeti jövedelmet. Országunk, népünk érdeke továbbra is az, hogy azok az üzemek fejlődjenek az átlagosnál gyorsabban, ame­lyek az átlagnál nagyobb ha­tékonysággal, gazdaságo­sabban, jövedelmezőbben állítják elő a termékeket. Ügy vélem, ebből .az követ­kezik, hogy a kevésbé haté­konyan dolgozó üzemek az átlagnál alacsonyabban fej­lődhetnek. A közgazdasági szabályozók — köztük a ter­melési árak — a jövőben jobban ösztönzik majd azok­nak a gyártmányoknak, te­vékenységeknek, üzemek­nek a fejlesztését, amelyek gazdaságosabbak. Erősíte­nünk kell azt a felfogást és gyakorlatot is, hogy a szo­cialista bérezés elvei tényle­gesen érvényesüljenek és jobban ösztönözzenek az építőmunkára, a fegyelme­zett helytállásra. — Igen sokat és gyakran beszél ma közvéleményünk a vezetők, a vezetés fele­lősségéről. Megyénkben mennyiben javult a vezetői munka színvonala, mivel lehetünk elégedettek és mivel nem? — Véleményem szerint a gazdasági munka színvona­la hatékonysága szoros ösz- szefüggésben van a vezetés színvonalával, a párt káder- munkájával. Ebből az is kö­vetkezik, hogy a területi, az üzemi pártszervek, pártalap- szervezetek egyik legfonto­sabb feladata a termelés sze­mélyi, vezetési feltételeinek tervszerű, rendszeres javítá­sa. Ügy látjuk, hogy a ter­melés területén dolgozó po­litikai és gazdasági vezetők döntő többsége megfelel a növekvő követelményeknek. Az a tapasztalatunk, hogy vezetőink helyesen értelme­zik a munkásosztály, a nép által rájuk bízott hatalmat, amelyet a népgazdasági, üze­mi célok érdekében használ­nak fel. A vezetők zöme a szocialista erkölcs normái szerint él, dolgozik. Mindent, egybevetve egyértelmű, hogy a vezetői munka színvona­la, hatékonysága tovább ja­vult. A vezetői munkában elő­fordulnak hibák is, amelyek olykor .kádercseréket tesznek szükségessé. Emellett terv­szerűen is megvalósítunk kádercseréket az egyes terü­letek, ágazatok között. Az utóbbi három-négy évben végrehajtott cserék kedve­zően hatottak a gazdasági munkára is. Ügy látom, hogy a járási-városi pártszervek bátrabban kezdeményeznek az indokolt kádercserék ese­tében. Hangsúlyozom, hogy a felmentéseknél kellő kö­rültekintés, higgadt mérlege­lés, a vezetőről történő meg­felelő gondoskodás tapasztal­ható. Az átlagosnál nagyobb gondot nem azoknak a cse­réje okozza, akik a munká­ban elfáradtak, akiknek az egészségi állapota leromlott, hanem azoké, akiknél önelé­gültség, a mások lebecsülé­se, a demokrácia megsérté­se, a társadalmi tulajdon megkárosítása, a hatalom­mal való visszaélés tapasz­talható. Az utóbbiak, bár nem gyakoriak, de sajnos előfordulnak, s az ilyen ügyek rendezése az átla­gosnál is nagyobb politikai körültekintést igényel. — ön amellett, hogy a megyei pártbizottság titká­ra, közgazdász Is. A kér­dés a közgazdásznak is szól: véleménye szériát mivel foglalkoznak ma ke­veset gazdálkodó egysége­„A szocialista emberiség, szocialista hazafiság és nem­zetköziség hptékonyabb ér­vényesülése, a jejlett kapita­lista országok túlszárnyalása a jelen körülményeket te­kintve, ma eléggé távolinak tűnhet. Egy nemzedék nagy­sága, önmagához és korához méltó volta és felelőssége azonban éppen abban van, hogy jelenében kezében a jö­vő, a születő új kor mikénti létrejöttéért, s előrejutásáért való küzdelem. Hogy egy osztály, egy nép, egy nemzet a történelmi haladás széles mezején a tragédiák és el­vesztett lehetőségek útját mennyiben képes a kedve­zőbb alternatívák útjával felváltani, és önmagát azon népek sorából, melyeket ön­tudatlanságuk, erőtlenségük, illúzióik vagy gondolatsze­génységük következtében a sors kény és kedv szerint dob tudatosan alakító népek so­rába emelni, az minden ed­diginél messzebb menően a munkásosztály, s a dolgozó név történelmi és társadalmi tudatának a kérdése’’. A fenti sorok szerzője a magyar kommunista mozga­lom és a hazai történész tár­sadalom színes, mindig aktív és sohasem szenvtelen mun­kása volt. Igazi közéleti em­ber, aki tanulságokat közve­tített a mának, s a szó leg­Kommunista, tudós, hazafi 80 éve született Hód Aladár nemesebb értelmében volt agitátor. Mód Aladár, a tör­ténész, a publicista, a peda­gógus, a pártmunkás 1932 óta volt tagja a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­nak. A felszabadulás előtt mun­katársa volt a Gondolatnak, ,a Szabad Szónak, a Népsza­vának. Első jelentős munká­ja, a Materialista lételmélet 1934-ben jelent meg. Ekko­riban állítják először bíróság elé —, hogy majd 1943-ban újra letartóztassák a függet­lenségi frontban kifejtett te­vékenysége miatt. A magyar függetlenségi mozgalmat a háború alatt mint történész­publicista is szolgálta. Híres, a későbbiekben több kiadást is megért munkája, a Négy­száz év küzdelme az önálló Magyarországért is 1943-han jelent meg először. Ez a rdjürat — tudományos igény­nyel — a .korszak utat tévesz­tett magyarságának csakúgy, mint a következetes forra­dalmárainak azt az igazsá­got bizonyította, hogy a nem­zet és a munkásosztály ügye nem ellentétes. Sőt éppen a marxizmus az az irányzat, amely elméletileg helyesen és méltón teszi helyére a nemzetet a történelmi folya­mat fontos mozgatói között. Ezekben a nehéz években, a kutatómunka és az . agitáció önmagukban is teljes embert ■"kívánó tevékenysége mellett Mód Aladár cselekvőén vett részt a kommunista mozga­lom, a partizánok harcaiban is. 1944-ben az újpesti parti­zánok összekötője volt. Sokirányú közéleti, politikai munkássága mel­lett továbbra is jutott arra ideje, hogy történelmünk vá­laszútjaival, 1948—49-cel, 1918—15-cel és 1945-tel fog­lalkozzék: kutassa a szocia­lista hazafiság itt és most olyannyira fontos problé­máit, részt vegyen történet- tudományunk elméleti és módszertani vitáiban. Tarto­zunk az Igazságnak ázzál, hogy nem minden vitából ke­rült ki Mód Aladár győzte­sen. De aktivitásával, nyug­hatatlan szellemével, hasz­nálni és tenni akarásával ha­zafias és internacionalista alapállásával a „vesztes” po­lémiákban is termékenyen segítette elő az igazság ér­vényre jutását. Ahogy élet­művének egyik alapos isme­rője írta nekrológjában : „Amikor a marxizmus vul­gáris leegyszerűsítésével a nemzetit még legtöbbször szembeállították a szocialista nemzetköziséggel, amikor a szocialista hazafiságot a tu­datos elem elsőbbsége alap­ján általában valamiféle ér­zelemmentes, életidegen ra­cionalitására szűkítették, (Mód Aladár) a helyesen fel­fogott nemzeti és nemzetközi elválaszthatatlan egysége, to-, vábbá a racionális elem el­sőbbsége mellett az érzelmi kötődésnek a szocialista ha­za fiságban is elsőrendű fon­tossága mellett tett hitet.’’ E gondolatok többsége most már mondhatni polgárjogot nyert, „természetesnek” tű­nik, de Mód Aladár hosszú ideig szinte egyedül képvi­selte azokat”. ■ Tudósként, emberként kommunistaként élt haláláig Ez életművének legfőbb ha­gyatéka*. (M. h.) inkben. és mire van a les­nagyobb szükség ahhoz. hogy ez éves imádatainkat teljesíteni tudják? — Valóban közgazdász végzettséggel rendelkezem. Elsősorban ' azonban politi­kai munkás vagyok, s mint a választott testület tagja, függetlenített pártmunkás­ként dolgozom a párt álta­lános és gazdaságpolitikájá­nak eredményes megvalósí­tásán. Természetesen igyek­szem felhasználni a szakmai ismereteket, tapasztalatokat is munkám során. Ügy látom, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeinkben az indokoltnál lassúbb ütem­ben halad előre a gazdasá­gos termelési szerkezet ki­alakítása. Azt tapasztalom, hogy új tevékenységek ki­alakításával felfejlesztésével, új gyártmányok bevezeté­sével megfelelően foglalkoz­nak az üzemek. Ugyanakkor azonban kevés energiát for­dítunk a gazdaságtalan ter­mékek gazdaságossá tételére, vagy visszafejlesztésére, esetleg megszüntetésére, a gyártmányskála szűkítésére, A termelési szerkezet át­alakítását nem szabad csu­pán műszaki, közgazdasági kérdésként kezelni. A szük­ségletre való termelést, a na­gyobb használati értékű ter­mékek előállítását, a taka­rékos gazdálkodást dolgozó kollektívák, emberek valósít­ják meg. A feladat nagyobb tervszerűségét, higgadt, gondolkodó és cselekvő ma­gatartást igényel a politikai és a gazdasági vezetőktől, üzemi kollektíváktól egy­aránt. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a termékszerke­zet átalakítása a dolgozó kollektívák érdekében tör­ténik, velük együtt, s nem pedig ellenük. Arra kell tö­rekednünk, hogy minden dolgozóval megértessük, hogy neki ml a szerepe a korsze­rű, a versenyképesebb, a gazdaságosabb, a jobb minő­ségű termékek előállításá­ban. Mindent egybevéve,' mint pártmunkásnak és mint köz­gazdásznak is az a vélemé­nyem, hogy országunkat, me­gyénket nyugodt, politikai légkör, alkotó kedv jellemzi. Párttagok, párton kívüliek bizalommal fordulnak a párt vezető szerveihez problémá­ikkal, javaslataikkal. Ez a légkör alapul szolgál a má­sodik félév feladatainak eredményes megoldásához. Az a kérésünk az ipari és mezőgazdasági üzemek kol­lektíváihoz, hogy lendülete­sen folytassák tovább a vál­lalati, szövetkezeti termelési és gazdálkodási tervek tel­jesítését a szükségletre va­ló termelés jegyében. A gaz­dasági munka hatékonysá­gának növelése igényli a bel­ső tartalékok bátor feltárá­sát, mozgósítását, a jó kez­deményezések felkarolását. A szocialista munkaver­seny, ezen belül a szocialis­ta brigádmozgalom, újítók, fejlesztők eddigi eredmé­nyeire támaszkodva emeljük a termékek műszaki színvo­nalát, minőségét. A munka jobb szervezésével, a mun­kafegyelem erősítésével ja­vítsuk a munkaidő- és ka­pacitáskihasználást Dolgoz­zunk tovább olyan légkör kialakításán, ahol nagyobb becsületük van a példamu­tató teljesítményeknek. Meg­győződésem, hogy rendelke­zünk olyan munkáskollek­tívákkal, politikai és gazda­sági vezetőkkel, akikkel együtt feladatainkat képesek vagyunk eredményesen meg­valósítani. — Köszönjük az Interjút. Koős József PimsinM 1978. augusztus 20., vasárnap i

Next

/
Thumbnails
Contents