Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
Legyen még nagyobb becsülete a példamutató munkának leterjú Daria Alajossal, a; MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárával Hazánk egy-egy jeles ünnepe jó alkalom, a visszaemlékezésre, az ünneplésre, de alkalom az összegzésre is. Ilyen megyei és gazdasági összegzésre kerestük jel a megyei pártbizottság e kérdésekkel foglalkozó titkárát, hogy válaszoljon lapunk számára — olvasóinknak. — Kedves Barta elvtárs, 1978 első félévében milyen főbb tendeciák jellemezték megyénk iparának és építőiparának munkáját? — Öröm és megtisztelő feladat is a válaszadás. Öröm, mert nincs oltunk szégyenkezni munkánk miatt, és megtisztelő is, hogy a Népújságon keresztül vá! laszolhatok a lap által felvázolt olvasói kérdésekre. , Megyénk szocialista iparában — a korábbi évekhez hasonlóan — a termelés dinamikusan, majd hat százalékkal nőtt. Természetesen a.z átlag ágazatonként, vállalatonként, szövetkezetenként eltéréseket mutat, örvendetes, hogy a Thorez Külfejtés lignitből az előző évinél és a tervezettnél is > ..egyaránt többet termelt, a Gagarin Hőerőmű villámos- energia-termelése — bár kissé a tervezettnél alacsonyabb — az előző évit je- . lentősen meghaladja. A szükséglétre való termelést szolgálva.,.' gyorsan nőtt a - gép- és az építőipari üze- • mek termelése. A földgáz, a kőolaj, a színesfémek, a dúsított érc termelése alapvetően geológiai okok miatt csökkent.. A főzelékkonzerv termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — számottevően elmaradt a tervezettől. Az építőipar munkájának értéke — összehasonlítnató árakon számolva — 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ebben kifejezésre jut egyrészt a két taná-. ;si vállalat termelésének gyors' növekedése, másrészt azt . Állami Építőipari Vállalat fokozatos stabilizálódása. Az építőipari szervezetek kapa-j itása azonban még mindigl__ ■.era képes a beruházási “ legrendeléseket teljes egészében kielégíteni. Mindkét ágazatban folyta tódik a termelékenység emelkedése, a vállalati eredmény javulása. A termelés növekedését majdnem teljes egészében a termelékenység eredményezte. Ugyanakkor nem vagyunk elégedettek a munka szervezettségének színvonalával, a munkaidő kihasználásával, a munkafegyelemmel, a helyenként megmutatkozó pazarló, felelőtlen gazdálkodással. — Bár Heves megye vezető gazdasági ágazata az ipar. de mezőgazdaságunknak is fontos szerepe van az ország, a megye ellátásában és az exportkötelezettségek teljesítésében. Hogyan sikerült ezeknek a feladatoknak eleget tenni szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak? — Mindenekelőtt a mól szólnék, hogy az ipar vezető ágazattá történő fejlődése nem jelenti a mezőgazdasá. gi termelés jelentőségé iek csökkenését. Gondoljunk csak arra, hogy a korábbinál kisebb területen, é /rőll évre csökkenő létszámmá', áj korszerű szocialista n )gy-j üzemekben jóval több gabonát, húst,, zöldséget,, gyű-! mölesöt, tejet, tojást termelünk, mint húsz évvel ezelőtt. A jövőben pedig azon dolgozunk, hogy a megye adottságait, a mezőgazdasági dolgozók munkaszeretetét magasabb színvonalon használjuk ki az ország, a megye javára. A kérdéshez kapcsolódva külön szeretnék szólni az aratásról, a gabona betakarításáról. Felemelő érzés volt tapasztalni a mezőgazdasági üzemek példás felké- . szülését, a kombájnosok, szállítók, szerelők kitartó munkáját. A szocialista együttműködés alapján segítséget kaptunk a szomszédos - szlovákiai gazdaságoktól is, csaknem száz kombájn Kölcsönadásával. Nagyszerűen működtek közre .a gabona betakarításában a felvásárló, a gép- és üzemanyagellátó vállalatok dolgozói. A területi, üzemi pártszervek, alapszervezetek irányításával a tanácsi szervek dolgozói aktívan részt vettek e nagy munkában. ,Űgy látom, hogy a minden korábbi évnél jobban szervezett, nagyobb felelősséggel végzett munka jó eredményével köszönthetjük augusztus 20-át, az új kenyér és alkotmányunk ünnepét. — A korábbi kedvezőtlen tapasztalatok után szervezettebbé vált-e a munka a bélapátfalvi új cementgyár építésén, a Recsken folyó kutatásokban és a mcj&c lakásépítésében? — Heves megye legnagyobb beruházása a bélapátfalvi új cementgyár felépítése. Az év elejétől az Építési • és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a megyei szervek hatékonyabb irányító, egyeztető és ellenőrző munkájának eredményeként a beruházás kivitelezése felgyorsult. A korábbinál tervszerűbb, szervezettebb az építőipari kivitelező vállalatok munkájp. A nyár időtartamára szerve ;ett ifjúsági építőtábor eredményesen járult hozzá a feladat megvalósításához. Ma már valamennyi fontos ’é- tesítményen folyik a technológiai berendezések elhelyezése, szerelése. A felaiac nagysága, bonyolultsága továbbra is jól szervezett, összehangolt munkát igényel a kivitelezőktől, a párt- és állami szervektől. A recski rézércbányászati kutatásnál az első félévi aknamélyítési és vágathajtási tervek nem teljesültek. A tervtől való elmaradás összefügg a magas hőmé - séklettel, páratartalommal, a gépek műszaki állapotával, de visszavezethető a nem kielégítő munkaszervezésre és munkafegyelemre is. Az éves feladat teljesítése az átlagosnál is jóval nagyobb teljesítmények elérése ecetén biztosítható. Ebben az évben megyénkben 2500 lakás felépítése a feladat. Az első félévben átadott lakások száma kisebb volt, mint egy évvel korábban. A kivitelezés alatt álló lakások készültségi foka, az építőipari szervezetek felkészültsége, javuló munkája alapján az éves terv teljesítése azonban biztosítottnak látszik. — A tervezettnek megfelelően emelkedett-e a megye lakosságának életszínvonala? — A javulás mértéke alapvetően országunk gazdasági színvonalától, egyensúlyától, a gazdasági munka hatékonyságától függ. Az év eltelt időszakában az életszínvonal emelkedése megközelíti a tervezettet. Az életszínvonal emelkedését legkézzelfoghatóbban a bérek, a lakossági pénzbevételek növekedése fejezi ki, melyek 3—9 százalékkal nőttek az elmúlt félévben. Lényeges arról is szólni, hogy a lakosság politikai biztonságérzetének egyik fontos tényezője a teljes foglalkoztatottság megvalósítása és további fenntartása. Hazánkban, ezen belül a megyében, minden dolgozni szándékozó ember talál magának munkaalkalmat. A lakosság takarékbe- , tétállománya elérte megyénkben a 4 milliárd forintot! A lakosság ellátási színvonala jónak nevezhető még a gondjaink ellenére is. Minden településen megvásárolhatók az alapvető élelmiszerek, főként a városokban a tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek. Helyenként nehézségeink vannak egyes iu- házati és divatcikkek hiánya miatt, a tüzelőolaj- és a sertéshúsellátással. A zöldség-gyümölcs ellátás sem mentes a gondoktól a kedvezőtlen időjárás hatására. Az- igények — öröm is és sajnos is — mindig a lehetőségek előtt járnak, megelőzik az életszínvonal emelkedését. Az életszínvonal további növelésének alapjait pedig gazdasági munkánkkal, annak további javításával kell megteremtenünk. — Mi az oka annak, hogy egyes üzemek az átlagosnál gyorsabban, míg mások a tervezettnél is lassabban fejlődnek? — Az egyes gazdasági egységek valóságban nem azonos, hanem eltérő mértékben növelik termelésüket. Ügy látom, hogy az eltérő fejlődési ütem megítélésénél a vállalatok, szövetkezetek azon különbözőségéből kell kiindulni, amely megmutatkozik a termelés tárgyi és személyi feltételeiben. (Ágazati sajátosságok, technológia, gyártmányok fejlettsége, a dolgozók képzettsége, összetétele, a szervezettség, az irányítás, a vezetés színvonala, stb.) Véleményem szerint az említett tényezők nagy szerepet játszanak a fejlődés mértékében. Ugyanakkor fontos gazdaságpolitikai elvünk, hogy azoknak a vállalatoknak a termelése növekedjék az átlagosnál gyorsabban, ahol a termékek termelése megrendelésre, szükségletre történik. Nem érthetünk egyet például olyan tervtúlteljesítéssel, amikor időben nem értékesítenek, hanem a készleteket növelik. Ilyen esetben nem termelik, hanem lekötik a nemzeti jövedelmet. Országunk, népünk érdeke továbbra is az, hogy azok az üzemek fejlődjenek az átlagosnál gyorsabban, amelyek az átlagnál nagyobb hatékonysággal, gazdaságosabban, jövedelmezőbben állítják elő a termékeket. Ügy vélem, ebből .az következik, hogy a kevésbé hatékonyan dolgozó üzemek az átlagnál alacsonyabban fejlődhetnek. A közgazdasági szabályozók — köztük a termelési árak — a jövőben jobban ösztönzik majd azoknak a gyártmányoknak, tevékenységeknek, üzemeknek a fejlesztését, amelyek gazdaságosabbak. Erősítenünk kell azt a felfogást és gyakorlatot is, hogy a szocialista bérezés elvei ténylegesen érvényesüljenek és jobban ösztönözzenek az építőmunkára, a fegyelmezett helytállásra. — Igen sokat és gyakran beszél ma közvéleményünk a vezetők, a vezetés felelősségéről. Megyénkben mennyiben javult a vezetői munka színvonala, mivel lehetünk elégedettek és mivel nem? — Véleményem szerint a gazdasági munka színvonala hatékonysága szoros ösz- szefüggésben van a vezetés színvonalával, a párt káder- munkájával. Ebből az is következik, hogy a területi, az üzemi pártszervek, pártalap- szervezetek egyik legfontosabb feladata a termelés személyi, vezetési feltételeinek tervszerű, rendszeres javítása. Ügy látjuk, hogy a termelés területén dolgozó politikai és gazdasági vezetők döntő többsége megfelel a növekvő követelményeknek. Az a tapasztalatunk, hogy vezetőink helyesen értelmezik a munkásosztály, a nép által rájuk bízott hatalmat, amelyet a népgazdasági, üzemi célok érdekében használnak fel. A vezetők zöme a szocialista erkölcs normái szerint él, dolgozik. Mindent, egybevetve egyértelmű, hogy a vezetői munka színvonala, hatékonysága tovább javult. A vezetői munkában előfordulnak hibák is, amelyek olykor .kádercseréket tesznek szükségessé. Emellett tervszerűen is megvalósítunk kádercseréket az egyes területek, ágazatok között. Az utóbbi három-négy évben végrehajtott cserék kedvezően hatottak a gazdasági munkára is. Ügy látom, hogy a járási-városi pártszervek bátrabban kezdeményeznek az indokolt kádercserék esetében. Hangsúlyozom, hogy a felmentéseknél kellő körültekintés, higgadt mérlegelés, a vezetőről történő megfelelő gondoskodás tapasztalható. Az átlagosnál nagyobb gondot nem azoknak a cseréje okozza, akik a munkában elfáradtak, akiknek az egészségi állapota leromlott, hanem azoké, akiknél önelégültség, a mások lebecsülése, a demokrácia megsértése, a társadalmi tulajdon megkárosítása, a hatalommal való visszaélés tapasztalható. Az utóbbiak, bár nem gyakoriak, de sajnos előfordulnak, s az ilyen ügyek rendezése az átlagosnál is nagyobb politikai körültekintést igényel. — ön amellett, hogy a megyei pártbizottság titkára, közgazdász Is. A kérdés a közgazdásznak is szól: véleménye szériát mivel foglalkoznak ma keveset gazdálkodó egysége„A szocialista emberiség, szocialista hazafiság és nemzetköziség hptékonyabb érvényesülése, a jejlett kapitalista országok túlszárnyalása a jelen körülményeket tekintve, ma eléggé távolinak tűnhet. Egy nemzedék nagysága, önmagához és korához méltó volta és felelőssége azonban éppen abban van, hogy jelenében kezében a jövő, a születő új kor mikénti létrejöttéért, s előrejutásáért való küzdelem. Hogy egy osztály, egy nép, egy nemzet a történelmi haladás széles mezején a tragédiák és elvesztett lehetőségek útját mennyiben képes a kedvezőbb alternatívák útjával felváltani, és önmagát azon népek sorából, melyeket öntudatlanságuk, erőtlenségük, illúzióik vagy gondolatszegénységük következtében a sors kény és kedv szerint dob tudatosan alakító népek sorába emelni, az minden eddiginél messzebb menően a munkásosztály, s a dolgozó név történelmi és társadalmi tudatának a kérdése’’. A fenti sorok szerzője a magyar kommunista mozgalom és a hazai történész társadalom színes, mindig aktív és sohasem szenvtelen munkása volt. Igazi közéleti ember, aki tanulságokat közvetített a mának, s a szó legKommunista, tudós, hazafi 80 éve született Hód Aladár nemesebb értelmében volt agitátor. Mód Aladár, a történész, a publicista, a pedagógus, a pártmunkás 1932 óta volt tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A felszabadulás előtt munkatársa volt a Gondolatnak, ,a Szabad Szónak, a Népszavának. Első jelentős munkája, a Materialista lételmélet 1934-ben jelent meg. Ekkoriban állítják először bíróság elé —, hogy majd 1943-ban újra letartóztassák a függetlenségi frontban kifejtett tevékenysége miatt. A magyar függetlenségi mozgalmat a háború alatt mint történészpublicista is szolgálta. Híres, a későbbiekben több kiadást is megért munkája, a Négyszáz év küzdelme az önálló Magyarországért is 1943-han jelent meg először. Ez a rdjürat — tudományos igénynyel — a .korszak utat tévesztett magyarságának csakúgy, mint a következetes forradalmárainak azt az igazságot bizonyította, hogy a nemzet és a munkásosztály ügye nem ellentétes. Sőt éppen a marxizmus az az irányzat, amely elméletileg helyesen és méltón teszi helyére a nemzetet a történelmi folyamat fontos mozgatói között. Ezekben a nehéz években, a kutatómunka és az . agitáció önmagukban is teljes embert ■"kívánó tevékenysége mellett Mód Aladár cselekvőén vett részt a kommunista mozgalom, a partizánok harcaiban is. 1944-ben az újpesti partizánok összekötője volt. Sokirányú közéleti, politikai munkássága mellett továbbra is jutott arra ideje, hogy történelmünk válaszútjaival, 1948—49-cel, 1918—15-cel és 1945-tel foglalkozzék: kutassa a szocialista hazafiság itt és most olyannyira fontos problémáit, részt vegyen történet- tudományunk elméleti és módszertani vitáiban. Tartozunk az Igazságnak ázzál, hogy nem minden vitából került ki Mód Aladár győztesen. De aktivitásával, nyughatatlan szellemével, használni és tenni akarásával hazafias és internacionalista alapállásával a „vesztes” polémiákban is termékenyen segítette elő az igazság érvényre jutását. Ahogy életművének egyik alapos ismerője írta nekrológjában : „Amikor a marxizmus vulgáris leegyszerűsítésével a nemzetit még legtöbbször szembeállították a szocialista nemzetköziséggel, amikor a szocialista hazafiságot a tudatos elem elsőbbsége alapján általában valamiféle érzelemmentes, életidegen racionalitására szűkítették, (Mód Aladár) a helyesen felfogott nemzeti és nemzetközi elválaszthatatlan egysége, to-, vábbá a racionális elem elsőbbsége mellett az érzelmi kötődésnek a szocialista haza fiságban is elsőrendű fontossága mellett tett hitet.’’ E gondolatok többsége most már mondhatni polgárjogot nyert, „természetesnek” tűnik, de Mód Aladár hosszú ideig szinte egyedül képviselte azokat”. ■ Tudósként, emberként kommunistaként élt haláláig Ez életművének legfőbb hagyatéka*. (M. h.) inkben. és mire van a lesnagyobb szükség ahhoz. hogy ez éves imádatainkat teljesíteni tudják? — Valóban közgazdász végzettséggel rendelkezem. Elsősorban ' azonban politikai munkás vagyok, s mint a választott testület tagja, függetlenített pártmunkásként dolgozom a párt általános és gazdaságpolitikájának eredményes megvalósításán. Természetesen igyekszem felhasználni a szakmai ismereteket, tapasztalatokat is munkám során. Ügy látom, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeinkben az indokoltnál lassúbb ütemben halad előre a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása. Azt tapasztalom, hogy új tevékenységek kialakításával felfejlesztésével, új gyártmányok bevezetésével megfelelően foglalkoznak az üzemek. Ugyanakkor azonban kevés energiát fordítunk a gazdaságtalan termékek gazdaságossá tételére, vagy visszafejlesztésére, esetleg megszüntetésére, a gyártmányskála szűkítésére, A termelési szerkezet átalakítását nem szabad csupán műszaki, közgazdasági kérdésként kezelni. A szükségletre való termelést, a nagyobb használati értékű termékek előállítását, a takarékos gazdálkodást dolgozó kollektívák, emberek valósítják meg. A feladat nagyobb tervszerűségét, higgadt, gondolkodó és cselekvő magatartást igényel a politikai és a gazdasági vezetőktől, üzemi kollektíváktól egyaránt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a termékszerkezet átalakítása a dolgozó kollektívák érdekében történik, velük együtt, s nem pedig ellenük. Arra kell törekednünk, hogy minden dolgozóval megértessük, hogy neki ml a szerepe a korszerű, a versenyképesebb, a gazdaságosabb, a jobb minőségű termékek előállításában. Mindent egybevéve,' mint pártmunkásnak és mint közgazdásznak is az a véleményem, hogy országunkat, megyénket nyugodt, politikai légkör, alkotó kedv jellemzi. Párttagok, párton kívüliek bizalommal fordulnak a párt vezető szerveihez problémáikkal, javaslataikkal. Ez a légkör alapul szolgál a második félév feladatainak eredményes megoldásához. Az a kérésünk az ipari és mezőgazdasági üzemek kollektíváihoz, hogy lendületesen folytassák tovább a vállalati, szövetkezeti termelési és gazdálkodási tervek teljesítését a szükségletre való termelés jegyében. A gazdasági munka hatékonyságának növelése igényli a belső tartalékok bátor feltárását, mozgósítását, a jó kezdeményezések felkarolását. A szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom, újítók, fejlesztők eddigi eredményeire támaszkodva emeljük a termékek műszaki színvonalát, minőségét. A munka jobb szervezésével, a munkafegyelem erősítésével javítsuk a munkaidő- és kapacitáskihasználást Dolgozzunk tovább olyan légkör kialakításán, ahol nagyobb becsületük van a példamutató teljesítményeknek. Meggyőződésem, hogy rendelkezünk olyan munkáskollektívákkal, politikai és gazdasági vezetőkkel, akikkel együtt feladatainkat képesek vagyunk eredményesen megvalósítani. — Köszönjük az Interjút. Koős József PimsinM 1978. augusztus 20., vasárnap i
