Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
A gólyák meg élete A gólyaállomány alakulását befolyásolja az ember természetalakító tevékenysége. Egyre-másra szűnnek meg fészkelő- és táplálékszerző helyei, tűnnek el a mocsarak, a kiöntéses árterületek. Európa gólyaállománya ezért szemlátomást csökken, több országban már teljesen ' kipusztult, máshol az elmúlt néhány évtized alatt a fészkek 80—90 százaléka gazdátlanná vált. Képűnkön: kártevő rovar — közelről A. rovarok növekedését és bebábozódását kétféle hormon vezérli. Az egyik kiváltja, a másik, az úgynevezett juvenilhormon. késlelteti a bebábozódást. A juvenilhormon a rovar fejében levő két mirigyben keletkezik. Peteállapotban viszonylag sok kell belőle, igen kevés kell viszont a lárvaállapotban, s a növekedő állatnak ismét nagyobb meny- nyiségre van szüksége. Ha ilyen hormont, vagy bizonyos hasonlóan ható anyagot viszonylag nagvobb menv- nyiségben juttatnak az állatba valamelyik fejlődési álVírusok és a cukorbaj Az egyik angliai kórházban arról számoltak be, hogy egy meghatározott vírusféleség . nagy valószínűséggel okolható a gyermekkori cukorbetegségek egy részéért. 123 olyan fiatalkorú cukorbeteget tanulmányoztak, akiknek felmenő rokonságában nem volt cukorbajos, és akiknek a cukorbetegsége három hónapnál újabb keletű volt. A legtöbb beteg vérében olyan ellenanyagokra akadtak, amelyek a vírusfertőzés átvészelését igazollak. lapotban, megzavarja a fejlődést: a lárvák beteges formát öltenek, és a felnőtt állatok terméketlenné válnak. Évtizedek óta kísérleteznek a kutatók ilyen hormonhatású anyag előállításával. Ennek az anyagnak ugyanis óriási szerepe lehetne a kártevők elleni harcban : az emberekre, az emlősökre és a madarakra nem hatnának s ügy lehetne használni őket, hogy csupán a káros rovarokra hassanak, az ártalmatlanokra nem. Nem fejlődne ki vele szemben rezisztencia, hiszen a (Fotó — KS) hormonok a rovarok fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Nem mérgező, hanem lét- fontosságú, természetes anyagok. A mérgező hatást csak a mesterségesen adott, túl nagy a'dag váltja ki. Amerikai kutatók legújabban új módszert dolgoztak ki a juvenilhormonok előállítására. Az új módszerrel — jóval egyszerűbben nyerhető tartós mesterséges hormon. A kutatók Entoconnak nevezték el az új terméket. Azt remélik, hogv hamarosan megoldják nagybani előállításának a kérdését. Mák morfium nélkül A morfium jelentős része nem gyógyszerként, hanem illegális úton, kábítószerként kerül forgalomba. Erős fájdalomcsillapító hatá-át. ma már szintetikus gyógyszerekkel pótolni tudjuk, de azt. hogy mint kábítószert ne fogyasz- szák, jobbára csak terme ztésének teljes beszüntetésével lehetne elérni. A mákban — amellett, hogy kellemes ízű élelmiszer — több más értékes gyógyszer-alapanyag is van. Egyebek között ugyanabban az anyagcsere’áncban, amelyben a morfium kénződik, épül. fel a kodein is, közvetlenül •a morfiumot megelőző lépégben. A kodein a köhögést csillapító gyógyszerek legfontosabb alapanyaga, és szintetikusan még nem tud új k előállítani. A hallei egyetemen vizsgálatnak vetettek alá minden számon tartott mákfajtát, és találtak is egyet, amely nem tartalmazott morfiumot. Ebben azonban az anyagcserelánc már kodein előtt meszakadt, szöveteiben a tebain halmozóiig; feL, . _________ N éhány éve futótűzként terjedt el a világon a szenzációs hír: sikerült olyan szintetikus vegyületet előállítani, amellyel az emberi vér pótolható. A hír rendkívüli érdeklődést keltett, és az illetékes amerikai kutatók — Clarke és Gollan — türelemre intenek, nincs már messze a probléma megoldása. A modern gyógyászatba Claude Bemard francia élettanász vezette be a belső környezet fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb szervezeteket alkotó sejtek nagy része elvesztette a környezethez való alkalmazkodás képességét, így ezek csak a testnedveken keresztül érintkezhetnek a külvilággal. A szervezetben a testnedvek közül a vérnek van a legfontosabb szerepe: az oxigén és széndioxid megkötése, illetve szállítása, fertőzésekkel szemben a védekezés, a vérlemezkék közreműködésével a vérveszteség megakadályozása, a tápanyagok, hormonok szállítása, a testhőmérséklet fenntartása stb. A vér sokrétű feladata miatt a mesterséges vér előállításakor sok tényezőt kell figyelemmel kísérni. Az orvostudomány a vért szövetnek, folyékony kötőszövetnek tekinti. A vér alapvetően két komponensből áll: plazmából és alakos elemekből. Manapság bármely kórházi osztályon gyakran nélkülözhetetlen eljárás a vértranszfúzió. Amellett, hogy nélkülözhetetlen, több hátránya is van. A vérátömlesztést mindig gondos vizsgálatok előzik meg, többek közt meg kell határozni a beteg és a véradó vércsoportját. Súlyos esetekben erre nincs idő, lehetőség. Másrészt a, vírus okozta májgyulladás többnyire a vérátömlesztéssel terjed. Érthető, tehát, hogy felmerült annak az igénye, hogy szükség esetén valódi vér helyett mű vért kapjon a rászolgáló. Ha sikerülne ilyen művért előállítani, nem kellene számolni vércsoport-különbségekkel, különböző mellékhatásokkal és a művér mincten valószínűség szerint olcsón, korlátlan mennyiségben állna az orvosok rendelkezésé- re. Katonákon végzett kísérletek kapcsán kiderült, hogy fluor- és szénvegyületekből álló szerves oldatok lir—20- szor annyi oxigént tudnak elnyelni és újra visszaadni, mint például a víz. Hasonlóképpen viselkednek a széndioxiddal is, így a vér egyik alapvető tulajdonsága reprodukálható. Az első állatkísérleteket Clarke és Gollan végezte, melynek során fluorkarbon oldatba helyeztek több órára egeret. Az egér nem fulladt meg, sőt hónapokig normálisan élt. Ezt követően az egész világon különböző összetételű oldatokkal kísérleteztek, a művérnek főleg az állatok szívére és agyára gyakorolt hatását vizsgálták. A Nature c. angol tudományos folyóirat beszámolója szerint, amikor művért áramoltattak át egerek agyán, akkor nemcsak a szívműködés, hanem az EEG-vel mért agytevékenység is változatlan maradt. Más kutatók különböző állatok teljes vérmennyiségét, vagy csak egy részét helyettesítették a művérrel. Az állatok rövid időn belül — saját vértermelésükkel párhuzamosan kiküszöbölik az idegen anyagot. Geyer professzor patkányai már több mint egy éve egészségesen élnek, pedig teljesen mesterséges vérrel táplálják őket. Egy másik amerikai kutatócsoport a normális vérhez ad bizonyos mennyiségű mesterséges vért. A kutyakísérletek tanúsága szerint a fluor-karbon néhány hét alatt eltűnik a szervezetből. A kísérleteknek emberre való átvitele azonban már jóval nehezebb feladat. A használt anyagnak sterilnek kell lennie, továbbá a művér felhasználása miatt a szervezetben — esetleg generációkon keresztül — felgyűlhetnek rákkeltő anyagok. Még nincsenek pontos adatok a máj esetleges károsodásáról sem. A kecsegtető eredmények birtokában azonban bizakodhatunk. ho^y a biokémia és az orvostudomány rövid időn belül megbirkózik ezzel a feladatta! is, és nerrr lesz gátja a művér kockázat- mentes felhasználásának. Rohanó korunk egyik legütemesebben fejlődő tudomány. 1 ága a biológia. Az élővilág kutatása lépten-nyomon új.[ eredményekkel jelentkezik. Mostani összeállításunk ezekbe nyújt bepillamtást. Hazánkban a gólya még nincs a veszélyeztetett fajok között, mentésükre gondot fordítani még nem késő, bár számuk itt is erősen megcsappant. Valaha gólyafészket csaknem kizárólag kéményeken lehetett látni. A hagyományos építkezési formák eltűnésével újabban egyre több gólya rak fészket a villanyoszlopok tetején, ami azonban sok gondot, nemegyszer üzemzavart okoz az áramszolgáltatásban. A nagy- feszültségű áram könnyen kárt tesz a madarakban is. Ilyenkor a gólyatetem, de legtöbbször a vezetékeken fennakadó és esős időben vezetővé váló gallyak zárlatot okoznak. Fogat kímélő cukor Svájci kutatók új „cukrot” állítottak elő, amelyet a fogszuvasodásban szerepet játszó baktériumok nem fogyasztanak. E cukorpótló ke. reskedelmi neve xilit; kémiai összetétele hasonló a xilóz n«vű egyszerű cukrokéhoz, amelyeket jelenleg nyír. fából nyernek. A xilóz kis mennyiségben számos gyümölcsben, így a málnában és a szamócában is előfordul. A xilit előnye az is, hogy • a szervezetben inzulin nélkül bontódik le, — tehát cukorbetegek is folyaszthatják. — Fogyasztókúrára azonban nem alkalmas, mert körülbelül ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint a közönséges cukor. Üj abban olyan helyeken is feltűntek a gólyák, ahol korábban nem fészkeltek. Nyilván megbolygatott eredeti életterükről húzódnak a számukra szokatlan, de nyugalmat és táplálékot adó erdő- sebb területekre, nemegyszer fenyőerdőkbe is. Egyébként kevés állat életét kutatták ki olyan alaposan, mint a fehér gólyáét, mégis sok mindent nem értünk viselkedésében. Amikor például tavasszal visszaRovarölő hormon Fenyőerdőben fészkelő gólya (Fotó: KS) térnek hozzánk Afrikából, naponta kb. 400 kilométeres utat tesznek meg, vagyis kétszer annyit, mint ősszel, amikor téli szállásukra repülnek. Vajon miért? Ismeretlen az is, hogyan választják meg útvonalukat. Tény, hogy az európai gólyák Afrikában telelnek. Át kellene tehát repülniük a Földközitengert, ezt azonban nem teszik meg, visszariadnak tőle. A Nyugat-Európában élők tehát Gibraltárnál repülnek át a szoroson, a Kelet-Európábán élők kelet felé kerülik meg a Földközitengert, és a Boszporuszon majd Libanonon át érkeznek Afrikába. Hogyan oszlanak meg ezek az útvonalak és mi tartja össze csapataikat, ma még rejtély. Mesterséges vér? BASIS KOSSUTH 8 25 Sirius kapitány haragszik. 9.03 Erkel operáiból. 10.05 Ballagó idő. 10.25 A szigetközi példa. 10.40 Zenekari muzsika. 11.40 Egy jenki Artur király udvarában. 12 35 Melódiakoktél. 14.00 Szabadpolc. 14,30 Dietrich—Schumann— Brahms : F-A-E-szonáía. 15.10 Kóruspódium. 15 26 Ezeregy délután. 16.10 A magyar népköltészet hete. 16.30 Verbunkosok, katonadalok. 17.07 Vidékre kerül az üzem. 17.27 Gwyneth Jo. nes és Placido Domingo énekel. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 A ménesgazda. 20.35 Virágénekek. 20.51 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.40 A Dunánál. 22.20 Dohnányi Ernő zongorázik. 22.53 őszi napáldozat. 23.00 Falstaff (ope- rarészl.). PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.13 Népi kamaraegyüttes. 9.30 Népek meséi. 10.00 Zenés műsor. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Hófehérke ég a hét törpe. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Händel : D-dür szonáta. 13.10 Indonéz népzene. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Toch: Kisvárosi képek. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Történeteim. 16.33 Volt egyszer egy Hollywood. 17.00 Segíthetünk? 18.09 Görög regék. 18.33 Egy rádiós naplójából. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szó, ciológiai figyelő. M.03 Zenéjét szerezte: Harold Arien. 21.33 Nótacsokor. 22.33 Tíz perc külpolitika. 22.43 Tánczene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája a VIT után. Újra itthon borsodi fiatalok kubai élményei. Szerkeszti: Dobog Béla — Dalok a XI. VIT országából. 18.00—18.30 Északmagyarországi krónika. Szántóverseny kezdődik Jajhalmán. Filmzene — Hírek, lapelőzetes. TEJ 16.10: Születésünk titkai 17.00: Csak gyerekekneki 17.55: Telesport. 18.20: Ipa- ri kaleidoszkóp. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szabó Magda: Az a szép, fényes nap. 22.25: Az Akropolisz megmentése. 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Magyarország—Japán női röplabdamérkő. zés. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: Juharlevél (Francia filmsorozat). Mnmicnn
