Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
k. H Pótkerék „tovább gurul 99 Beszélgetni jé A közelmúltban hivatalos voltam egy ifjúsági klubb*. Meghívtak, elmentem, mert kíváncsi voltam, mivel töltik szabad idejüket a fiatalok. Valami érdekes programot vártam, ismereteket gazdagító előadást, játékos vetélkedőt, táncos klubdélutánt, de csak annyi történt, hogy összejöttek vagy húszán, huszonötén, páronként vagy négyesével leültek a kis asztalok köré és beszélgettek. Filmekről, televízióról, fociról, autókról, korábbi közös kirándulások emlékeit elevenítették fel, vagy éppen újabb közös utazásokat terveztek. Hallgattam őket. Ügy kilenc óra tájban csendesen elköszöntek egymástól, ki-ki indult hazafelé. A klubvezető — civilben egyetemi hallgató — derűsen megkérdezte: nos, hogy tetszett a mi klubdélutánunk? Zavaromban nem tudtam mit mondani. Mondjam azt, hogy nem ezt vártam, ezért igazán kár volt idehívnotok, aztán mégis meggondoltam, nem akartam így viszonozni vendéglátásukat. A klubvezető, mintha csak megsejtette volna dilemmámat, csendesen megjegyezte : — Tudom, nem erre várt, talán szidott is magában, amiért ide fárasztottam. Ne higgye, hogy mást terveztünk, s csak azért maradt el, mert nem érkezett meg az előadó. Nem, semmi más szándékunk nem volt, csak összejönni és elbeszélgetni. Mindenről, ami éppen az eszünkbe jutott, mindarról, ami éppen foglalkoztatta a gyerekeket. Hetenként egyszer ez a programunk. Beszélgetni jó. Ezt most tanuljuk újra felfedezni. Látta csodálkozásomat, s magyarázólag még hozzátette: — Két-három évvel ezelőtt a gyerekek többsége begu- bózott otthon, vagy éppen valamelyik havernál jöttek ösz- sze ketten-hárman. Akkor is csak magnóztak tévéztek, lemezeket hallgatnak. És hallgatnak. Mint akiknek nincs mondanivalójuk a világ dolgairól. Pedig — magamról tudom — egyikünk sem élt elzárva az élettől, csak éppen — ki tudja, miért — restelltünk beszélni mindarról, ami valamennyiünket foglalkoztatott. Az ifjúsági klubok célja, hogy helyesen orientálják a fiatalok tudati fejlődését a társadalom és a kultúra kérdéseiben: a színvonalas szórakoztatás mellett gondoskodjanak a fiatalok tudásának, ismereteinek bővítéséről, ízlésének formálásáról, a világ dolgairól alkotott látásmódjuk fejlesztéséről. Programjaik ennek megfelelően sokfélék: helyet kap bennük az ismeretterjesztés, a politikai vita, a vetélkedő, és a tánc, a közös kirándulás, a színdarabok és a filmek együttes megtekintése, a látottak megbeszélése és még sok minden más, ami érdekli, érdekelheti a fiatalokat. A klubok munkáját nemcsak színesíti, hanem gazdagítja is az a vendégjárás, amely egy-két esztendeje kezdődött, s egyre terebélyesedik. Nemcsak a mind_ gyakoribb cserebere-fórumokra gondolok, és a különböző módszer- vásárokra, amelyek résztvevői nemcsak beszámolnak tapasztalataikról, hanem ízelítőt adnak programjaikból is. Azokra a csendes vendégeskedésekre, amikor egy-egy klub egy másikat lát vendégül. E találkozókon vendégek és vendéglátók közös klubesten találkoznak. Közben új tájakat ismernek meg, új embereket, s ami talán a legfőbb, beszélgetnek. Beszélgetnek egymással mindenről, kötetlenül. Mert beszélgetni jó. Prukner Pál A pisztonos bebújik a színpad mögé. Magára zárja a kis raktárhelyiség ajtaját, s nekiáll fújni. Gyakorol. így nem zavarja őt senki, s a többiek is nyugodtan tanulhatják szólamukat. A magnót vissza-visszapörgetik: még mindig nem tökéletes, itt kell csiszolni az étieken, itt két felütés van, nem egy, s a basszus csak utána lép be... Az egri Pótkerék együttes új számot tanul. Egy Hea- ven-dalt. Nem éppen a légből, a Művelődési Központból, vagy a nemrégen zajlott kis VIT-ről. A Pótkeréknek azonban nemcsak Egerben vannak hívei, éppúgy örülnek Pétervásárán, Füzesabonyban vagy Tarnaszent- mikloson amikor a nyolctagú zenekar Sunshine Band, Ossi-Bissa vagy Baney nótákat játszik. Vagy a jól sikerült saját számaikat: a Földhöz kötve, a Furcsa álom és az Alkony című szerzeményeket Képünkön a zenekar három tagja az egri Sörkertben (Fotó: Szabó Sándor) könnyebb stílus, de nekik ez fekszik: feszes, kemény rock, fúvósokkal alátámasztva. Nem slágerzene ez, de ha jól művelik, igazán szép lehet. A fiatalok már jól ismerik ezt a muzsikát. A Sörkert— Mikor alakult az együttes, és mik a zenei elképzeléseitek? — kérdeztük a zenekarvezetőt, Rózsavölgyi Györgyöt. — 1974-ben kezdtünk el közösen zenélni. A Megyei Művelődési Központ biztosított számunkra próbalehetőséget, s némi felszerelést is. Kis közösségünket fizikailag nehéz összetartani, elsősorban a zene az, ami összeköt bennünket. Példaképeink közé tartoznak a fúvósokkal dolgozó nagy rock-együttesek. Mint például a Chase, a Blood Swett and Tears, vagy a Chicago. Mindany- nyianknak megvan az OSZK-vizsgája, de amatőrök vagyunk. — Nemrég hoztatok haza egy második díjat a IV. orosházi fesztiválról. Hány zenekar vett ott részt? — Kelet-Magyarország 15 amatőr beat-együttese versengett egymással. A zsűriben ott volt Gonda János, valamint Komjáthy György is, aki biztatott minket: folytassuk csak ezt a stílust. Szóba került egy esetleges rádiófelvétel is. Az ottani teljesítményért kaptuk a meghívást a Budai Ifjúsági Parkba, ahol augusztus vegan lépünk fel a Mini együttessel közösen. — Milyen „felálL—ban” játszotok? — Két piszton, két szaxofon, egy szóló- és egy basszusgitár, egy orgona, és egy dob. Így megyünk el az augusztus 11. és 17. között Nyíregyházán szervezett országos rockzenei táborba is, ahová meghívást kaptunk, előadásokon veszünk részt, s természetesen nem lesz hiány muzsikában sem. A Pótkerék együttes továbbjutott, így felléphet a győri országos pop-jazz napokon is, melyre szeptember 29. és október 1. között kerül sor. Itt az ország 15 legjobb amatőr együttese verseng majd a díjakért, és a koncertekről a Magyar Rádió felvételt is készít. A Pótkerék tehát tovább gurul. Józsa Péter A filmszínésznő Dús. vöröses hajkoszorú keretezi a szeplős, kemény arcot, a kor formálta, aszimmetriákban bővelkedő divatos fejet, amelyről sugárzik a jelen minden ellentmondásossága és öntudata. Tarján Györgyi az elmúlt évben került ki a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról és friss színészdiplomájával a filmgyárhoz szerződött. Filmszínésznő lett. Már láthattuk jó néhány magyar filmben, így a Kenguruban, az Egy erkölcsös Heues megyei diakok traktorgyárban A gyerekek ülnek, cigarettáznak, a sajtoló-hegesztö- szerelő üzem végtelennek tűnő épületsorát méregetik. Betonra várnak. Fekete munkaruha, sárga szerelősisak. Mindennapi fiúk, mindennapi lányók. Csak a nyelvük más. Magyar épitőláborosok, akik azért utaztak Csebokszáriba, hogy a mi felsőoktatási intézményeink hallgatóival vállvetve segítsék a traktorgyár építését. — Ez a harmadik „nyári” brigádom — tréfálkozik Pjotr Klocskov, az 5. számú építővállalat egyik építésvezetője. — A két másik — a szerelő- és a komplexbrigád — most az üzemegység szellőztetését és fűtését biztosító légelzáró akna szerelésén dolgozik. A magyar diákok a padlók betonalapozását végzik. A betonréteg vastagsága több mint húsz centiméter, a terület, melyet le kell betonozniuk, kb. kétezer négyzet- méter. A föld alatt átjárókkal együtt egy hónap alatt 685 köbméter betont kell lerakni. A brigádban tizenkilencen vannak, különböző felsőoktatási intézmények hallgatói. Zömük az egri tanárképző főiskolán tanul, Többen már nem először utaztak ide a traktorgyár építkezésére. Varga Piroska is itt dolgozott az elmúlt nyáron. Először 1974-ben vett részt főiskolai építőtáborban az egri Csebokszári-lakótelep építkezésén. Piroska hol vidáman, hol zavartan mosolyogva meséli: — Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy ismét bekerültem a Csebokszári ba utazó csoportba. Mindnyájunknak nagyon tetszik Cse- bokszári, szeretjük az itt élő embereket. Es bár én már befejeztem a főiskolát és ősztől egy falusi iskolában fogok tanítani, nem mondok le arról az álmomról, hogy valamikor — ha másként nem, hát turistaként — újra eljövök a vendégszerető Csu- vasiába. Piroska Recsken született, bányászcsaládban. Így hát a munka — a nem is olyan könnyű betonozás — nem szokatlan a számára. A brigádban egyébként mind szorgalmas és munkabíró gyerekek jöttek össze. Hiesz György, a gyöngyösi főiskola KISZ-titkára. 1971 óta minden nyáron építőtáborban dolgozik. Tavaly Csebokszá- riban is sok barátot szerzett. A kitűnő focista és kézilabdázó ezúttal sem unatkozik. A traktorgyáriak táborában, ahol a diákok laknak, minden este heves futballcsaták zajlanak. A sport és a munka akkor is kapcsolatot teremt az emberek között, ha nem is nagyon értik egymás nyelvét... Megérkezett a billenő teherautó, és a gyerekek elektromos vibrátorral egyengetni kezdik a betont. Nemrég versenyszerződést kötöttek egyetemünk „Álmodozók" nevű brigádjával, természetes tehát, hogy nein akarják feladni pozicióikat. „Mennyiség és minőség!" — ez a jelszavuk. Vendégeink szabad idejének minél tartalmasabb eltöltése céljából — amint Anatolij Dmitrijev, a Csu- vas Állami Egyetem tanára és Vlagyimir Kudrjasov, a csuvas pedagógiai főiskola hallgatója elmondja — a két felsőoktatási intézmény Komszomol-bizottsága nagyszabású programot állított össze, amelyben csebokszári múzeumlátogatások, színházi előadások, barátsági esteic, sorseli és uljanovszki kirándulások szerepelnek. J. Konsztantyinov (A Szovjetszkaja Csuvasiáhól ford.: Zahemszky László) éjszakában és több televíziós játékban is. Vannak, akik színpadról ismerik, mert ősz óta a Madách Kamaraszínházban a Vászja Zselezno- váb-n játszik. — A státuszom teljesen új ebben a szakmában — mondja Tarján Györgyi. — Amikor felajánlották ezt a lehetőséget, tudtam, hogy . nehéz választás elé kerülök, mert nagyon szeretem a színházat. Ezért is vettem át tavaly ősszel Ljudmilla szerepét Kiss Maritól, a Madách Kamaraszínházban. Kaptam szerződésajánlatokat több vidéki színháztól, Pécsről és Miskolcról is. A prózai színház mindig nagyon vonzott. Mégis ùgÿ döntöttem, hogy a filmgyár ajánlatát fogadom el. — Milyen pályára készült? Ügy hallottam, énekelt is. — Táncdalénekesnö akartam lenni. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola dzsessz tanszakára jártam, de többen rábeszéltek, hogy menjek színpadra. Eleinte képtelen voltam elképzelni, hogy színésznő lehet belőlem. Szerencsére azonban mindig tartogatok meglepetéseket magamnak. — Sima pályán jutott el idáig? — Voltak kitérőim. Érettségi után gyógyszertárban dolgoztam egy ideig, mert nem szeretem az íróasztali munkát. Inkább az olyasfajta feladatok izgatnak, ahol rögtön láthatom az eredményt. Türelmes természet vagyok és ha hiszek valamiben, akkor szívósan kitartok. — A Gyermekszínházban már jól ismerték a budapesti gyerekek. — Főiskolás éveimben rendszeresen játszottam a Gyermekszínházban. Majdnem mindennap felléptem. A legutolsó főszerepem a Bátyám és a klarinétban a copfos Zsenyka volt. — A dzsessz, a zene és az éneklés? — Az idővel most már állandóan hadilábon állok. De a zenéről eszem ágában sincs lemondani. Az emberekre az jellemző, hogy van, amit szeretnek csinálni és van, amire csupán kényszerből fanyalodnak. Én a klasz- szikus zenét roppant szeretem hallgatni, de énekelni inkább már a swinget, vagy a rockot szoktam. Nem mondok le az éneklésről. Tavaly felléptem a varsói dzsessz-találkozón is. Zenés, drámai szerepeket szeretnék majd később játszani. — Mennyire ismeri önmagát? — Szélsőséges természet vagyok. Nagyon gyorsan bezárulok. Megesik, hogy fáradt vagyok és napokig egy szót sem szólok. Szeretek egyedül maradni és álmodozni. Családcentrikus vagyok, ettől a művészpálya sem téríthet el. Arra törekszem, hogy minél jobbá tegyem a mindennapokat. Bevallom, nagyon szeretek nő lenni. Ha hibázom, igyekszem levonni a tanulságokat. Ami mégis megtörtént, azt már nem -bánom meg. így minden részemmé válik, ami már valóság. Arra törekszem, hogy minden helyzetben megőrizzem egyéniségemet, önmagamat. — És a színészi pálya? Hol tart ma? — Szeretem azt, amit most csinálok. Sok lehetőséget kaptam. Hogy tehetséges vagyok-e, az majd kiderül. — Filmszínésznő lett, de nem mondott le a színházról. Bármikor szívesen vállalkozom egy-egy darabszerződésre. Csak hívjanak. Vidékre is elmegyek. Prózai színész vagy filmszínész? Számomra mindegy, nem választom szét ezeket a pályákat. Egybetartoznak. Csak nemrég hagytam ott a főiskolát, még előttem a pálya SMM MŰSOROK: RADIO KOSSUTH 8.40 Beszélni nehéz. 8.52 Magyar előadóművészek feiveíeleiből. 10.05 Ballagó idő. 10.25 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.40 Zenékari muzsika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Katkó István: Háziőrizet. 13.30 Népi zene. 14.01 Csalánruha. 15.10 Szimfonikus zene. 16.10 Egy szigetközi nótafa: Bán Pálné. 16.22 Szvjatoszlav Richter zongorázik. 17.07 Az értékelemzés jutalma és büntetése. 17.32 Népi zene. 18.01 Oj felvételeinkből. 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.25 Fritz Kreisler hegedül. 20.41 Kis magyar néprajz. 20.46 Beethoven: Fidelio (opera). 33.13 Bach-átiratok. y PETŐFI 8.33 Egy óra dzsessz. 9.33 Harminc perc alatt a Föld körül. 10.03 Zenés műsor üdülőknek. 11.33 A Szabó család. Ï2.00 Operettegyüt. tesek 12.33 Kórusok, hangszerszólók. 13.30 Zöngészde. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.00 Egyszerű, de nagyszerű. 18.10 Dankó- és Szentirmay-nóták. 18.45 Kalmár Magda hegedül. 19.30 Nyolc rádió nyolc dala. 20.00 Népzenekedvelőknek. 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.25 Beszámoló az 1978, évi pozsonyi Lyra dalfesztiválról. 22.00 A Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik. 23.00 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30—ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Gyári belépő a Borsodná- dasdi Lemezgyárban. Riporter: Sütő Enikő — Virágénekek és hangszerszólók — Tíz perc mezőgazdaság. (Az ország legészakibb szántóföldjein — Az aratás befejező szakaszában. Riporter: Bqrsodi Gyula) — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Ülésezett az SZMT elnöksége — Befejeződött a gépi fejők megyei versenye) — Szűcs Judit énekel — Hírek, lapeló- zetes. TQ 9.00 Tévétorna. 9.05 Érdekes állatkertek. 9.30 Papír, sárkány. 10.10 Gazdag ember — szegény ember. 10.55 Most mutasd meg! 16.40 Tízmillió négyzetkilométer. 16.55 Kedves együttlakók (tévéfilmsorozat). 18.05 Kockázat. 18.35 Egészségünkért. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.25 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Földi szerelem (szovjet film). 21.30 Férfiélet (dók.-film). 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 A bosszú (tévéfilm). 2. MŰSOR 18.35 „Nas ekram — Unser Bildschirm” (A mi képernyőnk). 1930 Tv-híradó. 20.00 Mozart: A-dúr zongo. raverseny. 20.30 Szemle. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 A banditák erkölcse (NDK film). Szémann Béla 1378. augusztus 16., szerda 'l