Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
• A királyt vár a rondellával A Budai Varpalota— múlt és jelen A Budai Vár említésére az ember képzeletében a Halászbástya körvonalai tűnnek fel, majd a Várpalota, és a várnegyed filmekből, tévé- filmekből jól ismert részletei. Pedig a Vár nemcsak e szembetűnő és közismert látványosságokból áll, hanem történelmet-kultúrhistóriát őrző tárház is. Évmilliók történetét őrzik természetalakította képződményei — évezredek történelmét az ezekre épített falak, és azok alá fúrt föld alatti labirintusok. Az a — napjainkban a tenger szintjétől 160 méter magasan elterülő —, két kilométer hosszú, és 750, illetve 370 méter széles fennsík, amelyre a ma ismert Várne. •gyed épült, a pleisztocénben alakult ki. Az alatta húzódó — tízkilométeresre becsült — barlangrendszert forrásvíz vájta a mészkőbe; ugyanaz a forrásvíz, amely a Várhegy egykori felszínén csillogó tavat is táplálta. A pincék — e jórészt természetes képződmények — védelmet nyújtottak az őskor, s a legújabb kor emberének is. A török korban betemetett középkori barlangpincéket 1930—40 között megtisztították, hogy bombabiztosakká alakítsák át (itt állta ki Buda második világháborús ostromát sok ezer ember) ; s ekkor lelt rá a félmillió éves hévizes barlangkutakra Kadic Ottokár geológus, aki mint Zol- nay László régész, a Vár avatott kezű kutatója írja, két emelet mélységű kettős pincékre, paleolit kori leletekre is rátalált. (A földtörténeti-régészeti emlékek a Szentháromság utca 2. alatti múzeumban kaptak helyet.) Tekintsük át legalább futólag a Vár történetét — a Várét, amelynek romjai betemették, megőrizték, majd visszaadták régmúlt korok dokumentumait. Már alig három hét van csak hátra a tanév kezdetéig, ezért különösen fontos a kérdés: a diákok kellően kipihenve kezdik-e majd munkájukat, a tanulást? A pedagógusok véleménye szerint helyes, ha a diákok a nyári vakáció egy részét hasznos munkával töltik, vigyázni kell azonban arra, hogy az ne tartson közvetlenül a tanév kezdetéig. Nagyon fontos, hogy jusson kellő idő a pihenésre, a gyerekek érdeklődésének megfelelő szórakozásra. A pihenés természetesen nem semmittevést jelent, s erre az orvosok is felhívják a szülők figyelmét: ha csoportokba verődve, naphosszat csatangolnak a gyerekek az utcákon, ha egyik moziból a másikba mennek, akkor aligha fognak felfrissülni, megerősödni. A vakációban — kétségtelen — lazítani kell az iskolai fegyelmen, a szigorú kötött bégeken, de valamilyen időbeosztásra, egyfajta napi- r Ire ilyenkor is szükség v : 1. Helyes, ha a gyerekek u- n szoknak hozzá a reggeli 1 r tálkodáshoz, hanem nyáron is korán kelnek. A vakáAz ország középkori fővárosának alapjait IV. Béla király fekteti^ le a tatárjárás után; s 1250 előtt a királyi palota magja is elkészült. Zsigmond király — aki 1387- től kereken ötven esztendeig tartó uralkodása alatt cseh király és német császár is volt — a Budai Vár jelentőségének növekedésével egy- időben kialakította a palota középkori tömbjét is, s abban a nagyszabású udvari ünnepélyekre alkalmas, 70- szer 18 méteres dísztermet. Akkoriban épült a Vár erőd- rendszere, amelynek jó része megmaradt. Mátyás uralkodása hozta meg a palota fénykorát: az udvarába meghívott olasz mesterek kezenyomán Mátyás palotájának reneszánsz pompája évtizedekkel megelőzte a közép- és nyugateurópai országokét is. A Várat ezerféle megpróbáltatás érte: török uralom, villámcsapás előidézte lőportár-robbanás, Buda visz- • ció alkalmat kínál arra, hogy nyugodt körülmények között fogyasszák el a tartalmas reggelit, az ebédet, a vacsorát. Ha szükséges, a szülők segítenek a gyermeküknek abban, hogy megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot, azzal töltsék idejük egy részét, ami érdekli őket Ilyenkor lehet például megkedveltetni velük egy-egy hasznos hobbit, érdekes játékot, vagy egy-egy szép sportágat. Az utolsó vakációs hetek napirendjében feltétlenül kapjon helyet a szabad levegőn végzett mozgás, a sport, de maradjon idő a szellemi játékokra, az olvasásra, a barkácsolásra, és a tévénézésre, a mozira is. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a vakáció második felében viszonylag kevesebb gyerek keresi fel a napközi táborokat mint az első hetekben. Az esetek többségében ennek az az oka, hogy a szülők ekkor veszik ki a szabadságukat és együtt töltik azt gyermekükkel. A szülőkkel együtt töltött okos beosztású napok, hetek jelentik a gyermekek számára a legigazibb vakációt. (MTI) szafoglalásának ostroma. Mária Terézia építkezései miatt lebontották a középkori palota utolsó maradványait is. Csak a múlt század végi bővítéskor kerültek ismét napvilágra azok a kőfaragValahogy így képzelem el az egészet: Egy derűs nyári reggelen, frissen, lezser eleganciával belépek a főnök szobájába, mosolyogva ráülök az Íróasztala sarkara es szemrebbenés nélkül közlöm vele, hogy nekem elegem van az egészből. Tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért tengődöm ennél a cégnél, ahol rossz a munkahelyi légkör, kevés a fizetés, fogcsikorgatva engedik el az embert szabad szombaton, és az üzemi konyhán olyan az ebéd, hogy ahhoz képest Róbert bácsi ingyenkonyhája az ínyencek klubjának tűnne. Továbbá az is megfoghatatlan, hogy a prémiumot évek óta azok kapják, akik egy szalmaszálat sem tettek keresztbe, aztán az is érthetetlen, hogy azokat küldik el jutalomszabadságra, akik az egész évet jutalomszabadságnak tekintik, de az sem megengedhető, hogy a főkönyvelő a vállalat bútoraiból rendezze be a vi- kendházát. Aztán úgy képzelem el, hogy erre a főnök meglepődik, szóhoz akarna jutni, de én egy kézlegyintéssel leintem és azt mondom neki, hogy most én beszélek, mert ő beszél eleget a munkaértekezleteken, annyit, hogy mást szóhoz se enged jutni. És azt nevezik nálunk üzemi demokráciának, hogy a főnök beszél, a beosztott meg bólogat. holott pontosan fordítva kellene, mert ő bizony évek óta semmi olyat nem mondott; amitől valaki is okosabb lett volna. Továbbá úgy képzelem el, hogy erre a főnök belevörö- södik izgatottan kapkod a szavak után, de én újra leI intem, hogy csak hallgasson, mert az unokatestvérét tette vényok, tárgyi emlékek, amelyek hírt hoztak a palota régi szépségéről. A II. világháború lerombolta a palotát. Ezután 1948—63-ig helyreállítással kapcsolatban 26 holdnyi területen kutatták fel a középkori királyi palota maradványait, Gerevich László vezetésével; ekkor bukkantak elő ismét a középkori épületek alapfalai, és — jobb állapotban — az ezeknél is mélyebben épülteké. Töméntelen épületelem, dísz, tárgyi «miék feltárása után, Gerő Részlet a kápolnából László tervei szerint, 1967-ig helyreállították a boltozatos helyiségeket, a gótikus nagytermet, az alkápolnát, a királypincét. Az időközben újjávarázsolt Várpalota épületében felavatták a Budapesti Történeti Múzeumot ; falai között egy évtizede megnyílt a Vármúzeum is. Négy évvel ezelőtt nagy szenzációról adtak hírt a la_ reneszánszkori pompáját. Péreli Gabriella meg főelőadónak, aki bizony enyhe szavakkal fogalmazva is egy tehetségtelen, buta és amellett rosszindulatú fráter. Az olyan tehetséges, művelt emberek, mint viszont például én, sportnyelven szólva nem tudnak labdába rúgni, mert a protekciósok úgy ellepik a zöld gyepet, mint másutt a sáskák. Erre — úgy képzelem el — a főnök felugrik, kinyitná az ajtót, hogy kirúgjon, de erre én visszanyomom az ülésre, és azt mondom neki, hogy a handabanda helyett jobb lett volna. ha képezte volna magát, járt volna az esti iskolákba, így a nevét legalább megtanulta volna tisztességesen leírni. Mindezekre — gondolom — a főnök magába roskad, belátja, hogy évek óta méltatlanul mellőzött, kinyilatkoztatja abbeli szándékát, hogy megtesz főtanácsosnak, és kijárja nekem a legközelebbi kitüntetést, továbbá elküld két hétre pihenni Japánba, és legalább egy ezressel megemeli a fizetésem. pok: Zolnay László régise ásatás közben páratlan leletre bukkant: gótikus szobrok, torzók nem'is sejtett darabjaira. A tudósítások egyre több töredékről, torzóról, egész alakos szoborról szóltak. Végül egyértelműen megállapították, hogy európai viszonylatban is páratlan, tárlatnyi középkori szobor pihent a föld mélyében. Muzeológusok, régészek, restaurátorok munkájának eredményeképpen ebből az anyagból nyílt meg 1976. tavaszán „A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai” című, átfogó ki- álítás. Az alagsori előcsarnokban makettek, alaprajzok, képek, fotók szemléltetik a palota csaknem ötszáz éves alakul- iását. Mátyás király függőkertjének alépítménye, Nagy Lajos király palotájának szobortorzói, a Zsigmond korabeli palota épségben feltárt, háromboltozatos helyisége, valamint homlokzat-, árkád-, kútrészlete, a Nagy Töredékfej a XIV—XV. századból (az 1974-es ásatásokból). Lajos, Zsigmond, Mátyás korabeli figurális kályhacsempék, s az ezekből rekonstruált díszkályha, a palotában egykor működött kerámiaműhely darabjai, dísz- és konyhaedények, majolikák, címerek, a Mátyást és Beatrixet ábrázoló fehérmárvány dombormű: az összkép hűen idézi föl a palota Aztán erre, — úgy képzelem el — azt mondom neki, hogy engem nem lehet megvesztegetni, különben is bárkitől előbb elfogadnék bármit, mint tőle. És különben is vegye tudomásul, hogy nem szeretem, nemcsak őt, de még a zoknija színét sem állhatom. Erre persze könyörögni kezd, hogy gondoljam meg jól a dolgot, ne kapkodjam el az ítéleteimet, mert hisz még barátságot sem kötöttünk. Aztán úgy képzelem el. ■. De nictsak, ez már nem is a képzelet, valóban itt a főnök, és én... illetve ő megszólal, és azt mondja: — Mondja, maga meg van őrülve, hogy hadonászik a karjával, mint a ventillátor. Azt képzeli, hogy ezért fizetik magát. Üljön a helyére és csinálja meg azt az aktát. Két hete várom. — Igen. főnök — mondom én is, aztán előveszem a paksnmátát, kitekintek az ablakon és látom., hogy milyen borús idő van. Tényleg, ötlik az eszembe, ma nem is szólhattam volna, hiszen mindjárt esik az eső, én meg úgy képzelem el, hogy egy derűs nyári reggelen, frissen, lezser eleganciával... A fene vinné el ezt az időjárást. .. Kaposi Levente MAI MŰSOROK BADIÚ KOSSUTH 8.25 Tanuljunk gyermeknyelven! 8.55 Zenekari muzsika. 10.05 A hajnal lánya. 10.50 Monteverdi: A könyörtelenek bálja, 11.40 Egy jenki Arthur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 14.06 Bende Zsolt énekel. 14.20 A Náp é* a Hold elrablása (mese). 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Nóták. 15.44 Magyarán szólva, 16.05 Harsan a. kürtszó! 1635 Bach: h-moll szvit. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.30 Verdi-operákbóL 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Lemezmúzeum. 20.15 Milyen valuta a forint? 20.45 Népdalok. 21.05 Húszas stúdió. 22.20 Madrigálok. 22.43 Meditáció. 22.53 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Verbunkosok, nóták, 9.25 Monológ. 9.30 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12.00 Népszerű fúvósátiratok. 12.33 Arcképek a szlovák irodalomból. 12.50 Mo- niuszko kamarazenéjéből. 13.28 Barkácsolóknak. 13.33 Mikrokozmosz. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz! 18.45 Prímásszólók. 19.14 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A magyar nép- költészet hete. 20.59 Rodgers zenés játékából. 21.40 A tegnap slágereiből. 22.43 Népdalok. 23.15 Dzsesszfel- vételekbői. SZOLNOK 17.00-tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Munkásvédelem az LKM-ben. Riporter: Tolnai Attila. 18.00 Észak-magyarországi krónika (Gépi fejők Borsod megyei döntője kezdődik Miskolcon — Augusztus 20-ra készülnek a Majáiig parkban — A Medicor művek új gyártmányai) — Részletek zenés játékokból — Hírek, lapelőzetes. TEJ 16.35 Marrakes (francia rö. vidfilm). 17.15 Postafiók 350. 17.30 Tudományos rajzfilmek. 17.55 Kuckó. 18.30 Ez is, az is a Szovjetunióról. 19.25 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gazdag ember — szegény ember (amerikai filmsorozat). 20.45 Közgazdasági kislexikon (rajzfilmsorozat). 21.45 Történelem. 22.30 Tv-hiradó 3. 22.40 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.01 Tahi László. Ejnye. Cecília. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Hideg pulyka (ameri. kai film). .NwüsmGi 1978. augusztus 15., kedd Erőgyűjtés a tanévre Glon Crlstoforo Romano Beatrix (1490), Gion Chrlstoforo Romano Mátyás (1490) (MTI fotók — KS) Szélek a főnöknek
