Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

Hazánk fejlődő idegenforgalma Az idegenforgalmi főszezon előtt biztató kilátásokkal kecsegtet az év első öt hónapjáról kiadott jelentés. Az elmúlt év hasonló időszakával szemben már most cgyharmadával több külföldi vendég érkezett hazánkba. Elsősorban Ausztriából és az NSZK-ból érkezet, tek száma nőtt jelentősen. A forgalom elérte az 1,4 milliárd forintot, melyből a népgaz. dóság tiszta jövedelme kb. 600 millió forint volt. Az országban jelenleg egyidejűleg mint. eny 170 ezer vendéget tudnak elhelyezni, de az igények a nyári szezonban ezt meghalad, ják. Ezért számolnunk kell az iskolai kollégiumok 40 000 helyével is, és több lehetőséget kell adnunk magánszemélyek részére, hogy részt vegyenek az idegenforgalom növekvő igényeinek kielégítésében. A jövőben ezért tovább kell fejlesztenünk az üdülővidékek infrastruktúráját, a nagy forgalmú határátkelőhelyeket, és jobban kell hasznosítanunk gyógyfürdőinket is. —TERRA— Adatok a megye történetéhez... Hevesi iratok az Országos Vízügyi Levéltárban HEVES MEGYE életében a korábbi évtizedekben épp­úgy, mint napjainkban, a víz fontos szerepet játszott. Nemcsak a felszíni formákat alakította, és életet adott a megtelepedett növényzetnek, hanem az itt élő lakosság helyzetét is befolyásolta. A megye vízfolyásai felett 1881-lől egészen a felszaba­dulás utáni évekig a Mis­kolci Kultúrmérnöki Hiva­tal gyakorolt felügyeletet. A kultúrmérnöki hivatalok fel­adata a kisebb vízfolyások szabályozása, öntözőberen­dezések létesítése, belvízle- vezetés volt. Szükség esetén azonban terveztek árvédel­mi gátakat, vízvezetékeket, csatornákat is. 1886-tól a kultúrmérnöki hivatalok foglalkoztak vízjogi és en­gedélyezési ügyekkel, és hoz­zájuk tartozott a belvízleve­zetés, öntözés megszervezé­sére alakult társulatok fel­ügyelete is. A Miskolci Kul­túrmérnöki Hivatal illeté­kességi területe Hevesen kí­vül a szomszédos Borsod- Abaúj-Zemplén megyére is kiterjedt. Működése során igen sok t~-rv és irat, vala­mint egyéb értékes doku­mentum keletkezett, ame­lyek nagyobb része a múlt évben Budapesten létesített Országos Vízügyi Levéltárba került. A megye árvizek szempontjá­ból nem volt különösebben ve­szélyes terület, de a hegyes­dombos vidéken fontos sze­repet kapott a patakok sza­bályozása. Legtöbb irat a Laskó-, ’ Eger-, gyöngyösi Nagy-patak tisztogatására, medrének mélyítésére vonat­kozik, de 1906-ból megtalál­juk a Mercse-patak, 1935- ből a Domoszlói-patak ren­dezési munkáinak tervét is. Egyes vízfolyások szabályo­zására az érdekeltekből tár­sulatok alakultak. Az Eger- patak mentén működött az Alsó-Egervölgyi Víztársulat, valamint az Egercsatorna Vízhasznosító és Öntöző Tár­sulat, a Tárná árvizei ellen szervezte a védekezést az Észak-Tarnavölgyi és Alsó- Tarnavölgyi Víztársulat. AZ IRATOK KÖZÖTT sok dokumentumot találunk a községek határának lecsapo- lásával, belvízlevezetéssel kapcsolatban is. Az 1900— 1910-es években Füzesabony, Poroszló, Eger, Gyöngyös határában magánköltségen, eg.y-egy földbirtokon hajtot­tak végre lecsapolási mun­kát, majd az 1940-es évek­ben Mezőtárkány, Nagyfü- ged, Erk, Tárnáméra hatá­rát községi hozzájárulással igyekeztek teljes egészében vízmentessé tenni. A hevesi lakosság — az ország más területeihez ha­sonlóan — nemcsak véde­kezett a víz ellen, hanem igyekezett azt saját szolgá­latába állítani. A sebes fo­lyású patakokon és kisebb folyókon a lakosság számára a malmok komoly jövedel­met biztosítottak. A Tárná, Laskó-, Eger- és gyöngyösi Nagy-patak szolgáltatott el­sősorban energiát. Legtöbb malom Egerben és Gyön­gyösön volt, ahol a molnárok lisztjüket könnyen értékesí­teni tudták, de Kálón, Mo. nosbélen, Abasáron, Adá- cson, Noszvajon, Mátrafü- reden, Nagyrédén, Füzesa. bonyban Makiáron, Gyön- gyössolymoson is épültek tosak a fürdőkkel kaocsola- pataki malmok a víz ere­jének felhasználására. Az iratok között sok fon­tos anyagot találunk az ön­tözéssel és vízellátással kap­csolatban is. A századfordu­lóig rétöntözésekkel, az 1920- as, 1930-as években kert-, kivételesen szőlőöntözések­kel találkozunk. A legkoráb­bi rétöntöző berendezésekről az 1880-as években szép ki­vitelű, színes tervek készül­tek. A vízellátás témakörből az ipari vízhasználatokra és községek vízellátására vonat­kozó iratok maradtak fenn. 1893-ból az egri városi gőz­malom, 1899-ből az Egri Do­hánygyár, 1909-ből az Eger- csehi Kőszénbánya RT, 1921- ből a Gyöngyösi Gőzmalom RT vízhasználati engedélyét találjuk meg. A lakosság vízellátásával kapcsolatos iratok elsősorban az artézi kutakra vonatkoznak. Fon­tos iratok is. 1938-ból a le­véltárban találhatók a pará- di gyógyfürdő vízellátására vonatkozó dokumentációk, de olvashatunk a gyöngyösi, visontai- füzesabonyi fürdők­ről is. AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI Levéltár Heves megyére vo­natkozó iratainak gyűjtemé­nye színes, változatos anyag. Feldolgozásával, tanulmá­nyozásával közelebb jutunk a múlt teljes megismerésé­hez. Dóka Klára Objektív Közelfényképezés Nem könnyű, de nagyon szép és érdekes műfaj a kö­zelfényképezés. Egészen új világ tárul elénk , ha apró virágokról, rovarokról készí­tünk felvételeket. Mikro- és makrofelvételek természete­sen speciális kiegészítő tar­tozékokat igényelnek. Kis tá­volságból csak úgy kapunk éles képet, ha a fényképező­gép objektivje és a filmsík közötti távolságot megnövel­jük. A kihúzat meghosszab­bítása a cserélhető objekti­ves gépeknél nagyon egysze­rű, a különböző leképezési viszonyok szerint kialakított közgyűrűkkel, amelyeket a gépváz és az objektív közé kell beiktatni. képest néhány szempontot külön figyelembe kell ven­nünk. Életnagyságon felüli ábrázolásnál az objektív rajza romlik, erősen lecsök­ken a mélységélesség. Közel­ről nehezebb a téma megvi­lágítása, többnyire állványt kell használnunk, nehezebb a helyes expozíció megálla­pítása és a keresőben is a ki­húzat miatt a megszokottnál sötétebb képet látunk. Közelfényképezésnél min­dig vékony rétegű, nagy éles­séget és részletgazdagságot biztosító filmet kell használ­nunk. A legmegfelelőbb az ORWO NP 15 DIN érzé­kenységű film. Felvétel előtt először a kihúzat hosszúsá­A kihuzat meghosszabbításával... Vannak folyamatosan ál­lítható,, harmonikás kihúzatú közelbeállító készülékek és vannak az egymásba csavar­ható közgyűrűk. Az élesség beállítása a keresőben látott kép alapján történik, amit megkönnyít a beállítótávcső, amivel kinagyíthatjuk a kép egy részletét. A kioldóhidas közgyűrűknél nem gond az automatikus rekesz működé­se, de ellenkező esetben el­engedhetetlen a kettős fém­kioldó, ami az expozíció pil­lanatában beállítja a megfe­lelő rekesznyílást. A beállí­tószán a kihúzat megváltoz­tatását, és a tárgytávolság beállítását segíti. À szögke­reső a prizmás kereső oku­lárjára szerelhető, használa­takor minden irányból a fel­vételi tengelyhez viszonyí­tott merőleges szögben te­kinthetünk .a keresőbe. A diamásoló előtéttel a keretezett vagy tekercsdiák­ról készíthetünk másolato­kat. Közelfényképezéskor a hagyományos felvételekhez gát kell meghatározni, illet­ve beállítani úgy, hogy ki­töltse a képmezőt. Ezután rögzítenünk kell a gépet, majd a pontos élességállítás kö­vetkezik. Beállítjuk az ex­pozíciós időt és a blendét, s a kettős kioldó határozott lenyomásával elkészítjük a felvételt. A biztos siker ér­dekében érdemes több felvé­telt is készítenünk. Nehezebb a feladatunk, ha mozgó témáról, például egy lepkéről akarunk szép fény­képet készíteni. Ilyenkor csak a biztos kéz és a jó reflexek segítenek. A ponto­san előkészített géppel las­san közelítünk a félénk pil­langó vagy rovar felé, s ab­ban a pillanatban, amikor éles képet látunk a kereső­ben, exponálunk. A filmér­zékenység növelésének jó módszere, hogy a 15 DIN- es filmre 21 DIN-nek megfe­lelően exponálunk, s KO­DAK D—76 hívóban hívunk. (Folyt, köv.) Vida András Megjafent az egri főiskola ladnányos közleményeinek új kötele A napokban hagyta el a nyomdát az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tudo­mányos közleményeinek 14. kötete A formailag és tar­talmilag egyaránt színvona­las új tudományos kiadvány 550 oldalon 42 publikációt tartalmaz az egri főiskola oktatóinak tollából. Az okta­tás-nevelés kérdéseiről 13, a nyelv-«, irodalom- és törté­nettudományok területéről 9 tudományos dolgozat látott a kötetben napvilágot. Emellett a rajz tanszék tanárainak művészi alkotásaiból mint­egy 14 reprodukciót tartal­maz a főiskola új tudomá­nyos közleménye. A szerzők között 4 külföldi kutató is található, akik tudományos kutatási kapcsolatban állnak a tanárképző főiskola tan­székeivel. A megjelent új kötet jól illusztrálja azt az intenzív és színvonalas kutatási tevé­kenységet. melyet a főiskola oktatói már több évtizede megszakítás nélkül folytat­nak. A kötet színvonalas nyomdatechnikája a borsodi nyomda kiváló munkáját bizonyítja. Nyaralási alternatívák Enyedi Kázmért csupán ékkor ismertem fel, amikor egy másodpercre felnézett a presszóasztalra elhelyezett mázsányi prospektus mögül. — Mit csinálsz? — kérdez­tem érdeklődve, mert még sohasem tapasztaltam, hogy valami kis érdeklődése is lett volna az írott szó iránt. — Alternatívákat készítek — dünnyögte fáradtan, de mégis jólesően. — Miket? — Alternatívákat, bará­tom. S rögtön elkezte a magya­rázatot. — Tudod, eddig mindig felkészületlenül ért a nyár. Jött a meleg, s csak akkor kezdtem kapkodni, hogy ho­vá is menjek üdülni, amikor már késő volt. De most tu­dományos alapokra helye­zem a nyaralást. Itt van ez a halom utazási prospektus, s kidolgoztam tíz alternatí­vát — tudod, ez a tudomá­nyos döntések alapja —, s ebből választom ki a szá­momra legkedvezőbbet. — Ez már igen — jegyez­tem meg elismerően. — És hová mész? Elővette jegyzeteit, s mondta: — Az egyes számú alter­natíva például nyaralás a Húsvét-szigeteken... — Csak nem oda mész? — álmélkodtam. — Fenét — mondta tömö­ren. — Nyáron a Húsvét-szi- getekre? Hülyeség. Ezért ve­tettem el a Karácsony-szi­geteket is :.. — Na és? — Mi az, hogy na és? — Szóval, hová mész? — Hát itt van például a hetes számú alternatíva Ez már vonzóbb. Két hét a Hi­maláján. Kánikulában ez sem megvetendő. Csak hát az a bökkenő, hogy tériszo­nyom van. Én, öregem, ha az első emeleti erkélyről ki­nézek. már akkor is lök. Jó, jó, de azt mondd már, hová mész? — Vagy itt van mondóik az ötös... — folytatta za­vartalanul. — Hat nyári nap Londonban. — Nem rossz... — Hát nem rossz, csak az a baj, hogy nem tudok an­golul. Képzeld el, megszom­jazom egy pohár sörre, és nem tudok kérni semmit. Ez nagyon idegesítő lehet. — De hát nem tudsz sem­milyen nyelven — jegyez­tem meg. Enyedi mérgesen tekintett rám: — Ne tereld mellékvá­gányra az ügyet. — Jó, jó, de azt mondd már meg végre, hogy akkor hová utazol? — A tizes alternatívát vá­lasztottam — világosított fel szenvtelen hangon. — És az? — Nyaralás itthon. — De hát akkor minek ez a nagy hókusz-pókusz — há­borodtam fel. — Ezért kár volt a fáradtság ... Lenézően nézett rám. — Pont olyan vagy, mint a feleségem. Semmi érzéked a tudományos döntésekhez. És egyébként is. Soha nem áldoznám arra a jó magvar forintot, hogv lássam példá­ul. amint egy őrült spanyol piszkavasai döfköd egy jám­bor bikát. (kaposi) MAI műsorok: KOSSUTH 8.25 Offenbach: Hoffmann meséi. 11.22 Liszt: Dante szonáta. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.49 Vadölő. 14.50 Éneklő ifjúság. 15.10 Nóták. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 16.35 Szimfonikus táncok. 17.07 I. 3 másodperc. 17.32 Astrid Varnay énekel. 18.00 A Sza­bó család. 18 30 Esti maga­zin. 19.15 Hermann Prey. 20.00 Tudomány és gyakor­lat. 20.30 Zenekari muzsika. 21.15 A reformkor és a sza. badságharc irodalmának hetei. 22.20 Népi zene. 22.S4 Meditáció. 23.04 Brahms felvételeiből, PETŐFI 8.33 Fúvószene. 9.05 A szur­kolók csalódása. 9.15 Mon­gol népdalok. 9.25 Monológ. 9.30 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. II. 55 Látószög. 12.00 Nép­zenei feldolgozások. 12.33 Arcképek a szlovák iroda­lomból. 12.50 Dvorzsák: VII. szimfónia. 13.28 Állatbará­toknak. 13.33 Takács Jenő: Gyermekmuzsika. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Har mine perc rock. 18.33 Nó­ták. 19.15 Karnevál és hamvazószerda között. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A rádió dalszínháza. 22.48 Bárdos Lajos kórusművei­ből. 23.05 A tatai dixieland- találkozó felvételeiből. 23.45 Fátyol József klarinétozik. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa. — Céhek élete Miskol­con. (Dr. Bodó Sándor elő­adása) — .18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — Ope­raslágerek — Hírek, lap­előzetes. .. TEJ 16.35 Formák. 16.55 Óvodá­sok filmműsora. 17.25 A nyelv világa. 17.55 Egész. ségünkért. 18.05 Riadó... 18.25 Villanófény. 18.40 A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 19.20 Té- vétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gazdag ember — sze. gény ember (amerikai tévé filmsorozat XII/2. rész). 20.45 Közgazdasági kislexi­kon, 20.55 Beszélgetés Al. Kadhafi ezredessel. 21.25 Művészeti magazin. 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Tv-tü. kör. 2. MOSOK 20.01 Autó-motorsport. 20.20 Magyar tudósok. 20.55 Tv- híradó 2. 21.15 Lidércnyo­más (francia film). 1978. július II., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents