Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
vtlag prolet Arjai, egyesüljetek* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam* 159. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. július 8., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Az ülésen megjelent Losonczi Pál és Kádár János. A képviselők a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatták tanácskozásukat. Romány Pál, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter az agrárviszonyok alakulásáról elmondotta: beszédes számok jelzik, hogy mégha, tározó a szocialista nagyüzemi rendszer, amely a mező- gazdasági termelés egészét átfogja. A szocialista agrár- viszonyok megszilárdultak, az árutermelés bővülése kedvezően hatott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatára. Törekvéseink arra irányulnak, hogy valameny- nyi forma: — szövetkezet, gazdaság, társulás — a szocialista mezőgazdaság haladását segítse, megfeleljen a hazai adottságoknak, s a társulások. együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. Ennek lényege a hatékonyság fokozása. A következő évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meghatározásánál fontos kiindulási pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. Élelmiszerexportunk jövője mindenekelőtt attól függ, hogy a minőség, a korszerűség, a gazdaságosság. egyszóval a versenyképesség terén mekkora változást tudunk elérni. Terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés és feltételeinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése; a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása: a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazdaságközi együaműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: az idén a múlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felázott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búzatáblákon, „ott van!”. Más kérdés, hogy a viharkárok után a betakarítás során mennyit lehet majd ténylegesen learatni, elcsépelni, magtárba helyezni. A legújabb kombájnok napi 15—20 vagon búza aratására-cséplésére is képesek. Mindez — úgy gondolom — nem egyszerűen a gép. hanem az ember fontosságát növeli. A kombájnok és a többi gép — legyenek bár a legtökéletesebbek — parancsnokai az emberek, kormánykerekeiknél a kombájnosok vigyáznak. Egyszóval: az idén sem a kombájn, hanem a kombáj- nos arat! Nagy Miklós (Pest m.) a külügyi bizottság titkára felszólalásában kiemelte kapcsolataink bővülését a fejlődő országokkal; az elmúlt két és fél évben hazánk 17 fejlődő országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és hat nagykövetséget létesített. A nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért küzdő országok segítésére javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a gazdasági és a műszaki-tudományos kapcsolatok gyorsabb ütemű fejlesztésének lehetőségeit, törekedve a kölcsönös előnyök, a rövid és a hosszabb távú együttműködési területek közös feltárására. A helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltásáról elmondta: — Ügy tűnik, hogy a végrehajtás lelassult, növekszik az együttműködés ellenzőinek aktivitása és hangja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nemcsak nálunk, de Nyugaton is sok hive van az együttműködésnek, s a helsinki ajánlásokból az elmúlt csaknem három évben sok minden megvalósult. Az európai biztonság és együttműködés belgrádi tanácskozása sem volt Helsinki „temetője” semmiképpen sem minősíthető kudarcnak. De ha néhány ország konstruktívabb magatartást tanúsít, a siker nagyobb lehetett volna. Ezután aláhúzta: az enyhülési folyamatok erősítését akadályozza, hogy az Egyesült Államok Tisztelt országgyűlés! A népgazdaság 1977. és az 1978. évi fejlődéséről kiadott tájékoztató mezőgazdasági termeléssel foglalkozó részéhez kívánok a vitában hozzászólni. Heves megye mező- gazdasága az ötödik ötéves terv első két évében — kezdte parlamenti hozzászólását Szabó Imre Heves megyei képviselő — szerény mértékben, évi három-négy százalékkal növekedett. A megye sajátosságainak megfelelően, az átlagosnál nagyobb területet érintő szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrák átlagtermésében értünk el kimagasló eredményeket. A szőlőnél ez — a jelentős és a többszöri jégverés ellenére — meghaladta a hektáronkénti 80 mázsát, a nagyüzemekben megközelítette a száz mázsát. Jelentősen növeltük a paradicsom, a paprika, a dinnye vetésterületét és a termésátlagot. A megye élelmiszeripara — folytatta a képviselő — a legnagyobb hagyományokkal rendelkező ágazat. Az elmúlt két évben csaknem húsz százalékkal növekedett a termelés. A cukor-, a hús-, illetve a konzervipari kapacitás, valamint a gabonatárolás azonban még nincs összhangban a mezőgazdasági termelés növekedésével. Szabó Imre a továbbiakban kiemelte, hogy Heves megye dolgozó parasztsága és az ipari munkásság egyaránt kedvezően fogadta a Központi Bizottság március 15-i határozatát, amely a mező- gazdasági és az élelmiszervezetői a világ egyes térségeiben kialakult konfliktusok saját érdekeik megfelelő megoldásától akarják függővé tenni az enyhülés folytatását, a fegyverkezési verseny csökkentését, illetve megszüntetését. Szépvölgyi Zoltán (Budapest), a Fővárosi Tanács elnöke elmondta, hogy a gazdasági hatékonyság növelése érdekében az egyik legfontosabb feladat a budapesti ipar szerkezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsítése. Ennek ellenére a vállalati tervek nagy hányada a reálisnál és a lehetségesnél is alacsonyabb ipari termelés fejlesztésének feladataival foglalkozott. Különösen kedvezőek a megye sajátosságainak is megfelelő szőlő- és gyümölcstelepítések növelésére, a talaj termőképességének fokozására, a talajerő-gazdálkodásra, az öntözésre, a belvízelvezetésre, és az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó határozatok. Tisztelt országgyűlés! Évekkel ezelőtt ezen a helyen már szóltam Heves megye szőlőtermesztésének helyzetéről, a fejlesztés íondjairól — folytatta hozzászólását Szabó Imre —, mivel a megyében hétezer termelékenység-növekedési ütemet ' irányoz elő. Az elmúlt két és fél évben Budapest dinamikusan fejlődött,a lakosság ellátása valamennyi fő területen javult, viszont még mindig gond, hogy az új lakásokhoz a kap- csoldódó beruházások :— a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és az ABC-áruházak — egy része nem a lakásokkal egyidőben készül el. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának felszólalása után Szabó Imre (Heves m.), a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke szólalt fel. hektár olyan nagyüzemi szőlőültetvény van, amely alkalmas a korszerűbb technológia bevezetésére. A tapasztalatok is azt igazolják, hogy azok az ültetvények, amelyeket az elmúlt 15 évben telepítettünk, alkalmasak arra, hogy 100 mázsa feletti termést hozzanak. Ez az eredmény hosszú, kitartó, és tudatos munka eredménye, amelyben a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó bőripar közös munkája tükröződik. A tervidőszakban kétezer hektáron szeretnénk megvalósítani az úgynevezett „bikavér-programot”, ehhez viszont megfelelő szaporítóanyagra van szükség. Az ellátás azonban még nem látszik biztosítottnak, mert az oltványhiány mintegy harminc százalékkal késleltette az új telepítések megvalósítását. A felszólaló képviselő a továbbiakban arról beszélt, hogy jelentős gondot okoz a Tisza mente térségében a belvíz. Az elmúlt két év rendkívül csapadékos időjárása jelentős károkat okozott ezen a területen az őszi vetésekben: az érintett 21 ezer hektár szántóterület mintegy 50 százalékát öntötte el a belvíz. Ennek tudható be egyebek között, hogy 1977- ben a növénytermesztésből származó árbevétel 33 millió forinttal volt kevesebb az előző évinél. Ezért fordulok ezúttal is — mondta felszólalása e részében Szabó Imre — az illetékes minisztériumokhoz, hogy a probléma megoldásához a népgazdasági lehetőségeket figyelembe véve, még az ötödik ötéves tervben nyújtsanak támogatást, segítséget. A képviselő a felszólalása további részében hangsúlyozta: Heves mégyében 1978- ban biztató eredményeket várunk a mezőgazdaságtól annak ellenére, hogy az időjárás ebben az évben sem. kényeztette el a, közös gazdaságokat. Megvan azonban a reális alap arra. hogy az ötödik ötéves terv célkitűzései ebben a megyében is megvalósuljanak. Tisztelt országgyűlés! Az előbbiekben már említett központi bizottsági határozat minden része új lehetőségeket, perspektívát ad megyénkben a vezetőknek és a kétkezi munkásoknak egyaránt. A végrehajtás új szem(Folytatás a 3. oldalon) 4 Szabó Imre felszólalása 'A& ülésteremben Kulturális miniszterek értekezlete Moszkvában Pénteken Moszkvában megnyílt a szocialista országok kulturális minisztereinek kilencedik tanácskozása. Az értekezleten, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- orázág, Mongólia, a Koreai NDK, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam képviselteti magát, Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével magyar küldöttség vesz részt. Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere, a tanácskozást megnyitva, az SZKP KB, a szovjet kormány és személyesen Leonyid Brezs- nyev nevében üdvözölte a részvevőket. — A pénteken kezdődött több napos véleménycsere — emelte ki Gyemicsev — hozzájárul a kulturális intézmények által végzett munka hatékonyságának emeléséhez, a szocialista és kommunista építőmunkában betöltött szerepük növekedéséhez. Éleibe lépett a magyar— amerikai kereskedelmi egyezmény A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Budapesten 1978. március 17-én aláírt, a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás életbe léptetésére vonatkozóan 1978. július 7-én Budapesten jegyzékváltásra került sor. Ezzel a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény életbe lépett. Hz NSZK parlamenti küldöttsége Győrben és Bábolnán A Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Parlamentjének hazánkban tartózkodó küldöttsége Karl Carstens profesz- szornak. a parlament elnökének vezetésével tegnap Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A győri program után a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba látogattak, ahol Burgert Róbert köszöntötte őket és részletes tájékoztatást tartott a kombinát munkájáról, külföldi kapcsolatairól, legújabb terveiről. Többek között elmondotta, hogy hasznos és több irányú együttműködést alakítottak ki NSZK-beli cégekkel is. A tájékoztató után a delegáció tagjai meglátogatták a kombinát több üzemegységét. Jamaica államminisztere Budapestre érkezett Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására pénteken hazánkba érkezett Richard Fletcher, Jamaica államminisztere. rónr'""",; és tervezési miniszter. Itt-tar- tózkodása során megismerkedik tervezési rendszerünkkel és módszereinkkel, beszélgetéseket folytat a két ország gazdasági együttműködésének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren fogadta Huszár István. Jelen volt Benjámin Clare, Jamaica nagykövete is. 4 A
