Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Igazi nyár? Kánikula és kutyamaleg — Egyiptomban kezdődött A kánikula szó minden országban mást jelent. Ha­zánkban, ha a hőmérséklet több napon át tartósan 30 fok fölé emelkedik, kánikuláról, hőhullámról beszélünk. Ám Rómában vagy Madridban ez megszokott, ott a káni­kula 35 foknál kezdődik. Tő­lünk északra, például Berlin­ben ez a küszöbérték 28 fok és Stockholmban a 25 fok már „kutyameleg”. Ha a hőmérséklet csak sporadikusan — szórványo­san — emelkedik 30 fok fö­lé, ez még nem kánikula, csupán hőségnap. Német nyelvterületen ez a Hunds- tage — azaz kutyanap. Több évszázados statiszti­ka szerint a naptevékenység átlagosan 11,1 éves szaka­szosságot mutat. Amikor a Nap felszínén végbemenő je. lenségek (foltok, keletkezése, kitörések, „robbanások” stb.) száma megsokszorozódik, napfolt (vagy inkább napte­vékenység-) maximumról be­szélünk. Érdemes megje­gyezni a következő évszámo­kat: 1937, 1947, 1957, 1969. Ezek az elmúlt négy évtized napfoltmaximumának dátu­mai. A legközelebbi 1980-81- re várható. Egy másik érdekes év­számsor: 1933, 1944, 1954, 1964. Ezek a minimumok évei, a Nap aktivitása egé­szen csekély, volt, esetleg néhány hétre meg is szűnt (legalábbis foltok nem mu­tatkoztak). Érdekes, bár egy­értelműen nem bizonyított megfigyelés: a napfoltmaxi­mumok éveiben (vagy annak közelében) az időjárás eléggé szeszélyes, változékony. Ilyenkor mondogatjuk: nem volt komoly tél s elmaradt az igazi nyár is („az évsza­kok nincsenek a helyükön”). A napfoltminimumok évei­ben viszont gyakori a tartós hőhullám, télen pedig a hi­deghullám. Most maximum felé tartunk, ezért az idei nyáron inkább változékony, szeszélyes időjárással szá­molhatunk, sem mint tik­kasztó kánikulával. A_ so­vány vigasz: a következő te­let talán nem uralják majd tartós fagyhullámok. Der­mesztőén hideg tél, vagy hosszú, forró nyár a csilla­gászati statisztikák szerint 1982—84 előtt nem várható, A SZÔTHISZ CSILLAG A német Hundstage (ku­tyanap) és a magyar kutya­meleg, kutyahőség kifejezé­sek nem élő, hanem elkép­zelt mitológiai, égi kutyával, csillagokkal, csillagképekkel függnek össze s az ókori Egyiptomból származnak (Európába pedig görög és ró­mai közvetítéssel jutottak el.) Most pedig tegyünk egy kis kerülőutat. Több tudós állítja, hogy a csillagok szüntelen felkelése és lenyugvása (a Föld for­gásából adódó látszatjelen­ség) vezette rá az emberisé­get az idő fogalmának felis­merésére. Az ember megta­nult gondolkozni, időt mér­ni és naptárt készíteni. A legtöbb ókori nép a Nap­vagy a Holdévet tekintette az időszámítás (a naptárké­szítés) alapjának. Furcsa és sajátos kivétel Egyiptom, mert ott a Napot mellőzve, Szíthisz-, azaz Sirius-naptárt használtak. Ennek az oka aránylag könnyen megma­gyarázható. Megfigyelték, hogy minden évben július elején a Szóthisz—Sirius 'együtt kel Atónnal, a Nap­pal s ilyenkor indulnak meg a Nílus áradásai, azaz tar­tósan megemelkedik a folyó vízszintje. Egyiptom gazda­sága, gazdagsága, kultúrája és léte a Nílus július eleji „viselkedésén” állt vagy bu­kott. Az egyiptomiaknak nem voltak meteorológiai, klimatológiai ismeretei, s (természetesen) nem hittek az asztrológiában s nem is gondoltak arra, hogy a Szóthisz—Sirius úgynevezett heliakus (Nappal együtti) felkelése és a Nílus áradá­sa között nincs semmiféle összefüggés. Amikor például megtudták, hogy az áradás közvetlen oka a Nílus forrás­vidékén az esős évszak be­köszöntése, s az, hogy a tró­pusi felhőszakadások folytán az addig láthatatlan mellék­folyócskák is megtelnek víz­zel — továbbra is Szóthiszt tisztelték (s nem kutatták a jelenség valódi okát). SIRIUS ÉS PROCYON Miután megismerkedtünk az egyiptomi Szóthisz-ha- gyományok eredetével, most már feltehetjük a kérdést: mi köze ennek a nagy me­leghez, és főként a kutyá­hoz? Az első kérdésre egysze­rű a válasz: a Sirius helia­kus felkelésekor nem csak a víz-, hanem a hőhullámok is „megindulnak”. A trópusi, kontinentális meleg észak felé tart, akár csak a Nílus áradása. Ez természetes, hi­szen július — általában — az egész északi féltekén -a legmelegebb hónap (Alsó­vagy Felső-Egyiptomban ugyanúgy, mint Görögor­szágban, vagy Rómában és a Kárpát-medencében). És most jön a második át­tétel: a Szóthisz—Sirius csil­lag nem más, mint a Canis Maior (Nagy Kutya) csillag­kép alfája, azaz legfénye­sebb csillaga. A Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csil­laga már az ókorban össze­kapcsolódott a meleg idővel, vagy inkább a hőhullámok­kal. A Siriustól, a „kutyacsil­lagtól” nem messze az égből, ton még egy fényes állócsil­lag látható, ez a Procyon, a Canis Minor ( Kis Kutya) csillagkép alfája. A canis (= kutya) latin szó kicsinyí­tő képzős alakja cantculus vagy canicula. Innen ered a magyar kánikula ^ku­tyácska) kifejezés. A nagy meleg, kánikula kifejezése tehát égi kutyák­kal függ össze. Aki meg akarja ismerni ezt a díszes csillagtársaságot, az bármely év január elején, este 21 óra után forduljon dél felé és ke­resse meg az égen a dominó­figurára emlékeztető Orion csillagképet. (Július elején ugyanis a csillagok együtt kelnek a Nappal, ezért igen nehezen találhatók meg.) A hét fényes Orion csillagtól bal kéz (délkelet) felé két nagyon feltűnő csillagot lá­tunk. Alul közelebb a látó­határhoz, ragyog a Sirius, a Föld égboltjának legfénye­sebb csillaga. Kissé feljebb tündöklik a Canis Minor al­fája, a Procyon. A kékesfe­hér ragyogású Sirius távol­sága 8,7 fényév. Mindkét csil­lag nagyobb, forróbb és fia­talabb, mint a Nap. Az em­bert azonban semmi sem vonzza e sziporkázó csilla­gok birodalmába, mert — mai ismereteink szerint — bolygóik nincsenek, környe­zetük élettelen. Gauser Károly Sziporkák Fiatal korában szép feleséget és okos könyveket kívánt magának. De fordítva történt. És öreg korában hálát adott ezért a szerencsés tévedésért. ★ Valamennyien ugyanabban a csónakban ülünk — ki­véve azokat, akik még a tengeren sodródnak. ★ A barátságos hazugság olykor közelebb jár az igazság­hoz, mint a brutális egyenesség. ★ Nagy gyengesége ellenére is szerethetünk és kis gyen­geségei miatt is gyűlölhetünk valakit. ★ Sok szorgalom lehetséges zseni nélkül — de zseni nincs szorgalom nélkül. Esküvő utáni reggel Rajzok a hiúságról Peter de Francia angol festőművész rajzaiból nyílt kiállítás Budapesten a Kul. turális Kapcsolatok Inté­zetének kiállítótermében. A művész ezt írja Dispa­rates című sorozatáról, melyek közül kettőt köz­lünk. „A rajzok a Disparates címet viselik, Goya utolsó metszetsorozatára utalnak. Direkt, néha egészen nyil­vánvaló társadalomkritikát hordoznak, utalnak az em­berek közötti kommuniká­ció képtelenségére, az or­ruknál tovább nem látó emberek elfecsérelt ener­giájára, a korrupcióra, a hamis értékekre és a ko­holt dicsőségre. De vonat­koznak az esztelen kegyet­lenkedésre és militarizmus- ra is. Egyes lapok a hiúsá­got veszik célba. Megköze­lítőleg 170 rajzot készítet­tem ebben a témában, me­lyek végül is sorozattá áll­tak össze.” Brecht: Legenda a halott katonákról PÉNTEK IMRE: Balatoni képeslap A szédült nyár itt száguldozik a sztrádán bukósisakja villanó fehér — stopposok szemében alkonyati ábránd a messzeségbe húzó útszegély... Nyög a szezon, mint kólikás véiiség, állott sörén vitorlás biceg: mosoly kattan és elkészült a fénykép örök emlékül Gertinek. Bulldogot terel a tilalmas tópart, póráz feszült meg dülledö nyakán; siklik előle, menekül a megmart kószáló léptű, üdültetett magány. IAMKÚ SIRATÚ KAROLY: Séta a kórházban Beléptem a Kórház Főkapuján és elsétáltam a Belgyógyászat előtt — Nincs vele dolgom... Vidáman tovább mentem! és elsétáltam a Sebészet előtt — Nincs vele dolgom ... Vidáman tovább mentem! és elsétáltam a Fogászat a Gégészet a Szemészet az Ortbopédia az Idegosztály és még más Osztályok előtt — Nincs velük dolgom ... Nincs velük dolgom .,. Nincs velük dolgom ... és akkor odaértem... — a Hátsó Kapuhoz (ahol a hullákkal szokott kigurulnl az ablaktalan Nagy Fekete Busz!...) Megálltam. Sóhajtottam. Egy kicsit talán még mosolyogtam Is... Körülnéztem... és a saját lábamon — kisétáltam ’ /VVVVVWWWVWWWWWWWVVVVVVVÜVWWWWWWVVWVVVVN WWWWwV' (AlAAAAAAAAAlVvVvVVVSiAWVVt' /f '/S ^ „Egy miccre...” A címben idézett nyelvi formát egy pesti bolti eladó­tól hallottam. Udva asan közölte: „Elnézést kérek, egy miccre itt vagyok”. Meglepett a közlése, elsősorban azért, mert egy szokatlan tájnyelvi kifejezés jutott benne nyelvi szerephez. Már arra gondol­tam, meg is kérdezem, ha­zánk melyik táján tanúit meg magyarul, melyik anya- nyelvjárásba született bele. Ugyanakkor felötlött bennem az a gondolat is, hátha ol­vasmányaiban találkozott a köznyelvben még ritka nyel­vi formával. Valóban, a mice és to­vábbképzett alakja a mic- cenés ma már versben is ol­vasható. Különösen gyakran használta Kormos István. A versrészleteket elsősorban azért mutatjuk be, mert a versbeli szövegösszefüggésből világosan kitűnik, milyen fo­galmi tartalommal és hasz­nálati értékkel élhetünk a szóban forgó kifejezésekkel. Kormos Szegény Yorick című költeményében olvas­hatjuk a következő monda­tokat: „Szívem is elrohad, 1 mivelhogy, aki élt, / rohad egy miccenésre”. Harlekin ^^^^^^^^^^^^^^^/^^^^^^^^^^^AAAAAA^AAAAAAAAA/VAA/WWVNAA/\A/VWWWWV\AA/WSAA/\/WWWWWWW>^/WW Jótállási jegy Vettem egy olyan izét. amit tartós fo­gyasztási cikknek neveznek, s kaptam mellé egy jótállási jegyet. Életemben már többször vettem különböző olyan dol­gokat. amelyek a tar­tós fogyasztási cikkek kategóriájába tar­toznak és eddig min­dig kaptam is mellé­jük egy-egy jótállási jegyet: ennyi és eny- nyi időtartamra ga­ranciát vállalnak a tartós fogyasztási cikkért. Ha közben elromlik, megjavít­ják, ha úgy romlik el, hogy javíthatatlan, kicserélik. Forga­tom a kezemben hát ezt a legújabb kis izét, amivel együtt ismét kaptam egy jótállási jegyet, for­gatom és közben töp­rengek. Már meg­szoktam, hogyha va­lami tartós fogyasz­tási cikket veszek, amihez jótállási jegy is járul, akkor én töprengek. Tartó­san. Mint most is. Most éppen azon, hogy lám az ember bebizonyította, a vi­lág legvacakabb ter­méke, amelyre senki sem merné rásütni a tartós jelzőt, mégha az fogyasztási cikk lehet is: az őmaga. Nincs jótállási jegye. Lejön a szalagról egy öklömnyi vacak kis tranzisztoros rá­dió, az egész tíz deka, vagy még annyi sem. Van benne néhány nyomtatott áramkör, egy hangszóró, ki- és bekapcsoló, meg hul­lámsávbeállító és kész. De neki van jótállási jegye. Van egy kávédarálónak, egy pirítóssütönek is, csak nekem nincs. Ha jól belegondo­lok, mégiscsak bor­zasztó: megszület­tem, lejöttem a sza­lagról és semmi ga­rancia rám. Valami olyasmi, hogy ren­deltetésszerű haszná­lat esetén 75 évig ga­rantáltan működik. Na jó, hatvanig, öt- venig. És, ha közben mégis meghibásodna, kicserélik. Azt, ami meghibásodott. S ez nem is lenne oly ne­héz dolog. Mert mondjuk 76 éves kor­ban egy, s más test­rész kicserélése in­kább csak illúzió len­ne, felesleges, mint­sem célszerű, míg­nem ugyanaz ötven­éves korban nagyon is szükséges lenne még. De semmi jótál­lás semmiért és sem­mikor. Pedig én nem tiz deka vagyok, de nyolcvanhárom kiló, nem is áram-, de vérköreim vannak. Nekem is van hang­szóróm, sőt dis-playm, azaz kijelző rendsze­rem is. az érzékeny mikrofonjaimról, fo­tocelláimról, manipu­látoraimról már ne is szóljak. Ha másnak nem, ha csak egy kissé bo­nyolultabb rádiónak is tartanának, már akkor is járna nekem és miattam a jótállá­si jegy, amely fel­tüntetné, hogy ren­deltetésszerű hasz­nálat esetén meddig szól a garancia, med­dig cserélik ki alkat­részeimet. De énér­tem senki sem áll jót. Énértem és mi­attam nincsen garan­cia. Egy elektromos hajszárítóért na­gyobb felelősséget vállalnak, mint ér­tem. S ezt nem ér­tem. Miért? Forgatom azt a kis izét, amit tartós fo­gyasztási cikként vá­sároltam, másik ke­zemben a jótállási jegy, s irigylem ezt a vacak kis fogyasztási kacatot, mert érte jótállnak. Papír van róla pecséttel, hogy garantálják öt. Ha rendeltetésszerűen használják... S ek­kor tranzisztoraim jóvoltából fejemben hirtelen kigyullad a xenonfényes reflek­tor, be- és megvilá­gítja a kérdés lénye­gét: ... nem adhatnak rám garanciát, mert arra nincs garancia, hogy rendeltetéssze­rűen használtatom. Utóvégre az ember nem gép, csak em­ber. A gépre vigyáz ni kell és óvni és ga­rantálni. ; Álmomban moso-\ lyogtam. Meg is kér-1, dezte reggel a felesé-', gém, vajon mit ál-\ modtam: ; — Boldog voltam.' Azt álmodtam, hogy elektromos hajszárí­tó vagyok — vála szóltam lassan tűnő elégedettséggel. — Nem kellene kis sé pihenned? ... Mintha fáradt lennél idegileg... — jegyez­te meg riadtan a fe­leségem és gyorsan felnézett a szekrény sarkára, ahol a haj­szárítót tartjuk: ott vagyok-e? Gyurkó Géza búsul című versében ugyan­csak sajátos közlő és kifejez 3 szerepet vállalt a miccenés szóalak : „Volt egy beszélő kakasom, / egy miccenésre odalett, / méltatlankodott a nyárson”. Közleményünk címében idé­zett nyelvi forma található Kormos Istvánnak abban a humoros hangvételű verse­ben, amellyel költőtársát, Weöres Sándort tisztelte meg. „Ám elhírelni fölös. / mert egy miccre lesz alpeöres" (Kormos: Rajz a nap-köszö­rűsről). Ezeknek a nyelvi adatok­nak a birtokában egyértel­műen világossá válhatott milyen használati értékben élt az eladó az egy miccre nyelvi formával. A kifeiezes ugyanis ebbe a rokon értel­mű sorba illeszthető bele szervesen : egy percre, egy pillanat múlva, tüstént, azonnal. nyomban, legott, haladék nélkül, iziben, mind. járt stb. Az olvasóban az a kérdés is felmerülhet, miért írtunk erről, a ma még inkább nyelvjárási nyelvi formának tekinthető szóalakról. Első­sorban azért, mert alkalmas, nak találjuk arra, hogy köz­nyelvi szókészletünknek is jól használható tagjává vál­jék. Dr. Bakos József ;a I

Next

/
Thumbnails
Contents