Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

A szabályzatok jók... Nézem a számokat, a me­zőgazdaság, az élelmiszeripar es az erdőgazdaságok balese­ti statisztikáját.. Néhány táb­lázat, adatok: a valóság. Tragédiákat, bánatot idéző, közönyt és felelőtlenséget tükröző kimutatás. Az ezer főre jutó balesetek száma 1974-ben 30,6; az 1975-ben 29,7; 1976-ban 28,9; 1977-ben szintén 28,9 volt az említett ágazatokban. Rideg tények, s alig van változás. Igaz, baleset miatt — az egy évvel korábbihoz mérten — három százalékkal keve­sebb a munkából kiesett nap. Mégis sok! A sérültek 912 ezer munkanapon táp­pénzén voltak. Ez 3000 mun­kás egy évi munkaideje. Még szomorúbb, hogy tavaly az előző évhez hasonlítva több volt a csonkulásos és a halá­los baleset. Miért kellett 1976-ban 134, tavaly pedig 148 embernek meghalnia?! A halálos bal­esetek 40 százaléka közúti, a többi az üzemben történt. A vizsgálatok szerint 34-en kifejezettén technológiai mu­lasztás vagy műszaki hiá­nyosságok következtében hal­tak meg. Másoknál nagymér­tékben a személyes felelőt­lenségük is közrejátszott. Az emberi magatartás ki­alakulása — legyen az bár­milyen — hosszabb folyamat eredménye. A felelőtlenség­nél, az első fegyelmezetlen­ségnél szólt-e valaki? Vagy éppen a szervezetlenség biz­tatott? „A munka sürgős, rá kell verni szaki, — most az egyszer'még elmegy így is.” Igen elment; jó fék, védő- burkolat nélkül. Lehet, több­ször is, de akkor, csak akkor az egyszer nem sikerült... Van aki túlélte. Tavaly 222- en szenvedtek csonkulásos balesetet. 36 ezer embert három napon túl gyógyuló sérüléssel kezeltek. Jó részük lehet, hibás volt, de nem­csak ők. Balesetmegelőző te­vékenységünk — a tények mutatják — rossz. Pedig a munkavédelmi szabályzatok a legtöbb helyen jók. A meg­valósítás, az ellenőrzés vi­szont gyenge. Hasonló a hely­zet a balesetek vizsgálatánál is. A valódi okok feltárása helyett inkább a sérült fele­lősségét bizonygatják. He­lyenként a munkavédelmi oktatás is formális. A balesetek összefüggésben vannk az üzemek műszaki problémáival. A rakodás, az anyagmozgatás a mezőgaz­daságban elmaradt a terme­lés átlagos technikai szín­vonalától. Nincs elég emelő­villás targonca, kevés a ra­kodógépek teljesítménye. Sok bajt okoznak az elavult vil­lamos hálózatok és berende­zések. Az egyéni védőeszközök, sokszor nem megfelelőek, ne­hezen beszerezhetők, eseten­ként rossz minőségűek. Több csúszásgátló padozat is kelle­ne. A munkavédelem technikai feltételeit mindenütt ki kell alakítani. A szemlélet meg­változtatásával pedig el kel­lene érni, hogy a munkavé­delem, pontosabban a mun­kásvédelem a termelésirányí­tás szerves részévé legyen. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium álláspont­ja szerint : „Következetesen fel kell lépni a munkavédel­mi előírások megszegői ellen. Szigorúan érvényt kell sze­rezni a jogszabályokban fog­lalt rendelkezések végrehaj­tásának a balesetek kivizsgá­lása, a kártérítések, valamint a rehabilitáció vonatkozásá­ban” — csak helyeselni lehet. Hozzátéve, hogy még követ­kezetesebben szükséges a bal­esetért felelősök súlyosabb megbüntetése. Nem lehet elnézés, — az idén is 52 erpber halt meg üzemi baleset miatt — nem lehet türelmi idő, olyan ter­melési érdek sem, amire hi­vatkozva. emberek életét, egészségét, testi épségét koc­káztatni szabad. Nem lehet törvényszerű, hogy emberi szenvedés, halál a termelőmunka elmaradha­tatlan kísérője legyen. Min­denkinek, — különösen a vezetőknek — kötelessége vigyázni munkatársaikra. Most a nyári munka kezdetén is gondoljunk erre. A kenyér, az élet betakarítása, ne jár­jon emberi életek áldozatá­val. Keserű József Próbaüzem a kazán műhely ben A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységében 1978-ban százhatvanhétmillió forint értékben ivari kazáno­kat és ötmillió dollár értékben erőművi kazánokat gyárta­nak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a kazánüzem új, membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazánok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartásuk is egyszerűbb. A képen: készülnek a membránfalas ipari ka­zánok. (MTI fotó — Hadas Janos felv.1 — KS) Ha az időjárás...! Avagy, miért drága a pia«...? Furcsa ellentmondásokk; i teli az idei nyári piac. A külső szemlélőnek talán úgy tűnik, hogy bőséges a kíná­lat Aztán ha közelebbről né­zi, megállapíthatja, hogy van ugyan áru, bár a korábbiak­hoz képest kevés az új zöld­ség és gyümölcs, de nagyon drágái Júliusban vagyunk, ennek ellenére alig akad pa­radicsom. Ha mutatóban mégis .megjelenik olykor, 50 —55 forintért adják kilóját. Aztán ott van a paprika, me­lyet darabonként árulnak az ilyenkor már megszokott kiló helyett, 3—4 forintért. A friss gyümölcsök közül magas az ára az epernek, a cseresz­nyének és a meggynek’is. Egyszóval drága az idei piac! Ennek okát boncolgat­ták a minap Heves megye legnagyobb szövetkezeti zöldség-gvümölcs kereske­delmi vállalatának, a ZÖL- DÉRT-nek kommunistái azon az aktíván, ahol az. MSZMP Központi Bizottságának már­cius 15—i ülésén hozott hatá­rozatokból adódó feladato­kat beszélték meg. Megálla­pították, hogy továbbra is el­sődleges feladatuk a lakosság zavartalan burgonya-, zöld­ség- és gyümölcsellátása a termelői és fogyasztói érde­kek érvényesülése mellett. Szó esett továbbá a szük­ségletre termelésről, a szer­ződéses fegyelem maradék­talan betartásáról is. Mint Patkó József igazgató beszá­molójából kicsendült, a vál­lalat szerződésekkel biztosít­ja az idei árualapot, amely 5200 vagon burgonya, zöld­ség és gyümölcs felvásárlását irányozta elő. Az időjárás azonban közbeszólt és felbo­rított mindent. Az áprilisi és a májusi fagyok, a hideg eső­zések, a sorozatos éjszakai lehűlések, melyek még júni­usban is gyakoriak voltak, a zöldség- és gyümölcsterme­lést kedvezőtlenül befolyá­solták. A legkeresettebb zöld­ségfélék közül a paradicsom, a paprika és az uborka 3—4 hetes késéssel érik be. Nehe­zíti a helyzetet, hogy a ha­gyományos tájtermelő kör­zetben: Csányban május 12- én az uborka és a főzőtök 70 százaléka elfagyott. A hideg esőzések a gyü­mölcsök érését is visszavetet­ték. Sőt, egy részük, néldául a kajszibarack félérett álla­potban lehullott, tehát erre már nem is lehet számítani. Három hetet késett Heves megyében a zöldborsó is. Így a tervezett 32 vagon he­lyett csak 24 vagonnal vásá­roltak fel az üzemektől. Az áruk késői jelentkezése a magas fogyasztói árakban is kifejeződik. A ZÖLDÉRT árai a tavalyihoz képest 100,6 százalékot értek el, a sza­badpiaci árak azonban ennél is jóval magasabbak! Ott van például az újburgonya, amely még csak mostanában jelent meg a piacokon. Tavaly nyol­cért, most tíz forintért adják kilóiát. Főzőtökből is 30 szá­zalékkal kevesebb van, ezért a tavalyi 5 forint helyett 8,50-ért árulják. Uborka, pap­rika és paradicsom a kedve­zőtlen időjárás miatt, csak fólia-, vagy üvegházban ter­mett, melyet Békés, Bács- Kiskun. Baranya és Csongrád megyéből kellett behozni, hogy legyen megyénk piaca­in is belőle. Ez az árakban is kifejezésre jut. Az uborka például a múlt évi 10 he­lyett 28, a paprika 26 helyett 46 és a paradicsom 38 he­lyett 55 forint. Néhány zöldségféle, példá­ul a kelkáposzta, a vörös­hagyma és a fokhagyma azonban 10—20 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyen­kor volt. Hasonló a helyzet a gyümölcsöknél is. Miután három hetet késett az eper, 28, a meggy 27, a málna 30 forint, tehát 2—5 forinttal drágább a tavalyinál. Jól szemlélteti a helyzetet az is, hogy például meggyből a múlt évben ilyenkor már nyolc vagonnal vásárolt a ZÖLDÉRT a termelő gazda­ságoktól. most viszont mind­össze másfél vagonnal. Cse­resznyéből pedig 7 vagonnal a tavalyi 12-vel szemben. Gondot okoz az is, hogy a kistermelők egy része az áru­szűkület miatt a paradicso­mot, a paprikát és az ubor­kát, főleg a magasabb árat Ígérő zöldség-gyümölcs kis­kereskedőknél értékesítik, nem pedig az állami válla­latnál. így volt ez legutóbb a boldogi kistermelők köré­ben, akik 50 mázsa papriká­ra szerződtek a hatvani áfésszel, ezzel szemben csak 20 mázsát szállítottak, a többit a szabadpiacon érté­kesítették ... ! Nehéz tehát a helyzet, mi­után a primőrök nagyobb Félidei előzetes az ötéves tervről Három miniszter nyilatkozata Két és fél éves munka, az V. ötéves terv első félideje zárult június 30-án. — A számvetés pontos mérlegének elkészítése még hátravan, de a fejlődés néhány fontos vo­násáról, a lakosság életkö­rülményeit, ellátását javító munka eredményeiről már előzetes adatok alapján is választ kaptak kérdésükre az MTI munkatársai három tárca vezetőjétől. ROMANY PAL, MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER: — Az állattenyésztésben és az állati eredetű termékek feldolgozásánál sikerült túl­teljesíteni az előirányzatot, vágóállatból eddig mintegy 100 ezer tonnával többet adott a mezőgazdaság. A ba­romfitenyésztési és -termelési eredmények alapján az ága­zat 1980. évi előirányzatát már tavaly elérte. Két és fél év alatt több mint 500 liter­rel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, ami azt jelenti, hogy a tervidőszakban eddig időarányosan másfél éves előnyük van a tehenészeknek, kistermelőknek. A vágóser­tés-termelés már 1977-ben olyan szinten állt, hogy az 1,1 millió tonnát meghala­dó mennyiségből összesen csak 40 ezer tonna hiányzott az 1980-ra tervezett teljesít­mény eléréséhez. Vágómar­hából időarányosan viszont lemaradás mutatkozik, abból eredően is, hogy az állatte­nyésztők gyarapítják az állo­mányt, s emiatt a tervezett­nél egyelőre kevesebbet hiz­lalnak, vágnak le. Az elmúlt évben a gabo­natermelés 1976-hoz képest egymillió tonnával volt több. A vetésszerkezetben azonban nem valósult meg a terve­zett arányeltolódás a kukori­ca javára. A kertészeti ter­melők megvalósították a tervidőszak eddigi feladatait, ami a piaci ellátásban is megmutatkozik. Gond vi­szont egyes zöldségfélék „ké­sése”, ami jellemző a gyü­mölcstermelésre is. Kifogá­arányú megjelenésére csak a következő hetekben számít­hatunk. Ez csúcsmunkát je­lent majd, mert egyszerre többféle terményt kell szed­ni, amihez nem biztos, hogy lesz elegendő szállítójármű és rekesz. Üjburgonya például július első felében már lé­nyegesen több lesz, ami re­mélhetőleg a csökkenő fo­gyasztói árban is megmutat­kozik majd! Ha javul gz idő­járás, akkor július közepén a vártnál ugyan tíz nappal ké­sőbb. de beindulhat a lecsó­szezon is. miután több lesz a paprika és paradicsom elfo­gadható ára. Uborka is vár­ható több lesz már július második felében, miután a fagy ezt sújtotta leginkább. A szakemberek véleménye szerint a fagyok, a hideg esőzések miatt országszerte nehéz helyzetbe került a ker­tészet, még sincs olyan nagy gond a zöldség-gyümölcs ellátással, mint két esztendő­vel ezelőtt, 1976-ban, amikor súlyos aszaly pusztított. A solható a nem kellő ütemű gyümölcstelepítések aránya is: az új telepítések több mint fele alma, és csak egy­negyede csonthéjas, holott fordítva lenne kívánatos. — Az erdőgazdaságok idén az eredetileg tervezettnél mintegy 10 százalékkal több faanyagot adnak a tovább- feldolgozó-iparnak és a la­kosságnak. — A mezőgazdaság kielé­gítette az élelmiszeripari igényeket, ennek nyomán ki­alakult a tervezett termelési arány: az áru kétharmada a lakossági ellátást, egyharma- da pedig az exportot szolgál­ja. SAGHY VILMOS, RELKERESKEDELMI MINISZTER: — A tervidőszak eddig el­telt éveiben a kiskereskedel­mi áruforgalom a terveknek megfelelően alakult. Az élel­miszerek és élvezeti cikkek többségéből a lakosság áru­ellátása évek óta folyamatos és bőséges: krónikus áru­hiány e cikkeknél nincs. Hús- és húskészítményekből a leg­utóbbi években a kereske­delem kínálata színvonalas, ennek fenntartása illetve ja­vítása azonban — összhang­ban a népgazdaság lehetősé­gei vel‘— nagyobb tervszerű­séget kíván. — A mezőgazdasági ter­melés élénkítésére hozott kormányhatározatok megva­lósulása — a rendkívüli idő­járási viszonyoktól eltekint­ve — kiegvensúlyozott bur­gonya-. . zöldség- és gvü- mölcsellátást tesz lehetővé. A kínálat bővülésével az előző évekhez viszonyítva csökkent e zöldáruk fogyasz­tói ára is. — Ruházati cikkekből a tervidőszak első felében a kínálat mind mennyiségben, mind összetételben a koráb­binál jobban megfelel a vá­sárlói igényeknek. A kereset­tebb ruházati cikkek többsé­génél bővült az importáruk, valamint a hazai termékek választéka is. A fejlődés el­lenére mégis gyakran ZÖLDÉRT dolgozói arra tö­rekszenek, hogy a várható munkacsúcsok ellenére is, minden szabványnak megfe­lelő burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt átvegyenek a ter­melőktől és ezzel biztosítsák a lakosság ellátását. Célkitű­zésük az is, hogy a fogyasz­tói árak 5 százaléknál ne le­gyenek magasabbak, mint tavaly. Noha a vállalat az idén öt­ezer vagon áru felvásárlását tervezi az üzemektől, az első félévben ebből csak 220 (!) vagonnal tudtak átvenni, ami 25 százalékkal kevesebb, mint amennyire számítottak. Még­is bizakodnak, hogy a máso­dik félév jobban sikerül majd, hiszen a szerződött gazdaságokban mindenütt adott a termőterület, és ha késéssel is, de több árura számítanak. Remélhetőleg ez a mostaniakkal szemben ala­csonyabb piaci árakban is ki­fejezésre jut majd ... Mentusz Károly adódnak választéki és minő­ségi problémák. — Vegyes iparcikkekből az elmúlt két és fél év során egészében folyamatos és ki­egyensúlyozott volt az áru­ellátás, kivéve bizonyos vas- kohászati termékeket és az építőanyagok egy szűkebb csoportját. Nagy mértékben emelkedett a fogyasztói ér­deklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. Ezt illusztrálja, hogy ma már több mint 700 ezer személygépkocsi van forgalomban, s hogy ezer fő­re 246 mosógép, 254 hűtőszek­rény, 240 televízió jut. Az árukínálat színvonalá­nak emelése mellett kiemel­kedő szerepe van a vásár­lási körülmények javításával kapcsolatos feladatoknak is. A kiskereskedelmi hálózat alapterületének bővülése az ötéves terv időszakában elő­reláthatóan megközelíti a 900 ezer négyzetmétert. A háló­zat azonban ma még nem mindenütt és nem azokban a szakmákban bővül, ahol erre a legnagyobb szükség lenne. Terveinkhez viszo­nyítva lemaradás tapasztal­ható például a lakásberuhá­zásokhoz kapcsolódó keres­kedelmi létesítményeknél, a fővárosban a legfontosabb napi cikkeket árusító boltok, áruházak fejlesztésében. A kereskedelmi egységek tech­nikai-műszaki felszereltsége e tervidőszakban is jelentős mértékben fejlődik: e célra a tárca 1976 óta csaknem 400 millió forint állami támoga­tást nyújtott. ABRAHAM KALMAN, építésügyi ÉS VAROSFEJLESZTÉSI MINISZTER: — Dinamikusan fejlődött a lakásépítés a tervidőszak el­ső felében az első két évben a tervezettnél több, összesen 187 300 új lakással gazdago­dott az ország, ami az öt év­re előirányzottnak 43 száza­léka. E biztató kezdet és az idei munka eredményei meg­felelő alapot adnak az ötéves lakásépítési program sikeres teljesítésére is. Az életkö­rülmények kedvező változá­sát segítik a korszerűen fel­szerelt és közművesített új otthonok, amelyekből mind több a nagy lakás, s ugyan­akkor céljaink szerint mind­inkább csökken az egyszobás lakások száma, aránya is. A tervidőszak első éveiben át­lagosan az állami építőipar kivitelezői 52,8, illetve 53.9 négyzetméter, a magánlakás­építők pedig 70,8. illetve 71 négyzetméter alapterületű lakásokat építettek. Mérsék­lődött a „laksűrűség” is: a 100 lakásra jutó személyek »száma 293-ról 289-re csök­kent. — Lakásépítkezéseink nem mentesek a gondoktól sem. Az állami és a magánlakás­építés országos eredményei meghaladták ugyan a terve­zettet, de a fővárosban nem lehetünk elégedettek az épí­tés ütemével. A tervidőszak második felében tehát job­ban koncentrálni kell erőin­ket. valamennvi érdekelt erőfeszítését, hogy közös összefogással Budapesten is megoldjuk gondjainkat és meggyorsítsuk a munkát, teljesítsük az előirányzatot. Időszerű, hogy előbbre lép­jünk a komplex lakásépítés, tehát a lakóterület ellátásá­hoz kapcsolódó kereskedel­mi, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltató létesítmé­nyek építésében is. Ezt a lé­pést szolgálják újabb kor­szerű és modern könnyű- szerkezetes építési technoló­giák, amelyeknek kibonta­koztatása a tervidőszak má­sodik felében már érezhető javulást eredményez. (MTI) 1978. július 4., kedd „ t.£Zj Áru ugyan van a piaci pultokon, de igen magas áron ad.iák (Fotó: Tóth Gizella) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents