Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk « V\a.wvVVWW'AAMMAAAWWVWWWVWWVWWWWVWWWWVWW < Az események — címszavakban : < IETFÓ: s A dollár újabb árfolyamzuhanása a tokiói tőzsdén — ^ Megfosztottak minden tisztségétől Leigh tábornokot, a < chilei junta tágját — Az Olasz Kommunista Párt Köz­£ ponti Bizottsága ülést tartott KEDD Brezsnyev—Honecker-találkozó a Krímben — Belgrádban megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszteri értekezlete — Brüsszelben tanácskozások kezdődtek a Közös Piac és a KGST között tervezett át­fogó megállapodásról SZERDA: Az amerikai szenátus feloldotta a Törökországnak szánt fegyverek szállítási tilalmát — Egyiptom kiutasította a get — az etióp hadsereg egységei előretörtek az eritreai get —Az Etióp hadsereg egységei előretörtek az eritreai Masszava térségében CSÜTÖRTÖK: Kádár János a Szovjetunióba utazott — Castro beszéde Kuba internacionalista politikájáról — Eanos elnök me­nesztette a portugál kormányfőt, Mario Soarest PÉNTEK: Brezsnyev—Kádár-találkozó a Krímben — Pekingben kö­zölték. hçgy külügyminiszter-helyettesi szinten tárgyalá­sokat kezdenek a Vietnami Szocialista Köztársasággal — Atherton amerikai utazó nagykövet izraeli tárgyalásai után Egyiptomban igyekszik közvetíteni SZOMBAT: A záródokumentum kidolgozása a belgrádi el nem köte­lezett tanácskozáson — Zaire-ban angolai küldöttség foly­tat megbeszéléseket — Piccolit választották az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökévé Moro utódjaként Ä hét 3 kérdése A portugál kormányválság kirobbanása a Lisszabonban történtekre irányítja a fi­gyelmet. Sok a bizonytalan­sági tényező: mit akar Eanes elnök, mik Soares szocialis­táinak az elképzelései, ho­gyan hat az USA nyomása egy.-.'löl. a Közös Piac orszá­gainak a követelése másfelől a leendő kormányra. A ma ' cgidöszerűbbnek látszó kér­dés: új választásokat írnak-e ti? Belgrádban az el nem kö- elczett országok külügymi- íisztereinek a tanácskozása i heves viták jegyében kez­dődött. Jogos kérdés: milyen ellentétes erők feszülnek az '1 nem kötelezettek mozgal­mában? Az előző héten Bonnban •megrendezett nyugati csúcs- laki.kozöhoz fűzött várako­zások legalábbis egy terüle­ten szertefoszlani látszanak: a nyugati valuták értékének egymáshoz igazítása, az ár­folyamok nyugodt hangulat­ban való kialakítása nem megy ... A dollár történel­me folyamán először süllyedt Tokióban a „lélektanilag kri­tikus" 200 jen-határ alá. Mi okozza a nyugati világ újabb valulazavárait? Új választásokat írnak-e ki Portugáliában a válság megoldására? Nagyon bonyolult helyzet alakult ki Európa legnyuga­tibb csücskében: a majdnem öt évtizedes fasiszta uralom után a demokrácia négy éve a reakció sorozatos és nö­vekvő erejű támadásainak jegyében telt el. E támadá­sok közben, s éppen hatá­sukra is a portugál politikai elet főszereplőit más-más módon ítélte meg a világ: Mario Soares eleinte balol­dalinak számított, aztán kommunistaellenességét emelték ki a ’ hírmagyarázók, mostanság az a döntő vonás a politika arculatán, hogy szembe kell szállnia a szél­sőjobboldal mind szemér­metlenebb támadásaival. (Visszaemlékezi/tünk Meló Antunes őrnagy politikai „címkéire”: előbb forradal­márnak mondták, aztán „a szakadár tiszti csoport veze­tőjének" utána — a jobbol­dali manőverek célpontjává válása után — ismét balol­dalinak tekintették.) Azt követően, hogy Eanes köztársasági elnök megvonta bizalmát Soarestől, aki aztán le is mondott, az a kérdés: ki és kikkel alakíthat kor­mányt, milyen program megvalósítására? A parla­mentben Soares pártja a leg­erősebb, de egymagában nem képes kormányozni, támoga­tókra van szüksége. Eddig a második legnagyobb párt, a CDS, a kereszténydemokrata színezetű Demokratikus Szo­ciális Centrum állt Soares szocialistái mellett. A hét elején a CDS visszahívta 1 három miniszterét a kor- j mányból, ezzel magára vál­lalta a kormányválság poli- ! tikai terhét. Eanes elnök tet­te rá az „i”-re a pontot, amikor feloszlatta a kor­mányt. Elvben Soares a portugál kommunisták támogatásé- , val is kormányt alakíthatna j (megjegyzendő, hogy az ; utóbbi időben a PKP együtt­működési készséget mutatott vele, s hogy az Intersindical, ez a hatalmas szakszervezeti j központ, amelyen belül erős j a kommunisták befolyása, szintén nem zárkózott el a kormánnyal való tárgyalások . elől ...) nos, sajnos, a jelen­legi nemzetközi helyzet épp- 1 úgy kizárni látszik a szocia­listák és kommunisták ösz- szefogását, mint Portugália belső gazdasági helyzete! Az ország 2 és fél milliárd dol­láros deficittel zárta a tava­lyi külkereskedelmi mérle­gét. Sürgős segítségre van szüksége a nemzetközi valu­taalaptól és a Közös Piac­tól. (Ez utóbbinak a kapuja 1980-ban nyílik meg Portu­gália előtt.) Ha nem sikerül új kor­mánytöbbséget összehozni, akkor nincs más hátra, mint új választások kiírása. Ezt tulajdonképpen minden párt vállalja, mivel 1980-ban úgy is esedékes a választási erő­próba. Addig viszont a sú­lyos gazdasági helyzet nad- rágszíj-megszoritást ír elő, s bárki hajtatja végre, mint a következő kormány minisz­terelnöke, bizonyos lehet afe­lől, hogy a népszerűtlen intézkedések 1980-ban poli­tikai bukását idéznék elő. Akkor talán jobb most túl­lenni a választásokon, s a belpolitikai erőviszonyok tisztázása után hozzálátni a gazdasági gondok eloszlatá­sának mégoly nagy áldoza­tokat követelő kísérletéhez. Milyen ellentétes erők fe­szülnek az el nem kötele­zettek mozgalmában? 86 ország képviselőinek részvételével folyt le Belg­rádban az el nem kötelezet­tek külügyminiszteri érte­kezlete. Hatalmas szám ez, a világ államainak majdnem kétharmada ! Természetes, hogy mennél többen vannak, annál nehezebb megtalálni a politikai közös nevezőt... Az el nem kötelezett, tehát ka­tonai tömbökhöz nem tartozó országok potitikai színskálá­ja igen széles: az egyik ol­dalon ott vannak olyan szo­cialista országok, mint Ku­ba és Vietnam, vagy a ven­déglátó Jugoszlávia, a másik végletnek azt lehet említe­ni, hogy a napokban katonai puccs zajlott le Bolíviában, s a jobboldali elnök sietett bejelenteni — az el nem kö_ telezettekhez való csatlako­zását. A mozgalom egysége szakí­tópróbának volt kitéve. Olyan „el nem kötelezettek”, akik inkább az imperializ­mus kegyeit keresik, táma­dásokat intéztek az el nem kötelezettek antiimperialista törekvései ellen. Kuba is nem egy vádat, rágalmat volt kénytelen visszautasítani, s a szocialista amerikai állam el_ Mint a Mainicsi című ja­pán napilap jelentette a na­pokban a hét vezető tőkés álam bonni csúcstalálkozó­ján — más kérdések mel­lett — szóba került a kínai fegyverszállítások témája is. A találkozón Anglia, az NSZK és Franciaország kül­ügyminisztere kijelentette, hogy kormánya kész fegyve­reket szállítani Kínának. Ennek kapcsán a Wash­ington Post megemlíti, hogy Brzezinski pekingi lá­togatása idején biztosította tárgyalópartnereit: az Egye­sült. Államok sürgetni fogja leni akciókat nemcsak az ma­gyarázta, hogy egyesek sze­mében szálka a kubai önkén­tesek megjelenése afrikai föl­dön, a régi és az űj gyarma­tosítók elleni harcban, ha­nem az is, hogy Havanna lesz jövőre az el nem kötele­zettek csúcsértekezletének a színhelye! Mi okozza a nyugati vi­lág újabb valutazavarait? Két hete, hogy a hét veze­tő tőkés ország állam, és kor_ mányfői Bonnban ünnepé­lyesen fogadkoztak: mindent elkövetnek a nyugati világ pénzrendszere stabilitásának helyreállítására, s íme. újabb zűrzavar jelentkezett a tőzsdéken. A leglátványo­sabb esemény: Tokióban a „bűvös határ”, a 200 jen alá süllyedt a dollár értéke. (Jó- néhány éve még legalább 400 jent adtak egy dollárért!) Persze, tudnivaló, hogy ez nemcsak „szégyen” az ameri. kai pénzre, hanem még ha­szon is származik a dollár ilyen „alulértékeltségéből” az Egyesült Államok exportőr­cégei számára. Ugyanakkor a dollár ala­csony árfolyama még job­ban megrendíti a külvilág bizalmát az amerikai pénz­ben. A bizalmatlanság külö­nösen akkor válik kockáza­tossá, ha például az olaj- exportáló országok elhatá­rozzák: ezután nem dollár­ban számítják a fontos nyersanyag árát, hanem va­lamilyen „valutakosár” lesz az új értékmérő. Azaz mes­terséges, „könyvelési pénzt” találnak ki, amely megadott százalékban dollárból, az­tán márkából, svájci frank­ból, jenből stb. áll, tehát a valuták árfolyammódosulása ellenére is többé-kevésbé ál­landó értéke lesz majd az olajnak... Ez a fenyegetés a múlt héten félig nyíltan, félig titokban elhangzott. Er­re kezdtek újból táncba a valuták: fel, le, fel, le. Egye­lőre a spekulánsok nyertek az üzleten, akik idejében vettek, mondjuk, dollárért márkát vagy jent, s amikor a dollár árfolyama lezuhant, visszavásárolták. Többet kap­tak érte. S a dollár azért az Egyesült Államokon belül — csak dollár! európai partnereit, hogy ad­janak el fegyvereket Kíná­nak. Sőt az amerikai kormány kinyilvánította, hajlandó le­hetővé tenni Kínának, hogy amerikai katonai technoló­giához és technikához jus- son. Washington és néhány más nyugat-európai ország időközben örömest aknázza ki a szovjet—kínai kapcso­latokban támadt nehézsé­geket s a kínai kártya ki­játszásával Pekinget arra akarja felhasználni, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a Szovjetunióra. Pálfy József Nyugati fegyverek. Kínának Ifiläggiff&ascifgi ValőIEcoatSic ÍS**1*1 Távirati Iroda Vadas Ernő-termében július 25-éti kiállítás nyílt „Képek a világifjúsági találkozókról” címmel , amely az elmúlt tíz VIT emlékezetes pillanataiból és a a-. VIT országáról, Kubáról ad ízelítőt 1949, Budapest Magyar és szovjet fiatalok 1973-ban a berlini VIT-en (MTI fotó — összeállítás) **mr KARTON 80 CM. SZÉLES I 1 \ú v NYÁRI JERSEY 120 CM. " NŐI PAMUT GARBÓ INGPULÖVER NŐI BIKINI KALAF FONÁL 5 DKG. FÉRFI SZAFARI ÖLTÖNY FÉRFI BALLONKABÁT NŐI SZANDÁL FÉRFI SZANDÁL LEÁNYKA SZANDÁL MÖI FARMER PANTALLÓ BAKFIS NYÁRI RUHA GYERMEK FAPAPUCS ^ÉRFI ii h FÉRFI KLUMPA \ 39’5G i FT. 27’65 FT. \ 165- / ii 115*50 ii \ 86-/ ii 60-20 ii £05 'J ii 143-50 ii B60 f ii 216­ii \2Ir ii 18-90 ii c\7 rí1 ii 582!­ií 1.2(W­ii , 720­II 1ab­ii p 78­if ii 304-50 ií aH i » ii 93-80 ii 35 ii 213­ii /l66\ 11 99-60 II / 110A ii 77L II / 180—\ )i 126L r / 30p>\ ii 210.­ii I I t í !

Next

/
Thumbnails
Contents