Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

fco *' Visszhang: Nem volt fölösleges leírni... azt a — nézetem szerint — módfelett tanulságos cikket, amelyet a Népújság 1978. jü- lius 12-i számában olvastam. A címe: „A mondat kihúzan­dó” volt, amelynek — mint a riport írja — így kellett vol­na kezdődnie: „Kommunista műszakot tartott szombaton az egri nemzetközi építőtá­bor 110 fiatalja." A cikk író. ja — többek között — az írás befejező két mondatában ezt írja: „Ezzel a mondattal kel­lene kezdődni a tudósításnak, De jobb ha kihúzom." A cikk elkészült, nagyon helyesen, őszintén megírta a száraz valóságot, ami azon­ban a szóban forgó „kommu­nista szombaton” az építő­iparban dolgozó diákokkal történt. Az olvasó szerint sem volt semmiképpen dicsé­retes, ahogy az egész dolog lezajlott. „A szegedi egyetemisták egy csoportja mondja: — öt méterre! odébb rakatták ve­lünk a deszkát, majd mikor megvoltunk, onnan a kocsira. Hogv miért, senki sem tud­ja. Minden deszkát legalább háromszor fogtunk meg . ..” „A csuvas csoport vezetője, Anatoli.i: — A Szovjetunió­ban többször vettünk részt éoítőtáborban. Ott mi kemé­nyebb munkát szoktunk meg.” ... „Budapesti műszaki egyetemisták dobálják a szö­ges, törött lécdarabokat, deszkákat egy teherautóra. A lelkesnek alig mondható munka közben egymás után röppennek fel a megjegyzé­sek: — Átviszik a túloldalra, hogy ott megint le lehessen rakni?” Talán ennyi elég az idéze­tekből. Ezekből is bárki meg. állapíthatja, hogy — enyhén szólva — nevetség tárgyává alakult ennél az építkezésnél a kommunista szombat. Na­gyon jól emlékszem, hogy valamikor 1951-ben mi is voltunk — több esetben is — Dunaújvárosban (akkor még Sztálinvárosban) az egyik budapesti iskolával „kommunista vasárnapot” tartani, az akkor még igen kezdetleges építkezésnél. Akik ott dolgoztunk, — csaknem harminc év után is — büszkén emlékezünk visz- sza arra, hogy egész napon át milyen lelkesedéssel tevé­kenykedtünk a térdig érő sárban — mintha ki tudja mennyi fizetést kaptunk vol­na érte. Este holtfáradtan, piszkosan, sárosán, de éne­kelve jöttünk a vonaton Du­naújvárostól — Budapestig. Senki sem panaszkodott, mert tudta, amit csinált, azt nem fölöslegesen tette. Most, amikor „A mondat kihúzandó” című cikket elol­vastam, megdöbbenve gon­doltam arra, hogy ilyen „kommunista” szombat is van? Ez bizony igen súlyos szer­vezési hiba volt. De nem volt fölösleges leírni. Amire nem lehetünk túlságosan büsz­kék, azt se takargassuk. Ha valahol hibát vétettünk, ne „dugjuk el az ágy alá”, ha­nem ismerjük el, hogy amit csináltunk, az sajnos nem egészen jól sikerült, és igye­kezzünk mielőbb kijavítani. Ez nálunk ma már mindenki előtt világos kell hogy le­gyen. Dávid. József Gyöngyös Előbbre lépett Sírok község közművelődése Syeraekgoidi- zóson otthon Kilencvenhat kismama ve­szi igénybe a gyermekgon­dozási segélyt az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál. A vállalat szakszervezeti bizottsága fel­mérést végzett a munkahe­lyüktől távol levő kismamák körében. Az írásos kérdőív adatai segítséget nyújtanak a gyesen levők helyzetének megismeréséhez. Megállapították, hogy többen visszatérnének munkahe­lyükre dolgozni, ha kisgyer­mekük bölcsődei, óvodai el­helyezése biztosítva lenne. Egyre szélesebb körben je­lentkezik a továbbtanulási igény is. A gyermekgondozá­si segély miatt munkahe­lyüktől távol levő kismamák közül sokan tanulnak. Van, aki gyors- és gépírást, má­sok a dolgozók gimnáziumá­ba, vagy a közgazdasági szakközépiskola kiegészítő ta­gozatára járnak. A szülési szabadság és a gyermekgon­dozási segély miatt munkahe­lyüktől távol levő dolgozó nők részére a kombinát eb­ben az évben is biztosította az átlagos bérfejlesztést, a szocialista brigádkollektí­vák pedig törekednek a kis­mamákkal a folyamatos kapcsolat fenntartására. Lukács András Eger faazmet Többen mondották nekem, hogy nem tudnak olyan ma­gyar szóról, amely elipszilo- nos hálg -lyal kezdődnék. Mintha hájjal kenegettek volna, olyan jólesett, hogy én azonnal tudtam egyet mon­dani: a „hályog" (és szár­mazékai. pl. hályogműtét, hályogos szem, halyogmeggy, stb.) De ennél több nem ju­tott eszembe. Mielőtt lapunk nyelvismerő professzorához fordultam volna, felütöttem első számú irányadómat, a Magyar értelmező kéziszó­tárt a „hályog” szónál (1972. SOS. old.). Ott e szó értelme­zéséről egyetlenegy rövid, de nagyszerű mondat állt. A „hályog a szem(lencsé)nek látászavarát okozó betegsé­ge.” Milyen igazság egyetlen rövid mondatban. (Hiszen éppen e csodálatos rövidség a legnagyobb előnye ennek a vastag, 15S0 oldalas kitűnő kötetnek!) Továbbolvasva azt latom aztán, hogy a „z öld - hályog” nem más, mint: „A szaruhártyára kúszó, a látást megrontó hártya.” Bár nekem vezetőm e nagy­szerű könyv, mégis tisztelet­tel szeretnék kritikát gyako­rolni — mert kibújt belőlem a szemész... Persze csak építő kritikáról lehet szó ... Mivel az Előszó Vili. oldalán olvasható, hogy „a Nyelvtu­dományi Intézet szívesen fo­gad minden... megjegyzést, észrevételt...” hátha az enyémet is elfogadja: A zöld­hályog nevű betegség nem hályog, nem is kúszik és nem is hártya. Hanem a zöld­hályog, más néven a glau- kóma, „a szem belső nyo­másának kóros fokozó­dása” (Brencsán: Orvosi szótár, 1967., 219. old.). A zöldhályog veszedelmes szembetegség. összetévesz- tése káros lehet, mert van kúszóhártya is. ez ártatla­nabb Ezért javasolok az SOS. oldalra egy icike-picike vál­toztatást. Idősebb Csapody professzor ajánlotta valami­kor a le'gtalálóbb magyar szót a zöldhályog értelmezé­sére: „szemfeszességEz a »zó telitalálat lenne! Mint toy tines kör ... (£*. Szemes—Varga) Az elmúlt időszakban több fórumon is tárgyalták Sí­rokban a közművelődés és könyvtári tevékenység szín­vonalát, az elért eredmé­nyeket és gondokat. Az el­képzeléseket gyakorlati meg­valósítás követte. A felújí­tott Mátra Művelődési Ház fernl^írtója a Mátravidéki Fémművek. A községi könyvtár új helyiségbe ke­rült, a csaknem 90 négyzet- méteres alapterület emelt szintű könyvtári tevékeny­séget tesz lehetővé az intéz­ményen belül. Közös össze­fogással az is lehetővé vált, hogy ma már főhivatású könyvtáros végezze a mun­kát a községben. A megváltozott működési körülmények joggal feltéte­lezik a színvonalasabb köz- művelődési tevékenységet. A művelődési háznak feltétle­nül javítania kell a közön­ségkapcsolatán — az á'épí­tés időszaka alatt elszoktak a látogatók az intézmény rendezvényeinek látogatásá­tól. Növelni kell a kiscsopor­tok és szakkörök számát és a lakosság igényeire épülő rendezvényeket. A művelő­dési ház mellett főleg az ál­talános iskola igyekszik le­hetőségeihez képest közmű­velődési tevékenységet kifej­teni a fiatalok körében. Ez évre terveztük az őre-, gek napközi otthonának bő­vítését, a terv és a költségve­tés elkészült. A mintegy 90 négyzetméter alapterülettel bővített helyiségekben a fog­lalkoztató mellett, orvosi szo­ba. mosókonyha, ebédlő. Eredményesen dolgozik az ifjúsági színpad (több járá­si, megyei díjban részesült), a báb-, kerámia- és a bar- kácsszakkör. Tovább kellene javítani az iskola és a mű­velődési intézmények mun­kakapcsolatát. Fontos fel­adat, hogy újra megfelelő színvonalon és aktivitással működjön a művelődési in­tézmények társadalmi veze­tősége. Ez lehetne a biztosí­téka annak, hogy a község lakossága és a különböző munkahelyeken dolgozók igénye, elvárása eljusson a szakmai vezetőkhöz és fenn­tartókhoz. Törekedni kell ar­ra is, hogy a kiscsoportok vezetői megfelelő szakmai végzettséget szerezzenek a munkájukhoz. Emelni kell az olvasói létszámot is. s ez a jelenlegi működési körül­mények javulása után reális követelmény. Ugyanígy emelni kell a különböző is­meretterjesztő előadásokon, ankétokon részt vevő hall­gatóság számát is. Külön foglalkozni kell a munkások, a tsz-dolgozók és a fiatalok művelődésével. de jelentős feladat lesz a cigányság be­vonása is a közművelődési munkába. Baranyi Imre Eger konyha és irodahelyiségek lesznek. A bővítés széles kö­rű társadalmi összefogással és nagymérvű társadalmi munkavégzéssel, bontott és helyi gnyag felhasználásával történik. Még önkéntes befi­zetésekre is sor került, és fEScíif ff ilc oz rscoplcoæi offiioviőit további felajánlások is van­nak. Mielőtt a bővítést meg-. kezdtük, megnéztük a tarna- leleszi .öregek napközi ott­honát, amelyet, úgy véljük, példaképnek lehet tekinteni, mind az épületet, a berende­zést, mind a működtetést il­letően. Bízunk benne, hogy mi is elérjük majd azt a szintet, és nagyobb lehetősé­geket tudunk biztosítani az idős korúak részére a pihe­nésre, a szórakozásra. Maruzs János Recsk Tíznapos ííszótanfolyamot rendeztek a hatvani Mező Imre úti óvoda apróságainak. A 60 apróság jól elsajátította az úszás elemi tudnivalóit. A gyerekek délelőtt három órát töl­töttek a városi strandon: úsztak, játszottak, napfíirdőztek és a szabad levegőn uzsonnáztak. Mindannyian alaposan lebar­nultak. Köszönet érte az óvoda dolgozóinak! Ködmön Ferenc, Hatvan Yándorfáborosok a siroki iskolában A siroki általános iskola napközi otthona évek óta he­lyet ad a nyári úttörő-ván- dortáborosok részére. A csoportok az ország kü­lönböző részeiből érkeznek és két napot töltenek a község­ben. megtekintve a község nevezetességeit. A napközi otthon biztosít számukra ét­kezést, Az idén Budapestről érkezett az első csoport, az­óta szegediek, ágasegyháziak, dunaújvárosiak, marcaliak, debreceniek, bonyhádiak, ra- bacsónakiak, sárrétudvariak, lábatlaniak és székesfehérvá­riak keresték fel a vándortá­bor siroki állomását. A táborozásnak ez a for­mája is lehetőséget biztosít hazánk alaposabb megisme­résére. Sóti Erika Sírok Á kanasi kis kertészek A csuvasiai Kanas város úttörőházában tizedik eszten­deje működik az Ifjú Termé­szetbúvárok Köre. A szakkör szoros kapcsolatokat tart fenn az Össz-szövetségi Nö­vénytermesztési Intézettel, a leningrádi Komarov Füvész- kerttel, az össz-szövetségi Földrajzi Társasággal, a „Vi- rágkertészet” című folyóirat szerkesztőségével stb. Az ifjú természetbúvárok új virágfajtákat, új mezei, kerti és dinnyészeti kultúrá­kat termesztenek. A gyerekek 740 szobanövény-palántát ne­veltek, 103 virágmagkülde- ményt juttattak el az ország különböző részeibe és csuvas földön először termesztettek dinnyét, tököt, szóját és egy sor új paradicsomfajtát. Kántor Klára (Csebokszári) Leveleink között tallózva fi gyermek életét köszönhetjük neki... Gyakorta érkezik levél a szerkesztőségbe arról, hogyan segítettek valakinek, miként vizsgáznak időnként a leg­fontosabból, az emberség­ből embertársaink. Van. aki a gondos ápolást, van, aki a gyors ügyintézést köszöni. A napokban megható levelet hozott be egy olvasónk. Baleset volt — fűzte ma­gyarázatként a levélhez. A 120 kilométerrel előző Zsigu­li belerohant a Trabantba. A Trabant vezetője meghalt, egy utasa életveszélyes, egy könnyebb sérülést szenve­dett. Aki miatt a levél író­dott, a kislány, aki édesapja háta mögött ülve nagyon sú­lyosan megsérült. Még a’ bal­eset első döbbenetében álltak a szemtanúk, az édesanya maga is, aki szerencsére könnyebb sérültje volt a bal­esetnek, amigor megállt egy kocsi, kiugrott belőle egy fér­fi, s a vérző, ájult kislányt karjaiba véve, beszállt a ko­csiba. és elindult, Mezőköves­den azonnal átadta a kis­lányt a mentőknek, s neki köszönhető, hogy szinte per­cekkel a baleset után már vért kapott a gyermek, meg­tehették az első intézkedése­ket, hogy életre keltsék. A kislány még napokig élet és halál között volt, s hogy ma már megtehette édesany­ja karján az első lépéseket, az — a gondos orvosi ápolás mellett — annak az ember­nek köszönhető, aki ott. az országúton, felmérve a pilla, natnyi helyzetet, segített. Mindenkit megelőzve. Máig sem tudjuk, ki volt az a férfi — mondta a gyer­mek nagybátyja, ezért kér­jük, közöljék levelünket, hi­szen tulajdonképpen szavak­ba sem önthető hálával gon­dolunk rá, Szívesen tettünk eleget a ké­résnek — tolmácsoljuk a kö­szönetét az életmentőnek —, mert az volt. S a köszönő szavakat szívesen elmonda­nák neki. Leninvárosban é,s Egerben a kislány hozzátar­tozói. akik hálásan szoríta­nák meg segítő kezét. — d.— MAI műsorok: RADIO KOSSUTH ! 8.25 Lányok, asszonyok. j 8.50 Barokk zene. 9 30 j Vendégségben Szeli pro- j fesszornál Újvidéken. 10.05 Vakáció az egyenlí- | tő mentén. 10.20 Vígope­rákból. 11.06 Rádiószín­ház. 12.00 Déli krónika. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Melódiá­koktól. 14 00 Népi zene, nóták. 14.30 Az első félév mérlege. 15.05 Új zenei újság 15 40 Az Alek- szandrov együttes műso­rából 16 00 163 óra. 17.30 A zongoraművészet első aranykora. 18.45 Aratási dalok és táncok. 19.13 Földön vizen. levegő­ben. 20.01 Volt egyszer egv Hollywood. ?n 28 Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 21.39 Népdalfeldolgozá­sok. 22.30 A beat, kedve­lőinek 23.15 Beethoven- felvételek. 0.10 Melódia­koktél. PETŐFI 8.05 Polkák. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Népzenei hangos újság 9.13 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 9.28 Dzsesszfelvételek bői. 10.00 Szombat délelőtt. 12.03 Operettfinálék. 12.33 Kórusok, hangszerszólók. 13.20 Eltűnt éjszakák nyomában. 14.00 Éneklő Ifjúság. 14.10 Angol vir- ginálzene. 14.30 Mágnás Miska. 15.00 Népdalcso­kor. 16.00 ötórai tea. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Közkívánatra! 19.50 Népi zene, nóták. 20.38 A tegnap slágereiből. 21.19 A Rádiószínház, 22.44 Ros- sini-nyitányok. 23.15 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00- től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek — Időjárás — Zenés hétvége (Közben El szeretném mondani. Bodnár Ödön jegyzete.) 18.00— 18.30: Észak ma­gyarországi krónika — Szombat este. Zenés ma­gazin. Szerkesztő: Antal Magda és Nagy István — Sport — Lap- és műsor­előzetes. 8.55 Tévétorna. 9.00 Csak gyerekeknek! 9.45 Termé­szetbarát. 10.05 Fáklyás­menet. 1145 Játék a be­tűkkel. 14.20 Idesüss! 14.45 Az ifjú Garibaldi. 15.55 Sakk-matt. 16.20 önélet­rajz, mit lapozni sem kell... 16.55 Vízilabda Ju­nior Európa-bajnokság. 17.50 Parabola. 18.20 Fő­zőcske — de okosan! 18.45 Egymillió fontos hangjegy. 19.30 Tv-hír- adó. 20.50 Örökzöld dal­lamok. 21.15 VIT — Ku­ba. 22.45 Tv-híradó. 3. 22.55—0.10 Hedda Gabler. 2. MŰSOR 20.01—23.10 Nyári szín­házi esték. 20.50 Tv-hír­adó 2. 1978. július 29., szombat *

Next

/
Thumbnails
Contents