Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-28 / 176. szám
Újabb szakszervezeti log és gyakorlat EUlunkösok «véleménye ax igazgatóról Milyen ember az igazgató? Hogyan vezeti a gondjaira bízott vállalatot, megtesz-e minden tőle telhetőt, hogy a munka feltételei javuljanak, az emberek biztonságban dolgozhassanak? Az igazgató megfelelő intézkedéseket tett-e a vállalat belső szervezetének korszerűsítésére, az irányítás javítására, a közép- és a közvetlen munkahelyi vezetők hatáskörének bővítésére? Képes-e az üzemi demokrácia érvényesítésére, ugyanezt megköveteli-e az alsóbb szintű vezetőktől? Törődik-e a dolgozók jóléti, szociális ügyeivel? Igazságos, következetes és em- berséges-e a munkahely első számú vezetője? Munkások és beosztott dolgozók között ezek a kérdések sokszor felmerülnek. De újabban a munkások nemcsak egymás között, nemcsak a buszon, vagy a kocsmában mondanak véleményt az igazgatóról, hanem hivatalosan is, az arra illetékes fórumon is. Ezt tapasztaltuk Vison- tán, a Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél. A szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes ülése az 1977. gazdasági év tapasztalatait és az idei terveket tárgyalta. Ezzel egyidejűleg véleményezték Kálomista Imre üzemigazgató és két helyettese éves tevékenységét. Vi- sontán és a jelentősebb termelő üzemek többségében az új fórumon először mondtak véleményt az igazgató munkájáról. Mi tette lehetővé, hogyan gyakorolták a fontos jogot és kötelességet? Kérdésünkre Szerencsés István, a Thorez Külfejtéses Bányaüzem szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a Minisztertanács és a SZOT elnökségének elmúlt évi 1018- as számú együttes határozata szerint jártak el. Az üzem 212 bizalmiját és 35 szakszervezeti tanácstagját idejében tájékoztatták a napirendről. A bizalmiak a hozzájuk tartozó dolgozók véleményét kérték. Tehát széles körű érdeklődés, négyszemközti és csoportbeszélgetések után alakítottuk ki a vállalati szakszervezeti szerv véleményét az igazgatóról. — A külfejtés, a műhelyek munkásai ismerik igazgatójukat? — Az emberek mintegy fele már Ecséden is együtt dolgozott Kálomista Imrével. Ecsédről 1973. márciusában korábbi jó munkája elismeréseként helyezték a vison- tai külfejtésre. Az elmúlt év a legsikeresebbnek mondható a visontai külfejtés történetében. A sok nehézség ellenére is sikerült a tervet teljesíteni és jelentősen javult a gazdálkodás is. Az igazgatóról az a vélemény alakult ki, hogy a külfejtéses bányászkodás feladatait jól ismeri, jó szervezői készségekkel rendelkezik. A párt-, szakszervezeti és a társadalmi szervekkel jó kapcsolatot alakított ki, igényli és megfontolja mások véleményéi. Összegezve: jó munkája és az eredmények minősítik az igazgatót. Ridzig Péter géplakatos a 3-as számú tmk szerszámgépjavító üzemben. Fiatal ember, Aldebrőről autóbusz- szal jár naponként Visontá- ra. Szakszervezeti bizalmiként részt vett az igazgatóról alkotott vélemény kialakításában. — Nem tűnt szokatlan feladatnak, hogy az igazgatóról kellett véleményt mondani hivatalosan és a nyilvánosság előtt? — Űj feladat volt, mert újabb jogkört kaptak a bizalmiak. Belejövünk, megtanuljuk ezt is. Vállaltuk, a munkások nevében és megbízásából tesszük. Őszinte, szókimondó emberek a bányászok és a műhelyek munkásai. A munkaruháról, ■ a gumi talpú bakancsról, a műhelyátlag szerinti prémiumrendszerről és ha kell, az igazgatóról is elmondják véleményüket. A bizalmiak kötelessége az, hogy a munkások érdekeit és az igazságot képviseljék. Varga István, a szakszervezeti bizottság munkatársa hozzáteszi, hogy a bizalmiak jogairól, kötelességeiről és az üzemi demokrácia érvényesítéséről az elmúlt hónapokban oktatást szerveztek. Tisztségükből négy bizalmit visszahívtak, heten más munkakörbe kerültek. Kálomista Imre igazgató véleménye szerint tanulságos volt az a szakszervezeti tanácskozás, ahol a vezetés munkájáról véleményt mondtak. Nem tagadja, örül a kedvező véleménynek. De a munkások szavaiból az is kicsendül, hogy a felelősséget és fegyelmet a középszintű vezetőktől fokozottabban meg kell követelni. A rendet, a tervszerű munkát és ezzel egyidejűleg az emberséges irányítást következetesebben ellenőrizni kell. Ezért elsősorban az igazgató felelős. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a szak- szervezeti tanács és a bizalmiak együttes ülése csupán újabb forma, esetleg újabb fórum az üzemi demokrácia rendszerében. Nem, ennél sokkal többről van szó. Most már nem elegendő mondani: a munkás a gazda az üzemekben, a munkahelyeken. Ha okosan, jól élnek a törvény adta lehetőségekkel, akkor a tulajdonosi gondolkodás gyorsan fejlődik. Adottak. egyre inkább érnek • a feltételek, hogy a munkásember tudja és tapasztalja: szava van az üzemben, nemcsak munkájára, hanem gondolataira, javaslataira is szükség van. F. L. Negyvenmilliárdos forgalom ruházati cikkekből Javul az ellátás munkaruhákból, kötöttárukból, cipőkből Az év végéig várhatóan mintegy 40 milliárd forintos, a tavalyinál 7—8 százalékkal nag3'obb forgalmat bonyolít le a kereskedelem ruházati cikkekből. Az év második félében igyekeznek kiküszöbölni az első félév hiányosságait, ennek megfelelően nagyobb lesz a szőnyegválaszték, az igényeknek megfelelő ellátást biztosítanak más lakástextilárukból is. Felsőruházati konfekciócikkekből is elfogadta az ipar a kereskedelem nagyobb tételű megrendeléseit. További 450 ezer darab márkás farmer érkezik importból, s hazai termelésből, illetve vietnami importból az igények szerint szállítanak munkaruhát a boltokba. A Belkereskedelmi Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondták: a következő hónapokban javul a divatkötöttáru-ellátás is ! Az ipar az idén először gÿàrt tőkés import fonalból csaknem félmillió pulóvert, kardigánt és más holmit. Az év első felében szűk volt a választék csecsemőruházati cikkekből, a második félévben e téren is ‘javulás várható, mert eddig belföldre nem gyártott jó minőségű plüss- kelméből több mint félmillió kisruha készül. Ezeket eddig importálni kellett. Az eddigiekhez hasonlóan ki tudják elégíteni az igényeket férfiingekből, bár a vasalásra aaioruló gyengébb minőségű ilium ■» m í/así-v. Kevesebb fesz. Az ipar és kereskedelem ígérete szerint javul a férficipők minősége és választéka. Divatosabb női cipők gyártásáról, illetve értékesítéséről jelenleg is tárgyalnak a kereskedelem és a termelővállalatok szakemberei. Változatlanűl gondot okoz a hímzőfonal-ellátás. Egy jellemző, adat: míg 1974-ben 460 ezer doboz hímzőfonalat adtak el, az idén az üzletekbe szállított csaknem két és fél millió doboz sem elegendő. Pedig a kereskedelem Jugoszláviából, Romániából és Kínából is importál. A minisztérium tájékoztatóján arról is szó volt, hogy az év első felében csaknem 18 milliárd forint volt a ruházati kiskereskedelmi forgalom, körülbelül 9 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az első félévben férfi és női konfekciócikkekből vásároltak a legtöbbet a foltokban, forgalmuk 30—40 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Ez azt mutatja, hogy a mérettáblázat jól bevált. A kisebb kínálat miatt csökkent a forgalom gyapjúszövetáruból és kötöttáruból. Farmerruhákból 600 ezer érkezett eddig, több mint tavaly egész évben. összességében elmondható, hogy a félév során a ruházati ellátásban — kisebb átmeneti hiányoktól eltekintve — számottevő probléma nem volt. io szerencsit, bányászon i Ercteiérek közölt i. A bányába nem lehet csak úgy bemenni. Előbb át kell öltözni. — Ez mi? — forgatja a fotóskollégám a fehér vá‘ szondarabot a kezében. — Kapca. Értetlenül néz fel rám. A beavatottak fölényével kezdem el magyarázni, hogyan kell a kapcát a lábfejre felcsavarni úgy, hogy kényelmes viseletét adjon és ne törje fel az ember talpát vagy a rüsztjét. A gumicsizmák sem tartoznak a filigrán lábbelik közé. Egy nadrág, egy ing, egy kabát, egy kobak, amolyan műanyagból készített főfedő, egy darab madzag, ha az embernek mégsem lenne nadrágszíja és a kar- bidlámpa. így lesz alkalmassá bárki, hogy bemenjen a föld alá, a vágatokba. Ja és a gumikesztyű. — Ezt nem kell felhúzni — jegyzem meg mellékesen. — Legfeljebb, ha az oldaldeszkába vagy a feltörésben a létrában kell megkapaszkodnunk. Oldaldeszka, feltörés, ereszke. fekü, csprga, légajtó. pakszit, . talpnyomás, metán : mondanám mind sorban, hadd fitogtassam jártasságom a bányabeli dolgokban. De aztán leintem magam. Majd jön úgyis egymás után minden. Annyit azért jó előre megjegyzek a bá" nvabeli vezetőinknek, hogy nó. hányszor már jártam a föld alatt, nehogy zöldfülűként kezeljenek bennünket, és a hatvan méterre levő munkahelyre nehogy a fél bányát végigkutyagolva vezessenek el. Mert. ugye, ennek a szakmának is megvannak a maga kis húzásai, ha valakit avatni kell. A különböző ugratásokról. becsapásokról az. öreg bányászok rengeteget tudnának mesélni. Ügy vannak ők is ezzel, mint a tengerészek, ha valaki először halad át az egyenlítő vagy a sarkkör vonalán. Amikor beöltöztünk. végignéztünk egymáson, és n^m tudtok megállni mosolygás nélkül. Mi lett az aszfaltkoptató, városi, félci* pő$ emberkékből. O o o A bejárat félköríve fölött a felirat: Jó szerencsét! Mintha egy oinceajtót, nyitnánk be. Valóban, az egész bánva egv naev pince. Csak ... mégsem olyan egyszerű ez. Ballagunk a csöpögő falú altáróban. Hátunk mögött a vastag deszkaaitó résein még beszűrődik a fény, de ahogy messzebbre jutunk, úgy válik egyre halványabbá a derengés. Itt a népes. Ez amolyan kisebbfajta villamos vasút kimondottan csak személy- szállításra használva. Keskeny. vaslemezből összeállított kocsik sora, amelyek alig érnek vállmagasságig. Ezekbe büszke tartású ember be nem fér. A keskeny deszkalócán is szerényre fogott tartással lehet csak kucorogni. Aztán egy rántás, kemény Hagyobb lesz a választék lkai sztereo magnó — Szovjet zeneszekrény — Indiai rádió A következő hónapokban több új híradástechnikai fogyasztási cikk jelenik meg az üzletekben, köztük lengyel szalagos és kazettás magnetofonok. kisebb menyiségben Akai sztereo orsós magnók, lengyel sztereo, szenzoros kivitelű Hi-fi lemezjátszók. Kapósnak ígérkezik az év utolsó negyedében forgalomba kerülő szovjet zeneszekrény, amely bútorként is tetszetős. Rádióból valamivel többet hoznak be ebben az évben, mint tavaly, az igényeket ál. falában ki tudják elégíteni. A szovjet, a lengyel, az NDK- beli és a bolgár rádiókból csaknem 300 ezer, Japánból, Hongkongból és Indiából pedig több mint 240 ezer érkezik. Csehszlovákiából és Lengyelországból az év végéig 48 ezer, Japánból pedig több mint 33 ezer orsós és kazettás magnót vásárolunk. Lemezjátszókból 80 ezret importálnak, zömmel csehszlovák, lengyel és NDK-beli vállalatoktól, kisebb tételeket pedig Japánból és Svájc, bői. A magnók és lemezjátszók iránt évről évre növekszenek az igények, ezzel azonban a behozatal nem tart lépést. Televíziókból csak a választék színesítéséhez importálnak néhány ezer NDK-beli és szovjet nagyképernyős készüléket, valamint hordozható Junosztv típusokat. Színes televíziót egyelőre nem importálnak, de a belkereskedelmi választékcsere keretében egy-két év múlva ezt is rendszeresítik a tervek szerint. (MTI) csattanással zárul a görgőkön mozdítható lemezajtó, bent már csak a karbidlámpák fénye pislog és lebben, rázkódásra, huzatra. A másik vonat, amely a csilléket szállítja, akár kifelé, tehát szürke színű, nedves kőzettel a gyorprában, akár üresen befelé, mondjuk a hat kilométerre levő mát- raszentimrei bányába, az a szerelvény a cug. Helyesebben. az eredeti német írás szerint: Zug. Azaz: vonat. Mint minden mesterségünk, a bányászat is megőrizte az egykori szakmai kifejezéseket, ha valamit magyarított is már rajtuk. A népes mellett egy csapatba verődünk a vállalat budapesti központjából érkezett, különböző szakmai területekért felelős vezető beosztású emberekkel. Ha már összehozott bennünket a véletlen Szűcs Imre .területi főmérnökkel, a kínálkoItt könnyen mozdul a \Sm zet, mondja Latsai Pál. Akár egy rakétakilövő állomás, pedig csak a kas géptermének kezelő helye ez. (Fotó: Szabó Sándor) zó kérdést ki nem hagyhatjuk: — Mivel lehet magyarázni, hogy két évvel ezelőtt, de valamivel korábban is már az orosziak annyit bajlódtak a terveik teljesítésével? — Ha a telér változik, ha a várt érctartalmat nem adja, akkor a bányászok törekvése nem elég. — Mielőtt hozzákezdenének a fejtéshez, a területet kifaggatják. megkutatják. Tehát azt is tudják, mire számíthatnak — ellenkezünk szelíden. — A kutatás csak feltételezést eredményez. A tény csak a fejtéskor válik ismertté. Amiből az is kiderülhet, hogy bajlódhat az ember, verejtékezhet a bányász, törheti magát az aknász, a kőzetbe rejtett telérek valóságos tartalma mindig egy kicsit lutri. Az ember tehát teljesen kiszolgáltatottja a természet titokzatos erőinek? Ennyire azért mégsem. O O G A népes megint odakoeog- tatja a gerincünket az ülőpadhoz, aztán megáll. Megérkeztünk. Itt a kas, a bánya liftje. Szürke, rideg drótkosár. Még őszintébben : drótketrec. Hat ember fér be egyszerre. A kezelését egy külön erre a célra odavezényelt ember végzi. A kas lelke viszont abban a föld alatti nagy teremben található, amely innen alig néhány lépésre rejti magában a behemót motorokat, a különböző szerkezeteket, amelyek körül az idegesen rángó mutatójú mérőeszközök tucatjai adnak hírt a különböző dolgokról annak az embernek, aki ott ül egy botkormánynak tetsző kar előtt, nem is egy kar előtt, és a mérőműszerek mutatóira függesztett tekintettel mozdít előre vagy visszafelé a karon, a karokon. A különböző szinteket római számok jelölik. Minden szám ötvenmétores mélységet fejez ki. A lift, a kas útját is egyben. Még egy ilyen terembe né-1 zünk be, amelyben a zúgás valóban fülsiketítő. Ez a kompresszorház. Itt aztán akkora nyomás préselődik bele egy-egy tartályba, hogy ha kiengednénk onnan azt a bizonyos manót, fene nagy ramazurit tudna csapni.' Megszelídítve viszont a munkát, az embert szolgálja. A' fúrókat mozgatja, a légcsatornákat tölti meg. Olyan ez a kompresszor* ház, mint egy élőlény zakatoló, erős ritmussal lüktető szíve. A vér helyett azonban levegőt prése] az erekbe : a tömlőkbe, a csövekbe. Üzem az üzemben. De ez a bánya valójában nem is áll egyébből, mint az üzemen belüli üzemek sorából. Nem furcsa? És azt mondjuk: ott a bányászok dolgoznak. Hogy is van akkor ez? > (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc ÆmmimM _ 1978. július 28„ péntek \ t
