Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
Máglyák a Boszorkányszigeten Nincs gyalázatosabb történelmi intézményrendszere az európai kultúrának, mint az inkvizíció. Az inkvizíciós tevékenység kezdetét pontosan megállapítani máig sem sikerült. Marx egyetért Schlosser német történész megállapításával: III. Ince pápa az, aki 1198-ban bizottságot hoz létre az eretnekség kinyomozására és üldözésére. Az 1230-as zsinat már a papokat az egyház rendőri alkalmazottaivá, és egyházközségük tagjainak hóhéraivá rendeli. Az inkvizíció eszközei évszázadokon át a kinpad, a deres, a korbács, a máglya. .. „A SATAN HARCOSAI" „A boszorkányok és varázslók — állította az egyház — a sátán harcosai, tehát a sátáni sereghez, a sátán zsinagógájához tartoznak” — írja I. R. Grigule- vics. „Az inkvizíció története” című könyvében, majd így folytatja: „Ennek bizonyítékai az inkvizítorok torz agyában a misztikus boszorkányszombatok voltak. Miután kidolgozták a ,,zseniális” sémát, igazolása nem .ütközött különösebb nehézségbe. A hóhér segítségével bármely inkvizítor, bármely asszonyt oly beismerésre kényszeríthetett, hogy a sátán zsinagógájához tartozik, részt vett boszorkányszombatokon, s' ezen az alapon elítélhette és máglyára küldhette”. RÖPKE STATISZTIKA Az inkvizíció egvik későbbi tobzódása nyilvánul meg a .magyarországi boszorkány- pörökben. A fennmaradt iratok szerint a legrégibb bo- szorkánypör Gráz Péter feljelentése alapján indul meg Botzi Klára kolozsvári bábaasszony ellen. Bűne? Egy olyan bűvös mondás birtokában volt, ami megakadályozhatta a gyom növését a búzaföldeken, ha megérinti a bíró ruháját, az nem tudja elítélni,/ kígyóból olyan italt készít, hogy megérti az állatok beszédét... Az ítélet: máglyahalál. Eddigi tudomásunk szerint Magyarországon 554 boszor- kánypör volt 1565 és 1765 között, ezekben 194 halálos ítéletet mondtak kí — 23 fővétel utáni elégetes, 169 elégetés, 1 vízbe fullasztás és 1 kővel történő agyonverés. A SZEGEDI PÖR A legtömegesebb honi pör Szegeden zajlott le 250 évvel ezelőtt. Az eseményre emlékezni és emlékeztetni három időpont adatik: a pörbe fogottakat a városi törvényszék 1728. június 26-án ítéli el, a halálos ítéleteket 1728. július 21-én hirdetik ki, és két napra rá meggyúlnak a máglyák a Tisza ma Boszorkányszigetnek nevezett partján. „Hat férfit és hat nőt felkötöztek négyesével a három máglyarakásból kinyúló oszlophoz” — írja „A szegedi boszorkánypörök” jegyzőkönyveit közreadó Oltvai Ferenc, és folytatja: „Malmos Katalint lefejezték, majd holttestét az egyik oszlophoz kötötték. A máglya füstje megfojtotta a szerencsétleneket”. További 28 gyanúsított azért menekült meg a- haláltól. mert a „Frankfurter Zeitung” híradásaiból III. Károly értesült a szegedi vérengzésről, és parancsa leállítja a további eljárásokat. Elképzelhető, hogy milyen szellemi színvonalon állnak a<. uraságok, ha még a király 1729. március R-én hozzájárul Koncz Sára és Bogadus- sáné ítéletének végrehajtásához: előbb fejezzék le őket, és csak azután tegyék máglyára. Nem a szegedi volt az utolsó boszorkánypör Magyarországon — Nagykárolyban még 1745-ben is elítéltek boszorkányokat. .. Amint Bemard Gui, a XIV. századi francia inkvizi- tor kihallgatási mintát készített társainak és követőinek, ugyanez az eljárás érvényesül a szegedi pörben is: a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vádlottakhoz intézett kérdések azonosak, vagy niajdnem azonosak. Például: „Vagyon-e szövetséged az ördöggel?” — „Mi formában 'és mi módon vagyon szövetséged?” — Mikor tötte a szövetséget?” — „Meddig tetté azon szövetséget?” — „írás szerint-e, vagy’ szóval vagyon szövetsége a gonosz- szál?” — „Mínemű helyen lett a szövetsége a gonosz sátánnyal?” — és így tovább. Még egy jellemzője a szegedi jegyzőkönyveknek: önkéntes és kényszervallomások alapján vették fel. A kényszervallomások kicsikarásának több fokozata volt; a kínzóeszközök bemutatása, szeges lóra ültetés, az ujjak csava rgatása, a spanyolcsizma, a gerinctörés. Már az első kettő után azt vallotta az üldözött, amit bírái hallani akartak... BOSZORKÄNYSZOMBAT És mit akartak hallani? Például egyöntetűen vallották, hogy az ördög meglátogatta őket, aki toliakkal díszítve jelent meg, de megjelent bakkecske vagy bika alakjában is. Istent_megtagadva kötöttek vele szövetséget, megcsókolták a homlokát és farát, majd nevet kaptak, hátgerincét vagy egyéb testrészét megjelölték, az ördög ezután emberi alakban közösült velük. Részlet Nagv Anna Gilicsó .Tánosné, azelőtt Kökényné 1728. június hóban elhangzott vallomásából: „Midőn először kezökbe adta magát, az Isten és minden szenteket megtagad- tatták vele, de ő szívében még nem tagadta meg. a sz. keresztségről lemondott és vissza nem fog térni, hanem nekik fog szolgálni — megfogadta. Az seregben jelen volt egy bak, annak a szőrit megfogta és három ízben környül tánzolta, annyiszor arzulatját és h. s. v. hátulját megcsókolta és tánczoltá- ban azt mondotta és énekelte: te vagy úgymond az én uram, téged soha el nem hagylak. Azután bakbul szép ifjú emberré vált és a latenssel közösködött. Azután tánczoltak. közönségesen ittak és ettek, s vigadtak és örültek mindnyájan, hogy megszaporodott a fatenssel”. Erdőkben, dombtetőkön tartották — boszorkányszombati összejövetelüket, melyre seprőn, gereblyén. gu- zsalyon, főzőkanálon, piszka- fán, fekete macskán, kecskén — meztelenül — lovagolva érkeztek és ittak a boszorkányitalból. Aztán a tánc következett, a főördög elégette magát, a hamut szétosztották maguk között és hazarepültek. sz. e. Marl: Twain vendégségben Amikor egy alkalommal Mark Twain Londonba érkezett, az Egyesült Államok nagykövete meghívta őt ebédre. A milliomos nagykövet a legkülönlegesebb ételekkel és italokkal kínálta az írót. Nem feledkezett meg azonban arról, hogy megemlítse azok árát. Amikor a gyümölcsre került a sor, felhívta a vendég figyelmét a valóban gyönyörű szőlőre, amelynek bogyói csaknem akkorák voltak, mint a szilvaszemek: „Akár hiszi, barátom, akár nem, ennek a szőlőnek minden szeme egy egész dollárba került.” Mark Twain ekkor felemelte tányérját és így szólt házigazdájához: „Való. r* *m remek szőlő! Kérem, legyen olyan kedves, adjon nekem még belőle hat dollárért.” Aforizmák A városban a csend — hangos feltűnést kelt. V. Dorodnih Ha nem tudod, miért élsz, akkor mondd azt .hogy a demográfia kedvéért. Nem érdemes erőlködni! Mindenki csak a maga megszokott súlykategóriájában gondolkodik. Amikor a múzsák hallgatnak, akkor a művészfelesé, gek beszélnek. Nincs más választás, mint hogy magadra vess, ha a tükröd — kiváló minőségű áru. M. Turovszkij tAtÀAAAÀ*aa*ÂÀ*AAÀéAÀAAAAAAAAAAAAAAAAAfc** *A>A*A*»**«AA*****<LAt****>*ÀâÀ*àAA^^l|WiWiV|Y/VW/l TAKATS GYULA: Csak azt látom LELKES MIKLÖS: Kisfiam szemében Ki jár a nádas folyosóján? Ki fürdik csendes öblibe? Csak azt látom, remeg a nád és csattog hinaras vize... Csak jár a nád... Remeg... Lesem, reszket a folyosó s a varsák, mint eltűnt vén halászok arcuk lent is iszapra hajtják. Hallgatják, mérik, hol lakik? Ki jár a nádas folyosóján s hiába vár fölöttük a ladik s tornyok titkán a néma gólyák... fiam szemében alma és éden édes kerekség ég csodaszépen fiam szemében cincogó vágyak — csizmás egérkék mind szalutálnak fiam szemében kisördög üi meg: maszatos képe gyönyörű ünnep! fiam szemében jár kicsi róka csillag-fogócska csillag-bújócska fiam szemében játszik a játék játszik a szépség holnap-ajándék fiam szemében két pici kosnak kobakja koccan — így okoskodnak! fiam szemében madárhang-szélben nagy, kék szabadság szépül merészen csaló hétköznap csak engem bánthat fiam szemében: mindig vasárnap! ANTALFY ISTVÁN: Naponta Naponta magamhoz térek, a csend üvegfalánál, a hajnal törmelék álmai közt, mikor még nincs alázatosság, amit rám tukmálnak kufárok bűzlő bazáraikban, amikor még én aranyozom be a Napot is. 'VVWW^A/VWVVWWtA/VWWWWVNAAAAAAA/WWWVWV^'WV VWWVWWWWAiVVVVWVAWAVWAWAA/A' Hogy tiszteld magad — ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy teljesen egyedül élj. Az élet apróságai — gyakran nem egyéb, mint a visszajáró aprópénz. Még manapság is kevesebb a jó költő, mint a nagyszerű dajka. Danyil Rudi) gyűjtése. Vajon a féltékenység a jövőben is a múlt csökevé- nye marad? „Az egyiknek kutya — tűnődött az eb — a másik,- MARTYN FERENC életművét bemutató kiállítás nyílt a nak pedig az ember barát- Budapesti Történeti Múzeumban. A tárlatról egy 1943-ban ja”? készült művet mutatunk be, címe: Egymás után a dűnén. T akarékoskod. * nunk kellene — mondta Pacolai igazgató, amikor gyufát keresve a zsebébe, ráakadt a tavalyelőtt készített vállalati takarékossági tervre. A terv nem volt különöseb- ben gyűrött. Pacolai igazgató évente ha kétszer viseli azt a ruhát, amely oly szerencsésen megőrizte történetünk számára a takarékossági ter. vet. — Takarékoskodni bizony — helyeselt Ficere főmérnök és nagyot ásított. Nem tehetett róla. de az utóbbi két-három esztendőben. ha a takarékosságról hallott, mindto ásítania kellett. Tűnődött is már azon. hogy elmegy az üzemi orvoshoz megvizsoáltatni annak okát, miért ásít állandóan, ha ezt a szót hallja: takarékosság. Még szerencse. hogy ritkán hallom. mormolta magában és úiabb vágyott ásított, pedig most ki sem ejtett« a szót. csak gondolt rá. Mégis el kellene menni ahhoz az orvoshoz ... — És hogy gondolod, ért az írét, ezt a takarékosságot? — ásítn*t úinbhat Ficere főmérnök és igyekezett figyelmesen nézni Pacaléira... — Nagyon furcsa, kérlek, kryn.i éooen te tesrpd tel nekem a kérdést. hogyan takarékoskodjunk . . . Mi von. nem. aludtál az éjszaka, hogy így ásítasz? . .. Szóval, neked kellene a leaiohban tud- nőd. hogy g termelés szféráidban oldható ez meg a leghatásosabban ... — Oft — helyeselt■ bőbeszédűen Ficere főmérnök. — Na látod .., ennek örülök, hogy te is így tartod helyesnek:, meg ez is itt... — csapott a paksa- métára, amely ugyan sem vaskos, sem nagy nem volt, de szépen rá volt írva, hogy Takarékossági tervezet a Fémaluminiumpasztagyár Bánomrekettyei Üzemegysége számára ... — Az mi, amit úgy csapkodsz? — Nem ismersz rá? A takarékossági tervünk ... Ne ásíts már, kérlek, mert rögtön nekem is kell... A tervezet... Direkt magammal hoztam ... izé ... direkt elővettem a páncélból. hogy most megvitassuk... — bökött újra a betűkre Pacolai igazgató és hátradőlt a székben, válaszra, javaslatra várva. — Hát... talán ... fel kellene nyitni azt az izét... Nem? — javasolta Ficere főmérnök és rögvest megelégedéssel nyugtázhatta, hogy Pacolai igazgató bele is lapoz a tervezetbe ... — Itt van ni... Az van írva,... hogy ... igen,.,. hogy nem ész nélkül, nem kapkodva, nem mindenáron .. igen, ez az elvi megfogalmazás .., Meg az is ide van írva, hogy nemcsak a nagy, de a kis ötletek is ... Hát akkor? — Hát akkor — kérdezett vissza Ficere ... — Kezdjük el. Valami kicsivel. Mi ketten. Mutassunk példát a végrehajtásban. Mert fő a takarékosság! — Az. Az a fő — ásított Ficzere és belepislogott a gyárkapu fölött nappal is égő és még ide is bevakító fényreklámra: F émalumíniumpasztagyár Bánomrekettyei Üzemegysége ... Szép. hosszú szöveg. Mind kivilágítva. Éjjelnappal. Télen-nyá- ' ron. Ilyen hosszan. — Mi van? — idegeskedett Pacolai, mivel már tíz perce ! döntöttek, hogy takarékoskodni fognak ' és még mindig sem- j mi... — Megvan. Igen. Megvan. Odanézz. Oda. Hát nem látod, mi van odaírva? Persze, hogy a gyár neve... De milyen hosszan, és milyen fényesen kivilágítva... Nem kapcsolsz? — mérgelődött Ficzere. — Pedig egyszerű, de zseniális ... Rövidítsük > meg a nevet. FBÜ- > nek. Efbéü. Keve- s sebb energia a meg- s világításhoz, kevesebb , anyag az elkészítés- > hez, levélpapírja, inkon, pecsétjeinken, mindenütt kevesebb betű, kevesebb anyag, nagyobb megtakarítás ... Pacolai tátott száj- ; jal és irigykedve hallgatta. fömérnö- ; két. Hogy ez miért is nem neki. az igazgatónak jutott az ; eszébe ... De sebaj, ! majd úgy jelenti feljebb, mintha ... — Rendben. A javaslatodat elfogadom, t A mai napra a ta- t karékossági tárgya- lást berekesztem — s sóhajtott megelége- ' detten és a terveze- 5 tét visszatette az öl- $ tönye zsebébe. An- > nak az öltönynek a > zsebébe. amelyet ^ évente kétszer, ha > fel szokott venni. í Gyurkó Géza 5 $ Anna Július 26-án köszönriült az Annákat. Egy édesanva levelében érdekes nyelvi kérdést is felvetett ezzel az utónévvel kapcsolatban. Azt írja, hogy kisleányát családjának tagjai és ismerősei igen változatos becenévvel illetik. A leggyakoribbak ezek: Annuska, Annika. An- cika, Ancsa, Anka, Ancsika. Levélírónknak egyik sem tetszik, szerinte az Anno megnevezése már „ma« gába véve is” becézés. Régi magyar nevünkkel,' az Annával kapcsolatban pl. elég gyakran vetnek fel a megnevezés eredetével kapcsolatos kérdéseket is. Mint sok más utónevünk, az Anna is köznévi eredetűi és a héber nyelvből került bele a nemzetközi névhasználatba. Valamikori jelentése: kegyelem, illetőleg báj, kellem, kedvesség. Hogy ennek a névnek jó hangzása, sajátosan formálódó hangsora is mennyire felkeltette költőink érdeklődését is. bizonyítják azok a versrészletek, amelyekben hangulatos képet kapunk az Anna névről. Már Ilosvai Selymes Péter (1520—1580), a női nevek magyarázatáról szóló versezetében így vall, s köztük az Annáról is: „Margit, szép fényes gyöngy, / Anna, kedves, kellemetes, / Klára, szép világos, /, a Lucia fényességes, / Katalin görög nyelven jegyez tisztaságot”. Gyöngyössi János a név hangszerkezetéről versel: ,,Anna, akár elől, akár visszafelé, egyformán olvastatik. / Tedd eleibe az M-t, lészen Manna”. Kosztolányi Dezső véleménye és vallomása is ez: „Én az Anna nevet régóta szerettem. Mindig a mannát hozta az eszembe”. Az Anna visszafelé is olvasható hangsora ihlette Kiss Jenőt is hangulatos versének megírására: „Mint lágy szóra megnyílt két ajak, / alt hangodon szól a páros a, / köztük az dupla, n pedig, / mint vidám szád vilió fogsora. / Anna, Anna, bárhogy olvasom, / az előre, és az vissza is.” (Kiss Jenő: Anna). Nem véletlen az sem, hogy még ma is a divatos nevek között számoljuk' el az Anna utónevet. Gyakorisága azonban arra is bizonyíték, hogy igényes névízlés is jellemzi azokat, akik leányaiknak ezt a valóban szépen hangzó, kedves nevet választják egész életre szőlő megkülönböztetésre. Dr. Bakos József j VVVWVW^/WWSAA/VVWAA^AVWVAVVVVVVVVV'AVVVVWW'
