Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

Munkások I­Szakmunkások az iparban A kvalifikáció, az alkalma, zás minősége szerint a mun­kásosztálynak három nagy csoportját különböztetjük meg: a szak-, a betanított és a segédmunkásokat. A kva­lifikáció (képzettség) szerinti csoportok között nincsenek merev határok, sőt, a ter­melőerők fejlődésével mind nehezebbé válik az elhatáro­lás. Napjainkban azonban az elkülönülésnek még nagyon is Van objektív alapja. Leghatározottabban a szakmunkáscsoporthoz tar­tozók különülnek el a többi­ektől. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran egy csoportnak tekintik a betanított és se­gédmunkásokat, és a válasz­tóvonalat e csoport és a szak­munkások között húzzák ivg. Részben azért, mert lé­nyegesen eltérő az életmód­juk, anyagi eszközeik és sza­bad idejük felhasználósa, részben azért, mert mások a környezettel szembeni elvá­rásaik és igényeik, mint a szakképzett munkásoké. NO A SZÁMUK, DE... Az elmúlt 15 évben több mint félmillió — túlnyomó- részt fiatal — szakmunkás lépett be a termelésbe. A népgazdaság fejlődésével kölcsönhatásban erőteljesen megnövekedett a szakképzett munkaerő aránya. De az is a jelenlegi technikai színvonal következménye, hogy az ipar jelentős számú segédmun­kást foglalkoztat, és pilla­natnyilag a betanított mun­kások tömeges munkába ál­lítása a legsürgetőbb feladat. A munkások között a tu­dományos és műszaki hala­dás növeli a szakképzettek számát és arányát, de ma még az egyes ágazatokban nagyon eltérő a szakmunka- erő aránya. Amíg a nehéz­iparban dolgozók 45 százalé­ka, a gépi párban foglalkoz­tatottak 49 százaléka szak­munkás, addig ez az arány a könnyűiparban 30 százalé­kos, az élelmiszeriparban pe­dig csak 26 százalékos. A fontosabb szakmák mun­kásainak átlagos életkorát vizsgálva azonnal szembe­tűnnek a lényeges különbsé­gek. A szakmunkások átlagos életkora igen magas a nehéz fizikai munkát igénylő, ala­csony társadalmi presztízsű, lassan átalakuló szakmák­ban (pl. ácsok, állványozók, gáz- és kazángépészek, ková­csok, sütőipari munkások.) Ezzel szemben a 30 évet alig haladja meg néhány divatos és vonzó, magas társadalmi presztízsű szakmában (gép­járműlakatos, rádió- és tele- f vízióműszerész, híradás- | technikai műszerész, stb.) A I textiliparban dolgozó szak- J munkások — a hagyományos női szakmák — átlagéletkora 30 évnél is alacsonyabb, de ez nem egyértelműen ked­vező jelenség. Vasas­üzemek versenye A KISZ kb felhívására a KGM ifjúsági bizottsága és a vasasszakszervezet szak­mai versenyt hirdetett a KGM vállalatainál dolgozó pályakezdő és gyakorlott esztergályos szakmunkások részére. A versenyben mint­egy 70 vállalat 1600 dolgo­zója vesz részt. A gyakor­lati feladatok mellett szak­mai, elméleti és politikai kérdésekre is választ kell adniuk a vetélkedő résztve­vőinek. A vállalati elődön­tőkben legjobban szereplők a. szeptemberi középdöntők­ben vesznek részt, amelye­ket tíz nagyvállalatnál 20— 20 fiatal részvételével rcn. tfwcnek meg. A középiskolát végzett — nagyobbrészt fiatal — szak­képzett munkások aránya (az összes munkásokhoz viszo­nyítva) a magasabb általános műveltséget feltételező elektroműszerész (39 száza­lék), mechanikai műszerész (21 százalék), nyomdász (18 százalék) szakmában a leg­magasabb. Ugyanakkor az érettségizett szakmunkások aránya az alacsony társadal­mi presztízsű szakmákban alig éri el az 1—2 százalé­kot. Az új szakmunkások foko­zott érdeklődéssel fordulnak a fejlettebb ágazatok (elekt­ronika, műszeripar, vegy­ipar, stb ), a dinamikusan át­alakuló szakmák felé. Az egyes foglalkozások létszám­adatait figyelembe véve a szakmunkásoknak 70 százalé­ka 18—20 szakmában dolgo­zik. ,IÖ MULATSÁG, FÉRFIMUNKA? A társadalmi munkaszer­vezetbe belépő nőknek sike­rült a legkevésbé betörniük a szakmunkás kategóriába. A kereső férfiak 34, a nők 8 százaléka tartozik a szak­munkások csoportjába, vagy­is a szakmunka minden más tevékenységnél nagyobb mértékben maradt férfimun­ka. A szakmunkásjelölt lá­nyok jelenlegi létszáma ugyan majdnem négyszerese az 1950—1956-os évek átlagá­nak, de ez a szakmunkás- tanulóknak alig több mint 29 százalékát teszi ki. Az el­múlt években a szakképzés más formáiban sem válto­zott lényegesen a résztvevők nemek szerinti megoszlása, így például csekély a lányok részvétele az ipari szakkö­zépiskolai oktatásban, és csak lassan emelkedik a szakmát választó érettségi­zett lányok aránya is. A munkásnők szakképzése előtt álló akadályok felszá­molását több tényező indo­kolja. A dolgozó nőknek a társa­dalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét és szerepét mindenekelőtt szakmai mű­veltségük határozhatják meg. A nők többségének el­várásaiban ugyanakkor — a gazdasági-kulturális fejlő­dés logikus következménye­ként — tükröződnek mind­azok a változások, amelyek a szocialista építés több mint három évtizede alatt végbe­mentek. Ezek kielégítetlensé- ge nem kívánatos feszültsé­gek forrása lehet. Bonyolít­ja a helyzetet, hogy a hagyo­mányosan női szakmák ma már nem nyújtanak elegen­dő képzési és munkalehető­séget. Szerencsére a tudo­mányos-technikai fejlődés az ipar legtöbb ágában átalakí­totta, korszerűsítette a szak­mai tevékenységet. Számos, hagyományosan nem ipari munkakör alkalmassá vált a nők számára is. ÜJ KÖVETELMÉNYEK, Ü.Í LEHETŐSÉGEK Természetesen a szakkép­zett munkások számának nö­velése nem azt jelenti, hogy válogatás nélkül, minden szakmában emelkedjen az arányuk, hanem csak ott, ahol erre lehetőség, is és szükség is van, ahol a felté­teleket ehhez megteremtik. Mindenesetre még jó né­hány munkakört fel lehetne szabadítani a „gyengébb nem” számára. Ahol a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzésére a munkakör ellá­tásának egyik kritériuma­ként szerepelne. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy sok területen folytatód­jék, vagy megtörténjék a fér­fiaknak nőkkel való felvál­tása, hiszen a munkaerőhi­ány következtében az objek­tív szükségszerűséggé válik. Új szakmák keletkezése, a régiek tartalmának megvál­tozása új követelményeket támaszt a szakmunkásokkal szemben. Mind nagyobb sze­repet kapnak az alaposabb szakmai ismeretek, a rugal­masabb általános műveltség, s ezen belül is a korszerű természettudományos isme­retek. Növekszik a személyi­ség jelentősége a termelési folyamatban, fontossá válik a képesség, a gazdasági élet változó körülményeihez való alkalmazkodási készség. A népgazdaságnak egyre in­kább olyan szakmunkásokra van szüksége, akik — szak­májuk és munkakörük álta­lános elemeit elsajátítva — képesek újabb készségeket is kifejleszteni önmagukban. (Folytatjuk) Gál Róbert Következik: A nők és a betanított munka  tizenkettedik esés naß Nagy erőfeszítést kívánnak a következő hetek Rendkívüli »lest tartott az aratási operatív bizottság Nem mindes«* oi Még csak gyülekeztek a résztvevőik a megyei tanács vb-termében, amikor Ko­csis Gyula, a mezőgazdasági osztály helyettes vezetője az asztalra tette az osztály leg­frissebb kimutatását, misze­rint júliusban péntek volt a tizenkettedik esős nap, s a megyei csapadékátlag a múlt havi 111,5 milliméter után már most elérte a 90 milli­métert. így folyamatos ara­tásra alig nyílt lehetősége a megye gazdaságainak. Ezért is hívták össze az érintett intézmények, szer­vezetek és vállalatok veze. tőit, hogy - felmérjék, eddig mit tudtak elvégezni a gaz­daságok, s milyen tennivalók várnak az irányító testüle­tekre, illetve a szövetkeze­tekre. állami gazdaságokra a következő hetekben. Az ülésen a járások me­zőgazdasági osztáivvezetői számoltak be a nyári mun­kák jelenlegi állásáról. 2bis. kő Vilmos, a hevesiek kép­viseletében elmondta, hogy járásukban eddig a búzának csak 8 százalékát sikerült betakarítani, pedig az átla­gok megfelelőek, hiszen 38 —40 mázsás hektáronkénti hozamokról adtak számot a gazdaságok. Befejeződött 1656 hektáron az őszi' árpa aratása, a tavaszi árpához és a borsóhoz viszont még alig kezdhettek hozzá. 520 SAJÁT ÉS 86 VENDÉGKOMBÁJN Az összesített megyei ada­tok szerint az elvetett 53 és fél ezer hektár búzából ed­dig mindössze ötezer hek­tárt vágtak le és a tavaszi árpa is még majd mind lá­bon áll. A termésátlagok vi­szonylag jónak mondhatók, bár például az egri járás­ban rnég csak a kerecsendi és andornaktályai szövetke­zet tudott búzát aratni. UàÉÊËÊÊÉÈÊËtmm SIS (Fotó: Szántó György) Először: Törökország ESÜllf—két hónap múlua Megkezdődtek a fogyasz­tási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje, az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár elő­készületei. A hazaiakkal együtt eddig 29 országból és Hongkongból jelentkeztek kiállítók. Több mint ezer magyar és külföldi vállalat, cég. szövetkezet és intéz­mény mutatja be legkorsze­rűbb fogyasztási cikkeit a vásáron, amely éppen két hónap múlva, szeptember 22-én nyitja meg kapuit és október 1-ig. tehát 10 napon áll a nagyközönség és a szakemberek rendelkezésére. Az elsők között jelentkeztek kiállítók a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából, Kubából. Lengyel- országból, az NDK-ból és Romániából. valamennyien — kivéve a jugoszláv partne­reket — a múlt évinél na­gyobb kiállítási területen mutatják be kínálatukat. Egy_, vagy több éves szü­net után ismét megjelennek a vásáron algériai, iraki, ko­lumbiai és líbiai kiállítók. Elő­ször vesz részt hivatalosan a vásáron Törökország. A koráb­binál nagyobb érdeklődést mutattak a fejlődő országok, s nemcsak kiállítóik száma és kiállítási területük növe­kedett, hanem kínálatuk választéka is. Hagyományos kiállítóként vesznek részt a vásáron brazil, indiai, hongkongi, kubai és ciprusi cégek, s az iparilag fejlett tőkés or­szágok közül egyebek között osztrák, NSZK-beli, angol, japán, norvég, olasz, spa­nyol, svájci és svéd partne­rek. A vásár szakosított jellegének továbbfejleszté­seként ezúttal, már nem hat,, hanem 12 árucsoportban foglalják össze a hazai és a nemzetközi kínálatot. Esze­rint a textil-, bőr. és ruhá­zati termékek; a bútor és lakástextil; a lakberendezés és lakásfelszerelés; a ház­tartási vegyipar, papíripar és kozmetika; az élelmiszer- ipari termékek; a kultúr- cikkek és oktatási eszközök; a sport- és kempingfelszere­lések; a játékok és hobbi­cikkek; a járművek; az. ajándéktárgyak és népmű­vészeti termékek; a családi és hétvégi házak, kiskertek; valamint az idegenforgalom és turizmus szekciójában együtt láthatják a látogatók a magyar és a külföldi cé­gek ajánlatát. A vásáron három alka­lommal. az ipari kereskedel­mi partnerek megbeszélései­nek, üzletkötéseinek zavar­talan lebonyolítása érdeké­ben szakmai napot rendez­nek, amikor a nagyközönség csak délután két órától te­kintheti meg a vásárt. Az őszi BNV látogatóit az idén fogadja először a 3700 négy­zetméteres új kiállítási csar­nok, és az új szolgáltató pa­vilon üzletsora. Az őszi BNV-vel egyidő- ben rendezik meg a nemzet­közi kereskedelmi és ven­déglátóipari kiállítást, a Honventa ’78 bemutatót, amelynek területe a két év­vel ezelőtt rendezett leg­utóbbi kiállításának másfél- szerese. Itt háromszor annyi külföldi cég kínálja (érmé­kéi I. mini az előző bemuta­tón. (MTI) . ____ e rőfeszítéssel A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségének munka­társai már hetek óta járják a gazdaságokat, s a tapasz­talatokról számolt be az ülé­sen Sramkó László, a szö­vetség titkára. Többek közt felhívta a figyelmet arra, hogy mivel igen magas — 25 százalékos általában — a betakarított gabona víztar­talma, ezért tartósan kell szá­molni a szárítókapacitás hiá­nyával. ötven szállítóberen­dezés működik a termelőszö­vetkezetekben, s ezek aligha tudnak lépést tartani a kom­bájnok napi 1200—1300 va- gonos teljesítményével. Épp ezért a szárítókat éjjel­nappal üzemeltetni kell, melynek a feltételeit — fő­leg a fűtőanyagot — bármi áron biztosítani kell. Szólt a TESZÖV titkára arról az együttműködésről is, amely a Heves megyei gazdaságok és a rimaszombati járás közt alakult ki. A szövetkezetek 520 arató-cséplő gépe mellett ugyanis az idén már 38 ven­dégkombájn is dolgozott, sőt tegnap további harminc, ma pedig újabb 18 gép segíti az aratást. Az egyébként Eger­ben tartózkodó rimaszomba­ti vezetők hasonló segítséget várnak a megyétől, s ha az ottani aratásba már nem is tudnak bekapcsolódni a mi gépeink, viszont majd az őszi munkacsúcs idején is jól jön a hevesiek viszont- segítsége. Általános megle­petést keltett, hogy több gaz­daságra úgy kell szinte rá­erőltetni a rimaszombati gé­peket. A bizottság »állásfog­lalása egyértelmű volt: se­hol sem nézhetik ilyen ne­héz helyzetben, hogy a saját kombá.inosaik valamivel job­ban keressenek, most első az, hogy minél előbb betaka­rításra kerüljön az idei ga­bona. Többen elmondták, hogy a rimaszombatiak egyébként rendkívül fegyelmezetten, keményen dolgoznak, de né­hol még mindig nem megfe­lelő a kombájnosok ellátása és elhelyezése. Tatai Imre bejelentésére viszont több résztvevőnek arcába szökött a vér: elmondta, hogy a pé- lyi termelőszövetkezetben a múlt vasárnap, kivétel nél­kül, minden rimaszombati kombájn vágta a gabonát, miközben a gazdaság saját gépei egytől egyig álltak. Netán a pélyieknek sem ár­tana tisztázni, hogy ki, kinek a gabonáját aratja! Hozzászólt Nagy János is, a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója, aki kérte, hogy ahol lehet, vezessék be a gazdaságok a kétlépcsős szárítást, mert el­lenkező esetben jelentősen romlik a gabona minősége. Szólt arról is. hogy nemegy­szer túlterhelik a szállítójár­műveket és ezért nagy a szó­ródási veszteség, olykor egész galambhadak jelzik a gabo­nát szállító teherautók út- ' ját. Papp József, a füzes­abonyi járás képviseletében kérte a gabonaforgalmi vál­lalatot, hogy egyes füzesabo­nyi gazdaságoktól a makiári átvevőhelyen is fogadják a gabonát, ne kelljen Egerbe beszállítaniuk, hiszen ez is jelentős időveszteséget je­lent. Joó Imre, a Heves me­gyei AGROKER igazgatója elmondta — s ezt a többi résztvevő is megerősítette — nincs alkatrészhiány, viszont néhány gazdaság az NDK- gyártmányú kombájnok mo­torjait IFA tehergépkocsik­hoz vásárolja, márpedig eb­ben az időszakban csak ara­tó-cséplő gépekhez fogják a komplett motorokat ezentúl kiadni. ÜGYELET A TANÁCSON MEGYEI Dr. Ráki Ferenc, a MÉM főosztályvezető-helyettes^ összefoglalójában minden ed­diginél fegyelmezettebb munkára hívta fel a mező- gazdasági üzemek figyelmét, elmondta, hogy az elkövet­kezendő napokban biztosítani kell a kombájnosok tökéletes ellátását, hiszen ezekre az emberekre nem mindennapi erőfeszítés vár. Külön szólt a járulékos munkákról, a szalmaletakarítasról és a tartlóhántás szükségességé­ről is. Az aratás további szaka­szában egyébként . az AG­ROKER mellett állandó ügyeletet tart a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya is, és mindazon esetekben, amikor sürgős intézkedésre van szükség, a 10-983-as eg­ri telefonszámon lehet hívni az illetékeseket. A gabona­forgalmi vállalat pedig vál. lalta, hogy a gazdáságok ga­bonáját — amennyiben azt előre bejelentik — éjjel is átveszik a vállalat átvevőhe­lyein. (cziráki) Kedvező a mezőgazdaság nyári gépellátása Az AGROKER-vállalatok júniusban 212, az év első hat hónapjában összesen 3000 traktort értékesítettek, hozzávetőleg annyit, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A vontatóállomány mű­szakilag tovább fejlődött, az idén munkába állított gépek lóerőteljesítménye 10—30 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A legnagyobb mennyiségben eladott gép továbbra is az MTZ—80-as szovjet traktor. amelyből hat hónap alatt 1800-at ér­tékesítettek, . ______ « A z elmúlt hónapban volt az érdeklődés a mező­gazdasági pótkocsik ' iránt, a nyári szállításhoz szükséges járművekből 500-at vásárol­tak a mezőgazdasági nagv- üzemek. Az igényeket ki­elégítették, egyedül a szer- vestrágyaszóró pótkocsiból mutatkozott hiány. d/wmm 1978. július 22„ szambát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents