Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
tfD>AA/WV>A>»*<*‘>^i*‘*‘^AAAAAAAAAAA^^^^^^^^^^^^^AAAAAA/ ! Semmelweisre emlékezünk WJJ^WUI I ' " l**IJ tlJMlf .«fel ;itö>\ ; I *."* ' < 'wm 'k£,-;V . ÜK';-----i itiiítij----«Wÿüfe« H umorszolgalat Egy angol klubtaggal közük az új határozatot: havonta egyszer minden tag magával viheti a feleségét is a klubba. A klubtag megkérdezi: — Mivel nem vagyok nős, hozhatom a barátnőmet? — Igen uram — hangzik a válasz —, abban az esetben, ha a hölgy valamelyik klubtag felesége. — Miért váltál el a férjedtől? — Nem teljesítette házastársi kötelezettségét. — Egy ilyen fiatal, erős férfi? — Igen. Nem akart mosni. — Úgy döntöttünk a férjemmel, hogy az idén nem megyünk nyaralni. — Miért? — Spórolunk a válásra. © Benke László: Ismeri kezem a kapanyél | fényesre kopott simaságát, tudom a nyél a tenyerem megszorítaná, régi társát. Kábultam perzselő napon pecsenye pirosnál vörösebbre, lábamon az égő vágást véres porbocskor bekötötte. Sajnálatában a dolgos Terka képzelhetni hogy mit kínált, hej ha még a hórlhorgas gazban matathatnám a bugyiját. Terkák dalát a megnőtt fenyver s a munkakönyvem pecsétje őrzi A pecsét alatt, papíron áll, négy-húszért kellett elidőzni. A gyönge csemetéket féltve a kopáron mégis mi ültettük, mibennünk zúg a tölgy, a Inc s a mi lelkünk suhog bennük. A közös kannafedélből oltott szomjúság bennem azóta lobban amióta mélyen és magában zúg a zaboskerti erdő elhagyottan. Zúgj, árvaság; zaboskert, suhoghatsz. Sorsa kit erre, kit arra dobott. Szerelmünk a földben, egyszer ! életre halálra kapaszkodott. m Százhatvan éve, 1818. július 1-én született Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, akit az „anyák megmentjeként" emleget a hálás utókor. „ Nyitás Bulláról ” Budapest, és talán az ország legismertebb ifjúsági szórakozóhelye a Fővárosi Ifjúsági Művelődési Központ, más- a Budai Ifjúsági Park. A fővárosi tizenéves fiatalok közül nagyon sokan jártak már ott, a vidéken élők inkább csak hírből ismerik. Mit tesznek a park vezetői azért, hogy f +0^0** közönség is „élőben” ismerhesse meg programjaikat? Barát László, a művelődési központ vezetője porolja: — Ez az év valóban afféle „Nyitás Budáról”, a vidék, egyelőre inkább a vidéki nagyobb városok felé, már ami a programszervezést illeti. Például: „Debrecen bemutatkozik" címmel négy alkalommal május 27-től június 24-én. július 29-én, augusztus^ 26-án olyan műsorsorozatot Szervezünk, amelyben a hajdúsági nagyváros kedvelt együttesei, a Color cs a Lux popegyüttesek, a Panta Rhei dzsessz-rock zenekar, a Patria bábegyüttes, a Debreceni Jazz Q. (amelynek nevében a Q. azt jelzi, hogy hol quartettként., hol quintettként állnak fel), a Délibáb és a Hajdú folklór- és néptáncegyüttesek lépnek fel. — Néptánc az „Ifiparkban?’’ — Eddig is volt! A táncház minden szerdán kerül megrendezésre, a Muzsikás, a Vízöntő, a Boróka, a Kaláka és a nemzetiségi együttesek zenéjével. — Amit elmondott abból kiderül: Debrecent megismerik a budapestiek. De ez csak egy város. A többi város ifjúsági zenei életével és főleg közönségével mi a helyzet? — Kezdjük a műsorokkal: a Fővárosi Tanács segítségével szervezett Debrecen-sorozat csak az első lépés, a továbbiakban szeretnénk, ha a többi város is „bemutatkozna”, reprezentáns együtteseivel. Ami pedig a bárhonnan vidékről érkező közönséget illeti : ha szervezett csoport jön, előre tisztázni lehet: igénybe veszik-e a park új szolgáltatását, a fiatalok zsebéhez mért olcsó ebédeltetést. Délután, a 17—22 óra közötti műsorok idején is működik vendéglátóüzemünk. Mi tehát felkészültünk volna, az idegenforgalmiak kevésbé. Pedig irodalmi, politikai, humoros műsorokat is szervezünk, különösen szombatokon. Hadd ajánljunk egy öntevékeny megoldást: ha vidéki fiatalok csoportjai, iskolai, munkahelyi KISZ-szervezetek kíváncsiak ránk, vegyék fel közvetlenül velünk a kapcsolatot, írjanak címünkre: Budapest, I. Ybl Miklós tér 1—3., és mi biztosítjuk nemcsak a szórakozást, de az étkezési lehetőségeket is... — Milyen új programok várhatók nyáron? — VIT-műsorok, Dinnyés Lajos, Boros Béla, a Kaláka, a 100 Folk Celsius együttesek, Boncz Géza ifjúsági humoreszkjei, és a Fővárosi Művelődési Ház Modern Táncklubjának latin-amerikai táncbemutatói szerepelnek. A Csók- Mók humoresteken a Gúnya együttes és Böröczki József, a rádiókabaré tehetséges fiatal munkatársa lép fel. Folytatjuk a nosztalgia-koncerteket is, ezeken Sankó László, a régi Woods, ma LB együttes, és a Karsai-pantomimegyüt- tes lép fel. No, és persze a zene: keddenként Mini, P. Mobil, Tűzkerék, csütörtökön a Continental, a Beatrice, pénteken a legismertebb diszkóvezetők, mint Keresztes „Cin- tula”, Éliás Gyula, B. Tóth László és társaik adnak programot, a szombati irodalmi-politikai show-műsorokat a Gemini hangversenyei követik. Vasárnaponként pedig nagy együttesek, köztük szovjet, NDK-beli zenekarok, a Magyar- országon már nagy sikert aratott lengyel SBB (június 22- én) és a hazaiak közül a Skorpió, a Hungária, a Generál, az Apostol, a Bergendy lép fel, és természetesen az „év zenekara”, a Piramis. A szünetekben pedig játéktermekben szórakozhat a közönség. Várjuk tehát, hogy sikerrel járjon „nyitásunk Budáról”, és mielőbb minél több érdeklődő fiatalt fogadhassunk az ország bármely pontjáról. Szatmári Jenő István A gyerek mondja: — Papa, úgy jobban tudok menni, ha felveszel... © — Kisfiam, már annyiszor megmondtam neked, hogy ne játssz a gyufával! — De hiszen nem játszom vele papa! Rá akarok gyújtani. « © — Ügy érzem, ügyvéd úr', hogy a feleségem nem akar velem közös háztartásban élni. — Miből gondolja? — Mert már három éve nem jött haza. © A mama kinyitja a gyerekszoba ajtaját és beszól: — Megjött a papa! Tonko, az idősebb megkérdezi: — Kinek a papája? Az enyém, vagy Jozkóé? © — A feleségem nagyon vakmerőén vezetett, de már leszoktattam róla... — Hogy? — Figyelmeztettem arra, hogy ha balesetet okoz, az újságban a korát is közük. — Teodor, új szekrényt kellene vennünk a hálószobába! — mondja a kikapós feleség. — Miért? — Mert a réginek az alja már nagyon kitaposott... száz cica, haj...!!!” (Fotó: Szabó Sándor) Mire tanít az iskola... Egy 19 éves New York-i fiatalember 5 millió dolláros keresetet nyújtott be a bíróságra. Az alperes a városi iskolák vezetősége. A dolog lényege, hogy a 12 éves oktatási idő alatt a tanárok még olvasni sem tanították meg a fiatalembert. Az angol Guardian szavai szerint ez az eset egyáltalán nem kivétel: a New York-i iskolákat gyakran teljesen analfabéták hagyják el, vagy olyanok, akik alig tudják elolvasni az újságot. Az angol lap botrányosnak nevezte az amerikai oktatási rendszer helyzetét. Több mint 23 millió felnőtt amerikai a legelemibb feladatokkal sem tud megbirkózni: nem tudják elolvasni munkafelvételi lapjukat, vagy a mosóporon található használati utasítást. Szokásos dolog Három évvel ezelőtt az olasz rendőrség letartóztatott egy bizonyos Fernando Pe- rezt, mivel egy forró júliusi éjszakán meztelenül fürdött egy városi szökőkútban. A fiatalembert csak azntán engedték haza. hogy hivatalosan megállapították illetlen meztelenségben való vétségét. Nemrégiben az ügy végre a milánói bírósághoz került, ahol felmentették Pe- rezt, Justitia szolgája a következőképpen indokolta határozatát: Először is nem Ütközik az olasz törvényekbe, ha valaki természetes formájában jelenik meg a nyilvánosság előtt, másodszor, napjainkban ezen már senki sem csodálkozik. Ál semmi — Hol voltál, régen láttalak... — Képzeld öregem, igen izgalmas kalandom volt, a Holdon jártam, hogy .. ■ — A Holdon? Az semmi öregem. De én! Én tudod hol voltam? Fogadjunk, hogy ha meg nem mondom, míg élsz rá nem jössz ... Fogadjunk? Jó, nem fogadunk. Megmondom. Csatranka- puszta-f elsőn ... Nem az alsón, a felsőn öregem. Ott voltam... Ez aztán az érdekes, ugye? — Igen... igen... Szóval azért voltam a Holdon, hogy kipróbáljam egyrészt az újfajta szkafandert, amelyben az ember éppenúgy... — Az semmi..., Tudod miért voltam én Csatranka-puszta- felsőn? Fogadjunk, ha meg nem mondom, hogy én miért voltam Csatranka- puszta-felsőn, míg élsz rá nem jössz... Fogadjunk? Jó, nem fogadunk. Megmondom. Hát öregem, most fogódzkodj meg, azért voltam Csatranka-puszta-f elsőn, mert a szomszéd Sóháziéknak ott van a hobbikertjük... Nem is kert az inkább birtok... S kipróbáltuk öregem az új kerti traktort... Japcsi traktor öregem. Érted? Japán. Ez aztán az érdekes, ugye? — Igen, nagyon érdekes és állítólag jók ezek a japán izék... Azaz, kerti traktor ... Szóval bebizonyosodott, hogy másrészt ebben az újfajta szkafanderben az ember dolgozni is tud, úgy hogy én például növényi magokat ültettem el a Hold talajába, mert... — Az semmi. Növényi magok? Ugyan. Mi egyenesen gyümölcsfákat ültettünk öregem. Igen. Gyümölcsfákat. Sőt öregem, déligyümölcs- fákat. Japán kerti traktor, magyar hobbikért, görög narancs, ciprusi citrom, meg délolasz olajfa ... Igen öregem olajfát is ültettünk ... Mi? Ha meg nem mondom, hogy mit ültettünk, soha rá nem jöttél volna... Mi? — ... és az volt nagyon érdekes, hogy amikor jött fel a Hold egén a Nap, egyszerre csak bújni kezdtek kifelé a magok ... Hát én még ilyet... Mint egy varázslat ... Se víz, se szél, csak napfény és borzolódni kezdett a holdtalaj és bújtak ki a növények és ... — Az semmi öregem, az semmi. De ha láttad volna, hogyan jöttek a szomszéd kertbéliek megcsodálni a Sóháziék kertjét... Mellesleg most már csak megmondom, úgysem találtad volna ki, hogy az egész buli ott közös... Testvériesen ... Illetőleg, fele fele alapon ... így biztosabb ... Szóval jöttek a szomszédok és tátották a szájukat a kerti traktorra, az olajfákra, meg a citromfákra, meg — ...és egy órai múlva a búza már be? is érett öregem...) egy óra alatt... A? magról ültette zöld-i ség is meghozta a ter-? mését.. . Egy óra? múlva öregem... A? kis magokból egy órai alatt egész kis bük.i kös nőtt ki a Holdl felszínén. Csak a napi hatására ... Hát azi valami fantasztikusi volt és ... s — Az semmi öre-i gém... Az semmi.. .$ Hanem idefigyelj .. .< Hé, mit is mondtál? i Hogy zöldség egy órai alatt? Na, ez márX igen... Ez már jobb,) mint Csatranka-l puszta-felső... Te és> mondd, hol van az az? izé, az a Hold nevűi helység ... Messze?? Mert ebben a Csat-* ranka-puszta-felső- > ben az a rossz, hogyi vagy nyolcvan kilo-? méterre van... Esi egy óra alatt zöld-> ség? Ez már vala-$ mi... Gyurkó Géza Vesszőfutás A labdarúgó-világbaionV- ságról írott hírlapi közlemények egyike ezzel a címmel jelent meg: „A (brazil) Cou- tinho és a (mexikói) Roca szakvezetők vesszőfutása (Népszabadság, 1978. júru 11.). A Trenck báró kalandjait megjelenítő filmsorozat adásában hangzott el ez a fenyegetés : fegyelmezetlensége miatt vesszőfutásra küldöm a várba. Egy olvasónk nem ismerve a vesszőfutás összetétel jelentéstartalmát és használati értékét, arra kért, adjunk tájékoztatást, mire vonatkozik az idézett szövegrészietekben nyelvi szerephez jutott összetétel. Jegyzetfüzetem példatára között is szerepel a vesszőfutás szóalak. Egy felszólalás alábbi szövegrészletében jelentkezett: „Jót akartunk, de kezdeményezésünkért vesszőt kellett futnunk.” Népünk szólásai között ma már a régies. a kiavuló minősítéssel emlegetjük ezt a szólásváltozatot: Megfutja a háromszáz katonák hosszát. Arra az emberre mondták, akit kegyetlenül elvertek, megkínoztak Ma már kevesen ismerik, még kevesebben használják ezt a szólásformát, pedig ennek alapján közelebb kerülünk a címbeli szóalak értelmezéséhez, megértéséhez is. A vesszőfutás megnevezés s a vesszőt futni szókapcsolat ugyanis egy nagyon szigorú és kegyetlen katonai büntetés emlékét hordozza. Akit vesszőfutásra ítéltek, annak a két sorba állított katonák között kellett végighaladnia, s el kellett tűrnie a meztelen hátát sújtó vesz- szőcsapásokat. Erre a valóban megszégyenítő büntetésre emlékezik ez a formájában és mondanivalójában egyaránt meghökkentő versrészlet: „Háromszázan kirukkolnak, / Két sor glédát formiroznak, / Nyírfavesszőt osztogatnak, / Vágjad, vágjad az ebadtát, / Ha nem tudja, hadd tanulja, / Mi a katonaregula.” Ezeknek az ismereteknek a birtokában már pontosan tudjuk értelmezni a címbeli szóalak jelentését és használati értékét. Aki kegyetlen büntetést kapott, vagy embertelenül megszégyenítették és súlyos megaláztatást szenvedett el. arra mondták tömören,: vesszőt futott, megfutotta a háromszáz katonák hosszát. A vesszőfutás, a vesszőt fut mai nyelvhasználatunkban szervesen illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba is: megbélyegez, megaláz, pellengérre állít, megszégyenít, rossz hírbe kever stb. Dr. Bakos József IftWáftMfií /iTo$' I I Zaboskertben
