Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

I üvegrost. Ennek köszönhető­en a fényveszteség kicsi: a mérések szerint a jelek erő­sítésére csak 4 mérfölden­ként van szükség. A fogadó­állomásra érkező fényjeleket egy kis detektor elektromos impulzussá alakítja át. A kísérleti távközlési rend­szer egyszerre 50 000 jel to­vábbítására alkalmas. A Bell Laboratórium először a nagy­városi telefonközpontok köz­ti információszállításra akar­ja felhasználni a fény-táv­közlést, olyan területeken, ahol a zsúfoltság miatt to­vábbi föld* alatti vezetékek lefektetésére már nincs ele­gendő hely. A hírközlésben felhasz­nálják a lézert televíziós műsor továbbítására is. Az NSZK-ban, a hamburgi egye­tem tudósainak a tervei alapján olyan nagy teljesít­ményű mini-lézerberendezés készült, amely segítségével a századmilliméter vastag lé­zersugár egyidejűleg ezer te­levíziós műsort kénes felerő­sítem és továbbítani. Pénteken délután kezdi meg működését Egerben az új I 'telefonközpont. Mai összeállításunk e hírhez kapcsolódik; T bemutatja a technikai haladás eredményeként kialakultj szoros kapcsolatot a telefon, a rádiózás s a számítógépek i alkalmazása között. Több országban kísérletez­nek azzal, hogy elektromos vagy rádióhullámok helyett fényhullámokkal oldják meg a városi távközlést. A fény azért látszik alkalmasabb­nak erre a célra, mert az egy csatornán — például az elektromos érpáron — átvi­hető információ mennyisége egyenesen arányos a jelfrek­venciával, márpedig a fény frekvenciája ezerszerese a legrövidebb rádióhullámoké­nak. Az Egyesült Államok­ban a Bell Laboratórium és a Western Electric szakem­berei a közelmúltban elké­szítették egy ilyen fényhul­lám-rendszernek a prototípu­sát. Ennek fényforrása egv kis gallium-arzonid-alumínium lézer, amely egy moduláló áramkörrel másodpercen­ként, 44,7 milliószor kapcsol­ható be és ki. A próbául szolgáló rendszerben a jelek összesen 40 mérföldes utat tesznek meg. A fényt szállító optikai kábel anyaga szili­kon-olvadékból húzott, rend­kívül nagy átlátszóságú „Megszólítható” számítógépek Display az irodákban A modern iroda jellegze­tes eszközei az írógép, a te­lefon és a kartotékszekrény. Emberek milliói foglalkoz­nak azzal, hogy a kartoté­kokról kikeresnek bizonyos adatokat, telefonon továb­bítják őket és gépelt listák­ról változásokat vezetnek a kartotékokra. Sokan össze­adó- vagy szorzógépet is használnak. À bank, az adó­hivatal. a fuvarozási iroda, a raktár, a vállalati vagv szövetkezeti könyvelés, a személyi nyilvántartás és a bérszámfejtés jellegzetes példái az ilyen munkahe­lyeknek. E fáradságos. idegölő, egyhangú emberi , munká­nak a megkönnyítését szol­gálják az ügyviteli számitó gépek. Ezek kartotékok he­lyett mágneses szalagokon vagy tárcsákon tárolják az adatok millióit, automatiku­san végeznek másodpercen­ként tnbb százezer összeadást, szorzást vagy más művele­tet, és megkímélik az em­bert a karto'ék keresésétől, kezelésétől, az asztali szá­mítógép működtetésétől, a táblázatok és főkönyvek la­pozgatásától. De mi helyet­tesítheti az írógépet és a telefont? Továbbra is betűz­ni kell a neveket, vissza­kérdezni a számokat? A kölcsönös kapcsolat legújabb eszköze a katód- sugaras megjelenítő készü­lék, amelyet angol neve a'ao’án displaynek is is­mernek. A display írógép- billentyűkkel gépelt szöveg vagy a számítógéptől érkező üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus-készü­lékek. Más, fejlettebb típu­sok alkalmasak egyszerűbb ábrák felrajzolására is; a legigényesebb grafikus dís- play-készülékeket bonyolult rajzok felvázolására hasz­nálják. A display-készülékbe két helyről érkezhet kiírandó szöveg: a billentyűzetből vagy a számítógépből, amely telefon- vagy rádiócsatlako­záson keresztül közlekedik a készülékkel. Ugyanezen az úton továbbítható az ernyő­re kiírt szöveg a számító­géphez is. amely lehet ott helyben vagy — telefon­csatlakozás esetén — a föld­nek. sőt a világűrnek bár­mely pontján. Nagy vállalatok irodáiban már ma is találhatók ilyen készülékek, számuk a jövő­ben biztosan jelentősen emelkedik. Televíziós közvetítésre alkalmas minilézerberendezés (MTI Külföldi Képszolgalat — KS) A számítógép, titokzatos kortársunk, egyre hasonlób­bá válik az emberhez. Egyes laboratóriumokban már si­kerrel tanul beszélni, és — ami még fontosabb, de ne­hezebb is — megérteni az emberi beszédet. A mérnö­kök célja, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék a megér­tést. A gyakorlati alkalmazás szempontjából legelőrehala- dottabb stádiumban azok az amerikai kísérletek vannak, amelyek a repülésbiztonsági számítógépeket próbálják „megszólíthatóvá” tenni az irányítók számára. Ha a re­pülésirányító beszélhet a' számítógéphez, akkor a sze­mét azon tarthatja, amin kell — a radarernyőn. A re­pülésirányítók tizenöt leg­gyakoribb utasítása és kér­dése, amelyet a számítógép­hez intéznek. százszavas készletből megfogalmazható. A számítógépet azonban haszn ál^’ínak ‘közvetlenül is ,.be kell tanítania”, mert az idegen hang összezavarja. Már nátha esetén is olyan nagy mértékben megváltoz­nak a hang tipikus jellegze­tességei. hogy ' a komputer alig érti meg. Az ipari kutatólaborató­riumokban a mérnökök már néhány lépéssel tovább men­tek. Az egyik kísérletező például növelni szeretné a komputer szókincsét, hogy más célokra is használható­vá tegye. Elsősorban . az a cél. hogy a számítógép meg­tanuljon nemcsak „gazdájá­nak” a hangjára reagálni, hanem minden olyan hasz­nálójának válaszolni, aki valamennyire is érthetően artikulálja kívánságait. Minden egyes szónak egész sor elektronikus szűrön kell A középhullámú sávban egyre fokozódik a verseny. Sok országban a jelenlegieknél erősebb, nagyobb teljesít­ményű rádióadókat építenek. Erre nem lenne szükség, ha minden ország betartaná azt az 1948-ban kötött egyezményt, amely kinek-kinek kijelölte „helyét az éterben” (adási frekvenciáját, hullámhosszát), hogy az egyik adó ne zavar­hassa a másikat. Az egyezmény formálisan ma is érvény­ben van, de a szabályokat senki nem tartja be. Így nem csoda, hogy a vételi lehetőségek minden országban fokoza­tosan romlanak. Ez ellen pedig csak egyféle módon lehet védekezni: fokozni kell az adási teljesítményt, a szó szoros értelmében elnyomni a „konkurrens” adókat. Hazánk is kénytelen volt erre az útra lépni, amikor — hosszú türelmi idő után — megépítette és üzembe helyezte a 2000 kilo- wattos solti rádióállomást. Szomszédaink sem nyugszanak bele az egyte mosto­hább helyzetbe. Csehszlovákiában például a közelmúltban két 235 méter magas antennatorony épült, s mindegyik 750 kilowatt teljesítményű műsorsugárzásra képes. Kísérleti végkészülék a számítógéppel való párbeszéd le­bonyolítására (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) áthaladnia, amelyek többek között szótagszám, az ener­gia fajtája és ereje, a ma­gán- és mássalhangzók sze­rint, ez . utóbbiakat pedig zöngés és zöngétlen, továbbá sziszegő, nazális és pergő hangok szerint sorolja be. A számítógép ezenkívül még a megbízhatóan felfog­ható szórészek szerint is kü­lönbséget tesz. Az így nyert értékskálát a komputer ösz­szeveti a beprogramzott fo­galmakkal, és kikeresi azt a szót, amely leginkább egye­zik a betáplálttal. Ha a fel­használó valamennyire is érthetően beszél, a számító­gép akkor is megérti, ha az utasítást a szokásosnál hal­kabban. vagy hangosabban adta. Ha a szófelismerés már megy, akkor nem nehéz bővíteni a számítógép szó­kincsét. Verseny az éterben A rádióhullámok hullám­hossztartománya igen szé­les: a néhányszor tíz kilomé­teres, igen hosszú hullámok­tól a centiméteres-milliméte­res mikrohullámokig terjed. E hullámhossztartományon belül, a hosszabb hullámok­tól a rövidebbek felé halad­va a rádióhullámok terjedé­sében igen érdekes változás figyelhető meg: a hosszabb hullámok terjedése a hangé­hoz, a rövidebbek viselkedé­se pedig a fényéhez hason­lít. A méteres — ultrarövid — hullámok ez utóbbi tar­tományrészbe esnek, s már teljesen a fényhez hasonló­an, csak egyenes vonalban terjednek, s ellentétben a közép- és rövidhullámokkal, az ionoszféráról gyakorlati­lag nem verődnek vissza. Ezért van az, hogy az URH- adókat csak ott lehet venni, ahol az adó- és a vevőanten­na „látják” egymást. Ez jó dolog, mert így az egymás­tól távol levő, ugyanazon frekvencián dolgozó állomá­sok nem zavarják egymást A másik előny a rövid an­tenna. A három méter hul­lámhosszú, 100 megaherz frekvenciájú adás-vétel biz­tosításához például elegendő egy 75 centiméteres „bot”- antenna. Ilyen antennákkal pedig már biztonságosan közlekedni is lehet. A felsorolt előnyök együtt­véve igen alkalmassá teszik az ultrarövid hullámsáv­tartományt adó-vevő beren­dezések működtetésére, ún. rádiótelefon-hálózatok kiépí-, lésére. Ilyen készülékek 30— 40 deka súlyú, kis hatótávol­ságú kivitelben éppúgy ké­szülnek, mint épületekbe, gépkocsikba, repülőgépekbe beépített 50—100 kilogramm súlyú, nagy teljesítményű és hatósugarú változatokban. A mentők, rendőrök, tűzoltók tevékenysége ma már szinte elképzelhetetlen ezek nélkül. Képünkön; NDK gyártmá­nyú hordozható ultrarövid hullámú adó-vevő készülék (15—D típus), amelynek meglehetősen nagy, több mint 100 kilométer a hatótá­volsága. A készülék maga nem nehéz, a kezelése köny- nyű, gyorsan elsajátítható. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Fény-távközlés Besseigetes 1£ H-BtaslStämokora KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.25 Kórus­dalok 8.44 A lengyel kul­túra hete. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.35 Meló­diakoktél. 14.05 Szabadpolc. 14.35 Kóruspódium. 15.10 Az évszázad szobrászmű­vésze. 15.28 Ezeregy délu­tán. 16.09 Edward Power Biggs orgonái. 16.44 A len­gyel kultúra hete. 17.07 A magunk érdekében, a ma­gunk védelmében. 17.27 Renata Tebaldi és Nikola Gjuzelev énekel. 18.15 Kri­tikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Lemezmú­zeum. 19.25 Novellafüzér Asztalos István műveiből. 20.26 Arturo Toscanini ve­zényel. 21.24 Dóry József nótákat énekel. 21.40 A Du­nánál. .. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Barokk mu­zsika. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 8.45 Slá­germúzeum. 9.33 Vidám könyvespolc. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 If­júsági könyvespolc.. 12.00 Suppé operettjeiből. 12.33 Szolnoki stúdiónk jelentke­zik. 12.55 Balettzene. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Soproni mozaik. 14.35 Színe-java. 16 33 Egy szakszervezeti beutalt naplója. 17.00 Se­gíthetünk? 18.01 Görög re­gék. 18.20 A lengyel kul­túra hete. 18.33 Operett­részletek. 19.35 Énekszóval, muzsikával. 19.55 Sláger­lista. 20.33 Szociológiai fi­gyelő. ,21.03 Sárosi Katalin énekel. 21.24 Donizetti : Sze­relmi bájital. 23.28 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig/ MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Évadzárás után — Üj évad előtt a Miskolci Nemzeti Színházban. Riporter: An­tal Magda — Beatkedvelők- nek — Képek Domaháza életéből. Nagy István ésG. Tóth Ferenc műsora — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (PVC—III. export­terve...) Gitáron játszik: Duane Eddy — Hírek, lap­előzetes. .. 16.20 National Gallery (an­gol filmsorozat). 18.45 Az NDK-ban jártunk.., 17.10 Tízen Túliak Társasága. 17.55 Telesport. 18.20 Falu­járás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Z. szer­kesztő emlékezetes esetei. 21.00 Irány Havanna! 22.00 Vívó VB. 23.00 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Kisfilmek a nagyvi­lágból. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Szemle. 22.40 Egész­ségünkért. 1978. július 20., csütörtök A \

Next

/
Thumbnails
Contents