Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-20 / 169. szám
Mivel töltjük a munkaidőt? il. Az egri telefonközpont szerelői Halló'g 'Crossbar-brigád! Kapcsolás holnap À munkaerőhiány évek óta gazdasági adottságaink közé tartozik. Ám ugyancsak évek óta rendelkezésre áll egy képzeletbeli tartaléksereg : a munkaidő-veszteségek csökkentése százezrek munkába állításával lenne egyenértékű. A mérleg egyik serpenyője tehát: jelenleg mintegy százezer munkás hiányzik az iparból, s ezt növelik még a meglevő munkaerő-felhasználásból adódó veszteségek. A Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a rendelkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka megy veszendőbe. Ez körülbelül 2— 2.5 milliárd munkaórának, több mint egymillió foglalkoztatott évi teljes munkaidejének felel meg! Ez hát az egyik oldal. Mégis, feladatainkat többnyire teljesítjük, sőt — nem mindig és nem túlzott mértékben — túlteljesíti"k r ü húzza vissza a mérleg lebillenni készülő serpenyőjét? A túlóra. A KSH adatai szerint a fizikai dolgozók 40 százaléka rendszeresen túlórázik — függetlenül attól, hogy közeledik-e valamilyen tervteljesítési határidő: negyedév, félév, vagy év vége. Azt is kimutatták ezzel párhuzamosan. hogy — ritka időszakoktól eltekintve — a túlórázás hosszabb távon gazdaságtalan, társadalmi következményei rendkívül károsak. Lengyel kutatók szoros kapcsolatot mutattak ki a túlórák száma és a munkahelyi balesetek között. S ha belegondolunk : a balesetek tovább csökkentik a munkában levők számát, több túlórára lesz szükség, a túlóra és a munkahelyi balesetek között pedig ... De nemcsak erről van szó. A túlóra gaz- d.aságtalanságát a teljesítménystatisztikák is mutatják. Ha a nyolcadik munkaórában elért, teljesítményt száznak vesszük, a további órákban a következőkénoen alakul a dolgozók teljesítménye: a 0. órában 95, a 10-ben 09, a 11-ben 80. a 18-ben 70 és a 13-ban 61 százalék. AZ IDŐ PÉNZ? A számok magukért beszélnek, természetes tehát, hogy a veszteségidők felmérése, . az okok elemzése a legfontosabb vállalati feladatok egyike. Természetes? Annak kellene lennie. A népi ellenőrzés megállapításai mindenesetre nem erről tanúskodnak. A gazdálkodó egységek kis hányadában végeznek csak veszt eségtanülmányokat, munkanapfényképezést. Ez pedig arra uta1, hogy az idő szerepe a gazdasági vezetők szemléletében másodrendű feladat. Sok helyütt a tört- napi hiányzásokat nem is tartják nyilván! Míg az anyag- és energiafelhasználást. a készletek növekedését, a bérszínvonalat szigorú rendelkezések szabályozzák, a munkaidővel való pazarlás igen ritkán von maga után közvetlen anyagi következményeket. Az okok bonyolultak, s a megoldás sem egyszerű. A munkaerőhiány viszonylagos mértéke összefügg gazdaságunk mai színvonalával, szervezettségével, a munka- fegyelemmel. A munkaerőgazdálkodással foglalkozók egyöntetű véleménye, hogy kívánatos lenne növelni a tel iesítménybérben dolgozók arányát. Ennek azonban nemcsak technikai akadályai vannak, gyakran még érződik az a káros szemlélet, mely a normázást, és a veszteségek feltárását munkasel- lenesnek tartja. Párt- és kormán''*határo- zatok ismételten hangsúlyozták, hogy a gazdasági-társadalmi feilődés meeevorsítá- sának egyik árfeltétele és tartaléka a munka szervezettségének növelése. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a munka mérése és normázá- sa az üzem- és munkaszervezési tevékenység szerves részévé váliék. Az elhatározások ellenére tovább csökkent a teliesítménvbéres dolgozók száma, s ez a kedvezőtlen folyamat "sak 1976- ban állt meg. KÉPZETTSÉG ÉS FEGYELEM A munkaidő-veszteségek nagy része szoros kapcsolatban áll a munkafegyelemmel. Ez utóbbi pedig bizonyíthatóan összefügg a műszaki-technikai színvonallal. A korszerű, nagy termelékenységű gép magasabb képzettséget igényel, s a taoasz- talatok szerint a képzettség és a munkafegyelem között is erős a kapcsolat. Ezen a téren van még javítanivaló: a KSH adatai szerint a minisztériumi iparban dolgozóknak csaknem fele kézi munkát végez, de a gépek és berendezések mellett dolgozók csaknem ötven százalékának mindennapi tevékenységében is a kézi munka dominál. S még egy figyelemre méltó adat: miközben 1972 és 1977 között az iparban a fizikai létszám csökkent, az anyagmozgatással foglalkoztatottak -— amúgy sem alacsony — száma 7 százalékkal nőtt. Fegyelmezett munkavégzésről akkor beszélhetünk, ha nincs a munkás származó veszteségidő. Amikor a vállalatok eav részénél elszánták magukat arra, hogy — szembenézve a valósággal — felmérjék a munkaidő-veszteségeket, kiderült : a dolgozóktól függő veszteségek nagysága sokkal kisebb, mint azoké, melyek a dolgozóktól függetlenek. A veszteségek leggyakoribb oka a szervezetlenség, s ahol a munkások szervezetlen körülmények között kénytelenek dolgozni, ott a vezetőnek nincs erkölcsi alapja a fegyelmezett munka megKove- telésére. De igaz ez fordítva is. A jq] szervezett munkahelyen nincs szükség fegyelmezésre: a munkavégzés rendje, a rnunkafolvnmntok szabályos ritmusa kikényszeríti a fegyelmezettséget. A veszteségidők felszámolása nem olyan feladat, amely egyik napról a másikra megoldható, a veszteségek néhány fajtája nem, vagy csak nehezen csökkenthető. De nyolcmilliárd forint — ennyiről volt szó a bevezetőben — sok nénz és ekkora összegnek néhány százaléka sem kevés. Föld S. Péter Őszintén megvallom; amikor lelkes kalauzaim megpróbáltak segíteni, hogy bepillanthassak a telefonok agyközpontjának titkaiba, kis idő után már szédeleg- tem a huzalok, áramkörök, kapcsolók, a bűvös számjegyekkel, betűjelekkel megkülönböztetett különféle berendezések látványától. Nagy labirintus az egész: aki ebben eligazodik, megérdemli a tiszteletet. — Persze, egy ember képtelen is arra, hogy minden kis apró részecskékre figyelni tudjon — nyugtatott meg Mohos Imre, szerelésvezető. — Nem is lehet ez a feladata egyikünknek sem. De ha valahol probléma van, s mi, akik szereltük az egészet, összedugjuk a fejünket, meg kell, hogy találjuk a megoldást, Mohos Imre a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szakembere, az egri telefonközpont szerelési munkáinak irányítója. Saját gyártmányukat, a svéd Ericcson-cég licence alapján készült Crossbar-rendszerű telefon- központot szerelték be a megyeszékhely új postaépületébe. 1976. október 18-án fogtak a munkához és idén, május 30-án ajánlották átadásra a kész központot. Azok, akik ismerik az egri telefonálás körülményeit, ennek az életünkben mind fontosabb szerepet játszó hírközlési formának itteni helyzetét, nagy figyelemmel kísérték a másfél esztendő eseményeit. Elkészül? Késik? Milyen lesz? Mennyit bír? Nos, hát elkészült. Igen korszerű, nagy teljesítményű, egy fontos hálózatba kapcsolja be Egert. Negyven esztendőt kiszolgált elődje, az öreg központ hálózatán 2700 előfizető tolongott idáig. Erre az újra 4000 ikerállomás és 4000 fővonal csatlakoztatható. Akik szerelték — Mohos Imre irányításával — vállalkoztak rá, hogy egy hónappal még le is rövidítik a kijelölt határidőt. A május 30-i .,készre jelentés” e vállalás maradéktalan teljesítése volt. Azóta szakadatlanul folynak a bemérések, a próbaterhelések. s az örvendetesen alacsony hibaszázalékot látva határozta el a tulajdonos, a posta a végleges üzembe helyezés idejét. A megvalósulás érdekében a Posta Beruházási Irodája, a Miskolci Postaigazgatóság és a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár szocialista szerződést kötött. Együtt, egymást segítve közös irányítás alatt dolgoztak a sikerért. Nevezzük őket a berendezés típusneve után Crossbar-brigádnak. Talán nem haragszanak meg érte. — Amikor mi néhányan idejöttünk a BHG-tól — folytatta Mohos Imre — először is engedélyt kértünk, fölvehessünk itt lakó műszerészeket, lakatosokat. Mohos Imréné elektroműszerész Nyolcvanhatezer kilométer vezeték a véresek alatt 1938-ii Eger is a térkénre kerül Az ország föld alatti kábeleinek, vezetékeinek feltérképezésére, egységes nyilvántartására nagyszabású program kezdődött a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat irányításával. A földben ' gyakran több méter mélységben húzódó vezetékeket Csanda Ferenc, a vállalat osztályvezetője által feltalált kutató-műszerrel követhetik nyomon. Magyarországon becslések szerint mintegy 86 ezer kilométer víz-, csatorna-, gáz-, elektromos és más vezeték fekszik a városok alatt ezek egv részének pontos helyét senki sem ismeri. Csanda Ferenc találmányával viszont— a már hét országban szabadalmaztatott műszerrel —- pontosan, a felszínen, 15 méter mélységig lenyomozható. hogy merre kanyarog a vezeték. A különleges műszerrel eddig mintegy 35 ezer kilométer ismeretlen irányban szétfutó vezetéket sikerült feltérképezni, jelenleg Szolnok víz- és csatornahálózatát és Salgótarján városközpontjának összes .közművét tárják fel a program keretében. A tervek szerint 1990-ig Budapesttel együtt valamennyi városé — így Egeré is térkénre kerül, méghozzá egységes léptékben. Szó van arról is, hogv a 66 város közművének adatait egv_ séges nyilvántartási rendszerben, számítógép-adatbankban tárolják majd. A salgótarjáni városközpont közművét már ennek megfelelően rajzolják térképre. Az adatbankból kikért térképek útmutatóul szolgálhatnak majd egyebek mellett a közművek üzemeltetéséhez, rekonstrukciójához és karbantartásához. Ennek nyomán pedig kevesebb lesz a csőtörés, a telefonkábel-beázás, gázszivárgás és a felbontott aszfalt. A tervek szerint a műszer továbbfejlesztett változatát és az egész kidolgozott nyilvántartási rendszert a többi KGST-országnak is közreadják, így Moszkva, Varsó és más szocialista országbeli főváros közműhálózatát is pontosan feltérképezik, nyilvántartják. (MTI) Bővítette termelését az építőanyagipar A tervezettnél nagyobb ütemben, hat helyett 8,8 százalékkal bővítette termelését az építőanyagipar az első félévben. így általában kiegyensúlyozott volt az ellátás az alapvető építőanyagokból. Cementből mintegy 160 ezer tonnával, továbbá csaknem 10 millió téglával, mintegy 10 ezer tonna égetett mésszel, 250 ezer négy. zetméter padlóburkoló lappal szállítottak többet az építőknek, mint a múlt év első felében. A korábbinál 16.5 százalékkal többet gyártottak vasbetonvázas és paneles' épületszerkezetekből, de a kereslet nagyobb volt a termelésnél, elsősorban univáz-épületszerkezetekből, feszített födémpanelekből. Bővítették a termelést azbesztcement nyomócsőből is, de az igények ezt a fejlődést is meghaladták. A második félévben nagyobb erőfeszítéseket. kell tenni, hogy egészségügyi kerámiatermékekből és kőedényárukból is kielégítsék a keresletet. . Az építőanyagipar helyzetében kedvező változást jelez, hogy hosszú idő óta először ebben a félévben nem csökkent a, munkaerő száma, sőt a foglalkoztatottak állpmánya a korszerűtlen téglagyárak kivételével most már valamelyest meghaladja a tervezettet. (MTI) Mohos Imre, a szerelés vezetője Összetoboroztuk a szerelőgárdát, tanfolyamon képeztük ki őket a későbbi kezelőkkel, a postai szakemberekkel együtt, s aztán elkezdtük a munkát. Az a szocialista szerződés, amit kötöttünk, úgy érzem, valóban, igazán élt a gyakorlatban is. Olyan jól együtt volt a gárda, hogy 'nem maradhatott el a siker. Ha jól emlékszem így, a tervezettnél ennyivel hamarabb nem adtunk még át egy telefonközpontot sem. A szerelésvezető 11 éve dolgozik ezen a poszton, és azóta , járja az országot. Siófok, Cegléd majd két év az NDK-beli Schwerinben, aztán Eger. Nem egyedül jött: felesége, aki érettségizett elektroműszerész, szintén itt dolgozik. A kisfiúkat egri óvodába íratták, lakást a vállalat bérelt nekik. Életformájukkal nincsenek egyedül a szerelők között. Amikor beszélgettünk, együtt sorolták a többi házaspár nevét: Korobánék, Hargitaiék, Józsáék, Lippaiék, Galam- bosiék is itt dolgoznak a szerelésen. Férj-feleség együtt, legtöbbször ugyanabban a szakmában. I — Ez a vándorélet, annak is aki szereti, igazában csak addig jó, amíg a gyerek iskoláskorú nem lesz, mert akkor már le kell telepedni — mondta Mohosné. — Mi most innen Paksra megyünk, de ha a szerelés a jövő év közepére befejeződik, szeretnénk végleg hazatérni Pestre. A fiunk a jövő ősztől már iskolás. Egert, s a környékét különben nagyon megszerettük. Gyakran maradtunk itt a hétvégeken is, és kirándulkedtem — mondta Korobán János. — Nem állítom, hogy ' teljes volt ez a megismerkedés, sőt: minél többet tudok meg erről a szakmáról, annál inkább rájövök, milyen sok még előttem az ismeretlen. Most, az üzembe helyezés után néhány napig még maradunk, aztán megyünk tovább új munkahelyre. Jó gárdában, jó közösségben — ez vonzza az embert. Beszélgetésünk közben körülöttünk zúgott, csattogott, villogott az egész berendezés, napok óta „él” már a központ. Automata terhelésvizsgálók dolgoztatják lankadatlanul, mindig új variációkat kipróbálva. Az egyik ilyen vizsgálóasztalnál láttuk a számlálón, hogy a készülék bekapcsolása óta több mint 2000 próbahívást produkált. A hibajelző számláló viszont nem mozdult még el a nulláról. Eddig egyébként, mint elmondták, összesen 65 ezer hívással tették próbára a helyi és távhívó köz- - pontot. A hibák aránya egy százalék alatt lehet,. S éppen e próbahívások tapasztalatai alapján döntöttek úgy: pénteken délután mér „igazi” próbának is kitehe- tik ezt az új létesítményt. Az utolsó napok már csendesek voltak, nyugalmasabbak, mint az átadás előttiek. Akiknek a legcsekélyebb közük is volt ehhez a nagy munkához, most szurkolnak azért, hogyan sikerül az Korobán János (Fotó: Perl Márton) tunk a Blikkbe, a közeli hegyekbe. A mi életünk eddig ahhoz is lehetőséget adott, hogy munkánk révén sokféle embert, vidéket ismerhessünk meg. Korobán János itt helyben. Egerben csatlakozott ehhez a „csapathoz”. Villanyszerelőként vették fel, felesége pedig a forrasztásokat végezte. Mindketten egriek, s — milyen kicsi a világ! — az NDK-ban ismerkedtek meg ahol egyidőben vállaltak 3 évre munkát. Most újra vándorolnak; ha itt mindennel végeztek, elhagyják a szülővárost. utaznak ők is a következő állomáshelyre. — Ez volt az első telefonközpont, amivel megismerüzembe helyezés, rendben lesz-e minden. Az átadás utáni első teljes munkanaptól, a hétfőtől tartanak leg. jobban, mert kétségtelen: ennyi várakozás után biztos, hogy mindenki ki akarja próbálni az új telefont. Ha az első napok rohamát kiálja. akkor már nem lehet hiba. . . Hekeli Sándor JMrá?, 1978. július 20., csütörtök >.
