Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Mivel töltjük a munkaidőt? il. Az egri telefonközpont szerelői Halló'g 'Crossbar-brigád! Kapcsolás holnap À munkaerőhiány évek óta gazdasági adottságaink közé tartozik. Ám ugyancsak évek óta rendelkezésre áll egy képzeletbeli tartaléksereg : a munkaidő-veszteségek csök­kentése százezrek munkába állításával lenne egyenérté­kű. A mérleg egyik serpenyője tehát: jelenleg mintegy száz­ezer munkás hiányzik az iparból, s ezt növelik még a meglevő munkaerő-felhasz­nálásból adódó veszteségek. A Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a rendel­kezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka megy ve­szendőbe. Ez körülbelül 2— 2.5 milliárd munkaórának, több mint egymillió foglal­koztatott évi teljes munka­idejének felel meg! Ez hát az egyik oldal. Mégis, feladatainkat több­nyire teljesítjük, sőt — nem mindig és nem túlzott mér­tékben — túlteljesíti"k r ü húzza vissza a mérleg lebil­lenni készülő serpenyőjét? A túlóra. A KSH adatai szerint a fizikai dolgozók 40 százaléka rendszeresen túlórázik — függetlenül attól, hogy kö­zeledik-e valamilyen tervtel­jesítési határidő: negyedév, félév, vagy év vége. Azt is kimutatták ezzel párhuza­mosan. hogy — ritka idő­szakoktól eltekintve — a túl­órázás hosszabb távon gazda­ságtalan, társadalmi követ­kezményei rendkívül káro­sak. Lengyel kutatók szoros kapcsolatot mutattak ki a túlórák száma és a munka­helyi balesetek között. S ha belegondolunk : a balesetek tovább csökkentik a munká­ban levők számát, több túl­órára lesz szükség, a túlóra és a munkahelyi balesetek között pedig ... De nemcsak erről van szó. A túlóra gaz- d.aságtalanságát a teljesít­ménystatisztikák is mutatják. Ha a nyolcadik munkaórá­ban elért, teljesítményt száz­nak vesszük, a további órák­ban a következőkénoen ala­kul a dolgozók teljesítmé­nye: a 0. órában 95, a 10-ben 09, a 11-ben 80. a 18-ben 70 és a 13-ban 61 százalék. AZ IDŐ PÉNZ? A számok magukért be­szélnek, természetes tehát, hogy a veszteségidők felmé­rése, . az okok elemzése a legfontosabb vállalati felada­tok egyike. Természetes? Annak kel­lene lennie. A népi ellenőrzés megállapításai mindeneset­re nem erről tanúskodnak. A gazdálkodó egységek kis há­nyadában végeznek csak veszt eségtanülmányokat, munkanapfényképezést. Ez pedig arra uta1, hogy az idő szerepe a gazdasági vezetők szemléletében másodrendű feladat. Sok helyütt a tört- napi hiányzásokat nem is tartják nyilván! Míg az anyag- és energiafelhaszná­lást. a készletek növekedését, a bérszínvonalat szigorú ren­delkezések szabályozzák, a munkaidővel való pazarlás igen ritkán von maga után közvetlen anyagi következ­ményeket. Az okok bonyolultak, s a megoldás sem egyszerű. A munkaerőhiány viszonyla­gos mértéke összefügg gaz­daságunk mai színvonalával, szervezettségével, a munka- fegyelemmel. A munkaerő­gazdálkodással foglalkozók egyöntetű véleménye, hogy kívánatos lenne növelni a tel iesítménybérben dolgozók arányát. Ennek azonban nemcsak technikai akadályai vannak, gyakran még érző­dik az a káros szemlélet, mely a normázást, és a vesz­teségek feltárását munkasel- lenesnek tartja. Párt- és kormán''*határo- zatok ismételten hangsúlyoz­ták, hogy a gazdasági-társa­dalmi feilődés meeevorsítá- sának egyik árfeltétele és tartaléka a munka szerve­zettségének növelése. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a munka mérése és normázá- sa az üzem- és munkaszer­vezési tevékenység szerves részévé váliék. Az elhatáro­zások ellenére tovább csök­kent a teliesítménvbéres dol­gozók száma, s ez a kedve­zőtlen folyamat "sak 1976- ban állt meg. KÉPZETTSÉG ÉS FEGYELEM A munkaidő-veszteségek nagy része szoros kapcsolat­ban áll a munkafegyelem­mel. Ez utóbbi pedig bizo­nyíthatóan összefügg a mű­szaki-technikai színvonallal. A korszerű, nagy termelé­kenységű gép magasabb kép­zettséget igényel, s a taoasz- talatok szerint a képzettség és a munkafegyelem között is erős a kapcsolat. Ezen a téren van még javítanivaló: a KSH adatai szerint a mi­nisztériumi iparban dolgo­zóknak csaknem fele kézi munkát végez, de a gépek és berendezések mellett dol­gozók csaknem ötven száza­lékának mindennapi tevé­kenységében is a kézi munka dominál. S még egy figye­lemre méltó adat: miközben 1972 és 1977 között az ipar­ban a fizikai létszám csök­kent, az anyagmozgatással foglalkoztatottak -— amúgy sem alacsony — száma 7 százalékkal nőtt. Fegyelmezett munkavég­zésről akkor beszélhetünk, ha nincs a munkás származó veszteségidő. Ami­kor a vállalatok eav részé­nél elszánták magukat arra, hogy — szembenézve a való­sággal — felmérjék a mun­kaidő-veszteségeket, kiderült : a dolgozóktól függő vesztesé­gek nagysága sokkal kisebb, mint azoké, melyek a dolgo­zóktól függetlenek. A veszte­ségek leggyakoribb oka a szervezetlenség, s ahol a munkások szervezetlen kö­rülmények között kénytele­nek dolgozni, ott a vezetőnek nincs erkölcsi alapja a fe­gyelmezett munka megKove- telésére. De igaz ez fordítva is. A jq] szervezett munka­helyen nincs szükség fegyel­mezésre: a munkavégzés rendje, a rnunkafolvnmntok szabályos ritmusa kikénysze­ríti a fegyelmezettséget. A veszteségidők felszámo­lása nem olyan feladat, amely egyik napról a másik­ra megoldható, a veszteségek néhány fajtája nem, vagy csak nehezen csökkenthető. De nyolcmilliárd forint — ennyiről volt szó a bevezető­ben — sok nénz és ekkora összegnek néhány százaléka sem kevés. Föld S. Péter Őszintén megvallom; ami­kor lelkes kalauzaim meg­próbáltak segíteni, hogy be­pillanthassak a telefonok agyközpontjának titkaiba, kis idő után már szédeleg- tem a huzalok, áramkörök, kapcsolók, a bűvös számje­gyekkel, betűjelekkel meg­különböztetett különféle be­rendezések látványától. Nagy labirintus az egész: aki eb­ben eligazodik, megérdemli a tiszteletet. — Persze, egy ember kép­telen is arra, hogy minden kis apró részecskékre fi­gyelni tudjon — nyugtatott meg Mohos Imre, szerelésve­zető. — Nem is lehet ez a feladata egyikünknek sem. De ha valahol probléma van, s mi, akik szereltük az egé­szet, összedugjuk a fejünket, meg kell, hogy találjuk a megoldást, Mohos Imre a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szak­embere, az egri telefonköz­pont szerelési munkáinak irányítója. Saját gyártmá­nyukat, a svéd Ericcson-cég licence alapján készült Crossbar-rendszerű telefon- központot szerelték be a me­gyeszékhely új postaépüle­tébe. 1976. október 18-án fog­tak a munkához és idén, május 30-án ajánlották át­adásra a kész központot. Azok, akik ismerik az egri telefonálás körülményeit, en­nek az életünkben mind fontosabb szerepet játszó hírközlési formának itteni helyzetét, nagy figyelemmel kísérték a másfél esztendő eseményeit. Elkészül? Késik? Milyen lesz? Mennyit bír? Nos, hát elkészült. Igen korszerű, nagy teljesítményű, egy fontos hálózatba kapcsol­ja be Egert. Negyven eszten­dőt kiszolgált elődje, az öreg központ hálózatán 2700 elő­fizető tolongott idáig. Erre az újra 4000 ikerállomás és 4000 fővonal csatlakoztat­ható. Akik szerelték — Mo­hos Imre irányításával — vállalkoztak rá, hogy egy hónappal még le is rövidítik a kijelölt határidőt. A május 30-i .,készre jelentés” e vál­lalás maradéktalan teljesíté­se volt. Azóta szakadatlanul folynak a bemérések, a pró­baterhelések. s az örvende­tesen alacsony hibaszázalékot látva határozta el a tulajdo­nos, a posta a végleges üzembe helyezés idejét. A megvalósulás érdekében a Posta Beruházási Irodája, a Miskolci Postaigazgatóság és a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár szocialista szerződést kötött. Együtt, egymást segítve közös irá­nyítás alatt dolgoztak a si­kerért. Nevezzük őket a be­rendezés típusneve után Crossbar-brigádnak. Talán nem haragszanak meg érte. — Amikor mi néhányan idejöttünk a BHG-tól — folytatta Mohos Imre — elő­ször is engedélyt kértünk, fölvehessünk itt lakó mű­szerészeket, lakatosokat. Mohos Imréné elektroműszerész Nyolcvanhatezer kilométer vezeték a véresek alatt 1938-ii Eger is a térkénre kerül Az ország föld alatti kábe­leinek, vezetékeinek feltér­képezésére, egységes nyil­vántartására nagyszabású program kezdődött a Buda­pesti Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat irányításával. A földben ' gyakran több méter mélységben húzódó vezetékeket Csanda Ferenc, a vállalat osztályvezetője ál­tal feltalált kutató-műszer­rel követhetik nyomon. Magyarországon becslések szerint mintegy 86 ezer kilo­méter víz-, csatorna-, gáz-, elektromos és más vezeték fekszik a városok alatt ezek egv részének pontos helyét senki sem ismeri. Csanda Ferenc találmányával vi­szont— a már hét országban szabadalmaztatott műszer­rel —- pontosan, a felszínen, 15 méter mélységig lenyo­mozható. hogy merre kanya­rog a vezeték. A különleges műszerrel eddig mintegy 35 ezer kilo­méter ismeretlen irányban szétfutó vezetéket sikerült feltérképezni, jelenleg Szol­nok víz- és csatornahálóza­tát és Salgótarján városköz­pontjának összes .közművét tárják fel a program kereté­ben. A tervek szerint 1990-ig Budapesttel együtt vala­mennyi városé — így Egeré is térkénre kerül, méghoz­zá egységes léptékben. Szó van arról is, hogv a 66 vá­ros közművének adatait egv_ séges nyilvántartási rend­szerben, számítógép-adat­bankban tárolják majd. A salgótarjáni városközpont közművét már ennek megfe­lelően rajzolják térképre. Az adatbankból kikért térképek útmutatóul szolgálhatnak majd egyebek mellett a köz­művek üzemeltetéséhez, rekonstrukciójához és kar­bantartásához. Ennek nyo­mán pedig kevesebb lesz a csőtörés, a telefonkábel-be­ázás, gázszivárgás és a fel­bontott aszfalt. A tervek szerint a műszer továbbfejlesztett változatát és az egész kidolgozott nyil­vántartási rendszert a töb­bi KGST-országnak is köz­readják, így Moszkva, Varsó és más szocialista országbeli főváros közműhálózatát is pontosan feltérképezik, nyil­vántartják. (MTI) Bővítette termelését az építőanyagipar A tervezettnél nagyobb ütemben, hat helyett 8,8 szá­zalékkal bővítette termelését az építőanyagipar az első félévben. így általában ki­egyensúlyozott volt az ellá­tás az alapvető építőanya­gokból. Cementből mintegy 160 ezer tonnával, továbbá csaknem 10 millió téglával, mintegy 10 ezer tonna ége­tett mésszel, 250 ezer négy. zetméter padlóburkoló lap­pal szállítottak többet az építőknek, mint a múlt év első felében. A korábbinál 16.5 százalékkal többet gyártot­tak vasbetonvázas és pane­les' épületszerkezetekből, de a kereslet nagyobb volt a termelésnél, elsősorban uni­váz-épületszerkezetekből, fe­szített födémpanelekből. Bővítették a termelést az­besztcement nyomócsőből is, de az igények ezt a fejlő­dést is meghaladták. A má­sodik félévben nagyobb erő­feszítéseket. kell tenni, hogy egészségügyi kerámiater­mékekből és kőedényáruk­ból is kielégítsék a keresle­tet. . Az építőanyagipar helyze­tében kedvező változást je­lez, hogy hosszú idő óta elő­ször ebben a félévben nem csökkent a, munkaerő szá­ma, sőt a foglalkoztatottak állpmánya a korszerűtlen téglagyárak kivételével most már valamelyest meghalad­ja a tervezettet. (MTI) Mohos Imre, a szerelés vezetője Összetoboroztuk a szerelő­gárdát, tanfolyamon képez­tük ki őket a későbbi keze­lőkkel, a postai szakembe­rekkel együtt, s aztán el­kezdtük a munkát. Az a szo­cialista szerződés, amit kötöt­tünk, úgy érzem, valóban, igazán élt a gyakorlatban is. Olyan jól együtt volt a gár­da, hogy 'nem maradhatott el a siker. Ha jól emlékszem így, a tervezettnél ennyivel hamarabb nem adtunk még át egy telefonközpontot sem. A szerelésvezető 11 éve dolgozik ezen a poszton, és azóta , járja az országot. Sió­fok, Cegléd majd két év az NDK-beli Schwerinben, az­tán Eger. Nem egyedül jött: felesége, aki érettségizett elektroműszerész, szintén itt dolgozik. A kisfiúkat egri óvodába íratták, lakást a vállalat bérelt nekik. Élet­formájukkal nincsenek egye­dül a szerelők között. Ami­kor beszélgettünk, együtt sorolták a többi házaspár ne­vét: Korobánék, Hargitaiék, Józsáék, Lippaiék, Galam- bosiék is itt dolgoznak a sze­relésen. Férj-feleség együtt, legtöbbször ugyanabban a szakmában. I — Ez a vándorélet, annak is aki szereti, igazában csak addig jó, amíg a gyerek is­koláskorú nem lesz, mert ak­kor már le kell telepedni — mondta Mohosné. — Mi most innen Paksra megyünk, de ha a szerelés a jövő év köze­pére befejeződik, szeretnénk végleg hazatérni Pestre. A fiunk a jövő ősztől már is­kolás. Egert, s a környékét különben nagyon megszeret­tük. Gyakran maradtunk itt a hétvégeken is, és kirándul­kedtem — mondta Korobán János. — Nem állítom, hogy ' teljes volt ez a megismerke­dés, sőt: minél többet tudok meg erről a szakmáról, an­nál inkább rájövök, milyen sok még előttem az isme­retlen. Most, az üzembe he­lyezés után néhány napig még maradunk, aztán me­gyünk tovább új munka­helyre. Jó gárdában, jó kö­zösségben — ez vonzza az embert. Beszélgetésünk közben kö­rülöttünk zúgott, csattogott, villogott az egész berende­zés, napok óta „él” már a központ. Automata terhelés­vizsgálók dolgoztatják lanka­datlanul, mindig új variáció­kat kipróbálva. Az egyik ilyen vizsgálóasztalnál láttuk a számlálón, hogy a készü­lék bekapcsolása óta több mint 2000 próbahívást pro­dukált. A hibajelző számláló viszont nem mozdult még el a nulláról. Eddig egyébként, mint elmondták, összesen 65 ezer hívással tették pró­bára a helyi és távhívó köz- - pontot. A hibák aránya egy százalék alatt lehet,. S ép­pen e próbahívások tapasz­talatai alapján döntöttek úgy: pénteken délután mér „igazi” próbának is kitehe- tik ezt az új létesítményt. Az utolsó napok már csen­desek voltak, nyugalmasab­bak, mint az átadás előttiek. Akiknek a legcsekélyebb kö­zük is volt ehhez a nagy munkához, most szurkolnak azért, hogyan sikerül az Korobán János (Fotó: Perl Márton) tunk a Blikkbe, a közeli he­gyekbe. A mi életünk eddig ahhoz is lehetőséget adott, hogy munkánk révén sokféle embert, vidéket ismerhes­sünk meg. Korobán János itt helyben. Egerben csatlakozott ehhez a „csapathoz”. Villanyszerelő­ként vették fel, felesége pe­dig a forrasztásokat végezte. Mindketten egriek, s — mi­lyen kicsi a világ! — az NDK-ban ismerkedtek meg ahol egyidőben vállaltak 3 évre munkát. Most újra ván­dorolnak; ha itt mindennel végeztek, elhagyják a szü­lővárost. utaznak ők is a következő állomáshelyre. — Ez volt az első telefon­központ, amivel megismer­üzembe helyezés, rendben lesz-e minden. Az átadás utáni első teljes munkanap­tól, a hétfőtől tartanak leg. jobban, mert kétségtelen: ennyi várakozás után biztos, hogy mindenki ki akarja próbálni az új telefont. Ha az első napok rohamát kiálja. akkor már nem lehet hiba. . . Hekeli Sándor JMrá?, 1978. július 20., csütörtök >.

Next

/
Thumbnails
Contents