Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

Takarékosság ésszerűség Uj burkolóanyaggyár Az Épülotkerámiaipari Vállalat új üzemet épít ipari burkolóanyagok gvárlására. A külön­féle vegyi anyagoknak és a kopásnak is ellenálló kerámiaalapokat jelenleg tőké« rűacrnl vásároljuk. Az évente háromszázötvenezer négyzetméternyi burkolóanyagot gyártó üzem­ben szeptemberben kezdődik a próbagyártás. Képünkön: a szerelés alatt álló új gyárrész látható. (MTI fotó — Csikó« Gábor felv. — KR) Építőtáborok TÖBB ÜZEMBEN JÁR­TAM. s arra a kérdésre ke- ■estem választ, hogy gazdái- ;odásukban hogyan támasz­kodnak az anyag- és ener­giatakarékosság adta tarta­lékokra. Örömmel tapasz­talom. hogy a meglátoga­tott üzemek és intézmények vezetői és dolgozói jól Is­merik a párt. a kormány anyag- és energiatakarékos­ságra vonatkozó határozata­it. legtöbb helyen intézkedé­si terveket dolgoztak ki ezek végrehajtására. Ezek­ben az intézkedési tervek­ben tallózva nem mind­egyikben láttam visszaiga­zolva a határozatok lénye­gét: az ésszerű, a valódi ta­karékosságra való törekvést. Elég gyakran formális, lát­szatmegoldásokkal, találkoz­tam. Egyik vállalatnál a számol ószalagot megfordít­ják és ú.jrarolnizzák. Két­ségtelen ez takarékosság: egy szalagra kétszer annyit lehet írni. Igen ám. de an­nak a dolgozónak a mun­kabére, aki rolniz az adott időszakra, több, mint egy új szalag ára. Nem beszélve arról, hogy az így nyert szalaggal sok a bosszúság, mert a gyári rolnizást nem tudja pótolni a kézi erő, a szalag megszalad, stb. Másik helyen pedig az illemhelyek világításának csökkentését irányozták elő. Nem célom az ilyen jelle­gű, néha nevetséges és bosszantó takarékossági ak­ciók fesorolása. Ugyancsak nem akarom kipellengérezni a külön-külön szerény meg­takarítást eredményező, de összességükben fontos, nagy értéket megóvó akciókat. Például a csepegő vízcsa­pok megjavítása, az olaj- és egyéb anyagelcsurgások megakadályozása, a rosszul beállított porlasztók besza­bályozása, stb. De úgy vé­lem, hogy a figyelmet még­is arra a takarékosságra kell összpontosítani, amely a gyártási technológiák ér­telmes felülvizsgálatával, az új. a kevésbé anyag- és energiaigényes termékszer­kezet kialakításával érhető el: VÁLLALATI VEZETŐK­KEL való beszélgetésekben sajnos szinte egységesen ki­derült, hogy a tömegszerű gyártásnál nem eléggé ér­zékenyek a selejtre, mert a nagy volumen mellett _ a nyereséget. ez alapvetően nem befolyásolja, a selejt- veszteséget. eleve bekalku­lálják. Igen ám, de a se- lejtben rejlő anyag és ener­gia népgazdasági szinten pa­zarlás még akkor is, ha ezt az ösztönzés, az érdekeltség rendszere a vállalattal nem érzékelteti. Ezen a téren a takarékosságra nagy lehető­ségek nyílnak. A takarékossági intézke­dési tervekben elég gyakran ..beruházási lervekkel” ta­lálkozunk. azaz, hogy X időpontban a termelés anyag- és energiaigényessé­gét. csökkentsük, ennyi és ennyi pénzre van szüksé­günk, illetve innen, vagy onnan kell valamit impor­tálni. Valóban ez sok eset­ben így van. a régi g vártó berendezéseken már jelen­legi haladó technológiákkal szemben pazarló termelés folyik, de itt nem szabad az üzem kapuinál megállni, hanem a vállalatok és üze­mek közötti összehasonlítás eszközével élve, esetleg sza­kosítással és a kooperációs kapcsolatok kiépítésével ugyanolyan eredmény érhető e' mint a költséges beru­házással. A takarékossági progra­mokban gyakran találko­zunk az importmegtakarí­tást célzó beruházások ter­vével. Ebben a vállalat bi­zonyos berendezés, gép be­szerzését követően kötele­zettséget tesz arra, hogy bi­zonyos importot saját ter­melésével helyettesít. Ezek a javaslatok azonban alapos gazdaságossági mérlegelést indokolnak, mert e téren a vállalati kalkulációk és á népgazdasági számítások gyakran eltérő eredményt mutatnak. A vállalatoknál valamely importtermék gyártása úgy tűnik, mintha az teljes importhelyettesítés lenne, holott ez gyakran — az alapanyagipar kivitelével — csupán vertikumhelyet­tesítést jelent. így népgaz­dasági szinten az anyagne­mesítés hazai hatékonyságát kell összevetni az átlagos exportgazdaságossággal, mert csak így lehet közelí­tően felmérni, hogy az im­porthelyettesítés valóban a népgazdaság számára meg­takarítást jelentett-e? A TAKARÉKOSSÁG fo­galma a termelési folya­matban összefonódik az ész­szerűséggel. tehát tudatos értékelemző. vállalat és üzemösszehasonlító tevé­kenységet igényel. Sürgeti a termékszerkezet korszerűsí­tését. a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrá­sok jobb kihasználását. Harmincezren a vasas- juniálison A meleg nyárias idő több mint 30 ezer vasasdolgozót és kirándulót vonzott a zug­ligeti Anna-rétre. ahol foly­tatódott a szombaton meg­kezdett vasasjuniális és if­júsági napok rendezvényso­rozata. A juniális második nap­ján meglátogatta a vasas­üzemek sátrait Biszku Béla az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Méhes Lajos, a budaoesti pártbizottság el­ső titkára és Soltész István kohó- és gépipari miniszter is. felkeresték a Csenel Vas- ős Fémművek és több más vasasüzem sátrát. Áruszállítás vasárnap Az első igazi nyári vasár­nap mintegy harmincezer tonna árut juttattak célba a vonatok Nyugat-Magyarör- szágon. A nap folyamán az ország­rész vasútállomásai ezer va­gon árut fogadtak; főként építőanyagot, útburkoláshoz követ. Ezek jó részét estig ki is rakták. Háromezer Lada találkozója Ügyességi versennyel, fényszóró-beállítással’ fo­gyasztásméréssel és más hasznos szolgáltatással, szak- tanácsadással kezdődött meg vasárnap Veszprémben az 5. Lada-találkozó. Már a kora délelőtti órákban több mint 3000 gépkocsi parkolt a 8-as számú főútvonal 48-as kilo­méterkövének környékén, a népszerű gépkocsik találkozó­helyén. Á magyar—szovjet gépkocsi kooperációban a személyautók kereskedelmé­ben és üzemeltetésében érde­kelt tíz vállalat állította fel sátrait, küldte el szakembe­reit. akik tanácsot adtak és ismertették új termékeiket. Az 5. Lada-találkozó újdon­sága, a BL—4. p. jelzésű gyú j­tógyertya. amely a veszpré­mi gyár új Bakony-családjá- nak első tagja, s kifejezetten a Lada gépkocsikhoz készült. Vasárnao árusították először, és hétfőtől kezdve az AU- TÓKER-üzletekben is kapha­tó. A találkozó alkalmából találkoztak és tárgyaltak a kooperációban, értékesítésben részt vevő vállalatok vezetői. Ott volt Betlej Sándor, kohó- és gépinari miniszterhelyet­tes. D. J Levesenkn. a Szov­jetunió kereskedelmi képvi­A hosszú, forró nyarak emlékei között talán legmar­kánsabban a kaposfeji építő- táborozásom képei maradták meg bennem. A hatvanas évek elején izgalmas élmény volt, hogy katonai sátorban laktunk, csizmát, derékszíját, csajkát kaptunk és hideg vízben mosakodtunk. Cso­dáltuk a kiskunsági, mokány brigádvezetőt, aki egy moz­dulattal, rezzenéstelen arccal hajította maga mögé a lapát­jára emelt tetemes ménnyi- ségű vizes, agyagos földet. Csatornát ástunk, és akkor tudtuk meg, hogy a csákány, a lapát forgatása is mester­munka lehet. Ha csak két hétre, de megfeleltük a mun­kát, ami nem okozott csaló­dást, sőt átéltük a felnőtté válás első pillanatait. Mert diákszívvel ugyan, de talán mái; felnőttakarattal dolgo- tunk, sokan közülünk először életünkben.' 11 i ­Az idén huszonegyedik al­kalommal nyitják ki kapui­kat az építőtáborok. Gazda­ságosságuk. nevelési értékeik már régen bizonyítottak. Népgazdaságunk számíthat a nyaranta vissza-vissza térő lányok és fiúk népes seregé­re. a tavalyihoz képest ötven százalékkal megnövekedett az építőtábori igény, és az idén csaknem féfezázezer fiatalt mozgósít a KISZ. Az építő­táborok országos rangsorolá­sát az Állami Ifjúsági Bizott­ság és a KISZ KB építőtá­bori bizottsága közöseh vé­gezte. figyelembe véve a szaktárcák véleményét. A táborok szervezésében, (különösen a fiúknál) zöld utat kaptak a KlSZ-építke- zések, a védnökségek, az if­júsági létesítmények építési munkálatai. Leninvárosba a KISZ-védnökséggel épülő TVK-hoz, Ajkára, az alumí­niumkohó rekonstrukciójára, vagy Csepelre, ahonnét a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyáregységéhez utaz­nak a fiatalok, hogy segítse­nek az építkezések gyorsítá­sában. A tervezett építőtá­borok zöme azonban a me­zőgazdaságba várja az ön­kénteseket. Elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesz­tés, valamint a szőlő-, és hib­ridkukorica termesztésére összpontosítják a fiatal erő­ket. Tizenkét helyen új tábor alakul. A már említett Aj­kán, Csepelen és Leninvá- rosban a szakmunkástanuló építőtáborok is munkához látnak. Itt a leendő mestersé­geiknek megfelelő feladato­kat kapnak a fiatalok. Tizenkét táborhely 37 tur­nusára előkészítés alatt áll a szakosított programok szer­vezése. Cegléd—Cifrakertre, Dánszentmiklósra, Hajdúná­násra, Kunfehértóra, Siófok­ra, Tompára, Űjbögre utaz­nak majd többek között hét felsőoktatási intézmény hall­gatói.A szakosított programé építőtáborokba minteg' hatezer táborozőt mozgósíts nak a megyei KlSZ-bizottsá- gok. A központi táborok mel­lett, az előrejelzések szerint — 32 megyei szervezésű tá­borban, csaknem tízezer fia­tal dolgozik majd a nyár fo­lyamán. A hagyományokhoz hűen igen jelentős a megyei építő­ipari mozgalom Baranyában, Békésben, Csongrádban. Fe­jérben és Szolnok megyében. Várhatóan az idén tovább gazdagodik az émtőtáborok szabad idejének célszerű és hasznos programja. A KISZ az Állami Ifjúsáei Bizottság­gal közösen 800 központi szervezésű programot, műsort biztosít országszerte. Többek között a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Táncháza, a Színművészeti Főiskola hall­gatói. a Nónszínház, a Pinee- szinház, az Ex Antinuis Együttes is ellátogat az Ifjú láborozókhoz. Valam<',invi építőtábori turnusban VIT- vetélkedők lesznek, és szin­tén a VIT jegyében indul az összes tábort átfogó „Feszti­vál tízpróba” jelvényszerző tömegsportakció is. A kultu­rális, sportprogramok mel* lett immár hagyományosán a táborok második hetében tartják a hétfői politikai fó­rumokat, amelyeken párt-,' állami, társadalmi életünk vezetői, a helyi szakemberek­kel, vezetőkkel együtt vála­szolnak a fiatalok kérdéseire,1 és tájékoztatják őket aktuális politikai kérdésekről. Szintén a hagyományokhoz hűen ebben az évben is sor kerül a legjobb brigádok, egyéni teljesítmények jutal­mazására. A „Kiváló bri- gád”-kitüntetést, elnyertek minden tagja egyhetes nyári üdülőbeutalót kap Velencé­re. A legjobb egyéni teljesít­ményt nyújtók pedig a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban szervezett körutazá­son vesznek részt. Varga László 1978. június 6., kedd rr Wiesel Iván selnjr is. Minden szolgáltatási ága­dat egy kissé a pőrére vet- kőztetett emberhez hasonlít: a bőrén a legapróbb pörse- néseket is kénytelen meg­mutatni. Ha jól dolgoznak a szolgál­tatás szakemberei, alig vesz- szük észre a munkájukat, ám ha valami piciny hibát elkö­vetnek, azonnal minden rosz- szat megtudunk róluk. A nyilvánosság előtt, a nyilvá­nosságnak dolgoznak, de nem látványosan. Nem is valószí­nű. hogy céljaik között szere­pelne a látványosság iránti gény. Egvre többen helyez­kednek el különböző szolgál­gatási ágazatokban, egyre 'óbb szakember segíti a meg­növekedett fogyasztói „elvá- -ások” kielégítését. jö hírnév A GELKA sok ideig a hu­moristák kedvenc célpontja volt. Mostanában szerencsé­re. eggyel kevesebb témájuk van az élcmestereknek. hi­szen valamennyien tudjuk, a G-ELKA-hálózat nem csak mennyiségi, de minőségi ja­vuláson is keresztülment az utóbbi néhány esztendőben, a televíziók, rádiók, háztartási gépek immáron alapvető közszükségleti cikké válnak, ott azonban még nem tar­tunk, hogy az elromlott ké­szüléket már az első hiba felfedezése után kicseréljük egy újra. Ezért van tehát szükség és még hosszú éve­kig szükség lesz, a GELKA munkájára. A gyöngyösi GELKA-sz.er- vizben dolgozik egy fiatalok­ból álló szocialista brigád, amelynek tagjai évek óta a GELKA jó hírnevét öregbí­tik. SZTEREO BRIGÁD Bevallásaik szerint az ő ötletük volt például az „Add a neved!” mozealom elindí­tása. A mozgalom lényege, hogy minden arra érdemes műszerész, miután megiaví- totta a hibás tévét, rádiót vagy bármilyen háztartási elektromos génét, ad egy cé­dulát az ügyfélnek. A cédu­lán rajta van a szerelő neve. Ily módon szinte személyes ismerősökké válnak a műsze­részek, olyan ismerősökké, akik nem egy javítórészleg, hanem a saját nevükben dol­goznak. — A Sztereo brigád 1973- ban alakult, — mondja Ro­zinái Oszkár brigádvezető. — Tizenegyen vagyunk, szinte valamennyien huszonévesek. Amikor az „Add a neved!” mozgalom elindult, meg­egyeztünk a brigádtagokkal, hogy csak az a szerelő kap­hat a nevével ellátott cédu­lát. akit arra érdemesnek tar­tunk. A brigádban minden­kinek jár „névjegy”. A biza­lom alaposan megnőtt irán­tunk, hiszen nem csinálunk belőle titkot, ki javította meg a hibás készüléket, és ha nem jól dolgozott, egyedül övé a felelősség. Akad a mű­szerészek között olyan is. aki­nek egyáltalán nem tetszett az ötlet, végül azonban be­látta. neki sem rossz, ha a jő munkája révén megismerik az emberek, és névről szólít- iák. — Most megint valami új mozgalom elindításán törik a. fejüket... — Igen, az ideiglenes neve „soron kívüli javítás”. A lé­nyege pedig, hogy azok az ügyfelek, akiknek átalánydí­jas szerződésük van, például tévéjavításra, ha mosógépet vagy rádiót hoznak be, amelyre nincs szerződésük, mindenképpen előnyt élvez­nek. Ezzel szeretnénk az áta­lánydíjas szerződéskötések számát növelni. EGYET KIHAGYTAK — A Sztereo brigád mos­tanában kapta meg az arany­koszorús jelvényt. — Tulajdonképpen egv fo­kozatot „kihagytunk”, é, a bronzból egyszeriben arany lett. Hogy így méltányolják a munkánkat, talán a két mozgalom elindításának is köszönhető. Azonkívül min­den vállalásunkat teljesíteni szoktuk. — A brigád feltehetőleg munkaidő után is összetart. — Természetesen. Közös horgászatokat, kiránduláso­kat szervezünk, ahol még jobban összerázódik a gárda. Az efféle szabadprogramok sokat lendítenek a munkán­kon is, mert néha bizony a „zöldben” is szóba kerül a munka, és az is. hogyan le­hetne valamit jobban csinál­ni. ^ (—dó)

Next

/
Thumbnails
Contents