Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Fogynak a zárójelek HAMAROSAN BEFEJEZŐDIK az ENSZ-köz­gyülés rendkívüli ülészaka, amely a kérdések kérdé­sével, a leszereléssel, a fegyverkezési hajsza csökken­tésével foglalkozott. A külpolitika jelenségei persze összefüggnek egymással, mégsem túlzás kijelenteni, hogy nincs fontosabb téma manapság ennél. Hiszen nem „csak” arról van szó, hogy a „csőre töltött fegy­verek” mindig halálos veszélyt jelentenek, hanem ar­ról is, hogy a fegyvergyártás korunkban évi négy- százmilliárd (!) dollárt emészt fel. Azt pedig aligha kell különösebben taglalnunk, hogy egy olyan világban, amelyben még mindig van éhezés és nyomor, szárazság és járvány, mit jelente­ne, ha ennek a mammutösszegnek legalább egy ré­szét humánus célokra lehetne fordítani. BÄR MAGUKKAL A CÉLOKKAL a nemzetközi közvélemény egyetért, a világszervezetben képviselt kormányok különféleségéből eleve következik, hogy a finis fő feladata, a záróokmány megszövegezése rendkívül nehéz, bonyolult munka. A tervezet négy fejezetre és 189 pontra tagozódik. A szövegezők tech­nikailag azt a módszert követik, hogy azoknál a ré­szeknél, amelyekben még nincs teljes egyetértés, zá­rójeleket alkalmaznak. Ezeket, ha létrejön a részt­vevők teljesen egyhangú véleménye, az úgynevezett konszenzus, feloldják. A hírügynökségek ezekben az órákban azt jelen­tik a New York-i üvegpalotából, hogy örvendetesen fogynak a zárójelek... Ha sikerül megállapodni a zá­róokmány végleges szövegében, a kormányok elé ter­jesztik azt, így nyer a dokumentum valóban egyete­mes jelleget. Mik a kilátások? „Most még nagyon nehéz volna megmondani — jelentette ki Anatolij Kovaljov külügyminiszter-he­lyettes a világszervezet székhelyén —, hogy milyen mértékben váltja be az ülésszak a közvélemény, a né­pek hozzá fűzött reményeit. A Szovjetunió konstruktív eredményekre törekszik az ülésszakon és természete­sen ezt várja a többi résztvevőtől is.” HA A SZÁNDÉK közössége valóban tükrözi majd a valamennyi nép számára közös érdeket, az üvegpalotában hamarosan elfogynak a zárójelek... Zárilés az ENSZ-közgyülés ülésszakán? Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak utolsó előtti munkanap­ján, kedden nem sikerült a záródokumentum véglege­sítésében olyan előrehala­dást elérni, hogy az ad hoc bizottság akár a szerdára virradó éjszaka összehíva lett volna. A világszervezet székhe­lyén szerdán délután olyan tervekről lehetett hallani, hogy összeül a szerkesztési munka koordinálására alakí­tott ad hoc bizottság, és ha a záróokmány elfogadásához elégséges eredményről tud számot adni és a küldöttsé­gek időben megkapják kor­mányaik jóváhagyását a do­kumentum szövegéhez, il­letve utasításait a delegáció­vezetők zárónyilatkozatai­hoz, akkor európai idő sze­rint csütörtök hajnalban megtartják a leszerelési ülés­szak plenáris záróülését. Harmat Endre Ma temetik Keldist Márta Ferencnek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárának vezetésével szerdán küldöttség érkezett Moszkvába a kiváló szovjet tudós, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája volt el­nöke. Sztyiszlav Keldis te­metésére. A magyar küldött­ség lerótta kegyeletét Keldis akadémikus ravatalánál, el­helyezve rajta a Magyar Tu­dományos Akadémia koszo­rúját. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája elnökségé­nek épületében felállított ra­vatalnál díszőrséget állt az SZKP KB Politikai Bizott­ságának több tagia és pót­tagja, a Központi Bizottság több titkára,' a temetésre alakított kormánybizottság tassai, .miniszterek.. vezető tudósok és szovjet űrhajósok. Az elhunyt tudóst csütör­tökön helyezik örök nyuga­lomra a Vörös téren, a Kreml falába. A szovjet—lengyel űrpáros randevúja A Moszkva környéki földi irányító központban figyelemmel kísérik a Szojuz 30. nemzetközi legénységének tevékenysé­gét. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Moszkvai idő szerint előző nap csak éjjel három órakor tértek pihenőre a nemzetkö­zi személyzet tagjai a Szo­juz 30. űrhajón. Pjotr Kli- muk és Miroslaw Herraa- szewski ekkorra fejezte be a rajt után szükséges munkát. Sok munka várt szerdán a nemzetközi legénységre: vég­re kellett hajtaniuk a szük­séges műveleteket az űrhajó és a Szaljut 6. űrállomás ösz- szekapcsolásához. Ez moszk­vai idő szerint este nyolc óra tájban történt. A szükséges ellenőrzések után a tervek szerint este 11 órakor talál­kozott a Szojuz 30. személy­zete az űrállomáson dolgozó társaikkal, Vlagyimir Ko- valjonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval. A két sze­mélyzet egy héten át dolgo­zik majd együtt. A Szojuz 30. egyébként újságokat és postát vitt az űrállomáson dolgozóknak. Az együttes programban tech­nikai, geofizikai, orvosbioló­giai feladatok szerepelnek, amelyeket a lengyel tudósok irányoztak elő az űrhajósok közérzetének, képességeinek, készségeinek vizsgálatára. A technikai kísérletek során üzembe helyezik a Szplav mini olvasztókemencét és az MKF 6M különleges fényké­pező berendezést is. Klimuk egyike azoknak, akik ezúttal már harmad­szor járnak a világűrben — a Szojuz 30. parancsnoka az egyik legtapasztaltabb szov­jet űrhajós. Érdekesség egyébként, hogy a jelenlegi kísérletsorozat kezdetéig a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt 43—43 em­bert küldött a világűrbe, Ivancsenkov útjával a mér­leg a szovjet űrhajósok ol. dalára billent. A szovjet űr­kísérleteknek ezen túlmenő­en immár két szocialista or­szágból is van résztvevője: a csehszlovák Vladimir Remek után a lengyel Miroslaw Hermaszewski is szovjet űr­hajón, az Interkozmosz prog­ram keretében indult el út­jára. VARSÓ „Lengyel ember a világűrt ben!"— ilyen szalagcímekkel jelentek meg szerdán a len­gyel lapok, és e felirat még az újságok címeit is lejjebb szorította szokásos helyükről. A varsói utcákat színes pla­kátok díszítik a lengyel és a szovjet űrhajós fényképével, Interkozmosz 78. felirattal. Az újságok első oldalukon közük a lengyel vezetőknek a szovjet párt és állam veze­tőihez intézett üzenetét, amely méltatja a Szojuz 30. útjának jelentőségét az In- terkozmosz-program megva­lósításában, és tolmácsolta a lengyel nép köszönetét azért, hogy lehetővé tették a len- gvelek kilépését a Kozmosz­ba. Moszkvai idő szerint szer­dán este 20.07 órakor a Szo­juz 30. űrhajó összekapcso­lódott a Szaljut 6. űrállomás­sal. Az űrállomással már ed­dig is össze volt kapcsolva a. Szojuz 29. űrhajó, amellyel Kovaljonov és Ivancsenkov, az állandó személyzet két tag­ja érkezett a Szaljut 6-ra. A nemzetközi személyzetű Szo­juz 30. az űrállomás „hát'«» bejáratánál”, a hajtómű és agregátrészlegnél kötött ki. flz internacionalizmus szellemében Giscard Madridban ; Szerdán délután négynapos hivatalos látogatásra Mad­ridba érkezett Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Az el­nököt és feleségét a Barajas- repü lőtéren I, János Károly király és Zsófia királyné, va­lamint Adolfo Suarez mi­niszterelnök és kormányának tagjai fogadták. Spanyolországi látogatásé" ra a francia elnököt elkísér­te kormányának több tasia, közöttük Louis de Guirin- gaud külügyminiszter és Yvon Bourges hadügyminiszter. MA TO-konferencía T HUSZONKILENC KOM- I MUNISTA ÉS MUNKAS- I PART 1976. június 29—30*án , Berlinben összegyűlt delegá- 1 tusai csaknem 30 millió ! kommunistát képviseltek. Al- ! kotó, olykor éles viták gyü­mölcse volt az egyhangúlag elfogadott dokumentum, amely a konferencia témá- I jának pontosan megfelelő alábbi címet viselte: „Az eu­rópai békéért, biztonságért, együttműködésért és társa­dalmi haladásért’’. A testvérpártok vezető képviselői a berlini konfe­rencián nagy hangsúllyal utaltak az eqvfelől a békéért ! és az enyhülésért és másfe­lől a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért folytatott . harc közötti szerves össze­függésre. A konferencia meg­állapította dokumentumában, hogy a kommunista pártok az enyhülésért vívott harcot olyan feladatnak tekintik, amely elősegíti a társadalmi 1 haladásra kedvező nemzet­közi körülmények megterem­tését. Telles mértékben beiaazo- ! lódott a berlini konferenciá­nak az a megállapítása, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott elvek szigorú betartásáért indított harc szer­ves részévé vált annak a küzdelemnek, amelyet a dol­gozók a kapitalista országok­ban társadalmi és politikai jogaik védelméért és kibőví­téséért folytatnak. Ez a küz­delem Berlin óta nem vált könnyebbé. A NATO szélső­séges erői által támogatott szovjetellenes hisztéria, a re­akciós erőknek az a kísérle­te, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyei- be — mindez nemcsak az enyhülés ellen irányul, ha­nem a tőkés országok népei­nek közvetlen létérdekei el­len is. A szélsőséges reakció fő fegyvere — mint erre a test­vérpártok rámutattak — az antikommunizmus és annak legveszedelmesebb formája a szovjetellenesség. Különös élességgel támadja a nyugati propaganda — melyet he­lyenként állampolitikai szint­re emelnek — a szocialis­ta országokat. A létező szo- cial’zmiic ellőni támadások egyúttal a tőkés országokban a kommunista pártok prog­ramjaiban megfogalmazott, célként kitűzött szocializmus ellen is irányulnak. Hiszen az a vezérmotívumuk, hogy a tömegek körében lejáras­sák a létező szocializmus gyakorlatát, s minden kom­munista programmal szem­ben bizalmatlanságot keltse­nek. A haladó erőknek, min­denekelőtt a munkásosztály pártjainak és szervezeteinek, a kommunista és munkás­pártoknak. a szocialista, szo­ciáldemokrata erőknek. a különböző irányzatú szak­szervezeteknek közös érdekük és egyben történelmi felelős­ségük. hogy visszautasítsák a hidegháború híveinek tá­madásait, és korunk legége­tőbb kérdéseinek megoldásá­ra mozgósítsák a dolgozókat. A JELENLEGI BONYO­LULT HELYZETBEN külö­nösen világos: az európai kommunista és munkásmozga­lom pártjainak együttes ak­ciói elmélyíthetik az enyhü­lés folyamatát, elősegíthetik, hogy hatékony leszerelési intézkedésekre kerüljön sor, megszilárduljon az európai biztonság. A nemzetközi kommunista mozgalom fej­lődésével együtt korunkban — amikor minden testvér­párt független, és önállóan választja meg a szocializ­mushoz vezető útját, vagy a szocializmus felépítésének konkrét módját, stratégiáját és taktikáját, azt, hogy mi­ként p'kalrnazzon ál+alánns érvényű marxi—lenini tanítá­sokat saját harcának konk­rét feltételeire — tovább nö­vekszik a közös felelősség súlya. Ilyen körülmények között szü nő h testvér­pártok közötti internaciona- lista szolidaritás jelentősége is. Ez, pártunk felfogása sze­rint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi ér­dekek összehangolását: egy­más kölcsönös támogatását, az elvtársi, együttműködést, a közös állásfoglalás és cse­lekvés kialakítását a legfőbb politikai kérdésekben, a test­vérpártok önállósága, egyen­lősége és önkéntes együtt­működése alapján; a kölcsö­nös érdekeltséget egymás si­kereiben; a mozgalom közös tapasztalatainak tanulmá­nyozását és a saját harci ta„ pasztalatokkal történő gaz­dagítását. S nézetünk szerint az internaciouaHymus nem utolsósorban jelenti a köl­csönös törekvést is a mozga­lom egységének erősítésére és az antimarxista nézetek­kel, kommunistaellenes pro­pagandakampányokkal szem­beni következetes harcra. AZ MSZMP A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS SZELLEMÉBEN halad együtt a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország kommunista és munkáspárt­jaival, amelyek az új társa­dalom teljes felépítésén munkálkodnak. Ebben a szellemben támogatja a tő­kés . országokban működő testvérpártok küzdelmét is, sikereket és eredményeket kívánva nehéz és bonyolult harcukban a monopoltőke politikai és gazdasági ha­talmának megtöréséért, a dolgozó tömegek demokrati­kus inanióT-t. a szocialista perspektíváért. Vajda Péter Brüsszelben szerdán befe­jeződött a NATO'tagorszá- gok kormányai, parlamentjei, üzleti körei és szakértői kép­viselőinek kétnapos konfe­renciája. A résztvevők meg­vitatták a tagállamok fegy­verzetének és haditechniká­jának egységesítésével kap­csolatos kérdéseket, valamint az Egyesült Államok és nyu­gat-európai partnerei közötti A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisz­tériuma szerdán jegyzéket juttatott el a Kínai Népköz- társaság vietnami nagykövet­ségéhez, a kínai nemzetiségű lakosok Vietnamból Kínába történő áttelepülésének le­bonyolításával összefüggő kérdésekről. A jegyzék emlékeztet rá, hogy a kínai fél elutasította azt a vietnami indítványt, hogy tárgyalásokon vitassák meg a nézetkülönbségeket és egyoldalú intézkedéssel irá­nyította a hajóit Vietnamba. Vietnam konkrét intézkedé­seket javasolt a kínaiak el­szállításának rendjére, a kí­nai fél azonban olyan ellen­javaslatokkal állt elő. ame­lyek elleneznek a két or­szág között megkötött és fegyverzetcserék lehetőségét — jelentette a Nouvelle At­lantique (a NATO hivatalos közlönye). Megvizsgálták a rakétatechnika fejlesztésének programiát, beleértve a cir­kál órakétákat is. és a repü­lőgépek, valamint a helikop­terek száma növelésének és új típusok kifejlesztésének lehetőségeit. csaknem 20 éve folyamato­san alkalmazott egyezmé­nyekkel. A jegyzék felhívja a fi­gyelmet arra, hogy sok kí­nait — főként a határ k > ;e- lében élőket — megvesztege­téssel, vagy kényszerrel igye­keznek rábírni a Kínába való visszatérésre. A dokumentum megálla­pítja: a kínai fél arcátlan módon azt követeli, hogy Vi­etnam ruházza fel széles körű jogokkal, a kínai nagykövet­ségnek a vietnami kikötőbe küldött munkatársait. Mind­ez azt mutatja, hogy Kína nem is a kínai nemzetiségű személyek hazaszállítására törekszik, csupán Vietnam- ellenes politikájához kívánja felhasználni őket. Kínai-vietnami jegyzék Bútorvásár a Füzesabonyi i ihazban •5 ilÜüiSl " ....n Ü n«: 5 MILLIÓ FT-OS. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ KÉSZLETV A LASZTIKKAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! ÁRUHÁZUNK NYITVA: 8.30—17 h-ig, SZOMBATON 13 h-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents