Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Mosolygós arcot kérek ... A legrégibb magyar étlap A külföldi és a magyar főurak lakomáiról, mértéktelen evéséről, pazarlásáról már sokat írtak, de mindennél többet mondanak az alábbi hiteles feljegyzések. Rosenberg Vilmos, egy dúsgazdag cseh főnemes, 1378- ban házasságot kötött Anna Mária bádeni hercegnővel. A menyegzői lakomát 1378. január 26-tól február 1-ig tartották. A számvevői feljegyzések szerint ezen a lakomán a következő ételmennyiségeket fogyasztották: 50 dámvad, 40 szarvas, 50 hordó sós hal, 20 vaddisznó, 2130 nyúl, 250 fácán, 30 fajdtyúk, 2050 fogoly, 20 688 sárgarigó, fenyvesmadár és vadgalamb, 150 hízott ökör, 20 egyéves borjú, 506 kisebb szopósborjú, 450 kövér disznó, 1526 szál kolbász, 450 szál májas és 326 véres hurka, 450 ürü, 395 bárány, 504 malac, 20 közönséges füstölt ökör, 40 füstölt ürü, 350 páva, 5133 lúd, 3106 kappan, kakas és tyúk, 18120 ponty, 10 208 csuka, 6380 pisztráng, 3400 különféle hal, 5200 rák, 7096 füstölt hal, 350 tőkehal, 1200 tengeri-veréb (?), 300 icce köviponty, 780 füstölt hering, 4 viza, 30 947 tojás, — valamint magyar, tiroli, osztrák és rajnai bor 1100 akó, 903 hordó sör stb. A vendégek lovai 3703 részlet szénát emésztettek fel. Ez mutatja az akkori földesurak gazdagságát is, — írja a Vasárnapi Üjság 1862. évi 9. számában. Hazánkban is találunk ilyen bőséges lakomákra utaló feljegyzéseket. Így Hidas János, aki Thúrzó Szaniszló gal- góci várúrnak volt a sáfárja, rendszeresen feljegyezte a napi ételek jegyzékét. Tőle maradt meg a legrégebbi, magyar étlap, melyen 1603. újévéről közli a felszolgált ételeket. Ez az étlap a déli tálalásnál 18 féle ételt sorol fel, melyek között csupán egy olyan fogás szerepel, melyben nem volt hús, (ostyabélesnek nevezték). A menüben találhatunk tehén, kappan, hal, gyöngytyúk, stb. mellett belsőségeket, madarakat, stb. Az aznapi vacsora sem volt kevesebb, mint 18 féle étel és itt is az édességek után — savanyú káposzta tehénhússal zárta a sort. A ma embere bizony zavarban volna, ha ilyen tömegű ételt kellene fogyasztania. Akkor a főuraknak nem okozott gondot ez a töméntelen étel, előteremtették, vendégeikkel meg is etették, míg a polgári lakosság, a pórnép nagyon szerényen élt, történelmünk során gyakran éhezett. Ma nem okoz gondot a bőséges étkezés, éppen az a baj, hogy túl jól élünk Senki sem éhezik, inkább eí vagyunk hízva, mert elkényelmesedtünk, aránylag sokat eszünk. Hiába, minden kornak megvannak a maga speciális problémái. Akkor a megélhetés, a mindennapi kenyér okozott gondot az egyszerű embereknek, ma pedig? Áz, hogyan éljünk úgy, hogy megszabaduljunk felesleges kilóinktól. R. J. ímporlhumor — Mennyire megváltozott, senhor Gonzales! Azelőtt kicsi, kövér, pirospozsgás volt — most pedig kopasz, sápadt, sovány. — Bocsásson meg, kedves senhora. ön téved. Én nem vagyok senhor Gonzales. — Hogyhogy?! Hát már a nevét is megváltoztatta? O Rendőr: Bocsásson meg, uram, hová siet ilyen gondterhelt arccal a fal mellett, éjjel két órakor? Gyanús járókelő: Prédikációra megyek. Rendőr: Prédikációra0 Hm, kíváncsi vagyok, ki tart éjjel két órakor prédikációt? Járókelő: A feleségem! O A kis Pierre az egyik iskolatársával állít be a szülői házba : — Idenézz, anya ez Jacques! Rendkívüli fiú! — Ugyan, mi benne a rendkívüli? — Hát. az, hogy még rosz- szabbul tanul, mint én! O Párbeszéd a labdarúgómérkőzésen: — Azt hiszem, ebből az új középcsatárból csupán két dolog hiányzik ahhoz, hogy remekül játsszék. — Mi az? •— Láb és fej! O — Bocsásson meg, mylurd fordul az udvarmester az urához —, de úgy rémlik, a szalonban tolvaj matat. — Köszönöm, Jones, hoz- 'za ide a puskámat és a vadászruhámat. Azt hiszem, a kockás illik ilyen alkalomhoz ... O A klshivatalnok fél órával korábban távozott a hivatalból. Hazaérve, már az előszobában drága szivar szaga csapta meg az orrát, amikor pedig óvatosan benézett a résre nyitott ajtón — feleségét éppen a főnökének a karjai között látta. A kishivatal- nok erre sarkon fordult és hanyatt-homlok visszarohant a hivatalba. Amikor nagy nehezen kifújta magát, így szólt kollégáihoz! — Hű. jó, hogy visszaértem. gyerekek — kis híján lebuktam! V. IVANOV: pAtkái Tivadar: Ősök; aratók ne csudáljátok őket ha fejükön hordják- még a zsupptetöket karjukat a taliga vagy éppen a kasza nyújtotta úgy meg kepékből áll össze szemöldökük — alatta buggyantós korsó a szemük s ha köhögnek hajnalonta nem a cigarettától van van az a törekhordástól hát vigyázzátok őket öletekben vigyétek mert mellényük elszálló fekete V betű hallgatásuk koporsó O—i csizmájuk jaj zárójel a múlt idő jele: T TASNÄDI VARGA ÉVA: Tárulj tovább... Bodzavirág fehérje, nő, növekszik, egészen fel az égre. Létrán mászom utána, gyermekkorom felejtett délutánja Tányér lett most belőle, csattog rajta régvolt kiskacsák csőre. Fénye kúszik hajamra, zárja tőlem pincegádor lakatja. Mi lesz, hogyha elérem? Gyermeknyarakhoz nincs í már engedélyem > Ezer törvény szabályoz, esküvel köt egy felnőtt diplomához £ > Ezer fonál csomózgat, Ç a telefontól nem látom > a holdat. £ Bodzavirág fehérje, ? tárulj tovább időtlenül az égre. Apró furcsaságok Areomvtor utazása Argonavtov fűm csát álmodott az éjszaka. Almában sokáig lebegett a térben, aztán mint a csapatától lemaradt madár, délnek vette az irányt. — Hizni fogsz, Petya — mondta neki a felesége reggel, ágyazás közben. — Vidékre küldenek, biztos — fejtette meg az álmot a férj. Neki lett igaza. Alighogy beért a munkahelyére, Zub- kó főkönyvelő hivatta magához: — Szóval, az a helyzet — mondta a főkönyvelő és a szemüvegét a homlokára tolva ránézett Argonavtovra —, a kiküldetésekre szánt költségeknél van egy kis pénzmaradvány: hétezer rubel. El kell utaznod Szamarkand- ba. — Mért pont Szer markandba? ,— Jó, ha oda nem akarsz menni, utazz Habarovszkba. Megnézed a várost, elmégy a tájmúzeumba. Kapod a kiküldetési díjat, első osztályon utazol a vonaton, a szállodában luxusszobát rendelsz. Z ubkó számolni kezdett: — Ez összesen 450 rubel. Nem, ez nem NYARALÁSI EMLÉK Egy betörő egy bécsi szaküzletből észrevétlenül ellopott egy színes televíziókészüléket. Nagy megdöbbenésére azonban nem sokkal később letartóztatták. A lopás folyamán ugyanis a tett színhelyén elvesztette a levéltárcáját, a nyári szabadságáról készült fényképekkel. KLASZIKUS MONDAS A svájci Glarus kanton községi tanácsának vitája során általános derültséget keltett a következő megjegyzés: „Ha olyan rendeletet hozunk, amelyet még a legostobább ember is megért, azt úgy kell megfogalmaznunk, hogy a községi tanács számára is világos legyen.” HAPCI! Az NSZK legjobb tubákolója egy egensbachi bajor férfi. A nürnbergi bajnokságok során 4,93 gramm dohányt szippantott és ezzel az egész konkurrenciát „letubákolta”. NINCS MEGOLDÁS Mivel egyszer már ittas vezetés miatt elítélték, egy 31 éves South-Port-i (Anglia) lakos kétlovas hintót bérelt és ezzel ment egy fogadásra. Visszatértében azonban járművével közlekedési zűrzavart okozott. A rendőrségnek közbe kellett lépnie, és végül is börtönbüntetéssel sújtották. HIVATALI BÜROKRÁCIA 13 éves késedelemmel kapott választ egy nyugat-berlini építésvezető „vagyoni kárának megállapítása” iránti kérelmére. Az illetékes hatóság felszólította, hogy postafordultával terjessze elő bizonyítékait, „mert különben kérelmének elintézése hosszabb ideig elhúzódhat”. A KÖZKEDVELTSÉG OKA Anne-L.ouise d’Arpajon, Mouchy hercegnője és Marie Antoinette királyné udvarhölgye állandó viszályban volt Madeleine Angélique de Neuville- Villeroy-val, Luxemburg hercegnőjével. A viszálykodás oka Mouchy hercegnőjének féltékenysége volt a luxemburgi hercegnőnek az udvarnál élvezett tekintélye miatt. nem hiszi el. — Szóval, így nem jó az elszámolás? — Nem jó, bátyus- kám. Ilyen a pénzügyi fegyelem. Nem tudom elfogadni a kiküldetési költségelszámolást. — Zubkó szigorúan *nézett Argonavtovra, és az igazgatóhoz sietett jelentést tenni a történtekről. Amikor a főkönyvelő visszatért az igazgatótól, arca jóságot, elégedettséget tükrözött. — Ne idegeskedj — nyugtatta meg Ar- gonavtovot —, az úti kiadásokat hozzácsapjuk a kulturális rendezvények költségeihez. Olyan címszó alatt, hogy látogatás a planetáriumban. Tudod, egy kis hiba történt. Kiderült, a tapasztalat- cserére szánt pénzösszegnél van maradvány. Így hát készülődj, elmész tapasztalatcserére. Felrepülsz a Jupiterre. — De hiszen ott még élet sincs! — szólt közbe Argonavtov. — Az a jó! Átadod az itteni élettapasz- talataidattgy utazott el Argonavtov a Jupiterre. (Kiss György Mihály fordítása) Precí megy! — A főkönyvelő megvakarta a tarkóját. — Hallgass ide, mi lenne, ha TU —104-es géppel körülrepülnéd a földgolyót? Elrepülsz a. Kárpát-medence fölött, felmégy a Himalája fölé, aztán gondolsz egyet', és le- szállsz valamelyik csendes-óceáni szigeten. Este tábortűz mellett táncolsz a bennszülöttekkel... — Zubkó újra belefogott a számolásba. — Utazási költségek, napidíj, föld körüli pótlék, összesen 2800 rubel. Nem, ez se megy. A főkönyvelő sokáig törte a fejét, aztán hirtelen felderült az arca: — Fölrepülsz a Holdra. Rakétán. Egyedül. Kapsz útiköltséget, napidíjat, holddíjat, kozmikus, súlytalansági. nehézkedési pótlékot. A holdutazás sikeres volt. Argonavtov hozzászokott a különleges körülményekhez, bírta a megterhelést. A Földre való visszatérés után Argonavtovnak el kellett számolnia az úti okmányokkal a főkönyvelőnél. — A földi aláírások rendben vannak — állapította meg a főkönyvelő, miután ellenőrizte a kiküldetési költségelszámolást. — Elindultál a Földről, megérkeztél a Holdra. Na, de hol van a Holdra érkezés és a visszain- dulás igazolása? — Minek ide annyi igazolás? — méltatlankodott Argonavtov. — Hiszen maga is tudja, hogy én a Holdon jártam! — Én tudom, te tudod, mindenki tudja, de mit mutatok a revizornak? Bizonylat nélkül IZ A címben idézett szóalak-' kai kapcsolatban egy levélírónk arról panaszkodott, hogy szóban és írásban egyre gyakrabban találkozik ezekkel a megnyilatkozásokkal: precíz ember, ha precíz akarok lenni, nem kaptunk precíz magyarázatot, feleletet, hogy precízebben fejezzük ki magunkat, már idegesít ez a felesleges precizitás; precizíroznunk kell a kérdést stb, stb. Levelében azt is kérdezi, egyáltalán szükség van-e erre az idegen szóra. Először is arról kell szólnunk, hogy a címül idézett szóalaknak nyelvhasználatunkban is nagy szócsaládja alakult ki: precíz, precizitás, precízió, precíziós, precizí- roz stb. A különböző szaknyelvi szövegekben jól teljesítheti nyelvi szerepét a szócsalád minden tagja. Ezt a valójában latin eredetű, s a francia nyelvből az egyes nemzeti nyelvekbe bekerülő megnevezési a nemzetközi szókincs jól használható tagjának kell tekintenünk, és nem sorolhatjuk be a teljesen felesleges idegen szavak közé. Még az sem véletlen, ma már lírai költészetünk nyelvi szövetében is gyakran jut versbeli kulcsszerepekhez: „Éles suhanás, ha lehetne, mint a síkos, precíz istennyila” (Illyés Gyula: Énekelj, költő). Símor András Levegő-képek című versében az ironikus hangvételhez is jól alkalmazkodik a precíz nyelvi forma: arról nem is szólva, hogy környezetfestő hatása is figyelemre méltó. A versrészlet még ahhoz az úthoz és folyamathoz is szemléltető példát szolgáltat, hogy ez a francia szó német közvetítéssel jutott nyelvhasználatunkba. A magyar városokat, falvakat végigjáró tiroli cirkuszos mutatványra szánt képeit saját rigmusával kísérte, s a versbeli mondat ezért hangzik így: „Bódé-tervem sehr precíz van”. Különben megnevezésünk tanári gúnynévként is fel-feltűnik, s a tanulók az idegmegterhelést is okozó tanári aprólékos pontosságra utalnak a Precíz tanár úr minősítéssel. Természetesen annak mi sem örülünk, ha mindennapi életünk nyelvhasználatában is lépten-nyomon találkozunk vele. Annál is inkább nem, mert állandó és gyakori felesleges használata miatt háttérbe szorítjuk ezeket a jó magyar megnevezéseket, nyelvi formákat : pontos, találó, gondos, aprólékos, szabatos, határozott, finom, gondosan kidolgozott, félreérthetetlen; szabatosan, pontosan, gondosan; szabatosság, pontosság, gondosság, finomság stb. Van miből tehát válogatnunk, csak . éljünk is ezzel a lehetőséggel. Dr. Bakos József i pWűfMm VWVNAAAAAWAÓAAAAAAÓ/VVVVVVW WA/vVVVVVWWVVV
