Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

1 Könyvtárosok tanácskoztak Dunaújvárosban A Könyvtártudományi és Módszertani Központ szerve­zésében kétnapos tanácsko­zásra került sor Dunaújvá­rosban. A Munkásművelődé­si Központban megrendezett konferencián a könyvtári közönségkapcsolatokkal és propagandamunkával fog­lalkozó megyei könyvtáro­sok — köztük Heves megyei­ek — vettek részt. Gereben Ferenc, a KMK munkatársa a könyvtári tevékenységben hasznosítható szociológiai módszerekről és formákról beszélt a résztvevőknek. Az ország minden megyé­jéből összegyűlt szakszerveze­ti és tanácsi munkatársak, propagandisták, az előadást követően beszámoltak a te­rületükön folyó közönség- szervező tevékenységről, s hasznosítható ötletekkel is­mertették meg a kollégákat. Az országos szervek — Hazafias Népfront, Kulturá­lis Minisztérium, MSZBT, KISZ — által meghirdetett „Kell a jó könyv ’77” olvasó­pályázat eredményeiről, a gondokról és a várható ese­ményekről Hernádi László, az MSZBT kulturális és pro­pagandaosztályának vezetője tájékoztatta az egybegyűlte­ket. Szó volt a közeljövőben kiadásra kerülő központi propagandaeszközökről (plakátok, szórólapok), majd a jelenlevők megtekintették a könyvtárat és szakköri szo­bákat. Baranyi Imre Eger fáaz tehet Sokat sétálok, ezért szere­tem a sétányokat, szeretem a parkokat. Ebben nem állok egyedül. Ebben a ,.környe­zetvédelmi világban’’ bizo­nyára sokan szimpatizálnak a gondolattal, hogy minden talpalatnyi kertet, sétányt, parkot védeni kell. Mert ide menekülnek naponta sok százan és ezren, akik a szűk utcákban megrekedt kipufo­gógázok mérgező hatása után tüdejüket akarják szellőztet­ni. .. (A kipufogógázok mér­gező hatását nagyon komo­lyáéi kell venni! A fasiszták a treblinkai és a sobibori tá­borokban százezrével sem­misítettek meg embereket kipufogógázzal.) Hatósága­ink mindent megtesznek, hogy a sétáló jelnöttek, öre­gek, gyermekek nyugalmat védjék ezeken a helyeken.. ■ Az Eger patak partjának óri- , ási költséggel rendbe hozott, virágokkal beültetett részét (a Dobó tértől a Népkert melletti hídig) elnevezték Eszperantó sétánynak. Nem a táblakitíelyezők hibája, hogy nevezett sétány kedvelt kerékpározóm... Igaz, hogy az árkádok bejáratánál diszkrét tábla van a falon, a Kossuth L. utca felől: „Sé­tány. Kerékpározni.De hát ez eredetileg tiltó fel­irat volt, csak a TILOS szót pire, betűvel írták annak idején és annak színét kiszit- ta a nap. . . A nap nem tehet erről. .. Most ugyan kevesen kerékpároznak erre újabban, de ez nem a táblák és nem a kerékpárosok érdeme. .. Ha­nem az építőké... Jelenleg házat építenek az árkádok­kal szemben és lezárták a sétányt. Csak ezért nem kerekeznek arra. De mi lesz azután? . .. Talán kiteszik az új, félreérthetetlen tiltó táblákat addigra? Nem tu­dom. Legyen e kis írás (ide­iglenes) válasz arra a levél­re. amit nekem írtak „olyan feliratokról, melyeket nem szabad komolyan venni” . ■ A többi feliratról majd más­kor. (DR. SZEMES VJ Ha már csak munkái emlékeztetnek rá... A felvétel 1936-ban „A fehér hímzések egyik változata, hazánkban többfe­lé kedvelt népi díszítési eljá­rás. Legismertebbek ezek kö­zül a Heves megyei Boldog és a Pest megyei Túra köz­ség kendőhímzései. A boldogi hímzések fejlő­dése a múlt század utolsó évtizedéig követhető. A lá­nyok és asszonyok ünnepi ruhakiegészitö darabjai vol­tak. Fejkendöket, vállkendö- ket, kézbe való kendőket varrtak ki dúsan lyukhím­zéssel. Hímzéseiket nem csak ma­guk használták fel, hanem a környék városaira is vitték. Kezdetben Túra asszonyai, leányai is tőlük vették, vagy rendelték a hímzett kendőt. Később maguk is megpró­bálkoztak a kendő rajzaival és Túra lassan önállósodott.” Ez olvasható Gárdonyiné Köves Edit és Lakyné Szé­kely Ilona Népművészeti di­vatalbum című munkájában. A lyukashímzés Galga menti őshazája valóban Bol­dog volt. Az 1930-as években, részben a gazdasági válság, részben a divat változása mi­att adták el régi kendőiket. Ezekből került sok Túrára, készült Horváthnéról de az idegenforgalom útján az- egész világba. 1946-ban a Boldogon élő íróasszonyokkal a legszebb mintáikat papírra rajzoltat­tam. Ezt a gyűjteményt a Néprajzi Múzeum is nagyra értékeli. A lapokon rajta van a rajzoló neve és a minták népies elnevezése is. Legér­tékesebbek Horváth József- né mintái, aki már akkor túl volt a 60. évén. Ő volt a leg­régibb minták tudója és raj­zolója. Sok túrái kendő min­táját is ő rajzolta. Kedvenc mintája a „törökös”, sok tú­rái kézimunkán ma is fellel­hető. Őszirózsás, szíves-szé­lű, kötöttlyukas, macska- nyomos kendőmintái sokfelé elterjedtek. Még Ameriká­ból is kapott megrendelést. Sok tanítványa is volt. A legkiválóbbak: Tóth P. Já­nosáé, Tóth Jánosné, Püspö­ki Andrásné, Nagy lstvánné, Nagy Erzsébet. A sok virág pedig, amiket ő a kendőkre álmodott, még ma is őrzi emlékét Boldogon. Újvári Ferenc Tata ácskozás a cukorgyárban Tudományos tanácskozás kezdődött június 23-án a Hatvani Cukor- és Konzerv­gyár művelődési otthonában. A MÉTE cukoripari szakosz­tálya és az ÉLTERV szak­emberei közösen vitatják meg a cukorgyári répa- mechanizáció, a félnedves cukorrépa optimális tárolásá­nak elvi és gyakorlati kérdé­seit. A tanácskozáson a ter­vezőkön kívül részt vesznek az ország 12 cukorgyárának főmérnökei és termeltetési szakemberei is. A tanácsko­zás után a résztvevők meg­tekintették a Hatvani Cu- korg’árban az elmúlt évek­ben kialakított répatárolási rendszert. Ködmön Ferenc Hort „Legyen a zene mindenkié” Kodály e nagyszerű gon­dolatának jegyében rendez­ték meg a karácsondi zene­növendékek hagyományos, sorrendben huszonhetedik hangversenyüket. Karácsondon a zeneoktatás 27 éve kezdődött, s a volt növendék. Farkas Zoltán, jelenleg mint tanár vezeti a csoportot. A színházterem megtelt ér­deklődő közönséggel. Bach, Händel, Beethoven, Mozart, Bartók gyermekek számára írt kompozícióiban gyönyör­ködhettek. A több év óta folyamatos zeneoktatás eredménye a je­lenleg is működő felnőtt ze­nebarátok klubja, amelynek tagjai főleg a zeneiskola volt növendékei. A közművelődésnek igen szép formája, hiszen a kul­túrát nem lehet örökölni, csak az a miénk, amiért megdolgozunk. Dán Gyula Karácsond 25 éves a bölcsődénk Ifárom évtizeddel ezelőtt falun csak elvétve volt óvo­da, az -is csak a nyári idény alatt és nem sokan vették igénybe. A bölcsőde teljesen ismeretlen ismeretlen volt. A gyermekintézmények szer­vezése fáradságos munkába került, s a szülőket még kü­lön meg kellett győzni azok hasznáról. Párádon 1933-ban az akkori körzeti orvos, dr. Müller Jenő kezdeményezte, hogy bölcsődét kellene szer­vezni Május 2-án meg is nyílt a bölcsőde, s 1938-ig, áprilistól októberig üzemelt. 1958-tól véglegesen, télen- nyáron fogadta a gyerekeket. Nem volt könnyű akkor a dolgunk. Először a szülőket kellett megnyerni, hogy ne féljenek, megmagyarázni, hogy az anyákon akarunk se­gíteni, hogy nyugodtan dol­gozhassanak. Eleinte félve bízták ránk az anyák gyer­mekeiket. Sok probléma volt a bölcsőde felszerelésével is. Az épület, melyet a községi tanács biztosítani tudott, egy százéves régi ház volt, állan­dóan javítani kellett. Amikor megnyitotta kapuit a bölcső­dénk, öten dolgoztunk, egy közülünk főzött, mosogatott, egy mosott és takarított, ket­tő a gyerekekre vigyázott, én pedig mint vezető mindig ott voltam, ahol összetorlódott a munka. A szombat délután­jainkat kitöltötte a súrolás, lapasztás, meszeles. Ez volt bölcsődénk „hőskora". Ren­geteget dolgoztunk a régi epület karbantartásán, aztán a következő újabb ideiglenes épületen Ott már a szülők is nagyon sokat se­gítettek, járdát építettek, pancsolót, napozót, kerítést csináltak, parkosították a környéket. Ebben az épület­ben - működött a bölcsőde 1977. május 22-ig. Miután az is csak ideiglenes megoldás volt, 1975-ben megmozdult, a falu néhe, hogy új bölcsődét építsen. A társadalmi mun­ka özöne kellett hozzá, amíg az fel is épült. Vízlevezető árkot építettek, betont, szál­lítottak, melyből a szülök építették meg a homokozót, az erdészet fenyőfát adott, a díszkerthez, a parádi áfész szőnyeget a szobákba, és so­kat segített az erdőgazdaság, a parádfürdői kórház, az üveggyár, a Mátravidéki Fémművek. Huszonöt éves községünk bölcsődéjét ez alatt az ' idő alatt sokszor adódtak nehéz napok, de végül is, minden jó lett. Most már a második nemzedéket gondozzuk, ne­veljük. Bármily nehéz volt, megérte. Háber Istvánná Párád ' Levelek között tallózva Mi lesz az utalványokkal? Sokéves hagyománya van már a kedvezményes tüzelő­utalvány-rendszernek. A dol­gozóknak és a nyugdíjasok­nak egyformán nagy segítsé­get jelent, hogy nem egy ösz- szegben kell kifizetni a téli tüzelő árát. A kedvezmény időről időre új lehetőségeket is jelent. Néhány éve példá­ul tüzelőolajra is kérhető Sajnos évről évre visszatérő probléma azonban, hogy nem jó minőségű.az éppen akkor kapható tüzelőanyag, vagy egyszerűen nem is kap­ható. S most nem azokról be­szélünk, akik „csak csehi szénnel akarok tüzelni” fel­kiáltással járják hónapokig a telepeket, s az összes intéz­ményeket, ahol ennek érde­kében egyáltalán kopogtatni lehet. Azokról van szó, akik a lehetőségeket felmérve, nem külön kívánságokkal állnak elő. Mint például Glozik Mihály Rózsaszent- mórtonból, aki így ír: „a mi falunkban tüzelőolajra vár­tak az utalványokkal, de sajnos nágyon döcögősen megy az ellátás. Félő, hogy néhány utalvány le is jár, mire megjön az olaj. Kér­dem, akkor mi lesz velünk, elveszítjük kevéske pénzünk­ből a tüzelő árát?” Az aggodalom érthető és indokolt is. Valóban mi le­gyen azokkal, akik nem kap­Cikkünk nyomán ták meg az utalvány érvé­nyességének idején belül a kívánt tüzelőanyagot. A pa­nasz évente visszatérő, s tu­domásunk szerint a TÜZEP megtalálta a módját már an­nak, hogy egyetlen szénutal­vány se vesszen el. Remél­jük, hogy az AFOR. vagy a tüzelőanyagot árusító más vál­lalatok, szervek is megtalál­ják a módját annak, hogy ezeket a panaszokat orvosol­ják. Gondolunk itt a szövet­kezetekre is, melyek valóban nem kis áldozattal és a vá­sárlók igényéit figyelembe véve létesítettek eladóhelye­ket. A pa'nasz másik része a szállítást illeti, melyről szin­tén sok szó esik. Késedelme­sen — hosszú hetek után ér­kezik meg a fűtőanyag, s az is előfordul, mire kiér a szállítmány, már közel sem olyan minőségű a fűtőanyag, mint amilyenre a vásárló be­fizetett. Sok embert érintő a ked­vezmény, és éppen ezért, ha valami nem megy rendjén az utalványok körül, bizony sok embernek okoz bosszúsá­got is. És tegyük hozzá, igen nagy részben nyugdíjasok­nak, kis fizetésű emberek­nek. Jó lenne úgy intézni, hogy amit az egyik kéz adott, azt ne csökkentse a másik. — d. — Kissé túlzott volt a következtetés... Június 2-i számunkban „Boltok és ellenőrök” cím­mel a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat 3201-es (hatvani) tej­boltjában végzett ellenőrzés tapasztalatairól írtunk többek között. Az ellenőrzés adatai szerint: „Az ellenőrzés so­rán megállapítást nyert, hogy az egységben levő hű­tőpultban a 34 Ft-os és a 84 Ft-os kolbász összekeverve, árcédula nélkül volt kitéve a vásárlók részére. Ezenkí­vül más áruféleségeken (például tepertő) sem voltak feltünteve az árak, illetve azok mellett sem volt árcé­dula. blindez visszaélésekre adhat, lehetőséget — olvas­hatták cikkünkben. A cikk­re a vállalat igazgatója, Csé- pány Ferenc válaszolt, — többek között ezt írva a cikkről: „A tejboltban vég­zett ellenőrzés során feltárt tényeket nem a valóságnak megfelelően közli, illetve a valós tényekből olyan kö­vetkeztetést von le, ami al­kalmas arra, hogy kérdéses boltunkat a ténylegesnél rosszabb színben tüntesse fel”. Szívesen adtunk helyt a fenti sorokna*. mivel na­gyobb öröm az a számunk­ra, ha kisebb a hiba, mint azt mi magunk — az ellen­őri jelentések alapján — gondolni véltük. IVfost már csak abban bízunk, hogy cikkünk, és a háromszori ellenőrzés nyomán a kis hi­bák is megszűnnek a 3201- es hatvani tejboltban.-I RADIO KOSSUTH 8.25 Lányok, asszonyok. 8.50 Kórusok. 9.06 Pinocchio (mese). 10.05 Hangverseny. 11.26 Az ember útja. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 1230 Magyarán szólva. .. 12.35 Melódiakoktél. 14.05 10, lis­ten zenei napok. 14.30 Mit ígér a tejipar? 15.05 Üj zenei úiság. 15.40 Dzsessz- fel vételekből. 16.00 168 óra. 17.30 Thomas Beecham ve­zényel 18.40 Rádiószínház. 1950 Labdarúgó-VB a har­madik helyért: Brazília— .Olaszország. 20.51 Kocsár Miklós: Szentiváni tűz. 21.03 Kedves lemezeim. 22.20 A beat, kedvelőinek. 23.05 Kamarazene. PETŐFI 8.50 Válaszolunk hallgató­inknak. 9,05 A cornwalli kalóz. 9.52 Hetilapszemle. 9.57 Német nyelvű hírek. 10.00 Szabad szombat. 12.03 Magyar slágerek, külföldi előadók. 12.33 Haydn mu­zsikájából. 13.20 Vállalati arcképcsarnok. 14.00 Fiata­loknak! 14,45 Idegen iste­nek. 15.00 Cigártydalok. 15.25 Orvosi tanácsok! 15.33 Éneklő ifjúság. 15.42 Nap­raforgó. 17.30 Néni zene. 18.33 Strouse zenés játé­kaiból. 19.45 Magnósok, fi­gyelem! 20.33 A Szelek anyja (rádiójáték). 21.23 Nóták. 22.00 Sanzonok. 22 33 Cilea operáiból. 23.05 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás — Ze­nés hétvége — Közben: El szeretném mondani... Gyár­fás Imre jegyzete — 18 00 Észak-magyarországi króni­ka (A miskolci NME dip- lomakiosztó ünnepségén) — Építőtábor a bélapátfalvi nagyberuházáson — Szom­bat este... Zenés magazin — (Razzia a miskolci hasz­nált cikk piacon...) — Négyszemközt Kabos Lász­lóval — Interjú Hajas Ilo­na tv-bemondónővel. — Az egri fagylalt titka — Szer­keszti: Antal Magda és Nagy István — Hírek, lapelőzetes. 9.00 Tévétoma. 9.05 Kuckó. 9.35 Tízen Túliak, Társasa- ga. 10.15 Mindenki közte, kedik. 10.30 Ami a brigád­naplóból kimaradt, 10.55 Derrick (NSZK bűnügyi filmsorozat). 11.55 Malom. 15.00 Az ifjú Garibaldi (olasz tévéfilmsorozat). 15.00 Pápua Űj-Guinea élővilága. 16.30 Hétvégén 17.30 Moz­gó világ. 18.10 Egymillió fontos hangjegy. 18.35 Té­vétorna. 18.50 Telesport. Labdarúgó-VB a harmadik helyért: Brazília—Olaszor­szág. 21.20 Ingrid Bergman- sorozat. Szereti ön Brahm- sot? (amerikai film). 23.15 Tv-híradó 2. 2. MŰSOR 20.00 Drágám, ma este ne... (NSZK lévéfílm). 21.15 Ze­nés nyári esték. Sakk-matt (zenés játék). U&msäaJßi 1978. június 24., szombat r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents