Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

It e c h Űj búzafafták — nagyobb termés Bár az időjárás biztosan késlelteti néhány nappal a nagy nyári munka, az aratás kezdetét, a közös gazdasá­gokban már mindenütt megkezdődtek az előkészületek. Mai összeállításunkban is a gabona a fő téma; bemutat­juk a kutatások irányát, céljait. Hírünk a világban A kukoricát bátran ne­vezhetjük a magyar mezők királynőjének — írja Wla- dyslaw Swidrak, a lengyel Zycie Warszawy (Varsó Éle­te) c. lap budapesti tudósí­tója. A kompolti Fleischman Rudolf óta — aki 1929-ben elsőként foglalkozott a ku­korica nemesítésével — hosszú évek eredményes kutatómunkája során 80 ér­tékes hibridet sikerült elő­állítani. A martonvásári fajta szenzációs, hektáron­kénti 100 mázsás termést adott. Néhány állami gazda­ság és tsz hibridek termesz­tésére specializálódott, a szocialista országokon kívül vetőmagot szállít az NSZK- ba, Hollandiába, Franciaor­szágba és Ausztriába. A XVI. században Itáliá­ból Magyarországra került növény vetésterülete ma már nagyobb, mint a búzáé. Érthető, hogy a kukorica nemesítésé, a termésátlagok növelése fontos helyet fog­lal el a mezőgazdasági kuta­tóintézetek programjában. A kísérletek jelenlegi szaka­szában azt vizsgálják, ho­gyan lehetne a magtermés megváltozása nélkül nö­velni a zöldtermést. A ku­koricaszár őrlésével és „íze­sítésével” kapcsolatban is eredményes kísérletek foly­nak. A kukorica, a magyar népgazdaság szempontjából rendkívül fontos növény: az utóbbi öt év termése na­gyobb hasznot hozott, mint az ez idő alatt termelt érc, kőolaj, földgáz és bauxit együttvéve. Az elmúlt év 40,5 mázsás átlagos búzater­méséhez képest, hektáron­ként 50 mázsa kukorica ter­mett. A kukoricából értékes élelmiszer- és gyógyszeripa­ri alapanyagokat állítnak A magyar kutatók foglal­koznak a mikroklímának a kukorica termőképességé­re gyakorolt hatásával is. Megállapították, hogy a kis­körei víztároló jelentősen befolyásolja a termésered­ményeket. A cikk végén a lengyel tudósító javasolja, hogy ha­zánk a KGST-n belül ezen a téren is szakosodjon, mert az eddig elért nagyszerű eredményekre és tapasztala­tokra igényt tartanak a szo­ciálisa országok. Saiga Attila KÖZISMERT, hogy leg­fontosabb élelmiszernövé­nyünk az őszi búza. Hazánk egy lakosa évente mintegy másfél mázsa búzát fogyaszt el átlagosan, kefiyér, tészta­félék, gríz, stb. formájában. E fehérjében és ásványi anyagokban gazdag termék fontos tápanyaga az emberi szervezetnek és a világ nagy részén fontos élelmiszer. Nyugodtan mondhatjuk, hogy stratégiai növény. Bú­záért a világpiacon más fon­tos termékek is beszerezhe­tők. A tavaszi búza is ugyan­ilyen értékes és azt is hatal­mas területen termelik arra alkalmas övezetekben (India, Mexikó, Szibéria). Hazánk­ban — ahol a vegetáció alatt a csapadékellátottság elégte­len — nagyobb termést ad­nak az őszi vetésű kalászo­sok, mint a tavasziak. Az őszi vetésű növények ugya­nis jobban tudják hasznosí­tani a téli nedvességet, mint a rövid tenyészidejű tavaszi kalászosok. Ugyanakkor ná­lunk még nem olyan zord a tél, ami az őszi vetéseket je­lentősen károsítaná. AHHOZ, hogy egy búza­fajta alkalmas legyen a köz­termesztésre, sok követel­ménynek kell megfelelnie. A nagy fehérjetartalom és a jó sütőipari érték az elsődleges, és nagyon fontos a nagy ter­mőképesség is. Ehhez viszont elkerülhetetlen a jó télálló­ság, a betegségekkel szembe­ni ellenállóság, a szalmaszi­lárdság, alkalmazkodóképes­ség. A magyar búzák (Bán­kúti, Fleischmann) alkal­mazkodóképessége és minő­sége kifogástalan volt, de gyenge szalmájuk miatt a hatvanas években fokozato­san kiszorultak a termesztés­ből. A nagyobb tápanyagdó­zisok esetén megdőltek, s ez terméscsökkenést eredmé­nyezett. A gabona szárában elhelyezkedő tápnedvet szál­lító csatornák nyílásai meg­dőlésnél lényegesen leszű­külnek, az anyagcsere csak korlátozott mértékben való­sulhat meg. Emellett a dőlt, kevésbé levegős növényállo­mányban a gombabetegségek is nagyobb mértékben káro­sítanak. Ezért volt nagyon fontos a magyar mezőgazda­ság számára a szilárdszárú búzafajta, mellyel a színvo­nalasabb agrotechnikai ele­meket (korszerű talajmunka, műtrágya és egyéb kemiká­liák alkalmazása) jól tudjuk hasznosítani. Ez a búza volt másfél évtizedig a szovjet Bezosztája. Ez a fajta több À „zöld forradalom"-ért A „zöld forradalom” meg­valósításához, új, nagy hoza­mú gabonafélék termelésbe állításához elengedhetetlen Eeltétel a talaj óriási menyj nyiségű nitrogénnel történő műtrágyázása. Egyre na­gyobb gondot okoz, azonban, hogy a nitrogén-műtrágyák plőállítása meglehetősen drá­ga, és nincs is elegendő ka­pacitás a világ igényeinek a Kielégítésére. A drága mű­trágya helyett jó lenne a biológiai nitrogéntrágyázás nagyüzemi megvalósítása. A pillangós növények gyökérgumóiban a Rhizobi­um szerű baktériumfajok Képesek a levegő egyötödét alkoto nitrogént megkötni, ás olyan vegyületekké' alaki­am, amelyeket a virágos növények is képesek gyöke­reiken keresztül felvenni, kz elmúlt években intenzív Kutatás kezdődött a Rhizo- nium fajok körül. A kísérletek másik iránya 1 gabonafélék átalakítását ,’ette célba. Olyan gabona- :aj1át próbálnak előállítani, ímely képes együtt élni a pillangósok Rhizobiunrbak- ;ériumaival. A kísérletek >orán a Rhizobium-baktéri- rmokat tartalmazó szóiabab- gyökérsejteket nevelnek* :gyütt — sejttenyészetben — gabona-gyökérseitekkel. A kísérletek harmadik îsoportja a baktériumok ’énjének a gabonafélékbe /aló átvitelére irányul. A lövényi „génsebészetnek” a országban elterjedt, összes vetésterülete meghaladta a 6 millió hektárt, ami több mint Magyarország összes szántóterülete. A mexikói nemzetközi búzakongresszu­son is a világ legjobb búza- fajtájának nyilvánították. Ezt a búzát Krasznodár- ba7i, Kubány fővárosában ál­lította elő 18 éves munkával P. P. Lukjanyenko szovjet akadémikus, aki a MÉM meghívására 1970-ben ha­zánkba is ellátogatott. A Be­zosztája — melynek minősé­ge megközelíti a Bánkúti búzáét — abban az időben az ország búzavetésterületé­nek 70 százalékát tette ki. Azóta már visszaszorult és jelenleg több külföldi és ma­gyar búza van versenyben. Az első helyet évek óta az ugyancsak szovjet nemesíté- sű Jubilejnaia fa'ta foglalja el, mely termésben már megelőzi a Bezosztáját és minősége is kiváló. Az új magyar fajták (Mv—1, Mv— 2. Mv—3. Mv—4, Mv—5, GKF—3, Kompolti—1) az üzemi vizsgálat stádiumában vannak, melyek közül az Mv és Kompolti fajták szintén jó minőségűek. A múlt hó­napban előzetes elismerésre került a szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet ..Ti- szatáj" elnevezésű fajtája, mely extra minőségű és más fajták lisztjének javít f ára is alkalmas. Termőképessége némileg elmarad a többi fajtáétól, de beltartalmi ér­téke indokolja termesztésbe vonását. Ennek a fajtának az előállításánál már durum (kemény) búzát is felhasz­náltak a nemesítők, mely je­lentős szerepet játszik a mi­nőség javításában. A BÚZALISZT minőségét farinografnak nevezett mű­szerrel állapítják meg, mely összetett értéket ad. Magába foglalja a sikér mennyiségét és minőségét, a vízfelvételt, az ellágyulást és a búza acé­losságát. Ehhez figyelembe veszik még a sikérteriilé- kenységet, a kisült kenyér térfogatát és küllemét. Mindezek alapján a lisztet (illetve búzát) minőségi cso­portokba sorolják A,, A,, B(, B-> és C(, C? elnevezéssel. Az A és B minőségűek a ke­nyérgabonák, C-vel jelzettek pedig a takarmánybúzák. A nagyobb mennyiségű műtrágyát, a jobb agrotech­nikát csak jó biológiai hát­térrel, azaz jó fajtával lehet eredményesen. hasznosítani. Ezek feltételezik és kiegészí­tik egymást. Ennek figye­lembevételét és alkalmazá­sát bizonyítja az országos át­lagtermés emelkedése, mely a következőképpen alakult: Évek 1931—40 1952—56 1961—65 1966—70 1970—75 1977 «/ha 14.0 13,9 18,6 24.4 33,2 40.5 Az élenjáró üzemek 350— 400 kg vegyes hatóanyagot (13—15 q műtrágya) hasz­nálnak fel hektáronként és ' 60—70 mázsás terméseket érnek el. Ezen adatok azt mutatják, hogy 40 mázsás hektáronkénti átlag tovább növelhető, még vannak tar­talékok. Ezt igazolják a ter­mésbecslési kutatás során végzett terméselemzéseink is. A termés kialakításánál egyik fontos tényező a terü­letegységenkénti kalászok száma. A nagy számú kalászt a gazdaságok nagy csíra­számmal (vetőmagnormával) iparkodnak biztosítani. Egy négyzetméteren 550—650 csírázóképes magot vetnek. Ez az egy tényező azonban nem elegendő a nagy nö­vény- és kalászszám felne­veléséhez. Jól elkészített magágy, egyenletes mélységű vetés, megfelelő mennyiségű és arányú táplálóanyag, ta­lajfertőtlenítés és egyéb té­nyező is nélkülözhetetlen hozzá. 300—350 kg megfelelő arányú vegyes (nitrogén, foszfor, kálium) hatóanyag esetén — egyéb tényezők op­timális szinten történő bizto­síts. a mellett — 600—650 Ka­lászt érlelnek be az őszi bú­zák. Egy búzakalászban 1—1,2 gramm szemtermés fejlődik ki, vagyis 320 kalász eseté­ben — a betakarítási veszte­ségeket is figyelembe véve — 30—35 mázsa terméssel számolhatunk. Optimális fel­tételek biztosítása mellett viszont a 60—70 mázsás ter­més is elérhető. Ilyen szinten már fontos a fajta szerepe, mert eltérő azok kalásztar­tóképessége, valamint a ka­lászonként! szemsúlya. A Bezosztája és a Kompolti nagy számú kalász kifejlesz­tésére képes, ugyanakkor a Kavkáz és Novoszadszka Rana fajtának nagyok a ka­lászai. Ehhez jön még az, hogy fajtán belül is csökken a kalászonként- termés a ka­lászszám növekedésével. A jó fajta megválasztása mel­lett tehát azt az állománysű­rűséget kell biztosítani, ahol a kalászonként termés csök­kenése még kisebb mértékű, mint a kalászszám növeke­dése. A NEMESITÖK olyan faj­ták előállításán dolgoznak, melyek kalászonként termé­se nagy sűrűség esetén is el­éri az 1,2—1.4 grammot. ' Ugyanakkor a 600—700 ka­lász biztosítása a cél. így az ezredfordulón már elérhet­jük táblaméretben is a 100 mázsás, vagy azt megközelí­tő (esetleg túl is haladó) ter­mést hektáronként. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága által jó­váhagyott távlati kutatási együttműködési terv ezeket a célkitűzéseket már tartal­mazza. Nincs tehát veszély­ben a földön élő lakosság élelemmel való ellátása ab­ban az esetben, ha az embe­riség anyagi eszközeit a bé­kés alkotó munkára tudja fordítani. Dr. Szalai György a Gödöllő Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének igazgatója Tengeri mosxatbél trágya művelőitől azt várják, hogy a baktériumokban található, a levegő nitrogénjének meg" kötését irányító gén a gabo­nafélék sejtjeibe átültetve, azokat is képessé teszi a le­vegőből korlátlanul rendel­kezésre álló nitrogén felvé­telére. E kísérletek napja­inkban még kezdeti szakasz­ban vannak. Gabonamagva­kat készítenek elő a kísér­letekhez. A dél-karolinai (USA) egyetem kutatói megállapí­tották, hogy egy barna ten­geri moszat egészen rendkí­vüli módon mozdítja elő kü­lönböző haszonnövények nö­vekedését. Fokozza az anyag­cserét, az oxigénfelvételt és a szénsavleadást. Az első, csillagpázsiton végzett kísér­letek azt mutatták, hogy a talajnak tengeri moszatliszt- tel való behintése a gyomot irtja. A haszonfüvek növe­kedését előbb lassította, de azután a füvek károsodás nélkül élték túl a nyári hő­séget. Hasonló eredményt értek el a paradicsomnö­vénnyel is. A trágyázás után öt hónapig nem növekedett * ugyan, de később azonban — az átültetés után — jól feilődött és gyümölcsözött, télállónak bizonyult. Ezek után eayéb növényeket is tráoyáztak tengeri moszattal. többek között őszibarack- és almafákat, továbbá burgo­nyát. A kezelt fák gyümölcs­termése és a burgonya jobb minőségű volt, és hosszabb ideig tárolható. Ügy látszik, hogy a moszattrágyázás elő­mozdítja a növények légzé­sét. De vajon hogyan hat az állatokra? Kísérletképpen tengeri moszatlisztet kever­tek lovak és tehenek takar­mányába. Az állatok mind­két esetben átlagon felüli mértékben fejlődtek. A puly­kák és más baromfiak hú­sának az ízét a tengeri mo­szat észrevehetően javította. A kutatók feltételezik, hogy a tengeri moszat kü­lönböző növekedési hormo­nokat tartalmaz, továbbá jód, bróm és egyéb mikro­elemek halmozódnak fel benne, ennélfogva nagy je­lentőségű lehet a mezőgaz­dasági termelésben. Jelenleg norvég tengeri növényeket is vizsgálnak abból a szem­pontból. hogy azok mennyi­ben lennének az emberi táplálkozásban hasznosítha­tók. NIAI műsorok: RADIO / KOSSUTH 8.25: Sirius kapitány szín­re lép. 9.05: A Smetana vonósnégyes játszik. 10.05: Gyermekeknek. 10.38: Zá­tonyon?! 10.53: A kegyenc­nő (Operarészletek). 11.39: A nagymosoda. 12.35: Me­lódiakoktél. 14.00 : Szabad­polc. 14.30: Népdalok. 15.10: Madrigálok. 15.31: Rózsa és Ibolya (Verses mese). 16.09: Magyar szer­zők műveiből. '6.41: Nóta­felvételek 17.07 : Kisiparo­sok falun. 17.27: Nicolai Gedda énekel. 18.15: Kriti­kusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19 15: összemesé- lés. 19.50: Szimfonikus ze­ne. 21.40: A Dunánál. 22.20: Sebestyén János Bach-csembalóestje. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9 23: Mai dalok. 9.33: Vidám könyvespolc. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Népi zene. 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55: Weiner: Magyar szvit. 13.25: Édesanyanyel­vünk. 13.30: Zöngészde. 14.00: Sportvilág. 16.45: Adorján nyit és e2-ről e4* re lép. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Leöwey Klára. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.30 : Népdalok. 19.55: Slágerlis­ta. 20 33 : Szerelem, házas­ság. 21.32: Krisztina kis­asszony (Daljáték két rész­ben). 23.44: Népi zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok félórája — Vaká­ció... Szerkeszti: Tolnai Attila — Beatkedvelőknek Demjén Ferenc és Leo Sa- yer énekel — 18.00: Észak­magyarországi krónika (Miskolc megyei városi ta­nácsa tárgyalta — A Ha­zafias Népfront kibővített ülése Egerben) — Rhoda Scott orgonái — Hírek — Lapelőzetes... T 8.3 5: Tévétorna. 8.40: Pe­dagógus-továbbképzés. 15.45: National Gallery (Angol filmsorozat). 16.10: Óvodások filmműsora. 16.50: Tízen túliak társasá­ga. 17.40: Telesport. Lab­darúgó VB: összefoglalók. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv híradó. 20.00: összefoglaló a magyar párt- és kor­mányküldöttség tiszteleté­re rendezett nagygyűlés­ről. Varsóból. Színes) 21.00: Lövés a lángokból (Szovjet film). Kb. 22.15: Fiatalok órája. Kb. 23.15: Tv-híradó 3. Kb. 23.25: A 18. miskolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. 2. MŰSOR 18.45: Világnézet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfil­mek n nagyvilágból. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Szemle. 22.45: Egészségünkért. âMÊÈb® 1978. június 22„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents