Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
Milliórdok az aszfalt alatt Huszonhat „eltemetett Népstadion MM fo Egy — most már nyűgöd, tan mondhatjuk — világváros, mint Budapest, évente újabb és újabb látványos építményekkel gazdagszik, mint például ' a Nagyvárad téren az orvosegyetem új, hatalmas tömbje. Folyamatosan nagy átépítések tanúi vagyunk, — Kálvin tér, Marx tér, Margit-híd. De emellett szinte észrevétlenül milliár- dok kerülnek az úttestek alá, csatornák, víz-, gázvezetékek, elektromos- és telefonkábelek, közművek, amelyek nélkül nem élhet a város. Milliárd forint. Irreális, a nem közgazdásznak szinte megfoghatatlan összeg. Az átlagember reális értékítélete 4—5 millió forintig terjed. Milliárd forintot ér körülbelül a Népstadion. Eny- nyiből felépíthető három kórház, egyenként háromszáz ággyal, műtőkkel, kiszolgáló helyiségekkel. Az 1977. decemberi adatok szerint Budapesten a közművek eszközállománya 26,2 milliárd forint volt, huszonhat „eltemetett” Népstadion. KÜLSŐ KERÜLETEK KÖZMŰVESÍTÉSE A felszabadulás után a főváros területe 196 négyzetkilométernyi volt, 1950-ben a peremkerületekkel, Nagy- Budapest megteremtésével két és félszeresére, 525 négyzetkilométerre nőtt. Az utak, utcák hossza 3200 kilométer. Óriási gondot okozott, — s okoz ma is —, hogy a „bekebelezett” külső kerületeknek nagy része falusias jellegű ( volt, csatorna, és vízhálózat nélkül. Lakosságuk, s vezetőik joggal igényelték, hogy ha már „budapestiek”, kapjanak e területek is fővárosi ellátást. A régi, belső városrészekben pedig már elöregedtek a művek. Egy részük még a múlt század második felében épült. Ezek rekonstrukciója, s a külső kerületek közművesítése tervszerűen, erőteljesen a IV. ötéves tervben kezdődött meg. Gáz- és vízvezetékekbe, csatornákba és, az 1960-as évek elején még újdonságnak számító távfűtésbe 1970 —1975 között a Fővárosi Tanács 10 milliárd forintot épített. be! A mostani, 1980-ban befejeződő tervciklus ennek a hatalmas összegnek kétszeresét irányozta elő. Gyors ütemben javul e téren a helyzet, de a főváros lakói, s azok a vidékiek, külföldiek, akik Budapestre látogatnak, alaposan meg is szenvedik a nagyarányú rekonstrukciót. Elterelések, forgalmi dugók, lezárt útszakaszok a város minden részén, s állandóan valamelyik nagy központi útvonalon is. Az ok: a teljes hálózat 700 kilométerén, — a főutakon, — halad át a budapesti belső forgalom 80, s az átmenő forgalom 90 százaléka. Itt nőtt meg a legjobban a terhelés. Itt bírja ïegkevésbé a régi burkolat a megnövekedett forgalmat. S itt rongálódtak meg a legjobban a közművek is. Ezeken a frekventált helyeken, főútvonalakon, egy kilométer út alatt — nem tévedés — 22 kilométer különböző hálózat — cső. vezeték húzódik, Ezeket kell sorra megjavítani, kicserélni. TALAJBA PRÉSELT CSÖVEK Vannak területek, ahol nem lehet mást tenni, — mint most a Mártírok útján —, hogy a teljes útszakaszt lezárják, eltávolítják a burkolatot, egymást váltva elvégzik feladataikat a különböző közművek szerelői. Máshol részlezárásokkal, egyirányúsításokkal és az út egyik felének felbontásával cserélik, javítják a víz-, vagy gázvezetékeket, a járdák alatti kábelrendszereket. Ma már alkalmazzák a legkorszerűbb módszereket: talajba préselhető csatornacsöveket helyeznek el bányászati módszerekkel a föld mélvén, a felszín zavarása nélkül. A csőgyárat a város vásárolta, függőleges aknát építenek, s ebből óriási nyomással préselik a talajba a 160—220 mm átmérőjű, vágóéllel felszerelt csöveket. amelyekből aztán csillével hordják ki a földet. Így jutottak át a csatornával a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója során a műút alatt, s más ilyen felülről hozzáférhetetlen területeken. Az erzsébeti városközpont rekonstrukciója során már a legkorszerűbb eljárást, a köz- műalagutat alkalmazzák. Ez gyakorlatilag nagy méretű bányafolyosó, s a robbanás- veszélyes gázcsöveken kívül — valamennyi közmű itt húzódik a falakra szerelve, padlóra helyezve. Bejárható a karbantartás, a javítás, a bővítés, a felszíni forgalom zavarása, útbontás nélkül megoldható. Az utóbbi, évek nagy erőfeszítéseinek és óriási pénz- áldozatainak egyik eredménye, hogy javul a főváros közműellátottsága. A másik, hogy végre, első ízben a fel- ■ szabadulás óta, a közművesek az építők előtt tudnak már járni. Tervezik, hogy a következő ötéves tervben Káposztásmegyer környékén új, nagy lakótelep épül. Már most megvásárolták azt a csőgyárat, amelynek termékeiből 'az ide vezető csatornákat az ismertetett bányászati eljárással, a mélyben a talajba sajtolják, s jövőre megkezdődik a jövendő lakótelep helyén, a „prérin” a közművesítés. Mire a házgyárakból megérkeznek az első panellszálítmányok. akadály nélkül húzhatják majd fel a lakóépületeket, köthetik be a villanyt, vizet, távfűtést. EMELKEDIK A VÍZFOGYASZTÁS Néhány eldugott kis külső kerületi utca kivételével a vezetékes vízellátás Budapesten teljes. A csatorna- rendszer a terület mintegy 50 százalékát hálózza be, de ez a lakások 78 százalékát érinti. Gázzal és távfűtéssel — a korszerű rendszerekkel, amelyek egyben a levegő tisztaságát is szolgálják — 1975- ben a lakásoknak még csak 30 százalékát tudták ellátni. Az arány 1980-ra már 47—48 százalék lesz. A melegvíztároló bojlerek és az automata mosógépek jóvoltából rohamosan emelkedik a vízfogyasztás. Három éve ez még egy főre számítva 170 liter volt naponta. 1980-ban Budapest lakossága fejenként napi 194 liter vizet kap és 1985-re már 245-öt. Azonosan a világ legkorszerűbb nagyvárosainak fogyasztásával. 1981-ben megkezdi működését a szemétégető telep, amely a városi hulladék mintegy 80 százalékát valóban modern, zárt rendszerben, a levegő fertőzése nélkül semmisíti meg. A közművesítés külsőségében sem látványos, eredményei is mindennaposak, természetesek, megszokottak. Van víz, égnek a lámpák, melegek a lakások. Fontosságukat. jelentőségüket csak akkor érezzük igazán, — ha nincsenek. Ha a felső emeleteken hörögve fúj levegőt a vízcsap, ha műszaki hiba miatt sötétek a lakások, s tönkremegy az étel a hűtőgépben. Ha pokrócba csavarva didergünk a fagypont körüli lakásokban, mert leállt a fűtőerőmű, vagy eltö- •rött a távfűtő vezeték. Ezek a gondok csökkennek folyamatosan. Erre kellenek a föld alá temetett milliár- dok. Ez is feltétele annak, hogy a kétmilliós Budapest országunk minden tekintetben jelentőségéhez méltó fővárosa — igazi világváros legyen. (Faludi András) Rendelet a nyári szünidei munkákról Évről.évre több diák tölti nyári szünidejének egy részét munkával, amely egyfelől pénzkereseti lehetőség, másfelől a munkára nevelés egyik eszköze. A Társadalombiztosítási Igazgatóság rendeletben szabályozza a nyári munkavégzést. Például, ha nyári szünidőben az iskola és a vállalat vagy szövetkezet megállapodás alapján, csoportos munkát végeztet a diákokkal, a munkaadó és a tanulók között nem jön létre munkaviszony. Az elsődleges cél ebben az esetben a gyermekek hasznos elfoglaltságának biztosítása és a munkára nevelés. Abban az esetben viszont, ha a 14. életévüket betöltött, általános iskolai tanulmányaikat befejezett, szakmai gyakorlatra nem kötelezett gimnazisták, egyetemisták, főiskolások egyénileg vállalnak munkát, velük a munkaadónak szerződés alapján munkaviszonyt kell létesítenie. A munkakönyvét az iskola által kiállított munkavállalási engedély helyettesíti. A rendeletekből, illetve azok egy részéből is nyilvánvaló, hogy elsősorban a fiatalok érdekeit tartják szem előtt. Objektív Blende—mélységélesség — expozíciós idő A blende, mélységélesség és az expozíciós idő a fényképezésben elválaszthatatlan fogalmak. A technikai kérdéseken túl, a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blendeérték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem- azt is, hogy a tér milyen nagy és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: egy magasugrót fényképezünk abban a pillanatban, amikor a léc fölött van. kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is használható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt is' megnézhetjük, hogy a kívánt méiységélesség eléréséhez mekkora rekesznyllást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg. hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyílás átmérőjével. Ha Blend enyílások. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdulat szépségét, az arcáról tükröződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya háttérben levő része vagy, az ott-tartózkodó személyek. A 2,8—4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmosódott lesz és semmi nem vonja el a néző figyelmét a főtémáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefényképezni, hogy egyben bemutassuk a környezetét is, esetleg a mögötte elterülő tájat, 16— 22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre levő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélység- élességi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mellett, egy adott távolság esetén, az élességi pont előtt, illetve mögött, hány méteren belül jelentkeznek élesen a tárgyak. Az objektívek mélység- élességi skálája közvetlenül a méterskála alatt van, s együtt N. Katkov: Végzetes kérdés Az értekezlet már a vége felé közeledett amikor Tye- rentyij Tyerentyevics kijelentette, hogy még egy kérdéssel szeretne foglalkozni, nmein egyébként nem vesz túl sok időt igénybe, — Javaslom, hogy a „Száz szolgáltatás" kombinát igazgatójává Szemjon Petrovics Lrurovo t nevezzük ki — mondta. — Intelligens, munk.aszerető. naoy tapasztalatokkal rendelkező szakember. Az élet sok területén, többek között a szolgáltatás szférájában is kiváló képességekről telt tanúbizonyságot. Sokat és ügyesen kezdeményez. Van-e valakinek el- lenveteménye? Az utolsó sorokban fel- emelkedett egy kéz. — Tessék! — mondta némi elégedetlenséggel a hangjában Tyerentyij Tyerentyevics. — Volna egy kérdésem., Szeretném tudni, hogy végződött Gurov bundahistóriája? Tyerentyij Tyerentyevics ranarha iö*t. A bundáról mit sem tudott. Rágta szája szélét, az órájára pillantott, aztán azt mormogta: — Nagyon elhúzódott az értekezlet, már késő van. Azt javaslom, fejezzük be... Mindnyájan a kijárat felé tódultak. Tyerentyij Tyerentfjevics, miközben összeszedte az asztalról a papírjait, dühösen azt gondolta: „Eltitkolta előttem, a bundát! Na majd én megmutatom neki!" Otthon megkérdezte a feleségétől: — Nem hallottad véletlenül, milyen bundahistóriába keveredett Gurov? Tudod, akivel a Krímben ismerkedtünk meg. — Nem hallottam. Mi van vele? — Ki akartuk nevezni a kombinát igazgatójának, de valaki megkérdezte ... — Köpj az egészre! Gondold csak meg, egy vacak bunda! Nem fóka véletlenül? Persze, ha az . ■. > ' „Lehet, hogy az asszonynak van igaza? — gondolta Tyerentyij Tyerentyevics. — Szóra sem érdemes az egész. Ezért nem szólt Gurov se. De az is lehet, hogy még nem volt rá ideje" Ezek a gondolatok lehűtötték Tyerentyij Tyerentyevics mérgét. Aztán pedig gondjai, bajai közepette el is feledkezett az egész históriáról. Es a soron következő értekezleten ismét javasolta, hogy Gurovot nevezzék ki igazgatónak. A kéz újból a fejek fölé emelkedett: — Mégiscsak szeretném tudni, hogy végződött az a dolog a bundával? Tyerentyij Tyerentyevi- cset kiverte a hideg verejték. Szidta önmagát gondatlanságáért, feledékenysé- géért, megbocsáthatatlan hiszékenységéért, egészen összezavarodott, tehetetlenül széttárta a karát, kijelentette, hogy csak nyelvbotlás volt, és visszavonta javaslatát. Az értekezlet résztvevői értetlenül széledtek szét. Valaki visszafordult és megkérdezte azt, aki feltette a végzetes kérdést: — Mondd csak, mi ez a bundahistória? — Semmi különös — felelte az. — Azt mondják, hogy a színházban Gurov bundája eltűnt a ruhatárból. Csak azt szerettem volna megtudni, hogy meg- lett-e. vagy kártérítést fi zettek neki? Oroszból fordította: Zahemszky László például a blende átmérője két centiméter, a gyújtótávolság négy centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméteres gyújtótávolságú objektívnál 1:4, tizenhat centiméteres gyújtótávolságnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendéről beszélünk. Mivel a blendeértékek az írisz segítségével folyamatosan állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszá- mok használata segíti a gyakorlati alkalmazást (az írisz folyamatosan változtatható blende, ellentétben a régi lyukblendével, amely meghatározott nyílású lemez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének áteresztését jelöli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszeresét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségével tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgása és a mélységélességi határok megkívánják. A megvilágítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüggésében határozhatjuk meg. A variációk száma a lehetséges blend eértékekből és expozíciós időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel nagyobbra vesszük (a fénymennyiség kétszeresére nő), akkor az expozíciós időt felére kell csökkentenünk, Például 22-es blende és egy másodperces megvilágítási idő szükséges, akkor * 16-os blendével 1/2 másodperc, 11- esnél 1/4 másodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján határozzuk meg. Természetesen nem mellékes a mozgás gyorsasága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő autót például lefényképezhetünk 1/250 másodperccel, de ha ugyanez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogy akár 1/500 másodperces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes megjegyezni, hogy lassú mozgás esetén, például sétáló emberek, az 1/125 a legalkalmasabb, gyorsabb mozgásnál pedig az 1/250 másodpercet használjuk. Vida András KOSSUTH 8.25 Időjárásjelentés a második évezredből. 8.55 Su- chon: örvény. 11.29 Vivaldi: D-dúr concerto. 11.40 A nagymosoda. 12.35 Melódiakoktél. 13.56 A tizenöt éves kapitány (Verne-regénye). 15.10 Beethoven-fel- vét.elek. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Zenekari muzsika. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Bartók-fel- vételek. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti Vinagazin, 19.15 Kováts Kolos. 20.08 Te meg Én. 20.38 Énekszóval, muzsikával. 21.05 Húszas stúdió. 22.20 Sibelius: I. szimfónia. 23.00 Meditáció. 23.10 Fuvola- és zongorafelvételek. PETŐFI 8.33 Népdalok. 9.25 Monológ. 9.30 Derűre is derű. 10.10 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12.00 Operettdalok. 12.33 Arcképek a cseh irodalomból. 12.50 Zenekari muzsika. 13.28 Barkácsolóknak. 13.33 Farkas Ferenc: Nyári kirándulások. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.15 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.35 Molnár Géza: Három regény. 21.07 Egy rádiós naplójából. 22.00 Népi zene. 22.43 Kellemes pihenést ! SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti : Varsányi Zsuzsa — Agria napok 78. Antal Magda összeállítása — 18.00 Észak-magyarországi krónika — (Borsod- Abaúj-Zemplén megyei tanács VB ülésezett — Hogyan segíti az Avas három építkezését az ÉPFU — A miskolci műjégpálya építéséről) — Moldován Stefánia énekel — Hírek, lapelőzetes. . T V 8.35 Tévétorna. 8.40 Pedagógus-továbbképzés. 15.05 Pedagógus-tová bbképzés 16.45 Postafiók 250. 17.00 Ami a brigádnaplóból kimaradt. 17.40 Labdarúgó VB összefoglalók. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Trenck báró különös élettörténete (NSZK tévéfilmsorozat). 21.05 Közgazdasági kislexikon. 21.15 Nézőpont. 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 A 18. miskolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. 2. MÜSOB 20.01 Dorchesteri nagyegyüttesek. 20.45 Tv-híradó 2. 21.10 A vidéki lány (Amerikai film). 1978. június 20., kedd
